Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

Sommi Néplap UT MSZMP MEi‘Vt'1 ^l?OTTSÁr-A ES A MEGYE! TAMACS LAPJA C7^ mőSto ka. >> Öcsi, hogy áll a nyakkendőd?!...“ KEDVES, HANGULATOS képet nyújt vasárnap délutá­nonként a Latinka Művelődési Ház földszinti klubhelyisége. Diákok táncolnak itt délután három órától este hatig egy négytagú zenekar muzsikájára. Csinosak, szépek — fiatalok. Kitünően érzik magukat. Itt jártak tánciskolába az ősszel, a művelődési ház pedig gon­doskodott arról, hogy itt szó­rakozhassanak vasárnap dél­utánonként. Az ajtóban egy szálas, mar­káns arcú, őszes férfival, Si- monyi Istvánnal találkozom. A művelődési ház vezetőségé­nek megbízásából mindig itt tartózkodik a táncdélutánokon. — Mi a véleménye ezekről a fiatalokról? — kérdem tőle. — Általában bájosak, helye­sek, kedvesek; szívesen foglal­kozom és sokszor beszélgetek velük. Ritka, hogy valamelyi­ket figyelmeztetni kelljen. Az asztalokon egy-egy bam­bisüveg és sok-sok pohár. Le­ülnék valahová, de majd min­denki táncol. Csak a terem végében látok beszélgetni egy fiút és egy dióbarna szemű kislányt. — Elnézést a zavarásért, hogy érzik magukat itt? KEDVEZŐ A VÉLEMÉ­NYÜK a vasárnap délutáni tánclehetőségról: jó, hogy van ilyen. A fiú, Fias István vas­esztergályos szerint a lányok egy kicsit többen is lehetné­nek. A kislány, Horváth Mar­git — első éves kereskedelmi tanuló a csemegeszakmában — egyetért velem: elkelne köz- ben-közben valami műsor, né-, mi változatosság is. Később sikerül szót válta­nom a Táncsics Gimnázium három lány és három fiú ta- -tfalójával. Ok is meg vannak elégedve. — De miért nem klubsze- rűek az ilyen összejövetelek? — kérdezem, és igazat adnak: úgy sokkal érdekesebb, színe­sebb, változatosabb lehetne. — Meg bátorodik neki egy szőke hajfonatos — így bizony egy kicsit drága. Négy forint belépőjegy plusz ruhatár, üdí­tő ital... Igaza van. Különösen, ha meggondoljuk, hogy — kisebb helyeken is, mint Kaposvár — a művelődési házak klubjai­ban, a diák- és moderntánc­klubokban a fiataloknak (né­mi klubtagsági díj ellenében) nem kell külön fizetniük, ha táncolni akarnak. S még va­lami: szeszt nem szolgálnak föl, ez helyes. De ha valaki nem szereti az Utas nevezetű italt? Miért »választékmentes« az. ami alkoholmentes? Simonyi István megjegyzi, hogy rövidesen átszervezik a vasárnapi táncdélutánokat. Hogyan? Hát erre még nincs határozottabb elképzelés... De lesz majd cukrászsütemény és többféle üdítő jtal. ESTE HATKOR szedelőz- ködnek a zenészek, kiürül a terem. Hét órakor folytatódik a tánc, addig a művelődési ház ifjúsági klubjáról beszél­getünk néhány vezető vel,' ve­zetőségi taggal. A klub már több mint egy éve megalakult. Ötórai teákat rendeztek; voltak ésszerű öt­leteik, elképzeléseik, és néha akadt egy-egy műsoros össze­jövetel is. De valahol minden megtorpant.. . A vezetőségi tagok és egy­két aktíva jóvoltából a dolgo­zó fiatalok megfelelő öltözet­ben, kulturáltan viselkednek. Kisebb hibák persze itt is elő­fordulnak: nagyobb gond a tö­meg, a zsúfoltság; az esti tánc sem klub jellegű. De miért nem az? őszintén válaszol két veze­tőségi tag, Szabolcsi Csaba és Kelemen György: — Az esti tánc a művelő­dési ház rendezvénye. Mi azt szeretnénk, Ka a klub hatás­körébe tartozna ez is. Tartal­masabb lehetne így ... —. Novembertől negyedszer szervezzük újjá az ifjúsági klubot. A művelődési ház ve­zetősége több ízben ígért tá­mogatást ... Ez azonban ígéret maradt, így hiába vannak meg a föl­tételek, a helyiség, a zene, a fiatalság lelkesedése, akarata: a klub egy helyben topog. Igaz. a fiatalok se nagyon törték magukat, hogy segítsé­get kérjenek. (Mellékesen: a Népművelési Tanácsadó a ház­ban működik!) Ilyen adottsá­gok birtokában nem itt kelle­ne tartaniuk, ahol most — ez a klub minta, követendő pél­da lehetne! Egyetértünk. A fiatalokban meg is van az előbbre lépés szándéka. Klubesteket, szelle­mi fejtörőket, múzeumlátoga­tást, élménybeszámolót, sza- badszínpados esteket tervez­nek a következő negyedévre. És még mennyi mindent le­hetne! ... Ez azonban nem csak rajtuk áll. Elképzeléseik megvalósí­tásában a művelődési ház új vezetőségétől várnak segítsé­get, szakmai támogatást. Re­méljük, ez nem is várat ma­gára sokáig. KINN EKÖZBEN MEGLÓ­DUL s özönlik befelé a vára­kozó fiatalok " tömege. Az egyik aktíva odalép egy ala­csony. barna fiatalemberhez: — Öcsi, hogy áll a nyakken­dőd?! ... »öcsi« igazít egyet a csomón és elvonul. A külcsínnel tehát rendben volnánk. A belbecs azonban még késik ... Wallingcr Endre Tíz centiméteres hótakaió a földeken A főveszély: a síkosság — Munkában a hótolók\ [le ' és a salakszórók — ítéletidő világszerte t Kisebb-nagyobb megszakí- ’ " ■ * .................... ' t ásokkal tegnap egész nap ha­vazott; a hóréteg vastagsága elérte a nyolc-tíz centimétert is. A nedves, kásás hó latya­kossá változtatta az utakat, éppen ezért a KPM Közúti Igazgató­ságának gépei meg a ter­melőszövetkezetektől és a gépállomásoktól bérelt vontatók a hétfőre virra­dó éjféltől munkában vannak: mindenütt igyekeznek meg­szabadítani az utakat kelle­metlen takarójuktól, nehogy a hideg hatására jégpáncél ke­letkezzék rajtuk. Állandóan járják megyénk országútjait a salakszóró gépkocsik is: főleg az emelkedőkön meg a ka­nyarokban próbálják meg­szüntetni a csúszósságot. Megyénkben tegnap minden út járható volt, a havazás nem okozott fennakadást a közlekedésben. Hírügynökségi jelentések szerint a világ más részein már több gondot okoz az idő­járás. Belgiumból arról tudó­sít az MTI, hogy az elmúlt napok hóolva­dásai és esőzései súlyos áradásokat okoztak Nyu- gat-Flandriában. A legnagyobb károkat a Lys- folyó mentéről jelentették. Menenben, a francia—belga határ mentén az árvíz het­— Én nem szeretek emlé­kezni, mert akkor újra fáj minden. Nem volt gyermek­korom, nem volt ifjúságom, nem tudom, mi a gyengéd­ség, mi a jóság. Fiatal eve­imben örök szomjúság gyö­töri: a szeretet szomjúsága »Fuss, isten átka! Nem lá­tod, hogy üres a vödör? Azt várod, hogy én hozzam te­le?.. . Hámozd a krumplit, siess, mert leverem rólad a húst... Cipő kell? Kapsz. Nesze! — és ütött. — Elszag­gatnád a megye összes láb­belijét. Majd megmondom az apádnak, milyen mihaszna vagy!» — A mostohám szavai ezek, a mostohámé, akit anyám halála után feleségül vett apám. Apám kőműves volt, ott, vállalt munkát, ahol éppen kapott. Gyakran egy hónapig sem térhetett haza. Ha tudott is szenvedéseim­ről, nem törődött vele. Nem hiányzott neki a■ nevetésem. Hiába panaszkodtam, anyám lefegyverezte csókkal, ölelés­sel. Az asszony kellett neki, nem én. — A ház kegyeltje a fél­eszű mostohafivérem volt. Ö tehetett mindent. Bárgyú- sága még apámban is szá­nalmat ébresztett. Én voltam lábakapcája a fia szeren­csétlen volta miatt örökké bánkódó mostohának. Ha így, harminc-egynéhány év táv­latából visszatekintek, nem látok mást, csak pusztát, ter­méketlen, gaz fölverte me­ven házat és egy iskolát telje- f sen elöntött. f Az Egyesült Államok észak-i nyugati partvidékein pusztító ^ árvíz — a Vöröskereszt leg- ^ zőt, s rajta egy síró, mene- frissebb közleménye szerint — f külő kislányt — magamat. tofkövffeT h3lál0S áld0Z3'í ** asszonyka elhallgat. * . f nem azért, hogy zsebkendő­Oregon es Kalifornia ál- # ért nyúljon. Nem. Neki már lamokban több mint ti- j nincs könnye, elsírta rég. zenharomezer csalad vált Miß ö a gondolatait rakos- hajlektalanna. f galja, én az öreg igazgató­Pusztított az árvíz Washing-’ tanító szavait fontolgatom, ton, Nevada és Idaho álla-? aki a szülői értekezleten hoz­mok egyes részein is. Az' zám hajolva ezt mondta: anyagi kár az öt államban meghaladja az dollárt. Győr, Sopron, Kapuvár, Szombathely, Pápa, Celldö- mölk, Zalaegerszeg körzeté­ben tömegesen okozott zava­rokat a telefonforgalomban a tegnapi hóvihar. Győr és Sopron között megszakadt a telefonösszeköttetés. A soproni postaigazgatóság valamennyi építő és fenntartó munkását a veszélyeztetett területekre irányította. Csorna és Kapu­vár között délután két óra­kor azonban még olyan nagy hóvihar dühöngött, hogy a helyreállítást nem bírták megkezdeni. A vasút munká­jához szükséges hírközlést egyelőre URH adó-vevő ké­szülékkel oldják meg.----— Csupa szeretet, csupa e gy milliárd f jóság ez az asszony. Nála jobban már nem is lehet tö­rődni a gyerekekkel. Pedig: mostoha. Mostoha! Ez a szó hozott T.-ék takaros konyhájába. Az életéről, múltjáról fátylat é ) lebbenlö asszony szeme sár- ) kában összefutnak a szarka- # iábak. Az időben keresgél, é majd minden átmenet nélkül f így folytatja: — Tizenhét éves koromtól mindencslány voltam egy öt- venholdas tanyán. Itt ismer­tein meg a férjemet is. Hu­szonhat éves voltam akkor. Apám már nem élt, elhur­colták a nyilasok. Az örök­ség engem illetett, mosto­hámnak távoznia kellett a házból. Nekünk is mértek földet, a magunk urai let­tünk, nem parancsolgatott a. gazda. Boldogan éltünk, csak az fájt, hogy nem születhetett gyermekünk. De most már van — s egy kicsit halkabb- ra fogja a hangját —, ő a szemünk fénye. Tízéves most. kész legény. Nem tud édes- f szüleiről, nem tudja, hogy é bomba ölte meg őket. Há- 0 roméves sem volt, mikor ( magunkhoz vettük. Sokáig nem is tudja meg. Miért za­varnánk össze a lelkét? ... Furcsa sors adatott ennek az asszonynak: mostoha volt és — mostoha. Tekinte­te mégis csupa sugárzás. Nem ismerte, nem érezte az anyai gondoskodást, szerete- tet. éppen ezért tudja, mit jelent egy gyermeknek ez a szó: édesanyám. A szerétéi­ről így vall: — Soha sincs belőle elég a világban, pedig a szeretet kifogyhatatlan. Nem is ér­tem, miért nem tékozoljuk? Szeretni kell gyermekeinket, hisz egyik sem felelős jöt­téért. Én már ilyen vagyok, ha látom őket, ha rájuk gon­dolok, kinyílik a szívem. Töpreng. Nem zavaiom. Lehet, hogy nagy fiára gon­dol, aki siet már hazafelé az iskolából, s így köszönti majd: — Csókolom, anyu!... A láthatatlan függöny új­ra visszahull T.-né elmúlt éveire, befödi a pusztát — ahogy ő nevezte örömtelen ifjúságát —, a pusztát, ahol nem voltak virágok ... G. S. Összedőlt egy templom Mexikóban ötvennyolcán meghaltak — A pap testvére volt a tervező Százhúsz kilométernyire a mexikói fővárostól egy Rijo nevű kisváros vadonatúj temploma vasárnap reggel összedőlt, maga alá temetve háromszáz embert. ISMÉT FEHÉRBE ÖLTÖZTEK A FÁK r-^ A halálos áldozatok szá­ma a legutóbbi jelentések szerint ötvennyolc, s körülbelül ugyanennyien se­besültek meg. Az ötezer lakosú kisváros súlyos tragédiáját aligha­nem az építészek hibája okoz­ta. A templomot éppen azzal a misével avatták fel, amely alatt a szerencsétlenség bekö­vetkezett, s csak egy nappal előbb távolították el a főku­pola állványzatát. Mint a hírügynökségek be­számolnak róla', először csak azt vették észre a bennlevők, hogy az épület mennyezete végigreped. Menekülésre azonban nem volt idő, mert az egész födémzet szempillantás alatt hatalmas robajjal beroskadt, még azok sem juthattak szabad ég alá, akik a bejárat mellett ültek. Szerencséjük csak azoknak volt, akik a templomépület hátsó bejára­tának közelében foglaltak he­lyet, ez a rész ugyanis sér­tetlen maradt. Ráadásul a mentés sem kezdődhetett meg azonnal, mert a városkának még tűzoL tósága sincs, s órák teltek el, amíg a legközelebbi nagyobb városból megérkeztek a men­tők. Az eddig kiásott holttestek között huszonnyolc asszonyra és három kisgyermekre akad­tak. Meghalt a miséző pap is. Egyébként éppen a pap fivé­re tervezte a templomot, és ellenőrizte az építkezéseket — a hatóságok keresik. Nagy emberek apró mondásai Sok szállóige van, amit gyakran használunk, de fo­galmunk sincs róla, ki mondta először. Az idő pénz. (Benjamin Franklin.) Könnyein keresztül ne­vet, (Homérosz.) Az ember a körülmények rabja. (Byron.) Sötétben minden szín egyforma. (Sötétben minden tehén fekete.) (Bacon.) Ne beszélj kötélről akasz­tott ember házában. (Cer­vantes.) Meghalok, mert túl sok körülöttem az orvos. (Nagy Sándor.) Ez a vég kezdete. (Talley­rand.) Az élet álom. (Montaigne.) Az ellentétek vonzzák egymást. (Louis S. Mercier.) Az erőseket segíti a sors. (Terentius.) A csepp kivájja a követ. (Ovidius.) Minden általánosítás ve­szélyes. (Ifj. Dumas.) A távollevőknek soha sincs igazuk. (Philippe Des­touches.) A „lángoló szájú“ pap esete Stephan Power londoni sebészfőorvos érdekes eset­ről számolt be: Egy angol pap olyan kínos helyzetbe került, hogy valahányszor az oltárnál elfújt egy gyer­tyát, a szájából kiáradó le­vegő — lángra lobbant. Utóbb kiderült, hogy a fur­csa jelenséget vastagbélfe­kély okozta, amely a pap gyomrában éghető gázokat hozott létre. »A műtét nyomán — hangzik a főor­vos beszámolója — a lelki- pásztor most már méltóbb körülmények között tud ele­get tenni funkciójának.« Szesztilalom Kuwaitban Kuwaitban teljes szeszti­lalmat, rendeltek el, és tíz­évi börtönnel sújtják azt, akik szeszes italokat állít elő, vagy eladás végett be­hoz az országba. A törvény értelmében 50 font bírság­gal sújtanak bárkit, ha ki­derül, hogy nyilvános he­lyen szeszes italt fogyasz­tott. Amióta a kuwaiti hatósá­gok teljes szesztilalmat ren­deltek el, az országban 24 ember halt meg — kölnivíz­fogyasztás miatt. * * * Amerikai ötletek A texasi Austin város fod­rászai csak akkor hajlandók nős emberek frizuráját »kefé­re-« vágni, ha írásbeli engedélyt hoznak a feleségüktől. * * * Mr. Thomson, a virginiai Da- neville lakosa európai kisautót vásárolt, de erősen megbánta: az egyik parkolóhely tisztoga­tását végző mammutgép egy­szerűen puttonyába emelte, és lerakta a szemét közé. * * * Felirat egy kaliforniai étte­remben: »Elfogadunk csoportos megrendelést elefántszeletekre húsz adagtól kezdve. Egy sze­let kedvéért nem darabolhat­juk fel elefántjainkat.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megye» Tanár» lapja. Főszerkesztő: WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapus« ár Latinka 8. u. L Telefon IS-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrztlnu theg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyt postah/vatalokná és postáskézbesitőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 F* index: 25067. Készült a Somogv megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár« Katinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom