Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

. wdárnap, 1965. január 24. 5 SOMOGYI NÉPLAP ir Bemutatjuk a kaposvári mezőgazdasági pártiskolát "KIMjbre jutottunk a párt i(Ic ológiai fejlődésében, a tömegek politikai nevelésé­ben. Mindinkább megvaló­sul az a törekvés, bogy vonzó formában, az élettel szerves kapcsolatban ismer­tessük pártunk politikáját, terjesszük a marxizmus-le- ninizmus eszméit.« (A Ma­gyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusának határozatából.) A kongresszusi határozat gyakorlati megvalósulásának jegyében működik Kaposváron is az egyéves mezőgazdasági pártiskola. Termelőszövetke­zeti, állami gazdasági és gép­állomási kommunisták gyűl­tek össze a Dunántúl hat me­gyéjéből, hogy gyarapítsák, politikai és szakmai ismere­teiket, s az iskola végeztével alapszervezetükben hasznosít­sák a tanultakat. lünk, hogy nagy gondot for­dítsunk a falusi vezetők poli­tikai és szakmai képzésére. Meggyőződésünk, hogy az is­koláról politikailag és szak­mailag jól képzett kommunis­ták kerülnek majd vissza az alapszervezetekhez, niszen egy­részt a politikai irodalom klasszikus alkotásaival ismer­kedhetnek meg a hallgatók, másrészt általános mezőgazda- sági, de főként állattenyészté­si és üzemszervezési tudniva­lókkal gazdagodnak a tanul­mányi idő alatt. Nagy elvtárs elmondotta, hogy a tanévben nagyjából fe­le-fele arányban oszlik meg a politikai és a szakmai oktatás ideje. A somogyiakon kívül Tolna, Baranya, Zala, Vas és Fejér megyeiekből tevődik Megbeszélést tartanak az iskola vezetői és tanárai Meglátogattuk megyeszékhe­lyünk pártoktatási intézmé­nyét, ismerkedtünk a hallga­tókkal, a tananyaggal, s meg­néztük azt is, hogy mivel töl­tik szabad idejüket az itt tanu­ló kommunisták. Dr. Nagy iMjos, az iskola igazgatója tájékoztatott ben­nünket az oktatás menetéről, arról, hogy milyen módszerek­kel, milyen elgondolások alap­ján bővítik a kommunisták politikai és' szakmai látókö­rét. — A szocializmus fölépítése, az ezzel járó bonyolult és sok­irányú problémák megoldása megköveteli minden embertől, de elsősorban a kommunisták­tól, hogy marxista és szakmai tudásukat hozzáértésüket ál­landóan növeljék. E cél szol­gálatára létesült ez az iskola is. Célunk, hogy kétoldalú se­gítséget nyújtsunk a mező- gazdasági üzemek pártalap- szervezeteinek elsősorban a tit­károk képzésével. Iskolánkban azonban tanulnak tanácselnö­kök, és tsz-könyvelők és más, a mezőgazdasággal vagy an­nak irányításával foglalkozó párttagok is. Szükséges volt egy ilyen jellegű párioktatási intézmény létrehozása me­gyénkben, mert egyrészt a fal­vakban jelentősen növekedett az érdeklődés a politikai kér­dések iránt, másrészt az élet parancsolóan követeli meg tő­össze az iskola több mint száz­főnyi hallgatósága. Megyénk­ből mintegy harminc kommu­nista tanul itt. A részvevőket két csoportba osztották; az egyik a tanév első öt hónapját Kaposváron tölti, és politikai anyagot tanul, a másik Tátom- pusztán mezőgazdasági tárgyú előadásokat hallgat, és bemu­tatókat látogat. Öt hónap el­múltával cserélődik a csopor­tok oktatási témaköre. Hogyan folynak és mit tar­talmaznak a politikai előadá­sok? Az iskola igazgatója és helyettese, Torma István, vala­mint Hortobágyi István tanul­mányi vezető az oktatás mód­szerét, tapasztalatait rendsze­resen megbeszéli Bódis István, Szabó György és Varga Sándor tanárokkal. Sok időt fordíta­nak a szocializmus építésével kapcsolatos napi politikai kér­dések taglalására, mint ami­lyenek a termelőszövetkeze­tek premizálási módszerei vagy a szocializmus jelenlegi osztályviszonyai hazánkban stb. Két-három napon át is tanulmányoznak és vitatnak egyes témákat, hogy a hallga­tók jól megérthessék, »helyük­re tehessék« magukban a hal­lottakat. Tátompusztán mezőgazdasá­gi ismereteiket gyarapítják. Itt Torma elvtárs, az iskola igaz­gatójának helyettese meg két tanár: Sárái József és DulfaL- vi Ödön foglalkozik a csaknem hatvan pártiskolással. A szem­léltetőeszközök egy részét sa­ját, a többit pedig a mezőgaz­dasági technikumtól kapott anyagból állították össze. Az öt hónap zömét a korszerű ál­lattenyésztés és a helyes ta­karmányozás tudnivalói töltik ki. Az általános állattenyész­tésen kívül az egyes állatfa­jokkal külön-külön is ismer­kednek. Közben előadásokat hallanak az erő- és munkagé­pek működéséről, gazdaságos használatáról is. Különösen a jó minőségű gépjavítás érdek­li őket, mert helyenként ennek hiánya is rontja a gazdálko­dás eredményeit Tanuló kommunisták . . . Problémákkal viaskodó embe­rek ők is csakúgy, mint a pár- tonkívüliek, de úgy érzik, kö­telességük nagyobb tudásra szert tenni, hogy abból majd másoknak is adhassanak. Ez a párliskola, amelynek hallgató­Politikai előadás az egyik osztályban sága hat megyéből gyűlt ösz- sze, fölér egy politikai és szak­mai tapasztalatcserével is. El­mondják egymásnak, milyen a pártélet odahaza az alap­szervezetben, hogyan mozdít­ják elő a termelést, s milyen gazdálkodási eredményeket ér­tek el eddig. Összehasonlítják a szervezési, a vezetési és az általános munkamódszereket, beleértve az alapdíjazást és a premizálást is. Megvitatják, hogy mi eredményezi az egyik termelőszövetkezetben a ma­gas jövedelmet, s mi az, ami a másik gazdaság gyengeségét okozza. Sok szó esik a gépek kihasználásáról, s végül azt a tanulságot összegezik, hogy a gépi munkák rossz szervezése súlyos károkat okoz a tsz-nek. Napirenden vannak a beszél­getések, amelyek a munka ter­melékenységéről, az életszín­vonal emeléséről, a háztáji gazdaságok szerepéről és a ki­öregedés veszélyéről folynak. A szabad időből játékra is telik A* előadás után egyéni tanulással mélyítik el az anyagot A munkagépek ismertetése a szakmai oktatás tananyag* •ölvetik, hogy helyenként a . endelkezések ellenére egyre több lovat tartanak a gazdák a háztájiban, másutt meg egy­formán mérik ki a háztáji föl­det mindenkinek függetlenül attól, hogy mennyit dolgozott a tsz-ben egész éven át. Ha ezek közül néhány probléma néha egyedüli is, nem marad­hat megoldatlan, £ ebben is nagy segítséget nyújt a hallga­tóknak a pártiskola, i I :szél- gettünk velük, s a beszélge­tésből az tűnik ki hogy tíz hó­nap elteltével könnyebben el­igazodnak majd a különféle kérdésekben, hisz máris sok támpontot kaptak a helytelen nézetek eloszlatására. Mészáros József bolyi (Bara­nya megye) függetlenített párt­titkár úgy érezte, kevés poli­tikai tudással rendelkezik ah­hoz, hogy feladataival megbir­kózhasson. Az iskolától napi munkájához vár, sőt kapott is már támogatást. — Negyvennégy párttag van alapszervezetünkben. Ennyi ember összefogásához, jó irá­nyításához alapos felkészült­ség kell — mondja a párttit­kár. — Munkámat csak akkor ti^dom a párthatározatok szel­lemében végezni, ha ideológi­ailag képezem magam. Jobban meg akarom ismerni a marx- izmus-leninizmust, pártunk ál­láspontját a jelenlegi tenniva­lókkal kapcsolatban. A mi termelőszövetkezetünkben is sok a feladat: meg kell győz­nünk az embereket a fejlődés törvényszerűségéről és fontos­ságáról, a helytelen nézeteket pedig meg kell cáfolnunk. Gazdasági eredményeink jók. Ez részben annak köszönhető, hogy — főként az állatte­nyésztésben — hasznosítjuk a régi tapasztalatokat. Növény- termesztésünkkel sem kell szé­gyenkeznünk. Például cukor­répából több mint háromszáz mázsás hozamot értünk el hat­van hold átlagában. De nem szabad beérnünk ennyivel sem. Varga János petömihályfai (Vas megye) párttitkár Önma­gát győzte meg korábbi állás­pontja helytelenségéről annak alapján, amit az iskolán ed­dig tanult. — Voltam téesz-elnök is, és most tanácselnök meg párttit­kár vagyok egy személyben. Azért jelentkeztem erre az is­kolára most, mert korábbi kö­rülményeim nem engedték meg a tanulást. Tudásom­mal azonban sohasem értem be. Hogy megérte eljönnöm, egyetlen példával bizonyítom. Régebben úgy vélekedtem, hogy a volt nagygazdákkal lehetet­len együtt dolgozni a tsz-ben. Most értettem meg, hogy té­vedtem. Ilyen megkülönbözte­téssel, erőszakos osztályba so­rolással nem érhetünk el kel­lő eredményt. Molnár József Lentiből (Za­la megye) jött. Szerinte: — Meg kellene hosszabbítani az oktatás idejét, mert sokat tanulunk ugyan tíz hónap alatt is, de ennél még többet szeret­nénk tudni. Csizmadia József a bárdud­varnok! tsz párttitkára. Ö is úgy érzi, hogy további munká­jában hivatott segíteni ez az egyéves oktatás. — Több mint tíz település helyezkedik el szétszórtan gaz­daságunkban. Ezenkívül a jel­legzetes zselici dombok is hát­ráltatnak bennünket. A rám váró politikai feladatok meg­haladják felkészültségemet. Annak idején én sem értem rá A leghasznosabb szórakozás a könyv a tanulásra, s most, hogy ittlé­tem alatt gyarapszik politikai tudásom, az ala^szervezet is hatékonyabban mozdíthatja majd elő a gazdálkodást, a szövetkezet erősödését. Ez a néhány vélemény, el­képzelés is utal arra, hogy a pártiskola hallgatói kom- veszik az itt töltött időt, s tározott szándékuk a tanú. gyakorlati hasznosítása. Nyu­godt légkörben, rendezett kör­nyezetben gyarapíthatják isme­reteiket Kaposváron és Tátom- pusztán. Szabad idejüket hasz­nosan tölthetik, válogathatnak a szórakozási lehetőségek kö­zött. Az iskola vezetősége rend­szeres színházlátogatást szer­vezett. Mindkét helyen televí­zió van, a szépen berendezett hálószobákban rádió szól estén­ként. Irodalmi előadásokat hallgatnak, s olvassák a könyv­tár köteteit és a folyóiratokat. Tátompusztán hallottuk, hogy a hallgatók nemcsak kölcsönöz­nek, hanem vásárolnak^ is könyveket, főként a mezőgaz­dasági szakirodalom érdekli őket. Szűcs Sándor, a balaton- szárszói József Attila Termelő- szövetkezet párttitkára veszi igénybe leggyakrabban a könyvtárat. Neki is, társainak is az a véleménye, hogy tanulni jöttek az iskolára, tehát szabad idejüket is lehetőleg önképzés­sel töltik: a szakirodalmat búj­ják. Az előadásokon figyelő te­kintetek szegeződnek a taná­rokra. A hallgatók úgy igye­keznek elsajátítani az anyagot, hogy azt a későbbiekben, ha tanulmányaikat folytatni akar­ják, ott is haszosíthassák. A hallgatóknak ugyanis politikai I és szakmai továbbtanulásra is lehetőségük nyílik. A marxiz- , mus—leninizmus esti egyete- j men tovább képezhetik magu­kat, de előkészítő oktatás és si­keres fölvételi vizsga után a | Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum is várja őket. Ismere­teik további bővítésének tehát nincs akadálya, s ha élnek a lehetőségekkel, ezzel még erő­teljesebben bizonyítják kom­munista kötelességtudatukat. Amit most tesznek, ezzel is bi­zonyítanak. Azért igyekszenek politikai és szakmai tudásukat •"i. hogy ez­után többet ad­hassanak alap­szervezetük tag­jainak és min­denkinek, aki tanácsért for­dul hozzájuk. Bizonyítják, hogy ismerik azt a feladatot, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Sza­bályzatában ol­vasható: »A párttag köteles­sége, hogy fej­lessze politikai tudását, sajátít­sa el a marxiz­must—leniniz- must... Ne­velje szocialista szellemben dol­gozótársait. Legyen a dol­gozik vezetője, tanácsadója.« Hernesz Ferenc KÉTOLDALÚ SEGÍTSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom