Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

Vasárnap, 1965. január 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP ES NYÁRON IGÉNYEK LEHETŐSÉGEK HIÁNY, télen munkaerő-fölös­leg — ez nyomja rá bélyegét a siófoki járásban a foglalkozta­tottság problémájára. Az ok nyilvánvaló: Balaton-parti jel­legzetesség, hogy az idegenfor­galmi idényben sok száz ember talál munkát a kereskedelem­ben, a vendéglátóiparban stb., mihelyt azonban bezárnak az üdülők, szélnek eresztik az em­bereket, tíz hónapig nincs szükség rájuk. Ezzel a megoldásra váró kér­déssel a minap foglalkozott a járási tanács végrehajtó bi­zottsága: Kádár Gyula munka­ügyi főelőadó terjesztette be jelentését az 1964-beni kiala­kult helyzetről. Érdekes szám­adatokat találunk ebben a je­lentésben. A múlt év január­jában 262 bejelentett munka­hely volt a járásban, és 20S személyt helyeztek el. Május­ban már 2159 munkahelyet je­lentettek be, és 2005 személy kapott állást. Decemberre újra változott a helyzet: 110 munka­hely volt és 107 jelentkező. A számadatok látszólagos ellent­mondása — hogy januártól de­cemberig több a munkahely, mint a munkás — abból fakad, hogy a férfi szak- és segéd­munkásokra egész évben szük­ség van. Jelenleg is mintegy 500 férfit alkalmazhatnának különféle munkákra. MAS A HELYZET A NŐK­NÉL. A téli időszakban mint­egy 400 lányt, asszonyt kellene elhelyezni, munkába állítani. Ka ehhez még hozzászámítjuk, hogy a járásból megyén belül más járásokba 354, más megyé­be pedig 125 nő jár el, hogy a munkaképes 14—55 év közötti nőkből 3146 nem dolgozik, bi­zony nagyra emelkedik ez a szám. Elsősorban természetesen a nyáron is dolgozó nők téli fog­lalkoztatását kellene megolda­ni. De hogyan? — és ez a ne­héz kérdés. Farkas József,Dél-balato­ni Háziipari Szövetkezet elnö­ke — mint aki sokat tud segí­teni — a következőket mondat­ta: — Szövetkezetünkben akár máról holnapra százötven nőt is alkalmazhatunk bedolgozó­ként Megrendelésünk és anya­gunk van: csak az első negyed­évre tízezer darab szalmád ísz- fonatú üveget kell készítenünk. Ha a SZOT-tai sikerül megál­lapodnunk, és márciusig vagi’ áprilisig kapunk egy fűthető üdülőt ahol dolgoztatni tudjuk az asszonyokat, csökkenni fog­nak a siófoki gondok. Az ősszel még egy kedvező lehetőség adódott: a Budapesti Konzervgyár Vállalat a Bala­toni Halászati Vállalat által MUNKAERŐ-fogott halat Siófokon dolgoz­tatta fel félkész árunak, mert a fővárosban munkaerőhiány­nyal küszködtek. Sok ember­nek biztosítottak így munkát — de ez is csak ideiglenes volt ...ÉS A TUDOMÁNY EZ­UTÁN MEGÁLL, más lehető­ség nincs. Dr. Molnár Péter, a járási tanács vb-elnökhelyettese így beszél erről a kérdésről: — ősztől tavaszig a legna­gyobb erőfeszítésbe kerül, hogy egy-egy családanyát elhelyez­zünk. Ha valaki megözvegyül vagy elválik, és a gyermekne­velés reá hárul, sokszor azt sem tudjuk, mit tegyünk vele, hol adjunk neki munkát. Keserű hangon említi, hogy Nagyatádon működik a MÉK egy tartósítóüzeme, holott Sió­fokon nagyobb szükség lenne rá; hogy a MÉK diótörőüzemé.- ben már karácsony előtt befe­jeződött a munka; hogy nincs hagymaválogatás sem, pedig ezzel is sok nő kereste meg a kenyerét A helyzet pedig egyre rosz- szabb lesz. A következő öt év­ben az általános iskolákban há­romezer-ötszázán, a gimná­ziumban hétszázhatvanan feje­zik be tanulmányaikat Min­denki nem tanulhat tovább, sok fiatalnak kellene munka, olyan lehetőség, amely télen- nyárom megélhetést biztosíta­na. A műit év novemberében tartott országos idegenforgal­mi kollokviumon dr. Csanádi György közlekedés- és posta- ügyi miniszter arról beszélt, hogy a modem idegenforgalom megköveteli a jól képzett szakember munkáját. Ez a ki­jelentés a Balaton-parti ide­genforgalomra is vonatkozik. Idegen nyelveken beszélő ke­reskedőkre, felszolgálókra és sok-sok egyéb szakemberre lesz szükség a következő évek­ben. Ha megvalósul a Balaton­part kijelölt területein a téli üdültetés, akkor már nem csu­pán időszaki munkások kelle­nek. Addig viszont áthidaló meg­oldásokra van szükség, olyan intézkedésekre, mint amilyene­ket például a Somogy megyei Élelmis zer-ki skereskedelm i Vállalat tett: harmincöt házi­asszony, fiatal lány részvételé­vel bolti eladókat képeznek. Más szakmák is indíthatnának tanfolyamokat leendő szakem­bereik számára. ÜGY VÉLJÜK, nemcsak a siófoki járás, hanem az egész Balaton-part munkaerőhelyze­te alapos tanulmányozást ér­demelne, közgazdasági elemzés­re lenne szükség, hogy válto­zás történjék, Polesz György Gyermeke jövőjéért a szülő a felelős! Erre nemrégen a Nagy. atádi Járási Tanács sza­bálysértési előadója figyel­meztette — 500 forint bírság kiszabásával — N. Rózsá­nak a Kutasi Általános Is­kola nyolcadikos tanulójá­nak szüleit. A bírság jogos­ságát és a szülők felelőtlen­ségét sok minden igazolja. N. Rózsa elmúlt tizenöt éves, s talán szégyelli, hogy nála fiatalabbakkal kell egy osztályba járnia. Pedig hogy befejezze iskoláját — ha nem is akar tovább tanulni —, az ő érdeke, és nem az iskoláé, a tanároké. Mégis ebben a tanévben csak szeptemberben több mint tizenkét alkalommal hiányzott. Több tanára, az iskola igazgatója, a járási tanács művelődési felügyelő­je is beszélt vele meg a szü­leivel, levélben is figyelmez­tették őket, ne engedjék, hogy a gyermek utolsó isko­lai évét elhanyagolja. N. Rózsa ennek ellenére sem járt iskolába, sőt, a szü­lők kérték az igazgatót, já­ruljon hozzá, hogy leányuk abbahagyhassa a tanulást. Kérelmüket azzal indokolták, hogy amíg ők a termelőszö­vetkezetben dolgoznak, leá­nyuk elvégzi otthon a házi-, munkát. Az igazi ok azonban nem ez. A tizenöt éves leány el­jegyzett menyasszony, és szülei hozzájárulásával há­zasságot akar kötni. Az is­kola igazgatója nem teljesí­tette a szülők kívánságát, hanem jelentette a hiányzást a járási tanácsnak, és a sza­bálysértési előadó figyelmez­tette a szülőket gyermekük iránti, a lányt pedig az is­kolával szembeni kötelessé­gére. N. Rózsa azóta nem hiányzik ugyan, a tanulás­sal azonban nem törődik. Államunk törvényt hozott, hogy az általános iskola el­végzése kötelező, és a gyer­mek tizenhat éves koráig tar nuljon, ha addig nem végez­te el általános iskolai tanul­mányait. Némelyek azonban nem értik meg e törvény célját, jelentőségét. De mi­lyen szülő az, akit bírsággal kell a gyermeke iránti köte­lességére figyelmeztetni? Sz. L. Növekszik a szovjet újságeiőfizeíök száma A Szovjetunióban 1965-re 24 és fél millió példányszámmal több központi lapot és folyó­iratot rendeltek az előfizetők, mint 1964-ben. E sajtótermé­kek egyszeri példányszáma csaknem eléri a 90 milliót. Különös/ népszerűségnek ör­vend a Pravda, az Izvesztyija, a Komszomolszkaja Pravda, a Trud, a Krasznaja Zvjezda és a Pionyerszkaja Pravda. Jog, kötelesség — vélemény Szabadiban följegyzett mondatok Két kérdés — négy felelet. Mi egy tsz-tag kötelessége, és mi a joga? E kérdéseket egy levél olvastán teszem föl. »... mert még követünk el hi­bát, megsértjük a tsz-demok- ráciát mi vezetők is; a tagság többnyire meg csak a jogait ér­ti alatta... nem ismeri min­denki a szó szerinti értelmét, hogy a demokrácia a jogokat biztosítja, a kötelezettségeket pedig megköveteli... Erről so­kat hallottunk már, de még nem eleget... Herceg József, Szabadi, tsz-elnök.« Pár soros levél, sok benne a le nem írt, ki nem mondott gondolat. Jog, kötelesség — szigorú, kemény szavak. És mennyi, de mennyi minden tar­tozik hozzá, mennyi minden kell ahhoz, hogy a mindenna­pok gyakorlatában úgy értel­mezzék őket, ahogy szükséges! — Az én véleményem sze­rint a mezőgazdasági fejlődés igen nagy. A fő hibát abban látom, hogy nincs ezzel pár­huzamban az öntudat alakulá­sa. Az emberek ugyan hallgat­nak rádiót, olvasnak újságot, csakhogy a hallottak annyiban maradnak meg bennünk, amennyiben azok az ő jogaikat érintik. — Herceg József nem­csak a falujában tapasztaltak­ról beszél, hiszen számtalan­szor kicserélte már vélemé­nyét más szövetkezetek irányí- tóivai is. — Az a változás, amely most mezőgazdaságunkban végbe­megy, forradalmi átalakulás. Harc. Nekünk, vezetőknek kell az élvonalban lenni. Egyikünk így sebesül meg, másikunk úgy hullik el, hó. nincsenek segítő­társak. El kell érni azt, hogy az egyszerű ember is segítsen a vezetőnek olyan problémák megoldásában, amik a szövet­kezet fejlődését szolgálják. Ez nemcsak jog, hanem köteles­ség is... Szabadiban — nem ismeret­len ez a környéken — a veze­tők és a tagok között jó az összhang. Nem ritka már az olyan ember, aki javaslatot tesz, vagy alkotó-bíráló módon támogatja a vezetőket a szö­vetkezet sorsának irányításá­ban. Azonban sokuk — és ez a jellemzőbb — még tartózkodik a szólással járó felelősségtől. Az »-engem ne okozzanak, ha nem jól sikerül« jelszó egy ki­csit bástya is, ami mögött meg lehet húzódni; lehet becsülete­sen dolgozni is, de a felelőssé­get át is lehet ruházni mások­ra. Szövetkezeteink tagjai álta­lában ismerik jogaikat. Talán arról kellene többet beszélni, hogy a kötelességek közé nem­csak a kétkezi munka, hanem a felelősségvállalás is oda tar­tozik. 2 Látogatóban Radnóti olasz fordítójánál Rómában, a Via dei Gier- nalisti 25.-ben laknak Gian ni Totiék. A bejárat körül pálmák, oleanderek, az első emeleti ablakban tűzpiros muskátlik pompáznak. A haliból nyílik Gianni dolgo­zószobája. írógépe mellől mo­solyogva áll fel, tört ma­gyarsággal köszön. Az időt megtréfálva kopaszodó fiatal költő. Könyvtára erdejében külön polcon a fiatal életút gazdag termése figyelmeztet, hogy rangos ember, magasan szárnyaló költő. József Attila első szép olasz fordítása és értékelése, esztétikai tanul­mányai, műfordítások, kriti­kák, publicisztikák, szép ver­seskötetei a mai olasz iroda­lom élvonalába sorolják. Naponta szerez érvényt azoknak a forradalmi impul­zusoknak, melyek tisztán szö­vik át életét. Üj irodalmi mű­fajt teremtett: nagyon érde­kes, plakátműfajt. Ö írja, szer­keszti. Mexikói, spanyol, olasz metszetek tiltakozó szövegek­kel, saját költeményeivel. Egész munkásságában az új­fasizmus létrejötte elleni sür­gető cselekvésre szólít fel nagy humanizmusai. E Miklós Radnóti SCE ÖVEI tSOLf \ MQ Radnóti Miklós válogatott verseinek tete. olasz nyelvű kö­3Ennio Calabria olasz művész illusztrációi.) Felesége, Marinka Dallos szintén költő, műfordító, pub­licista. Szép frigyet kötött a fiatal magyar költészet az olasszal, a Lőrinciből szárma­zó Marinkával és a római Giannival. A nyáron Keszthe­lyen találkoztunk újra; Gian ni a szigligeti alkotóházban Radnóti kötetének utolsó ci zellátori teendőin dolgozott. Aztóta a kötet megjelent. Dedikált példányt kaptam, mellette Marinka Dallos leve­lét, amely a Radnóti tragikus halálának 20. évfordulója al­kalmából rendezett római ün­nepségről tudósít. A nagy költő kvalitással és műgonddal elkészített Radnó- ti-kötet elegáns formája új­szerűségével hat. s bizonyítja a modern műfordítás sokszí­nűségét. Az előszót Tolnai Gábor, Radnóti ifjúkori barátja írta, az illusztrációkat Orosz János magyar és Ennio Calabria olasz művészek készítették a műalkotás dicséretes igényé­vel. Totiék József Attila után Radnóti Miklóst ismertetik meg az olasz irodalmat szere­tő közönséggel. C. F. — Vetni, felelősségteljesen elvégezni a munkát — ez a kötelességünk. A jog? Hm! Több beleszólásunk nemigen van! A szavak indulatosan kop- pannak. Vérségi Antal jó há­romnegyed órás beszélgetés után ezt válaszolta a föltett kérdésre. — Ha ez kipusztul, az biztos, többet ilyen téesz-tagjuk nem lesz — följegyeztem felesége szavait is. Ottlétem alatt ku­tattam, kerestem az indulat háttéréit, az igazságot. Vérségi Antal hatvanhárom éves. Csak az a néhány példa, melyet említett, Is igazolja, hogy szinte korát meghazudto­ló igyekezettel veszi ki részét a közös munkából. Napról nap­ra ott van a többiek között. S valami mégis hiányzik, egy kicsit ellentmondásban is van magával. Meglát, észrevesz va­lamit, amit nem lát jónak, nem helyesel. De nem a veze­tőkhöz fordul, hogy tapaszta­lataira támaszkodva megvitas­sa a szóban forgó problémát, hanem emésztődik rajta, hur­colja magában, és végül ezt a következtetést vonja le: a ve­zetőség elszakadt a tagságtól. Orvosolatlan sérelmeken rá­gódik, melyeket pedig könnyű­szerrel elintézhetnének. — Ha tudom, Anti bátyám, hogy ez magát foglalkoztatja, már rég elrendezhettük vol­na... — Nem érdemes, régi dolog ez már! — Dehogyis! Nem lehet el­avult az, amit másfél év után is sérelmez valaki... Visszatérve a jogokra. Tulaj­donképpen az sem egészen úgy van, hiszen előfordult, hogy megfogadták az öreg Vérségi tanácsát, sőt gyakran meghív­ják a vezetőségi ülésekre is, csakhogy nem megy el. S ha jól meggondolom, ez érthető is. Idős mái-, minden erejét bele­adja a munkába, s ezért meg­becsülés illeti. Estére fáradt. De talán hétköznapokon is megtalálhatnák a módját, hogy a szövetkezetnek ez az ér­tékes, idős dolgozója egy ki­csit több jóindulattal, őszin­tébben, a gyakorlatban is úgy értelmezze a demokráciát, ahogy kell. 3 Benkő Ferenc és idős Benkő Ferenc. Apa és fia. Az utóbbi traktoros, az idősebbik magtá­ros. —• Nem hiszem, ha valaki dolgozik — akármilyen jó pol­gár volt is azelőtt —, nem azt mondja, hogy most könnyebb és jobb az élete. Itt nálunk... — Szerintem a kötelesség az. hogy az ember minden rábízott munkát elvégezzen, a jog pe­dig, hogy tudjon mindenfélét a szövetkezetről, véleményével is előmozdítsa a fejlődést... Nem gondolkoztak a szava­kon, a kérdésre röviden adták meg a választ. Nézem jegyze­teimet. Elmondták még, hogy a vezetők csak úgy tudnak jól dolgozni, ha mindent megbe­szélnek a tagokkal. Szabadiban ez így van, s talán ezért is ilyen jók az eredmények. — Az elnök mindent megbe­szél velünk. A közösen megha­tározott feladatokat jobban magáénak érzi az ember, és jobban igyekszik, hogy tökéle­tesen végrehajtsa. Hozzátartozik ez is a demok­ráciához? Feltétlenül! A negyedszerre föltett kér­désre nem kaptam választ. — Igazán nem is tudom, mit feleljek erre — mondja Bén Józsefné. Mégis talán ez a találkozás, ez a beszélgetés a legemlékeze­tesebb számomra. Az igaz, hogy Bánné nem tudta megfo­galmazni a választ, de tulaj­donképpen nem is volt rá szükség, mert maga az, amit elmondott, felelet. Sok min­denről szó esett, s ami legin­kább megkapott, az az volt, ahogyan ez az asszony aggó­dik a közösért — A férjem állatok mellett van, én a növénytermelésben dolgozom. Mi a munkánkkal mindent megteszünk. Mit mondjak, nekünk így nagyon jó! Mindig ezt híreszteltem Dombóvártól Kanizsáig, amer­re jártam.., De hogy jövőre mi lesz?... Nagyon firnáj- szosnak kell lenni maguknak, Jóska! Arra célzott, hogy kósza hí­rek járnak a részes művelés­ről. — Én ezt nem tartom jónak. Mert tudja, mi lesz? Megka­pálnak annyi kukoricát, amennyit csak bírnak. De eg/ gazdaságban nemcsak az van! Esküszöm, hogy a többi mun­kában nem törik össze magu­kat. • Szavaiból érződik, hogy so­kat gondolkozott, töprengett ezen, no meg a rokonok, más falubeli ismerősök köréből már szerzett tapasztalatot is. Nem, nem maga miatt beszél most sem.., — ... Mert elhiheti, hogy nekem lesz annyi, vagy még több is, mint most van. De mondja, nem származik ebből hátránya a közös jószágnak? Gondolkodó, tisztán látó pa­rasztasszony. — S ha arra kerül a sor, el­mondja ezt így másoknak is? Hogy egy ilyen szövetkezetben, mint a szabadi, csak az úgy­nevezett »beugróknak« kedvez, ne ez a javadalmazás? — El én! Ez az én vélemé­nyem, nem látom helyesnek. Mondom nem magam miatt!... Vélemények a jogról, köte­lességről ... Bán Józsefné a szigorúnak hangzó szavak hal­latán zavarba esett Mégis va­lahol ott kezdődik a tsz-de- mokrácia, ahol úgy gondolkod­nak, úgy éreznek, mint ő ... Vörös Márta Első a tabi járás Mintegy kétszázhúszezer társadalmi munkaóra a mezőgazdaságban Összesítették az ISZM-eredményeket Megyénk KISZ-fiataljai a múlt évben is kivették részü­ket a mezőgazdasági tenniva­lókból. Társadalmi munkában négyezer kát. hold területről takarították be a termést. Az élen — az előző évektől elté­rően — a tabi járás KISZ-esei jártak: példamutató szorgal­mukkal több mint negyedré­szét végezték el ennek a mun­kának. A fiatalok sokat segítettek a rét- és legelő javításban is. Mintegy tizenháromezer kát. hold megjavításában segéd­keztek. Az úttörők — körülbe­lül tízezren — szintén részt vettek ebben a munkában. A legjobb járásnak itt is a tabi, utána a kaposvári bizonyult Az Ifjúság a szocializmusért - mozgalom összesítése szerint megyénk fiataljai hozzávető­legesen 220 000 társadalmi munkaórát végeztek 1964-ben a mezőgazdaságban. Az 1963-as eredményeket 70—80 000 órá­val teljesítették túl. A megyei KISZ-bizottság rö­videsen megjutalmazza a leg­több munkát végzett alapszer- vezeteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom