Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

SBombát, 1965. február 13. 3 OMOGYI NEPLAI Talajerő-gazdálkodási útmutató készült a barcsi járásban Hol tart ma Berzence? ZÁRSZÁMADÁS UTÁN Szakszervezeti iskola Balatonbogláron Októbertől április közepéig szakszervezeti iskola működik Balatonbogláron három megye — Zala, Tolna és Somogy — szervezésében. Először a mun­kásvédelmi felelősök tovább­képzésére került sor, majd a társadalombiztosítási tanfo­lyamot rendezték meg. Az elő­adásokon a szakszervezeti mozgalom új aktivistái hasz­nos tanácsokat, javaslatokat kaptak munkájuk végzéséhez. Jelenleg a bér- és termelési felelősök tanfolyama zajlik. Megismerkednek a hallgatók a Munka Törvénykönyvének új rendelkezéseivel, de a szakelő­adások mellett megvitatják a legfontosabb politikai és gaz­dasági eseményeket is. Március 1-én az szb-titkárok kezdik meg hathetes tanulmá­nyaikat. A tanfolyamok hallgatóinak száma hetven-nyolcvan között mozog az előadókat a három megye adja. „Tegyük széppé, rendezetté községünket“ Versenymozgalom a csurgói járásban (Tudósítónktól.) Helyi anyagok felhasználá­sával, társadalmi munkával rendezik az utakat, a tereket, s óvják a közintézmények épü­leteit a csurgói járásban. A járási tanács »-Tegyük széppé, rendezetté községünket«-moz- galmat indított a falvak kö­zött A félévenkénti értékelés szempontjai: Rendben kell tar­tani a közutak környékét; díszkerítéssel, élősövénnyel meg kell akadályozni, hogy az állatok a kutakhoz menjenek. Gondoskodni kell a víz elve­zetéséről, a síoksság megaka­dályozásáról. Nagyra értékelik a parkosítási, a fásítási, a köz­épületek tatarozását A sétá­nyokon, a parkokban, a közin­tézmények közelében szemét- gyűjtő kosarakat helyeznek el. Ellenőrzik, hogy megtartják-e a községrendezésre, a köz- egészségügyre és a köztiszta­ságra vonatkozó tanácsi ren­deleteket Az első három falu pénzju­talmat kap. A mozgalomban jó munkát végző vb-vezetők is jutalomban részesülnek. A föld termőerejének álla­potától számottevően függ a terméshozam. A termelés nö­velésére kidolgozott valameny- nyi terv csak papírra írt óhaj marad, ha a termelőszövetke­zetek nem pótolják kellően a talajerőt. E fontos munka megkönnyítésére Kovács A. József talajerő-gazdálkodási szaktanácsadó útmutatót ké­szített a barcsi járásban. A járás valamennyi községé­re kiterjedő elemzés összesítő­jének tanúsága szerint átlago­san 4,38 kát. hold mezőgazda- sági terület jut egy számos­állatra. Ez azt jelenti, hogy az évenként előirányzott 18 564 holdból 4915 holdra nem jut istállótrágya. Márpedig okvet­lenül növelni kellene ennek a területnek a táperejét is. Mi­lyen megoldásokat javasol a szaktanácsadó? Ahol a lehetőség megvan, célszerű tovább gyarapítani az állatállományt. Zöldtrágyá­nak másodnövényt nagyobb te­rületen ajánlatos vetni. A pil­langósok és a hüvelyesek veté­si arányának emelése ugyan­csak hasznos volna ott, ahol már honosak ezek a növények. A KXSZ-szervezet fölkéré­sére Embersics Sándor, a So­mogy megyei Tanács dolgo­zója tart előadássorozatot a kaposfői fiatalok részére. Hasonló előadásokat tavaly is rendeztek, helyszűke miatt az általános iskola helyisé­gében tartották meg őket. A helyzet a mai napig sern vál­tozott. Az idei első előadás február 10-én hangzott el a községi tanács épületében. Hideg, fűtetlen szoba várt bennünket. Mostoha körül­mények között kell megtar­tani a tanfolyamokat, mert egyetlen olyan helyiség sincs a faluban, amelyet a fiata­lok magukénak mondhatná­nak. Pedig van klub részére alkalmas helyiség! Csak a termelőszövetkezet és a köz­ségi tanács vezetői között nincs senki sem, aki ezt a problémát segítené megszün­tetni Sőt, a tsz még aka­dályt is gördít a megoldás elé. A termelőszövetkezet ka­pott egy nagy helyiséget azért, hoßy egy kisebbet át­Szalmatrágyázással és a föl­tépett kukoricaszár leszántásá- val — ha ez utóbbi takarmá­nyozásra nem kell — szintén érhető el eredmény. A kerté­szeti hulladékból készíthetnek a tsz-ek komposzttrágyát. Mű­trágyából is többre van szük­ség. Végül egy meghökkentő számadat az útmutatóból: a járás községeiben évente 1 300 000 forint értékű táp­anyag illan el a trágyából. A szakszerű kezelés hiánya, a nemtörődömség idézi elő ezt a tetemes veszteséget. Érdemes hát mindenütt egy vagy né­hány embert a trágyakezelés­sel megbízni. Akinek ez lenne a dolga, az a trágyalé össze­gyűjtéséről és hasznosításáról is gondoskodna. Ezt kivált a rétek, legelők fűhozamának fo­kozására fordíthatnák. Ösz- szességükben nem filléres dol­gokról, hanem sokat érő, több termést, nagyobb hasznot adó intézkedésekről és tennivalók­ról van szó. Járásszerte jól járnak, ha megfogadják a szaktanácsot, megvalósítják az útmutatásban ajánlott felada­tokat. adjon a fiataloknak. El­mondták a KISZ-fiatalok, hogy ez még a mai napig sem történt meg. Egy kis irodahelyiséget ugyan át­adott már a tsz, s azt most pártiklubnak alakítják át, ez a klub azonban még mindig kicsi. A termelőszövetkezet ve­zetői azt állítják a fiatalok­ról: »Ök sem adtak nekünk semmit!« A fiatalok nem ezt mondják. Többször is végez­tek társadalmi munkát a be­takarításkor vagy egyéb al­kalommal. A községi tanács vb-titkára azt mondta, hogy ha a pártklubot átadják, ak­kor — esetleg — majd egy gyűlést megtarthatnak. Kaposfőn ilyen körülmé­nyek között dolgozik a KISZ-szervezet. A helyiség­problémát a pártklub átadá­sa sem oldja meg, hisz csak esetleg tarthatnák ott rendezvényt. Jó lenne, ha a község és a tsz vezetői közö­sen segítenének a fiatalok­nak. K. F. ELMÚLT A KÖZGYŰLÉS, és elbúcsúztak a Jobb Élet tag­jaitól azok a vezetők, akik há­rom évig irányították gazdál­kodásukat. Éjszakába nyúlik a beszélgetés a tervekről, az el­képzelésekről. Mert rengeteg a tennivaló. Röviden ma sem le­het beszélni erről a sok gond­dal küzdő, alapjában véve mégis nagy utat megtett szö­vetkezetről. Három évvel ezelőtt, mikor Czmerk István és Rada Ernő a szövetkezet élére kerültek az­zal a céllal, hogy mint gya­korlott szakemberek képessé­gük legjavával segítsék ki­emelni a mélypontról a gazda­ságot, ott voltam a közgyűlé­sen. Nem akarom most föl­idézni az akkori állapotokat, hiszen maguk a berzenceiek sem szívesen gondolnak visz- sza azokra a nehéz időkre, az elkeseredésre. Emlékezni ugyan még emlékeznek, hogy hány hold maradt kapálatlan, meny­nyi termény veszett kárba a munkaerőhiány miatt, milyen siralmas volt a szarvasmarha­állomány. Nem szívesen emlé­keznek ezekre az időkre most, mikor csille hordja a trágyát a korszerű istállóból, amikor annyi kukoricájuk termett, mint öt év alatt még soha, mikor tizenhét erőgép dübörög a határban, és az állóeszközök értéke megduplázódott, tizen­hatmillió forint lett. Az vi­szont, hogy az 1964. évet 984 000 forintos mérleghiánnyal zárták, hogy munkaegységen­ként 25 helyett 21,80 forintot osztottak, figyelmeztet! Ám ezt sem szabad egyoldalúan meg­ítélni, hiszen tudjuk, hogy a rendelkezés értelmében a kö­telező tartalékolás (náluk csak a vetőburgonya több mint 450 000 forintot jelent) a múlt esztendőt terheli ugyan, de erősíti, biztonságot ad ennek az évnek. Hiba lenne a mérleghiány láttán ezt mondani: lám, Ebr- zence képtelen a gyengék ka­tegóriájából kiemelkedni. In­kább úgy fogalmaznám meg, hogy oz utóbbi három évben túlnyomó többségében megte­remtődtek a gyorsabb ütemű fejlődés alapjai. Egy gyenge szövetkezet megerősödésének folyamatában mindig az első szakasz a legbonyolultabb, a legnehezebb; lépésről lépésre kell megteremteni a többter­melés, a nagyobb jövedelem föltételeit, úgy szervezni meg a gazdaságot, a munkát, hogy a nagy anyagi áldozatot jelen­tő beruházások sokszorosan visszatérítsék a ráfordítást. Berzencén a közelmúltban megtartott közgyűlés ezt a ne­héz szakaszt zárta le. De még igen sok a tennivaló, és sem­mivel sem kevesebb a gondja s nem kisebb a felelőssége a most megválasztott. Varga Já­nos elnöknek és Böröcz István főagronómusnak. MÉG CSAK NAPOKBAN MÉRHETŐ az az idő, amióta a közösség az ő kezükbe he­lyezte a szövetkezet irányítá­sát. De vannak már elgondo­lások, tervek: a sok tanácsko­zás nem hiábavaló. Nehéz len­ne rangsorolni, hogy miben fejlődött legtöbbet a Jobb Élet Tsz. Először az emberek­ről beszélek. — Kilencven százalékig ké­szen vagyunk a növényápolási munkákra vonatkozó vállalá­sokkal — mondta Varga Já­nos. Azt tapasztalják, hogy például azok, akik tavaly még csak »kísérletképpen« vették ki részüket a közös munkából, most dolgozni akarnak. A ka­pálatlan parcelláktól idáig — hogy évről évre több a munka­erő — hosszú volt az út. El­érni azt, hogy kialakuljon a tudatban: aki becsülettel fá­radozik, azt nem érheti káro­sodás — nem kis dolog. A pre­mizálás nemcsak a több, ha­nem a jobb minőségű munká­ra is ösztönöz. Mennyi olyan példát említhetnék, mint Rácz Ferencé, aki egy holdról 40,6 mázsa kukoricát takarított le, vagy Salakovics Ferencnéé, Novográdec Istváné, akik 39,6 mázsa kukoricát termeltek egy holdon! És megkapták az érte járó prémiumot. Nem vitás, hogy a százalé­kos művelés — ami döntően hat ki a közösség munkához való viszonyára — okozott bi­zonyos belső feszültséget is. — Az az elképzelésünk — összegezte véleményét az új elnök —, hogy a prémiumos munkában dolgozókat rábír­juk arra, szerezzenek máshol is munkaegységet, és a mun­kaegységeseknek is jusson egy kis rész ezekből a javakból. Ha tehát a növénytermelést, illetve a mindinkább közelgő tavaszi feladatokat tekintjük, bízvást mondhatjuk: szerve­zetten felkészültek. Az őszi mélyszántás — nem sok szö­vetkezet mondhatja el — túl­nyomó többségében készen van; naponta tíz vontató hord­ja a trágyát a burgonya alá. Lassan minden tag tudni fog­ja, milyen feladat hárul rá. Valamikor azt kellett nézni Berzencén, mindegy, hogy ho­gyan, csak elkészüljön a mun­ka. Ez ma már megszűnt A hangsúly azon van, hogy ho­gyan végzik el a tennivalókat, és előtérbe került a személyi felelősség. A Jobb Élet jószágállomá­nyát sokan ismerik a megyé­ben, hisz több tapasztalatcse­rét rendeztek a tsz-ben, alkal­muk volt szövetkezeti embe­reknek megtekinteni, tanulmá­nyozni az itteni állattenyész­tést. Kitartó, következetes munkával kicserélték az ösz- szes öreg, rossz hozamú tehe­net, s ezzel párhuzamosan százötvenre emelték a létszá­mot. A tehenészetben az alap tehát megvan, o következő feladat a minőség javítása, ez­zel egyidejűleg a biztos takar­mányalap megteremtése. A gépesítés, a munkaeszközök megbecsülése, Simon Imre gépcsoportvezető és a többi traktoros lelkiismeretes mun­kája ugyancsak előrelendítő tényező. A BERZENCEIEKNEK ÜGY KELL GAZDÁLKODNIUK az idén, hogy megszűnjön a mér­leghiány. A szövetkezet szer­vezett gazdasággá vált Ez a fejlődés a közösség és a veze­tők legfőbb érdeme! A megol­dásra váró problémák egysé­ges szellemben, a korábbi jó gyakorlatot követve fokozato­san megszüntethetek. Hadd zárjuk a gondolatsort Varga János elnök szavaival: »Előre megállapításokat tenni nem le­het. Ne mi beszéljünk, beszél­jenek majd az eredmények!« Vörös Márta A tavaszi felkészülésről tárgyaltak Tabon „Nincs klubhelyiségünk” mindnyájan bévül kerülnek az ajtón, Kérésziék ráfogják a fegyvert a két helybelire. Biri szolgál magyarázattal a két csodálkozó békésházi­nak: — A tegnapelőtti ügyben jöttünk — mondja szaggatot­tan, minden szót külön hang­súlyozva. — Az baj — feleli Kuruc András kurtán, és úgy. néz le­felé a csöpp emberre, Birire, mint ahogy a liba szokott a csirkére. Felülről lefelé, egy kissé oldalvást. Kicsi Biri elvörösödik. Érti a pillantást azon nyomban. Ki­húzza magát, s hogy nagyabb­nak tetsszen, a hangjával se­gít: — Hogy értsük ezt? Mond­ja csak, hogy értsük ezt!? — Ügy, hogy abból nem lesz semmi — feleli a helyi Nem­zeti Bizottság elnöke csönde­sen. Kicsi Biri csodálkozva látja, hogy ezek nem túlságosan ijedtek meg. Pedig innen nem mehetnek haza eredmény nél­kül. Örökre elvész az elnöki tekintély, ha kudarcot valla­nak. Ezért hát erélyesen kez­di: — Írást kérünk a terület azonnali átadásáról. Körül van fogva az épület, innen ad­dig nincs távozás, amíg papírt nem kapunk a Liesthein-bir- tokról. Kuruc csodálatra méltó nyu­godtsággal válaszol: — Láttam én, komám, már nagyobb legényt is tenálad, mégsem ganéztam be. Hát mit gondolsz, te? Nem volt ne­künk elég a méltóságos úr, most te akarsz a helyébe lép­ni! A földet mi dolgoztuk meg, és most a miénk lesz! Aki ellenünk szegül, azt elta­possa a nép! — Tegnapelőtt már megad­tuk a választ. Majd ha a sa­ját nincstelenjeinket kielégít­jük, akkor majd lehet szó a maradék terület átadásáról. De csak arróL Ezt a másik helybeli mond­ja, s igyekszik szintén nyu- godtniak mutatkozni. — Maga kicsoda? — formed rá Biri, miközben egy pisz­tollyal az orra alatt kapa­rász. Kuruc a társa mellé lép. Ö felel Birinek kurtán-furcsán: — Az, aki. A birtokot majd ő méri ki a parasztoknak, ha a kormány rendelete megjele­nik. Kicsi Birinek igen sérti a fülét Kuruc beszéde. Gondol­kodik egy kicsit, aztán int Ké­résznek, hogy a géppisztollyal jöjjön közelebb. Az »ezredes-t nem is kell biztatni, biztatja a minapi megszégyenítés meg a hintóbán felkortyolt pálinka eléggé. Döngő léptekkel köze­lebb megy, és nekiszegezi a géppisztolyt Kuruc András­nak. A Nemzeti Bizottság elnöke megemeli a kezét, s abban a pillanatban óriási pofont ken le Kérész képére. Az »ezredes« átbillen egy széken, leüti Ki­csi Birit, azután csúszik né­hány métert a padlón. Végül pedig kiköt a fal mellett, a lóca alatt. Takaros ütés volt. Akár így számította Kuruc, akár nem, ritka szép pofonnak sikerült. Mintha ló rúgta volna meg az »ezredes«-t, úgy nyújtózkodott el a lóca árnyékában. Szótla­nul, csöndesen. Az épségben maradt közbiz­tonsági előbb az elterülő Ké­részt nézte, aztán a feltápász- kodó Birit. Kicsikét még se­gítette is az elnököt a talpra- állásban. Majd amikor már Biiá függőleges helyzetben volt, csak akkor jutott eszébe, hogy neki is tennie kellene valamit. Hát ami azt illeti, tett is. Megeresztett egy sorozatot á saját géppisztolyából. Ettől pe­dig Kuruc András fejéről a haj úgy nyisszantódott le, mintha éles borotvával csap­tak volna el a haja között. Odakapott a fejéhez, elsápadt és megmerevedett. Még moc­canni se mert. Most már nem ellenkezett tovább, miukkanás nélkül aláírta a papírt, amit Kicsi Bari odatette elébe az asztalra. — Pecsétet is rá, és írja oda nevét maga is — paran­csolt Biri a másik békésházi emberre. Megtörtént ez is. Az »ezredes« a lóca alól ki­felé mászva már csak azt lát­ta, hogy az elnök gyömöszöli zsebébe a papírt Bambán né­zett szét a szobában, mintha azon gondolkozna, mikor ke­rült ide. Amikor pedig látta, hogy semmi baj, mert Kuruc András tehetetlenül áll, a gép­pisztoly agyával fejbe koccin­totta a Nemzeti Bizottság el­nökét. Kuruc aztán nem is szólt egy szót sem, csak leku- corodott a földre, és eldőlt, mint a krumpliszsák. Ezek után, mint akik jól vé­gezték dolgukat, kifaroltak a szobából. Az ajtót becsukták maguk mögött, még a kulcsot is ráfordították, és visszasiet­tek az emberekhez. XIII. Egy perc sem telt el, min­denki fent termett a szeké­ren. A kocsisok közévágtak a lovaknak, és vágtában mentek kifelé a faluból. Legelöl a pusztaiak. Azok úgy örültek a papírnak, hogy meg se vár­ták Biriéket, vágtattak haza a jó hírreL Körülbelül 109 000 normál­hold munka vár a tavasszal a tabi járás termelőszövetkeze­teire — állapította meg csü­törtöki együttes ülésén a járá­si párt-vb és a járási tanács bizottsága. Több A közbiztonságiak pedig, amikor elhagyták az utolsó házat is, nótára zendítettek. Kurjongattak, ahogy a torkú- , kon kifért. Persze csakíaístráf- »végrehajtó szekéren ülők, mert Kicsi Bi-f °.SZ1 vetés rí rangján alulinak tartotta af^po,^asírt s a puszta közepén kurjongatni.#05?™®111 ,1*000 . ^ tavaszi Mindenesetre, mintha hájjal e^°tt mintegy 2600 kenegették volna, olyan jóleső r}10^, kuÉoncaszar levagasa es érzéssel hallgatta emberei # betakarítása is ad dolgot, óbégatását. Tudta, a győzelem# .;:z oszl ross.z 'dojaras hát- miatt kerekedett ilyen jóked-#0?^3^3 a növény védelmi műm vük. Most nem is szólt egy#kakai- A tavaszra maradt dorgáló szót sem, pedig ész- #vegyszerezesbol 332 hold jut revette, hogy amíg ők oda­bent kínlódtak a papír miatt, azok egy hordó bort szereztek valahonnan. Emiatt azonban? nem akarta elrontani a han-i1 gulatot. Megérdemlik a bort,# igyanak. Csak Kérészt sajnálta maga mellett. Az »ezredes« olyan bánatos ábrázattal ült a hin­tóbán, mintha nem győzelem­ről, de temetésről térne haza. Két zápfogát, amit a békéshá egy munkagépre. Elmaradtak a talajerő-utánpótlással is. Az előirányzott területnek csak kétharmadára hordtak istálló­trágyát az ősszel a járás szö­vetkezetei. Ezért a tavasszal körülbelül 3000 holdra kell trágyát hordani. A gépparkot figyelembe vé­ve a tavaszi munkákat csak magas fokú szervezettséggel végezhetik el a szövetkezetek. A beszámoló alapján készített intézkedési terv erre nyomaté­kosan felhívja az érdekeltek figyelmét. Együtt dolgozik a párt- és a tsz-vezetőség Szöllőskislakon Sokat segít a pártszervezet a termelőszövetkezetnek Szöl­lőskislakon. A tsz vezetősége . ,T j. _. ,, , , .kéri a párttagok véleményét, “Nem^ü Bizottság elnöke #javaslatait Mielőtt valamilyen ütött ki a jól sikerült pofon- ' nal, zsebkendőjében szoron­gatta. Néha óvatosan széthaj­totta a gyolcsot, megleste ai két szép, nagy fogát, és ke-( servesen felsóhajtott. Ezt bi-< zony nem gondolta. Azt hitte,» csak az arca ég, és elmúlik ai fontos határozati javaslat a közgyűlés elé kerül, először közös párt- és tsz-vezetőségi ülésen tárgyalják meg. Sok ésszerű javaslat hangzik el ilyenkor, s ez sokat segít a he­lyes munkamódszer kialakítá­sában. Ezért tárgyalták meg fájás hamarosan. Az imént # együttesen az idei premizálási 3z°11k?1n kiderült: sajnos,»tervet is. Eszerint a korábbi tobbrol van szó. A faluból ki-óévekkel ellentétben az idén az omro inni olrrn^- y» bln . . érYe..iJ?ni akar? kis .5zív-'aratást nem terményért, ha­munkaegységért és pén­a? aminek az alján lötyögött még fzért végzik a tagok. • -K°e allS ö-rlö~ \ Sok segítséget nyüjthat a gette meg szajaban a palin- #pártszervezet a tsz vezetőségé­nél ve vif0fdo°+tta f inek> hiszen a párttagok hetven nyelve ezt a két fogat. így#százaléka a termelőszövetke- hat bal oldalon most mar nemibben dolgozik. Ott élnek a tud rágni egyáltalán, mert aj többiek között, ismerik prob- többi fog már régebben ’ lémájukat, elgondolásaikat. Közülük soknak nagyon fontos .beosztása van. ■ A pártvezetőség javasolta [legelőször a szövetkezetben az [önköltség csökkentését és a munkafegyelem megszilárdí­hiányzott. Nagy részét kiver­ték annak is. Neki bizony sok­ba került ez a kis portya. (Folytatjuk.) 1 fását. A párttagok vetették föl először az elnöknek: megen­gedhetetlen, hogy a traktorok munkaidőben hosszú ideig áll­janak. A tsz vezetősége rendszere­sen tájékoztatja a pártszerve­zet vezetőségét a szövetkezet dolgairól. Legutóbbi együttes ülésükön például a zárszám­adás felülvizsgálásának és megerősítésének eredményét ismertették a pártvezetőség­gel. A Barcsi Vegyes Ktsz anyagkönyvelésben jártas munkaerőt keres. Munkába lépés március l-én Cím: Barcsi Vegyes Ktsz. (4720)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom