Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

Vasárnap, 1965. február 28. 5 SOMOGYI NÉPbAP ERETTSEGIZETTEK MŰHELYE Aki a tudomány és a techni­ka nagy korszakában lépést akar tartani a fejlődéssel, an­nak állandóan képeznie kell magát. Még a jó Szakember is csak ennek árán zárkózhat fel a legjobbakhoz, és így marad­hat az élvonalban. A cél, amely felé éppen úton vagyunk, a jól képzett és művelt szakember- gárda kialakítása. Ezen fára­doznak a Finommechanikai Vállalatnál is, ahol Károly Já­nos részlegvezetővel arról be­szélgettem, hogyan vált a te­kercselőüzem az érettségizettek üzemévé. Évekkel ezelőtt, amikor a jelenlegi élgárda gerince kiala­kult, a fölvételkor még nem ér­deklődtek a jelentkezők maga­sabb iskolai végzettsége iránt. Szerencsésen alakult úgy, hogy egész sor érettségizett fiatal kérte magát a műhelybe, s az­tán egykettőre egészséges ver­sengés alakult ki a gyakorlati fizikához kevesebbet értő érett­ségizettek és az ipari tanulók között. Egy év sem telt bele, hogy a KISZ megbízásából ké­réssel álljak a vezetők elé. Az egyik csoport azt panaszolta, hogy a gimnáziumban tanult fizika mellé nagyon hiányzik az ipari tanulóknál könnyen el­sajátítható gyakorlati elektro­mosságtan. Igazuk volt, a veze­tők támogatták kérésüket. Er­re aztán az ipari tanulók is fölkerekedtek. Kívánságukat, hogy tanulhassanak, azzal tá­masztották alá, hogy nem elég érteni a szakmához: általános műveltségben sem akarnak el­maradni a gimnáziumból jött fiataloktól. Valahogy így kez­dődött. A műhely átlagos élet­kora alig haladja meg a hu­szonöt évet. Valamennyien fi­atalok. Egyedül Kovács György számít idősnek: negyvenkét éves. A Marxista—leninista Es­ti Egyetem második évfolyamá­nak hallgatója. A többiek vala­mennyien KISZ-tagok, és a ta­nulásban kialakult egészséges versengés jellemző alapszerve­zetükre is. — Sokan azt hiszik, hogy úgy válogattuk össze a jó szakem­bereket, ügyelve arra, hogy minimum érettségijük legyen — mondja Károly János. — Pedig ez a folyamat önmagától indult meg, és miután felfi­gyeltünk erre a hasznos ver­sengésre, vigyáztunk rá, hogy minél több iskolázott, jó szak­emberünk legyen. Az sem igaz, nogy ide csupa olyan fiatal jön, akit a hivatástudat hozott a tekercselőműhelybe. Tóth Péter például a Felsőfokú Tanítókép­zőbe jelentkezett, és évekig nem tett le arról, hogy peda­gógus lesz. A nálunk töltött pár év alatt aztán megszerette a szakmát, és most már azért tanul, hogy ellentétben a ta­nítóképzői képesítéssel, ne az éneket, a tornát, hanem az elektrotechnikát szerettesse meg a diákokkal. Helmann Gyula 1958-ban érettségizett a Táncsics Gim­náziumban, egy éve már cso­portvezető az üzemben. Azóta kitűnően elvégezte az iparita- nuló-iskolát is. Még mindig tanul. Miért? — Mindenki szeret könnyeb­ben, ésszerűbben dolgozni, és ehhez egyre több tudásra van szükség. A kezük alá dolgozó előké­szítőknél vannak még néme­lyek, akik visszautasítják a továbbképzésükre vonatkozó ajánlatokat. Családra, gyerek­re hivatkoznak, bár tudják, hogy ez az érv már saját ma­guknak is alig elegendő ma­gyarázat. Makacskodnak, pedig szemük előtt nőnek fel a mű­helyben a jobbnál jobb fiatal szakemberek. Nem ismerik el azt, amit az érettségizettek mű­helyében már mindannyian tudnak, hogy a szaktudás mel­lett az általános műveltség nö­velése is kötelessége a kor em­berének. N. J. Nagyobb gondol az okmány- és bizonylati tegyelem megtartására, a szövetkezeti vagyon védelmére! (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács V. B. csütörtöki ülésén a termelő- szövetkezetek raktárkezelésé­nek és raktári elszámolásának helyzetével is foglalkoztak. Ez ugyanis — Szabó József já­rási tsz-főkönyvelő jelentése szerint — még mindig nem megnyugtató. Elmondta, hogy a tsz-ek egy részében a szük­séges férőhely hiánya, más tsz- ekben pedig a szervezetlenség miatt a különféle anyagokat egymástól nem elkülönítve, ha­nem s'zinte ömlesztve, rende­zetlenül raktározzák. Bonnyán pl. a termények nagy ré-zet a tagok padlásán, megfelelően nem zárható helyen tárolják. A termények, az üzem- és egyéb anyagok bevételezésének, illetve kiadásának, felhaszná­lásának bizonylatolása, a ki­adások utalványozása sok tsz- ben, de különösen Bábonyme- gyeren, Bonnyán, Kisbárapáti- ban és Kárán nagyon hiányos. Bonnyán azt tapasztalták, hogy a takarmányozási naplót csak a hónap végén, utólag állítják ki. A termelőszövetkezetek többségében a termények, a takarmányok súlyát mind a be­takarításkor, mind a felhaszná­láskor csak becsléssel, nem pe­dig mérlegeléssel állapítják meg. Általában ezt a módszert alkalmazzák a leltározáskor is. A gyűlésen többen kifogásol­ták, hogy a nagy felelősséggel járó és mind nagyobb hozzá­értést igénylő raktárosi teendő­ket olyan idős vagy beteg ter­melőszövetkezeti tagokra bíz­zák, akik nem tudják megfele­lően ellátni feladatukat. A járási tsz-főkönyvelő arról is beszámolt, hogy szinte mind­egyik tsz-ben nagyobb leltár­hiányt, illetve többletet mutat­tak ki. Gamáson pl. 125, Karó­don 796,5, Kányán 97, Sérsek- szöllősön 99 mázsa búza, Som­ban 1080 mázsa silótakarmány, Nagyberényben 59 mázsa árpa mutatkozott többletként. Pil­langós szénából Gamáson 294, Karódon 242 mázsa, alomszal­mából Fiadon 232, Somban 194, Tengődön 711 mázsa volt a leltárhiány. Ezek a példák azt követelik — hangsúlyozták többen is a tanácskozáson —, hogy a termelőszövetkezetek­ben mind a vezetőségnek, mind az ellenőrző bizottságnak na­gyobb gondot kell fordítania a közös vagyon védelmére és a törvényes rendelkezések meg­tartására. A közös vagyon védelmének fokozására a járási tanács végrehajtó bizottsága több ha­tározati javaslatot fogadott el. Hogyan töltik szabad idejüket a nagyszakácsi fiatalok? A Marcali Járási Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya a közelmúltban írásos és szó­beli fölmérést végzett a nagy- szakácsi 14—24 éves fiatalok — hajadonok és nőtlenek — szabad idejének felhasználá­sáról. A vizsgálódásba bevont 53 leány és fiú — az összla­kosság 3,8 százaléka — műve­lődési, szórakozási formáiról .cészült az összegezés, amely több érdekes összefüggésre hívja fel az illetékesek ügyei­mét. A község fiataljainak leg­fontosabb kulturális problé­máit tesszük közzé, az általá­nosítható vonásokat, a legti- pikusabbnak látszó gondokat, kiemelve a pozitív tapasztala­tokat is. Mindenekelőtt szükségesnek tartom a szabad idő fogalmá­nak meghatározását. Ezt a munkára és az életszükségle­tek végzésére fordított időn kívül fennmaradt, úgynevezett tiszta időkben határozzuk meg, amelyet az egyén a maga haj­lamának, érdeklődési körének megfelelően használhat fel. Ha eszerint vizsgáljuk a fia­talok életrendjét, napi beosz­tását, nagy különbségeket ta­lálunk. A főiskola levelező ta. gozatán tanulóknak úgyszól­ván nincs szabad idejük; a nem keresők, a bedolgozó csa­ládtagok, a nem tanuló iparo­sok és alkalmazottak körében ez az arány — különösen télen — szembetűnő a szabad idő javára. Az ünnepnapokat is be­leszámítva és figyelembe véve a mezőgazdasági idénymunká­sok feszített tempóját, a téli hónapok pangását, heti 18—22 órában állapítható meg a sza­bad idő. Azt tapasztaljuk, hogy a szabad idő kihasznált­sága korántsem teljes, vagyis indokolatlanul sok idő telik el némelyeknél úgy, hogy önma­guknak sem tudnak számot adni a tartalmáról. Itt most nem is a színvonalas, igényes időtöltésre gondolok, még csak nem is a szervezett vagy spon­tán szórakozásra, művelődésre, hanem az idővel való helyes gazdálkodás igényére. Elfoglalatlanság, az érdeklő­dés hiánya, céltalanság — el­sősorban ezek az említhető té­nyezők a falusi fiatalok egy részénél. Szűk az ilyen élet- felfogású és gyakorlatú lányok és fiúk köre? Kétségkívül. Kü­lönösen, ha arányaiban vizs­gáljuk. Mégsem elhanyagolha­tó, még akkor sem, ha több akadálya van a velük való foglalkozásnak, elsősorban a község kedvezőtlen települési viszonyai miatt. Számuk, hely. zetük megérdemli, megkövete­li a gondosabb figyelmet, azt, hogy a művelődés az alkalmaz­ható formákban is eljusson. A legfőbb időtöltés A legtöbb megkérdezett fia­talnál az érdeklődést, a hatást és a ráfordított időt tekintve a televízió szerepel legfőbb szó­rakozási formaként. Huszon- ketten, az ele 5 helyen enjlítik. és csak tizenegyen nem emlí­tették. Általában rendszeresen, hetenként két-három alkalom­mal néznek tv-műsort a fiata­lok mintegy heti öt órában. Ketten hetenként tíz órát is eltöltenek a képernyő előtc, közülük az egyiknek saját ké­szüléke van. Meg kell említe­ni, hogy a járás többi közsé­géhez viszonyítva kevesen rendelkeznek tv-vei Nagysza­kácsiban. Így a műsort a mű­velődési otthon klubjában né­zik meg, amely kicsi az érdek­lődők befogadására, de egy külterületi magánházban is szép számmal gyűlnek össze egy-egy kiemelkedő műsor megtekintésére. Főképp mi-érdekli a fiatalo­kat a tv programjából? Min­denekelőtt a film, különösen a kalandos, romantikus jelle­gű. Szívesen néznek színházi közvetítéseket is. Népszerűek a különböző vetélkedők, de többen említik a híradót is kedvenc műsorként. Az isme­rettel jajz.., a tudományos kis- filmeket, eladásokat legtöb­ben csak véletlenül nézik meg, ha éppenséggel előbb érkeznek a filmre vagy színházi közve­títésre. Szívesen nézik tehát a tv műsorát minden különösebb szervezés nélkül. A következő lépés önként kínálja magát: a kötetlen, mégis irányított klubszerű beszélgetés a látot­takról; rögzíteni, amit érde­mes, rámutatni az összefüggé­sekre, a műsor tartalmára, ki­használva az együtt nézés le­hetőségeit. A tv mellett jelentős helyet foglal el a fiatalok életében az olvasás. (Itt sem tudtuk mélyebben elemezni a hatásfo­kot, ez részletesebb, más jel­legű kérdéscsoportok és mód­szerek összeállítását, illetve al­kalmazását igényli. Egyébként ilyesfajta fölmérést is végez­tünk a járás más községeiben.) Tájékozódásunk az alábbi ké­pet mutatja. Az olvasás egyáltalán nincs a szórakozási, művelődési for­mák között tizenhat fiatalnál. Saját könyvállománnyal ren­delkezik: 10—20 kötettel 7 fiatal 20—50 kötettel 6 fiatal 51—100 kötettel 2 fiatal 100 köteten felül 1 fiatal, összesen: 16 fiatal. Saját könyvállománnyal nem rendelkezik 37 fiatal Könyvtári tag (1964) Tehát 27 fiatal egyáltalán nem olvas könyvet, vagy csak nagy ritkán, legföljebb egyet- kettőt. Ez az arány semmiképp sem megnyugtató, hisz még te­lepülési viszonyokkal sem ma­gyarázható. A községi könyv, tárat nemrég helyezték el a jelenlegi szobában. Az olvasók szabadon válogathatnak a nyi­tott polcokra kirakott könyvek 26 fiatal között, és az utóbbi hónapok forgalmán meg is látszik. Még. is huszonhét fiatal kívül esik a könyvek hatáskörén! Hogyan lehet ezen segíteni? A könyv­tárpropagandának is megvan­nak a maga jól bevált eszkö­zei, ezeknek egész tárát ko­rántsem próbálták még ki Nagyszakácsiban. Közülük né­íon és a Feltámadás, a Játék a tisztességgel és a Bűn és bűnhődés. Feltűnően sok a me­se; lehetséges, hogy a szülők és a nagyszülők igénye is köz­rejátszik ebben; nem hiány­zik a listáról az ifjúsági regé­nyek sora sem. Sok a Jókai- kölcsönzés, de Mikszáth még elvétve sem fordul elő. Néhány 22—24 éves fiatalember szívese:, olvas mai magyar regényeket, elsősorban Berkesitől és Szil­vásnál. A többi kortárs szer. zői művei megosztva szerepel­nek. Választásukat leginkább a barátok, ismerősök ajánlása határozza meg, ritkábban a könyvtáros javaslata. A tv és a könyvek után mái nehéz sorrendet megállapíta­ni: mozi, kézimunkázás, rádió, műkedvelő művészeti tevé­kenység van még a szórako­zási és művelődési formák kö­zött. A fiatalok 60 százaléka he­tenként, a többi átlag kéthe­tenként néz filmet moziban. Néhány külterületen lakó leány viszont évente csak egy- szer-kétszer jut el filmszínház­ba. A műfaji érdeklődésre a tv-nél elmondottak a jellem­zők. Kézimunkázás tíz leánynál szerepel időtöltésként, elsősor­ban a horgolás divatos. A la. kások díszítését azonban job­ban szolgálná a népi hímzés meghonosodásának azonban nincsenek meg a személyi föl­tételei. Pedig egy kézimunka­szakkör alakítása, működteté­se nemcsak azzal az ered. ménnyel járna, hogy kiszorul­nának a lakásokból az ordító giccsek (mint ahogy a járás nem egy községében tapasztal­juk), nu-.ein azzai is, n-.gy ízj- lődne a lányok szín- és forma- érzéke, művészi látásmódja, ál­talános ízlése. A szaKKorúKben szó esne a lakáskultúráról is, és a foglalkozások alkalmasak lehetnek a különböző művelő­dési ágak iránti érdeklődés fölkeltésére, elsősorban az ol­vasás igényének ébresztésére. Egy-egy érdekes regényrészlet, elbeszélés felolvasásának vagy rövid tartalmi ismertetésének hatására azok is kedvet kap­hatnak a könyvekhez, akik ed­dig távol tartották magukat nemcsak a könyvtártól, hanem mindenfajta olvasástól. A rádió sokat, vesztett jelen­tőségéből. Színházi közvetítést rádiójátékot ritkán és mind­össze hárman-négyen hallgat­nak, ugyanez vonatkozik a többi műsorra, a tánczenél, a magyar nótákat és a Szabó családot kivéve. Külön vizsgáltuk a fiatalok­nak a műkedvelő művészeti csoportokban való részvételét. A faluban — mind csaknem mindenütt — élő hagyományai vannak a színjátszásnak, de évek óta tánccsoport is mű­ködik a művelődési otthonban. Huszonhárom leány, illetve fiú tölti el téli estéinek egy részét azzal, hogy kielégítse cselekvésvágyát, és felkészül­jön egy-egy műsor bemutatá­sára. Kétszer, néha háromszor léptek közönség elé az elmúlt években. Jelenleg egy megye- szerte játszott darab sikere buzdította fel a fiatalokat, és adott indítékot a csoport to­vábbi fejlődéséhez. A társas szórakozás formái­hoz tartozik a fiatalok egymás közötti beszélgetése, folyóira­tok, újságok lapozgatása, sak­kozás, a művelődési otthon klubhelyiségében. A jól fűtött, mindig gondosan rendben tar­tott helyiségekben 8—10 fiatal (elsősorban fiú) tölti idejét lie tenként kétszer-háromszor. es­ténként egy-két órában. Meg­van tehát a lehetősége olyan klubélet kialakításának, amely­nek keretében egy-egy peda­gógus tematikus beszélgetési kezdeményezhet, vitaesteket, vetélkedőket rendezhet, érdek­lődést kelthet, indítékot adhat az igényes szórakozáshoz, mű­velődéshez, megint csak első­sorban az olvasáshoz. Közéleti tevékenység A községben harminctagú KISZ-szervezet niükomic, munkásságát a járási bizottsá­gon az elsők között emlegetik: tánc- és színjátszó csoportot vall magáénak, és a politikai iskolát is itt sikerült legjob­ban megszervezni. Az utóbbi megérdemli a részletesebb is­mertetést. A kéthetenként tartott fog­lalkozásokon általában huszon- öten-harmincan jelennek meg, és nem is csak KISZ-tagok, sőt néhány szülő is eljár a Iá. nyával. Az egyik tanárnő ve­zette tematikus beszélgetés rendszerint élénk, színes vitá­vá mélyül olyannyira, hogy másnap is folytatódik a bolt­ban és az autóbuszra várva. A téma? Éppen ez biztosítja az idei tanfolyam sikerét. Izgal­mas, a falusi fiatalokat is fog lalkoztató etikai kérdések: Szabadság-felelősség; Az élet célja; A modernség tartalma — mindez szakavatott, gyakor­lott pedagógusnak, a legtöbb részvevő egykori nevelőjének, sőt úttörővezetőjének közvet­len hangú irányításával. A foglalkozás befejezéseképpen hányat majd az egyéb szóra- egyórás tánc hanglemezre. Baj TÉLI LEGELTETÉS kozási formák között említek, Mennyit olvasnak a fiatalok? Hosszas mérlegelés, több ol­dalú tájékozódás, beszélgetés alapján heti négy-öt órában le­het megállapítani — az újsá­gok átlapozását is ide számít­va — a mindenfajta olvasásra szánt és felhasznált időt. At- lapozást írtam — szándékosan. Legtöbben ugyanis a sportro- vatot, a tarka sorokat böngészik át, a híreket, rövid tudósítá­st ka. már ritkábban, a poli­tikai jellegű írásokban, publi- ciszüivákban pedig még az egyébként rendszeres könyvol. vasók sem mélyednek el. Végül: mit olvasnak a 14— 2-t éves lányok és fiúk? A könyvcímeket nehéz lenne rendszerbe foglalni, annyira megfér egymás mellett a törzs­ez? Egyáltalán nem! A fiata­lok egészséges szórakozási igé­nye ezt is megköveteli. Az, hogy többen talán evégbőf hallgatják meg az előadást, és kapcsolódnak be önkéntelenül is a vitába, mit sem von le a klubszerű rendezvény értéké­ből. Vitatható, hogy világnézeti­politikai jeiiegű beszélgetése­ken, a művészeti csoportok­ban a részvétel közéleti-társa­dalmi tevékenységnek tekint­hető-e. Mindé, i esetre a szerve­zeti-mozgalmi élet egyik meg­nyilvánulása, amely a közösség kialakulásának lehetőségeit hordja magában. Szoros értel­mezésben a négy, KlSZ-funk- ciót viselő fiatal tevékenységét számítjuk társadalmi elfoglalt­ságnak — no meg az öt ön­A több oldalú vizsgálat vég­ső és legfontosabb következte­téseit röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: Gyakorlatilag negyedszáz fiatal teljesen kívül esik csak­nem valamennyi központi és he­lyi művelő eszköz, intézmény és szervezet hatáskörén. Ez a szám a tájékozódásba bevon­taknak csaknem felét jelenti. Igaz, ennél sokkalta kedvezőt­lenebb lenne az arány, ha a felnőtt lakosság között végez­nénk hasonló vizsgálatot, és ez kétségkívül hatással van a megkérdezett fiatalok élet­rendjére, igényeinek alakulá­sára. A másik figyelmet érdemlő tapasztalat: a művelődés kö­rébe valamiképpen beletarto­zó fiatalokat nem érik olyan eleven, egyéni igényekhez és társadalmi szükségletekhez szabott, minden lehetőséget ki­használó hatások, amelyek al­kalmasak lennének az egyének képességeinek céltudatos fej­lesztésére, a közösségi életér­zés és gyakorlat kialakítására, A nagyszakácsi tapasztala­tokban sok szűkebb vagy tó gabb körben érvényes általá­nos vonást, számos egyedi mo­mentum pedig helyi sajátossá- got tükröz. Ügy gondoljuk, mind'el tő figyelembevétele csak hasznos lehet valameny- nyi helyi és felsőbb vezető számára, aki az ifjúság műve­lődéséért, általános fejlőd' sóért felelősséggel tartó-'''-. Paál László tag olvasónál is » Szőke Cifcr kéntes tűzoltóét AZ ÉM BUDAPESTI BETONARUGYAR, Budapest, XXI. kér. (C :e pel, Rák5czl Ferenc u. 2U9.Í -.•'onnali belépéssel fői' '• betonozó, betonelem- és mozaiklspg) irtáshoz férfi és női segédmunkásokat. fölvételhez munkako ,/v. iL-lap, SZTK-kisköny éi nácsi igazolás szükst ez. »unkásszállást biztosít-. ,ik. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. (5648) _________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom