Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
. Csütörtök, 1965. február 11. 3 SOMOGYI KÉPLAP Ta (Folytatás az 1. oldalról.) A*v, hf. is terven felüli importra keys rült sor. A többletimporttal - ; szemben a kiviteli tervek túl- teljesítése nem érte el a kívánt szintét. Az 1964. évi állami költség- ..vetés bevételei és. kiadásai lé- , , nyegében a. tervnek msgfele- . lően alakultak: a teljesítés aránya egyaránt 99,8 százalék volt, a tervezetthez képest azonban a költségvetés belső arányaiban eltolódások következtek be. Tisztelt .országgyűlés! . Az említett eredmények és problémák meghatározzák to- ... vábbi rnüqkánkat, az 1965. évi ' népgazdasági terv és állam- ,háztartás előirányzatait is. Az elmúlj. évek tapasztalatai ajlapjah következetesebben, határozottabban kell fellép- -. r nünk a.;,í<?gyatékosságok ellen, melyek a termelés és felhasználós területén jellegzetesek. A fő cél most a gazdálkodás minőségi mutatóinak javításai Nyilvánvaló, hogy az állam kiadásait csak olyan - arányban növelhetjük, amilyen mértékben biztosítjuk hozzá a szükséges hazai bevételi forrásokat. Ä 'bevételek megfelelő alakulásának pedig az a kulcsa, hogy nagyobb energiát fordítsunk a termelékenységre, a múnkaszervezettsógre, az ön költségcsökkentésre, a termékek minőségére, a jobb készletgazdálkodásra, az exportfeladatok teljesítésére. Az 1965. évi népgazdasági terv ennek jegyében készült, s a terv az ipari termelésnek az előző éveknél kisebb mértékű, 4,2 százalékos növelését irányozza elő. Ezen belül az egyes ágazatok eltérő módon .fejlődnek. A leggyorsabban, . 9,3 százalékkal a Nehézipari Minisztérium vegyiparának termelése bővül. A korábbiaknál' lényegesen kisebb a növekedés-a gépiparban és az építőiparban. E két területen -különösen fontba ■ a műszáki • -.színvonal- és hatékonyság fiövelőse, ..mert ez a továbbiak- '♦*• ten a helyesebb összetételű, gazdaságosabb, ugyanakkor nagyobb ütemű termelés ki- ’ " induló pontja lehet. A tervben ' előírt mérsékeltebb célok elérése épp ezért nem könnyebb az előző’évek feladatainál. Nagy körültekintést igényel a mezőgazdasági tervek összeállítása. A biztonságos tervezésre való törekvés itt különö- ,sen helyénvaló. A terv a mezőgazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével számol. Az előirányzat teljesítése feltételezi a földek gondos és időbeni megmunkálását, a rendelkezésre álló eszközök és - gépek hatékony felhasználását, a betakarítás és értékesítés jól előkészített és szerve- ' z'ett elvégzését. A termelés mérsékeltebb emelésének megfelelően mintegy 3 százalék a nemzeti jövedelem emelkedőnek előirányzata. Ezzel arányos a felhasználás is. Bár á beruházások volumene 1965-ben az előző évihez mérten' nőm nő, a második ,,ötéves rteirv időszakában, még így' 'is ieriíyegesen többet fordítunk 1 beruházásra, mint amennyit az ötéves tervben előirányoztunk. A lakosság fogyasztása tekintetében a feladat az eddig elért eredmények megszilárdítása. A népgazdasági mérlegek és az’' államháztartás egyensúlyának biztosítására több fontos intézkedés született. A vállalatok jövedelmezőségének növelésére új rendelkezéseket adtunk ki a munkaerő-, a bér- gazdálkodásra, az anyag- és • készletgazdálkodásra vonatkozólag. Ezek ismertetésére még visszatérek. Ezenkívül a költségvetés bevételeit növelő és a takarékosabb gazdálkodást biztosító egyéb határozattok is születtek. így intézkedtek az égetett szeszes italok órának és a telefon díjtételének emelésére, a másodállások és meűékfoglalkozások adóinak bizonvos mértékű növelő sére. valamint az utazási okmány illetékek és más adónemek növelésére is. Csökkentettük a reprezentációval kapcsolatos kiadásokat, a bel- és külföldi IB iá <* * It kiküldetések előirányzatait, takarékossági intézkedéseket írtunk elő az állományon kívüli béralappal való gazdálkodásra. Ezek az intézkedések elsősorban a magasabb jövedelmeket és a nem alapvető fagyasz tási cikkeket érintik. A hozott ármódosítások egyben a fogyasztási árarányok javítását isi célozzák. Ilyen irányú további intézkedéseket a terv és a költségvetés nem tartalmaz. Tisztelt országgyűlés! A következőkben az előttünk álló legfontosabb feladatokról szeretnék beszélni. Elsőnek az állami vállalataink tevékenységével kapcsolatos követelményekkel kell fog’al- kozni, mert elsősorban a termelés területén mutatkozó problémákat kell megoldanunk, ahhoz, hogy a további években gyorsabban haladjunk előre. A nyereség növelésének egyik fontos előfeltétele a termelékenység emelése, a munkaerő- és bérgazdálkodás megjavítása. Olyan periódusba jutottunk, amikor a munkaerőellátás eddigi forrásai falun és városon egyaránt kd- merülőfélben vannak. Tűrhetetlen, hogy míg egyes területeken áüandósult munkaerő- hiánnyal küzdünk, vállalataink nagy részénél jelentős belső tartalékok vannak. A termelékenység emelésére másik tennivaló a munkanormák felülvizsgálata. Ahol ez indokolt, még az év első felében módosítani kell a normákat A létszám- és normafelülvizsgálat természetesen nem helyettesíti a termelékenység növelésének alapvető módszereit: a műszaki fejlesztést, az üzemszervezési munka, belső szállítások, a technológiai fegyelem javítását A másik nagy tartalék vállalatainknál a jobb készletgazdálkodás. A költségvetés a for- góalap.Q^. .jjpyelésére hitel fedezeti alap címén 2,3 milliárd forintot biztosít, Ennek és a hitelrendszer más forrásainak figyelembevételével 1965-ben — az elmúlt évek 7—8 milliárd forintos készletnövekedésével szemben — csak 4—4,5 milliárd forint értékben számolunk a készletek állományának emelkedésével. Ez gondosabb készletgazdálkodást s ennek érdekében számos intézkedést igényel. Készleteink az elmúlt években nagyobb mértékben nőttek, mint a termelés, holott korszerű szervezettség mellett a készletfelhalmozódásnak általában lassúbbnak kell lennie, mint a termelésemelkedés ütemének. Ebben milliárdos tartalékok rejlenek. Nem kisebb feladat az új fölösleges készletek képződésének megakadályozása sem. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy olyan időszakban, amikor a termelés egyes területein lassúbb mennyiségi növekedést tervezünk, a tájékozatlanság és a rossz irányítás többlettermelést eredmé. nyez, jóllehet arra nincs szükség. 1965-ben tehát különös gonddal kell — a beruházások és közületi megrendelések korlátozása miatt előálló — ren. delésmódosításokat átvezetni a terven, hogy ne legyen fölösleges termelés, s ez ne vonja el a rendelkezésre álló nyersanyagot, munkaerőt, stb. a fontos szükségletek kielégítésétől. Meg kell említeni, hogy a készletek nyilvántartása sem kielégítő. Gyakori, hogy a vállalatok nem ismerik pontosan, mi is áll tulajdonképpen rendelkezésükre. Az ügyvitelgépesítés és szervezés egyik fontos feladata, hogy biztosítsa a készletek nyilvántartását, a gyors és állandó adatszolgáltatást. Mind a belföldre, mind a kivitelre gyártott termékeknél nagy gondot kell fordítani a szállítások ésszerű, gazdaságos megszervezésére. Még mindig sok a keresztbeszállítás, a vasúti kapacitások fölösleges lekötése. A Közlekedés- és Pos- taügyí Minisztériumnak, a Központi Szállítási Tanácsnak nagyobb gondot kell arra forozik az ország»1! űiéi dítania, hogy az itt levő tartalékokat feltárja. Tímár Mátyás ezután így folytatta: — Vállalataink munkájában, de az egész népgazdaság fejlesztésében is megkülönböztetett szerepe van a beruházásoknak. Ez az az elem, amely újat hoz a gazdaságban, amelynek hatékony megvalósításával a termelés szerkezetéi kedvező irányba lehet változtatni. 1965. évi tervünk beruházásokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő. Ebből a költségvetés közvetlenül 25 milliárd forintot fedez, a többit az amortizációs befizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas készültségi fokú, befejezés előtt álló beruházásokra összpontosítja az erőt. Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás kezdődik s az év végéig több milliárd forinttal kell csökkennie a befejezetlen állománynak. így az év végén mintegy 30 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban levő, értékhatár feletti beruházások száma, mint tavaly. A rendelkezésre álló lehetőségek korlátái miatt és a beruházási eszközök összpontosítása érdekében átmenetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei egy részének zárolása. A pénzügyminiszter ezután a takarékosságról beszélt: A Budapesti Bútoripari Vállalat és a Cardó Ejítorgyár például olyan gépeket szerzett be Nyugat-Németországból 26 millió forint értékben, amelyeknek kapacitását csak 35 százalékban tudják kihasználni. A Soroksári Vasöntöde bővítésénél többször módosítani kellett a programot. A költségek közben állandóan emelkedtek, a befejezés késik: Balmazújvároson 1964-ben fejezték be a művelődési ház építését, melynek nézőtere nagyobb befogadóképességű, mint a debreceni Csokonai Színházé, a beruházási költségek pedig a norma szerinti 6,4 millióról 11,7 millióra emelkedtek. Az állami gazdaságok lakásépítkezéseinél 24 féle típustervet használtak fel. Nem valószínű, hogy erre szükség volt. A beruházási tevékenység gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb eszköze, ezért a vezetésnek minden szinten következetesebben kell törekednie a munka megjavítására, a tervezés színvonalának növelésére, a kivitelezés szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelményeknek kell eleget tennie az építőiparnak is. Építőiparunknak lehetősége nyílik arra, hogy az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett jobb minőségű, szervezettebb munkát végezzen. Ezt szolgálja az építőipar részlegesen bevezetett új finanszírozási rendszere is, mely szerint az építőipari vállalat részére csak az építmény rendeltetésszerű átadását követően fizetnek a megrendelők. A pénzügyminiszter ezután hangoztatta: — Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitel-előirányzata 3 327 millió forint, a középlejáratú hiteleké 2 158 millió forint, összesen 6,3 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezen felül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forint, 530 millió forinttal több. mint 1964-ben. A hitelek, kedvezmények és támogatások te. hát ebben az évben is jelentős pótlólagos forrást biztosítanak a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődéséhez. Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, bővül a termelő- szövetkezetek saját erő- és munkagépparkja. A hitelek és állami támogatások azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével. A vetésterület lényegében nem bővíthető. Intenzívebb munkával növelni kell az egy holdról betakarítható termékek meny- nyiségét és értékét. Az állattenyésztésben az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány meny- nyiségét és a hizlalási időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatják meg elsősorban a tagság jövedelmének növekedését is. A mezőgazdaságot irányító szerveknek és a bankhálózatnak fokoznia kell ellenőrző munkáját, hogy a jövedelem- növekedés összhangban álljon a termelés emelésével és a ráfordításokkal. Állami gazdaságaink eredményei azokhoz a beruházáshoz képest, amelyeket az -imúlt évek során eszközöltünk, 1964-ben nem voltak ki- elégítőek. Lazaságok mutatkoztak a társadalmi tulajdon kezelésében és a bérgazdálkodásban is. Az irányító munkát e területen lényegesen javítani kell. Mezőgazdasági termelésünk és külkereskedelmünk között szoros az összefüggés. A feladat az, hogy a mezőgazdasági, főleg takarmányimportot a minimumra csökkentsük és fokozzuk a termelést azokon a területeken, ahol előnyös exportértékesítési lehetőségek kínálkoznak. A magyar mezőgazdaság adottságai kedvezőek az export tekintetében. Sok esetben azonban a tárolás, a feldolgozás fogyatékosságai következtében esünk el kiviteltől, vagy csomagolási és más hiányosságok miatt nem tudunk megfelelő árakat elérni. A járulékos beruházások megoldása éppen ezért elsőrendű feladat Márt 1903»ben és a további években is a rendelkezésre álló keretűken belül fokozott mértékben kell biztosítani járulékos beruházások anyagi fedezetét. Tímár Mátyás a továbbiakban a közületek gazdálkodásáról szólt. Rámutatott: — A szociális és egészség- ügyi kiadások 4,4 százalékkal, a kulturális kiadások 3,4 százalékkal emelkednek. Az igazgatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosak, a védelmi előirányzatok pedig alacsonyabbak annál. A kormány számos takarékossági intézkedést hozott, s ezek nagyobb részét a költségvetés összeállításánál már érvényesítettük. Ügy látjuk azonban, hogy az év során van még lehetőség további megtakarításra, elsősorban az igazgatási kiadások terén. A közületi intézmények előtt álló feladatok a költség- vetési kiutalások szerényebb növekedése ellenére jelentősek. A társadalombiztosítás keretében 1965-ben összesen 1 millió 143 ezer állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról is gondoskodnak. Az egészségügyi ellátást 5 458 millió forint szolgálja., ami többek között a fekvőbeteg intézményekben 78 000 ágy fenntartását, a rendelő és gondozó intézeti szakorvosi órák számának növelését, a körzeti orvosi hálózat szélesítését teszi lehetővé. A kulturális kiadások 9.5 milliárd forintot meghaladó előirányzata többek között 1400 000 általános- iskolás «vermek. 173 000 szakmunkás- tanuló, 248 000 középiskolás és több mint 180 000 egve+emi és főiskolai hallgató elméleti és gyakorlati oktatását tűzi ki célul. Ezen kívül a lehetőségeknek megfelelően tovább bővül valamennyi oktatási formában a bentlakásos intézmények hálózata és nő a noraVözi otthoni helvek száma. Növekednek a tudományos '-.itatás febee-rtécét s-mlcTóló fa rnn«"7,qVí -foTloc'7- oTnnrm p T”“1+cócttr<vf£c;'Kől ^10 millió fo-!nt int erre a célra. A néneazdasáei termelés, a költségvetés fedezetet biztosít néhány közvetlen életszínvonalemelő intézkedés megvalósítására is, így a kétgyermekesek családi pótlékának rendelésére és egyes elmaradt kategóriák nyugdíjának felemelésére. Idegenforgalmunk fejlődéséről szólva a pénzügyminiszter meigállapítoUa: az elmúlt évben jelentősen nőtt a külföldre utazó magyarok, valamint hazánkat mind a szocialista mind a tőkés országokból felkereső turisták száma is. Népgazdaságunk fontos és jövedelmező ága az idegenforgalom. Ezért valamennyi érdekelt szerv feladata, hogy az e téren fennálló lehetőségeket maximálisan kihasználja. Tisztelt országgyűlés! 1965 második ötéves tervünk befejező éve. Az, hogy milyen eredményeket érünk el, bizonyos mértékben meghatározó a harmadik ötéves tervre is. Ezért is erősíteni kell a gazdálkodás rendjét és fegyelmét, fokozni kell az ellenőrző munkát, megfelelően felelősségre kell vonni a mulasztókat. Szigorúbban kell eljárni a meg nem engedett jövedelemforrások haszonélvezőivel és azokkal szemben, akik a társadalmi tulajdont Csáki szalmájának tekintik. Gondosan meg kell vizsgálni mindenfajta deficit kiküszöbölésének lehetőségét, és megfelelő intézkedéseket kel! kidolgozni ezek felszámolására. A takarékosságot helyesen, ésszerűen és nem kicsinyesen kell alkalmazni. A termelékenység növelésének, a munkaszervezettség javításának, a készletgazdálkodásnak, a minőség javításának, az exportfeladatok megoldásának, a gazdálkodási rend és fegyelem erősítésének feladatai nemcsak 1965-re szólnak. A gazdasági vezetésnek felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a gazdaságirányítási módszereket. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata napirendre tűzte az ezzel -kapcsolatos--tenni valókat. E munka nagy felelősség- érzetet, elmélyülést, tudományos alaposságot igényel. Sckoldalúan felül kell vizsgálni mind a vállalati, mind a felső vezetés követelményeit. Ki kell dolgozni azokat a javaslatokat, amelyek elősegítik az erők és képességek jobb kibontakozását. Mindez időt igényel, hisz nem kis kérdésekről van szó. Míg az átfogó értékelés és elképzelések kialakulnak számos vonatkozásban, addig is folyamatosan javítanunk kell módszereinken. Előreláthatólag még ez év során kidolgozásra kerülnek bizonyos vóltozásoiK beruházásaink jóváhagyási rendszerében. Folyamatban van a szállítási szerződések szabályainak felülvizsgálata és reformja. Kísérleteket folytatnak az ipar és a külkereskedelem kapcsolatainak szorosabbra fűzésére, érdekei közelebb hozására. Napirenden szerepel néhány mezőgazdaság irányítási módszer felülvizsgálata is. Ezek és a többi munkálatok a vállalatok és tanácsi szervek önállóságának, feladatának és felelősségének, ugyanakkor lehetőségének növekedését is kell, hogy eredményezzék. Nem hirtelen és látványos intézkedésekre, hanem meggondolt, körültekintő fejlesztésre van szükség. Pártunk politikájának helyességét bebizonyította az idő. Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek, a hibák és fogyatékosságok megszüntethetők. Bizonyos, hogy a dolgozó tömegek támogatását fogja élvezni minden olyan törekvés, amely a kitűzött határozatok és irányelvek megvalósítását szolgálja. Máris biztató jelek mutatják, hogy dolgozóink nagy többsége megérti és helyesli céljainkat. Nem szabad megállni az általános határozatok hangoztatásánál. Ki kell dolgozni minden területen azokat a részletes intézkedési terveket amelyek a termelés mmnvjcé gi feladatai mellett előtérbe helyezik a minőség, a műszaki fejlesztés, a munkaszervezés, a helves készletgazdálkodás, a külkereskedelem érdekeit. Ha következetesek leszünk, a várt eredmények nem maiadnak el — fejezte be expozéját Tímár Mátyás. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Dabrónaki Gyula, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára, Molnár Ernő budapesti képviselő, Sümegi János Nógrád megyei képviselő és Oláh György Szolnok megyei képviselő szólt hozzá az előterjesztéshez, majd dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhiva. tál elnöke kért szót. Beszédében többek között fejlődésünk egyik jelentős tényezőjével, a beruházások kérdésével és a terv néhány jellegzetes vonásával foglalkozott. Ezután Somoskői hajós Nógrád megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei és Placskó József né Zala megyei képviselő szólalt fel. Beszédük után Apró Antal, a Politikai Bizottság tagra, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. — Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A pénzügyminiszter elvtárs által beterjesztett 1965. évi költségvetés figyelembe veszi az ország gazdasági helyzetét, a szükségleteket és a népgazdaság további fejlesztésének lehetőségeit. Az ezévi célkitűzéseink mérsékeltebbek az előző évekhez viszonyítva. Ennek célszerűségét Tímár és Ajtai elvtársak már megindokolták. 1965-ben és a következő években az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a társadalmi munka hatékonyságának növelésére, a minőség javítására, az értékesebb, nagyobb hasznot hajtó munkára. Meggyőződésünk, hogy ha az állami, a gazdasági vezetés minden szintjén, a minisztériumokban, a tanácsokban, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben jobban megszervezzük a munkánkat, és eleget teszünk az 1965. évi terv és költségvetés minőségi, takarékossági és külkereskedelmi előírásainak, olyan új tartalékot teremtünk, amely megfelelő alapot biztosít az 1966-ban kezdődő harmadik ötéves tervhez. A jobb, takarékosabb, gazdaságosabb építőmunkának mind a politikai, mind a gazdasági feltételei adottak. Apró Antal ezután hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolataival foglalkozott. Hangsúlyozta: Építőmunkánknak eddigi eredményei szorosan összefüggnek azzal, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi gazdasági kapcsolatai és külkereskedelme állandóan fejlődik és hazánk mind hatékonyabb, sokrétűbb kooperációt alakít ki a szocialista és a tőkés országokkal is. Fejlődésünkben alapvető a KGST-hez tartozó szocialista országokkal kialakított sokoldalú gazdasági együttműködésünk. Az országunk ipari fejlődéséhez szükséges nyersanyagok többségét a Szovjetuniótól, illetve a KGST-hez tartozó többi országtól vásároljuk. Nyersanyagbehozatalunk az 1960. évi 207 millió rubelről 1964-re csaknem 750 millió rubelre növekedett. Jelenleg nyersanyag importunk mintegy 65 százalékát a KGST-országok biztosítják részünkre. Ipari termelésünk növelését — ismert nyersanyag- és energiagondjaink ellenére — az teszi lehetővé, hogy állandóan növekszik behozatalunk fűtőanyagokból, ércekből, fémekből, fából, gyapotból, valamint más, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges alapanyagokból. Magyarország fejlődése szempontjából legfontosabb az évről évre növekvő és mind sokoldalúbbá váló magyar—szovjet gazdasági kapcsolat. A két ország között az elmúlt hat évben több mint kétszeresére nőtt az áruforgalom, s 1964 ben elérte a 880 millió rubelt Erre az évre több mint 900 millió rubel export—import forgalmat irányoztunk elő. Apró Antal beszéde után Hevér Lajos Heves megyei képviselő, dr. Bencsik István Hairl.Bihar me« vei kénviselő és Szobek András Békés megyei képviselő szólalt fel, majd az elnöklő Pólyák János az országgyűlés szerdai ülését bezárta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI)