Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

HATÁRIDŐ ELŐTT AZ MSfZMP MEGYE! BI7ÖTTSAGA É.S A MEGYEI TANACS LAPJA Kaposvári zárszámadás Hogyan gazdálkodott a város 1964-ben? Kaposvár 1964-ben 55 800 000 forintból gazdálkodott; a tava­lyi terv végrehajtása jobban sikerült az előző évieknél — állapították meg a városi ta­nács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. A költségvetés csaknem öt­ven százalékát — 27 000 000 forintot — a kulturális ágazat kiadásai emésztették föl. Ka­posvár nyolc általános iskolá­jában 6714 diák tanul — 243 pedagógus foglalkozik velük —; az iskolák fenntartása 8 000 000 forintba került. Az általános iskolák napközi ott­honaiban 1140 diák részesül el­látásban. A gimnáziumi hallgatók szá­ma 2053, a közgazdasági tech­nikumban pedig 546-an tanul­nak. A dolgozók középiskolá­jának levelező tagozatán 921. az esti tagozaton pedig 396 felnőtt végzi tanulmányait. A város óvodáinak fenntartásá­ra 4 000 000 forintot fordítot­tak a múlt évben. A gazdasági ágazat 21 000 000 forintos költségveté­séből 11 700 000 forintot köl­töttek utak, hidak karbavtar­Szakemberek tanácskoztak a nevelési terv felhasználásának tapasztalatairól Tolna, Veszprém, Somogy, Baranya megye és Pécs város művelődésügyi osztályvezetői, Somogyból a járási művelő­désügyi osztályvezetők, a párt, a szakszervezet és a megyei művelődésügyi állandó bizott­ság illetékes képviselői csü­törtökön egész napos értekez­leten tanácskoztak az általá­nos iskolai nevelési terv alap­ján végzett munka eddigi ta­pasztalatairól és a további fel­adatokról. A tanácskozáson részt vettek a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai In­tézet kiküldöttei is. Varga Istvánnak, a megyei művelődésügyi osztály vezető­jének vitaindítója után a meghívott osztályvezetők kor- referátumokban ismertették a nevelési terv bevezetése óta gyűjtött tapasztalatokat és az elért eredményeket. Elmond­ták, hogy 1963-ban, a nevelé­si terv bevezetésekor szinte általános hiba volt a túlzott írásbeliség. Az írásos többlet- munka ellen fellépő miniszte­ri utasítás pedig bizonytalan­ságot okozott. Sokan a nevelé­si tervet akarták megvalósíta­ni, holott ez a terv eszköz a szocialista nevelőmunka szol­gálatában. A hozzászólók kiemelték, hogy a nevelési terv felhaszná­lásához alaposabb, elmélyül­tebb pedagógiai tudás kell. A szakmai továbbképzéseken fő­leg lélektani készségekre van szükség. A vitát Fekete József, a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztályának he­lyettes vezetője foglalta össze. A fő feladatot a nevelési terv felhasználásában jelölte meg a tervszerű nevelés hatékonysá­gának fokozásához — lehetőleg minél kevesebb írásbeli mun­kával. Ennek terjedelmét azon­ban nem felsőbb szervek hi­vatottak eldönteni. Az OPI nevelési módszertani segédkönyvet ad ki. Ennek el­ső része rövidesen megjelenik. tására, felújítására. Elkészült 217102 négyzetméter szilárd burkolatú járda, felújítottak három kilométer hosszú kő­burkolatú, 21 kilométer asz­falt- és nyolc kilométer ma- kadámutat. Csaknem kétmillió forint jutott a város bölcsődéinek fenntartására. A bölcsődei he­lyek száma 204. Ez a szociális és egészségügyi ágazat kiadá­sai között szerepelt. A vb-ülésen elmondották, hogy Kaposvár lakói 1964-ben 1 299 059 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek; egy főre 25,98 forint jut. A fel­használt helyi anyag értéke 409 718 forint A felszabadulási munkaverseny eredményeként öt nap­pal a határidő előtt befejezték a balatonfüredi hajó­gyárban épülő 1200 tonnás folyami vontatóhajó hegesz­tési munkálatait. Mezőgazdasági könyvhónap a csurgói járásban (Tudósítónktól.) Tegnap Csurgón, az alsóid Búzakalász Termelőszövetke­zetben György Károly mező- gazdasági szakíró találkozott olvasóival. Az állatenyésztés- ről tartott előadását ankét kö- vettéT A földművesszövetkezet kiállítást rendezett György Károly szakkönyveiből. A csurgói fiúkollégiumban és a mezőgazdasági szakisko­la tanulói részére mezőgazda- sági szakikönyvismertetést és a témához kapcsolódó szelle­mi vetélkedőt rendeznek. A földművesszövetkezet könyvibizományosai és a könyvtárosok a járás összes mezőgazdasági szaktanfolya­mára, iskoláiba elviszik a szakkönyveket. A földműves­szövetkezet Fazekasdencsen a nyúltemyésztésről, Szentán a baromfitenyésztésről, Iharos- berényben a gyümölcsfavéde­lemről rendez előadást, és szakkönyvekkel is ellátja az érdeklődőket. Az úttörők és a KlSZ-szer- vezetek járás&zerte bekapcso­lódnak a szakk ön y váru s í tásb a. Az eladott könyvek értékének tíz százalékát megkapják. Több községben rendeznek könyvkiállítást. Berzencén, Iharosberényben, Inkén, Por- rogszentkirályon és Somogy- udvarhelyen útjára indítják a szakkönyvekkel teli »becsület­kosarat«. Berzencén és Iharosberény­ben a traktorosiskolán szer­veznék könyvkiállítást és -vá­sárt. Fölkeresik a könyvekkel a tsz-eket is. A csurgói földművesszövet­kezet február elején 30 000 fo­rint értékű szakkönyvet adott ki bizományosainak. Több mint 570000 forintos nyereség a ka rád i főid művesszövetkezetben Csaknem háromszázra emelkedett a tv-elöiizetok száma lábon (Tudósítónktól.) Atabi járási művelődési ház évek óta foglalkozik a televí­zió gyors térhódításának hatá­sával. Ezen a járási székhe­lyen is rohamosan emelkedik a tv-előfizetők száma. 1964. január elsején 164, egy évvel később ugyanebben az idő­pontban már 273 előfizető volt a községben, s azóta tizenhe­ten vásároltak televíziót. Az előfizetők többsége már nem tartozik a »mindent né­zők« csoportjába. Hetente át­lag 12—13 órát töltenek a ké­szülékek előtt. A legtöbben a filmeket, a színházi közvetíté­seket, a tv-játékokat, a sport- eseményeket és a híradót ked­velik. Kezdetben Tabon is gyakori volt, hogy a tv-tulaj- donos családok nem mozdultak ki a lakásból, inkább látoga­tókat fogadtak. Ez nem kevés gondot okozott a népművelés dolgozóinak. Ma már azonban a tv-tulajdonosok többsége kezdi megválogatni az érdek­lődési körének megfelelő mű­sorokat, és látogatják a mű­velődési ház. a mozi, a klub stb. rendezvényeit is. A televízió hatása az utóbbi két-három évben sok tekintet­ben megváltoztatta a község lakosságának ízlését, igényét. A tabiak korábban főleg a könnyű műfaj, a szórakoztató rendezvények iránt érdeklőd tek. Tavaly azonban már a komolyabb műsorokat is szí­vesen megtekintették. (Mint pl. az Állami Déryné Színház Hamlet-előadását.) Modern céltábla (Tudósítónktól.) Elkészült az év végi mérleg a Karád és Vidéke körze­ti Földművesszövetkezetben. Eszerint a kiskereskedelem Í7 738 000, a vendéglátóipar 3 801 000 forint forgalmat bo­nyolított le, a felvásárlók pe­dig 3 734 000 forint értékű árut vettek meg. A kiskereske­delmi áruforgalom mintegy 300 000, a vendéglátó-forgalom 582 000 forinttal volt nagyobb az előző évinél. A vendéglátó- ipar 186 000 forint értékű sa­ját készítésű ételt adott el, az előző évinek több mint két­szeresét. Az fmsz-i felvásárlók tavaly többek között 119 mázsa ba­romfit, 1 188 000 darab tojást, csaknem ötezer mázsa gyümöl­csöt vettek át a termelőktől. A felvásárolt áru értéke 1 396 000 forinttal haladta meg a terve­zettet. Az fonsz tiszta nyeresége a múlt évben 570 000 forint, 102 000 forinttal több a terve­zettnél. Az egységek korsze­rűsítésére 192 000 forintot, be­rendezésekre pedig 116 000 fo­rintot fordított tavaly az fonsz. SANYI HA Z AT A LÁL.T A hófödte féltetős garázs- épületben felhajtott motorháztetővel ásít az olaj­zöld Molotov. Motorja csava­rokig széjjelszedve Két havas csizma látszik ki alóla. Cigót Sándor dolgozik alatta, a Zöldmező fiatal gépkocsive­zetője. Könyökig olajosán, zsírzópréssel a kezében bújik elő. — Karbantartom egy kicsit a márkát. Megérdemli nagyon — mondja hidegtől kipiroso­dott arccal. — Kitűnően visel­te magát a kocsi, harminckét­ezernél többet futott minden baj nélkül. Kezébe vesz egy alkatrészt, úgy magyarázza, hogyan kell helyesen csiszolni a szelepet. A szomszéd műhelyből Za- kócs László szerelő lép át egy saját készítésű tömítéssel. — A szervizben kétezret is elkérnek ezért a munkáért, így amit lehet, magunk elvégzőnk szabad időben. Sanyi — így ismeri minden­ki Pogányszentpéteren — egy furcsa szerszámra dörzspapírt csavar, s hamarosan eggyel több szelepfészek lesz fénye­sebb ügyes keze munkája nyomán. » * * p intér Józsi bácsi szor- galmas tsz-tag a Zöld­mezőből. Egy féldeci mellett üldögél a vendéglőben. Sanyi­ról kérdezem. — Ilyen sofőrt nem talál­tunk volna hét vármegyében. Egyszer fuvarozni mentünk, reggel fél ötre beszéltük meg az indulást. Hihetetlen, de amikor a rádió abbahagyta a Rákóczi-indulót, az autó ott berregett a ház előtt. Az órát hozzá lehetne igazítani, olyan pontos. Hát ilyen ember a mi Sanyink. * * * XTét órakor bekopogok Ci- u gótékhoz. — Sanyi még nem jött meg — sajnálkozik a vacsorával foglalatoskodó feleség. Egyszer csak dörömbölés odakinn, s nagy fúj tatással megérkezik a családfő. Fáradtan ül le, kezet mos, vacsorázik jó étvággyal. Ebédet is úgy vitt az asszonya utána a műhelybe. Egész nap dolgoztak a szerelővel, sötét­ben rakták össze a motort. — Azt mondta az elnök, hogy a zárszámadási banketten dupla vacsorát kapunk a mai munkáért — mondja nevetve. Átmegyünk a nagy szobába. Az állványon vadonatúj Fa­vorit tv, szőnyegek, szép bú­tor. A kályha közelében kis ágy, benne aranyos baba al­szik: az alig öthónapos Ágika. I Halkan beszélgetünk. Szí­vesen mesél életéről. — Mint annyi más paraszt­gyerek, én sem tanultam to­vább. Dolgoztam az erdészet­nél, majd a kőolajkutatóknál, innen Pécsre egy építőipari vállalathoz vándoroltam. Se­gédmunkás voltam, nehéz munkát végeztünk. Jelentkez­tem gépkocsivezetőnek, a vizs­ga kitűnően sikerült. Megun­tam az állandó utazgatást, száraz kosztot. A közeli gazda­ságban vontatóvezető, lettem, s innen vonultam be katonának. Leszerelés után ismét a kő- olajkutatóknál vállaltam mun­kát. Ismét jártuk az országot Lispétől Hajdúszoboszlóig, köz­ben megnősültem. Ezután már egyre nehezebb lett a vasár­nap esti búcsú. Feleségemtől hallottam egyszer, hogy a téesz gépkocsit vásárol, szólt az el­nök, jöjjek, várnak. Én meg jöttem, örömmel — mondja Sanyi. * * * Czokvány történet, mond- ^ hatná bárki, a vándor­ló fiú otthonra lel, boldog em­ber lesz. Lehet. A boldogságot mégis mindenki keresi. Sanyi is kereste. Sokáig és keserve­sen. Novak Ferenc Télen sem szünetel a munka Somogyacsán Több mint két hete vágják az erdőt Somogyacsán. A 350 köbméter fa kitermelése lekö­ti a termelőszövetkezetnek csaknem valamennyi férfi munkaerejét. A tövestül ki- döntött fák helyén hamarosan megjelennek a traktorok: szántják a földet, mert új er­dőt telepítenek a helyére. A körülbelül két és fél holdas új telepítéshez már megérkezett a csemete egy része. A hiány­zó mennyiséget pedig hama­rosan pótolja az erdőgazdaság. A fakitermelés elég jó jöve­delmet biztosít a tsz tagjai­nak. A kidöntött fák tövének egy részét a tagok viszik ha­za, s minden 400 forint kere­set után még egy méter tűzi­fát adnak a szövetkezeti gaz­dáknak. Előzetes számítások szerint a hónap végéig ad munkát az erdő. Gondoskodtak az asszonyok foglalkoztatásáról is. Naponta tíz-tizenkét asszony morzsolja a kukoricát. Ez a munka ki­sebb megszakításokkal egész télen át folyik. Mindennap másik munkacsapat tagjai lát­nak munkához. így az otthoni teendők mellett a közösben is elvégezték a rájuk háruló fel­adatokat. 1 • • ■ * • SOfiO/c John Haywood amerikai író pontosan megállapította, mi a különbség a bigámia és a monogámia között. — A bigámia az az álla­pot, amikor az embernek a kelleténél eggyel több fele­sége van. A monogámia ugyanez. * * * Hans Georg Emde nyu­gatnémet képviselő így bí­rálta a kormány takarékos- sági politikáját. — Az, amit a kormány csinál, nem sokban különbö­zik a fösvény paraszt mód­szerétől, aki agyonveri a kutyáját, hogy ne kelljen etetnie, s maga ugat helyet­te. * * * Indiában súlyos és meg­oldhatatlannak látszó prob­léma a szent tehenek számá­nak szakadatlan növekedése. Ezzel : az üggyel kapcsolat­ban több külföldi szakértő tanácsát kérték ki, többek között egy amerikai állator­vost is megkérdeztek. Az amerikai szakértő egyből megtalálta a negyvenmillió­nyi szent tehén problémájá­nak megoldását: kijelentette, hogy a teheneknek fogam, zásgátló szereket kell adni, * * * Morzsák Barátom, a hypochonder. amióta azt hiszi, hogy rákja van, állandóan hátrafelé megy. * * * Ö a legszerényebb el­adónk— dicséri beosztottját a boltvezető. — Ö aztán nem vág fel. Még szalámit sem... • * • Egy gyenge írót így vi­gasztalnak: »Ne keseregj, lehet belő­led egy nagyon jó olvasó.« * * * A mostani télről mondta valaki: »Ez az időjárás — olyan, mint az időjárás.-« • * * Természetrajzóra a jövő­ben: »Az embernek négy ke­reke van és két lába.« * * * Egy kis filozófia Sok asszony bizonyos ben­ne, hogy férje a legelraga- dóbb szerető a világon. De eddig még nem sikerült raj­takapni. • * » Ingben és alsónadrágban még a világ legokosabb em­bere is bután fest. • * * A világmindenséghez mér­ten az ember csak mákszem, viszont mákos tészta nélkül az egész világmindenség nem ér semmit. A csont csak hússal együtt ér valamit, ezt tudják már a filozófusok, de a mészáro­sok is. * * * A beképzelt, hiú embernek nem az a fontos, hogy a tal­pát nyalják, hanem csak az, I hogy nyalják. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tan áe» lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség! Kaposvár, Latlnka Sándor o. S. t'elefoD IS-tO. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár Latinka 8. u. i. Telefon 15-18. Felelős kiadói Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örztinlt meg, és nem adunk vissza, lerjeszti! a Magyar Posta. Elő űzethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesttőknéL Előfizetési dl) egy hónapra 12 Ft Indes: 2SD87. Készült a Somogy megy« Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, fcatlnka Sándor utca í.

Next

/
Oldalképek
Tartalom