Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
SomoggiMéplap MS'2'Mp rylEGV Él' fj.V’C'TTS ÁG Á ES A MÉGVE! TANÁCS LÁPJA ÍQY ÉLNEK ŐK Egyikük cselédsorból jött, a másik nagygazda volt, a harmadik a várost hagyta ott a faluért. Nem élettörténetüket akarom elmondani, csak villanásokat abból a belső harcból, melyet az ember önmagával vív, míg megtalálja helyét az új környezetben. A földosztó Üj házsor nőtt Belegen, a vasút déli oldalán. Takaros épületek sorakoznak egymás mellett. Festetics gróf egykori cselédei építették a házakat. Itt élt az egyik földosztó, Végh Péter is. Homlokán már ráncokba szaladt a bőr. Szakállát megcsípte a dér, csak tömött bajusza maradt majdnem koromfekete. A földosztás idején negyvenkét éves volt. De munkabírását nem csökkentette az elsuhant húsz év. Mindig heves, indulatos ember volt, de felelőtlen soha. — Nehéz idők jártak akkor — mondja. — Az emberek sokat vívódtak önmagukkal. Volt, aki nagvon sokszor megkérdezte: »-Nem lesz ebből baj?« — mikor a földosztásról volt szó. — Ne féljetek. Ebbő] nem lehet baj — nyugtatta meg őket. S földbe kerültek a cövekek. Száznegyvenmyolc földigénylő jutott földhöz. Végh Péter akkor örült nagyon először. Másodszor pedig akkor, amikor a vasút déli oldalán felépült a háza. Ez 1949-ben volt. — Hogyan tudná összehasonlítani a múltat a jelennel? — kérdem tőle. — Azt nem lehet összeha- sanlítani — válaszolja. — Elégedett? — Nem! Egészen másként “"van, mint régen, de lehetne még jobban is. Azt mondják róla, hogy ha egyszer bemegy a tsz-irodába, akkor nem hagy szóhoz jutni senkit sem. Sorolja a hibákat, hiányosságokat Ezt teszi a közgyűlésen is. — Nagyobb fegyelmet kellene kérni a vezetőségtől. — Hogy érti ezt? — Hassanak oda, hogy jobban vigyázzon mindenki a közös vagyonra, meg aztán a munkafegyelem körül is lehetne még egyet s mást tenni. A legutóbbi közgyűlésen mindemíki azt hitte, hogy ő fogja elsőként bírálni a vezetőséget. A beszámoló után ő kért szót először, s ő állt ki legelőször a vezetők mellett. — Miért? — Ha vannak is még hibák, de értik a dolgukat. Beletanultak a vezetésbe. Tudom, hogy sokat kellett dolgozni nekik is, míg idáig eljutottunk. Az igyekvő ember Azt hallottam Szalad Jánosról, hogy ég a kezében a munka. Mindig számíthatnak rá, bármilyen nehéz dologról van is szó. Már este volt, amikor bekopogtam hozzá Hellyel kínált, de elnézést kért, mert volt még munkája. Nem ittak a lovak, meg a háztáji jószágot is meg kellett etetni. Fiatalasz- szony lányával beszélgettünk. Tőle tudtam meg, hogy apja mennyire szereti a zenét. — Amikor esténként hazajön, bekapcsolja a rádiót, kezébe veszi az újságot és olvas. Csak azt tudnám, hogyan lehet mind a kettőre egyszerre figyelni! — mondja. A család ilyenkor az egyik szobában jön össze. Itt töltik az estét. A gyerekek tanulnak, az idősebbéit is találnak elfoglaltságot. Két rádió van a házban. Az egyik a szobában szól, a másik a konyhában. Csak az első szobában nincs. Igaz, ott nemigen tartózkodnak. A ruhát rakják oda. Ha vendég érkezik, összébb húzódik a család, s a konyhában jut hely neki is. — Az újságon kívül mit olvas még az édesapja? — Nagyon szereti az útleírásokat. Azokat elhozza a könyvtárból is, meg itthon is van neki. S most már arról tervezgetnek, hogy televíziót vesznek. Bár nem szeretik úgy, mint a mozit. Mire a családfő visszajön a munkából, már nagyjából ismerem a jelent; a múltra vagyok kíváncsi. Milyen volt? — Nézze, amikor szervezték a tóeszt, úgy mentettem meg az egyik tehenemet, hogy egyik este a gyepűbe kötöttem, a másik este pedig valamelyik szomszéd istállójába. Nagy harc árán mégiscsak megindult a közös munka a tsz-ben. Az első közös aratáskor első kaszásnak állt Szalai János. Ment is a munka. Másnap azonban már senki sem akart vele dolgozni. — Egyedül maradtam — mondja. — A többiek? — Másik csapatba mentek dolgozni. — Miért? — Nem tudom. Én nem szeretek napközben sokat ücsörögni. Ha dolgozunk, akkor menjen a munka. Aztán eljött az első zárszámadás. Úgy tervezték, hogy utána együtt vacsorázik a tagság. összehordták a vacsorához szükséges húst, zsírt, az asszonyok főzni kezdtek. Akkor ő is odaállított a felesége elé. — Van egy csirkéd? — Egy még talán altad — mondta az asszony. — Minek? — Ne törődj vele, fogjál meg egyet. S Szalaiék is részt vettek az első közös vacsorán. — Ezt meg akarja írni? — kérdi tőlem. — Meg. — Nem érdemes, higgye el., Én sok mindennel nem értek egyet... Ezer munkaegység tulajdonosa Sok helyen dolgozott már Tóth József, mire visszatért a faluba. Volt segédmunkás, raktári munkás, erdészeti dolgozó, BELSPED-kocsis. Egyszóval megforgatta az élet. Néha 2400 —2500 forintot is megkeresett havonta, nem számítva bele a borravalót, mert az esténként úgyis elfogyott. Aztán egyik vasárnap hazajött. Hétfőn bement a tsz-irodába. — Be lehet állni a téeszbe? — kérdezte. — Be — válaszolták neki. — Akkor adjanak egy belépési nyilatkozatot. 1962-ben történt ez. Az első zárszámadáskor kapott pénzt ruhára költötték. A tavalyi zárszámadás után házépítéshez fogtak Harmincezer forintjába került az építkezés. Ezt meg is kereste a tsz-ben. Most megint eredményes évet vár. Több mint ezer munkaegységet tartanaik nyilván a neve után. Ennyit még egyik évben sem keresett, s mint állatgondozó prémiumként tizenkilenc malacot is kapott Tőle is megkérdezem: — Elégedett? Igenlő mosoly a válasz. Arra gondolt, hogy az idén autót vesz. De meggondolta magát — Nem való az nekem. Aki szereti a bort, hátha könnyen bajt csinál. * * * A történetek csak részletek három ember életéből. Az önvívódásokat nehéz lenne papírra vetni, s talán már maguk sem tudnák pontosan elmondani, mert a jó feledteti a rosz- szat. Ha szavaikban nem is, tetteikben annál inkább tükröződik, hogy megtalálták helyüket az új környezetben. Kercza Imre Radnóti-est a Megyei Könyvtárban Tragikus sorsú költőnk, Radnóti Miklós életéről, munkásságáról hallottunk irodalmi estet csütörtökön a Megyei Könyvtár előadótermében. A könyvtár ezzel az esttel adózott a költő emlékének — kár, hogy pár hónappal később, mint az országos ünnepségek, melyek Radnóti Miklós halálának huszadik évfordulóján, november elején emlékeztek meg róla. Honfi István értékelő előadása mindvégig lekötötte a figyelmet, alapos elemzése az ismeretnyújtás mellett élményt is jelentett. A Megye: Könyvtár irodalmi színpadának négy tagja működött közre az esten. Zsoldos József egyszerű, érthető versmondása, Somogyi Anna mélyről jövő, őszinte érzésekkel teli előadása jó kiegészítői voltak a színvonalas előadásnak. Pellérdi Gyula halk, néha- nehezen érthető szövegmondása rontotta egyébként szép előadásának értékét. Zavaró, sor eleji hangsúlyozásával, bizonytalan verstudásával Kézdi Eva a szereplőtársai mögött maradt. Jó volt Radnóti verseit szerény eszközökkel előadni; dicséretet érdemel, hogy az irodalmi színpad tagjai látványos és heves kézmozdulatok, dinamikus kihangsúlyozások helyett (mert erre csábítanak a versek) az egyszerűséget választották. Többet kapott így a hallgatóság. Szerettünk volna kevesebb közismert verset hallani. A Töredék, a Himnusz a békéről, a Nem tudhatom, sa Eclogák, az Erőltetett menet és a Razglednicák — mind gimnáziumi tananyag, és sokszor hallott versek. Bartók-művek előadásával színesítette az előadást Szab0 András. Kár, hogy régi hibájától, a kezdeti elfogódottságból adódó túlzott pedálozástól most sem tudott szabadulni, s ezért az előadott művek első része élvezhetetlen volt. Néha felvülamt egy-két szép, poéti- kus, jól megfogott részlet, de produkciója egészében egy kissé felületesnek hatott. S. N. G. Háromezer vagon répa ■vár még feldolgozásra a kaposvári cukorgyárban. Eddig 24 153 vagon répát dolgozott fel a gyár. Ebből a mennyiségből 2843 vagon cukrot főztek. OKOSABBAK, HASZNOSABBAN Vasasok, bányászok, ép tok — mindenféle szakmabeli szocialista brigádvezetők tanácskoznak most az országban. Egymást követik a fontos megbeszélések, számadások az eddigi tettekről, anácskozások az új, országos jelentőségű feladatokról. A kép, amelynek első vonásait alig néhány hete kezdtük megrajzolni, most, e megbeszéléseken is formálódik, s mind teljesebbé válik: milyen legyen ez az év, mit kell megoldanunk? így készültünk már a múlt év végén, s mondjuk jelenleg is: az ötéves terv befejezésének idejéhez értünk. Most teljesednek be/ négy esztendő munkájának eredményei, s most kell megtenni az első lépéseket a következő tervidőszakra is. A részletek elemzése — e mostani tanácskozások lényeges témája — munkára, tettekre hív. Országos mozgalommá kezd bontakozni az a munkaverseny, amellyel a gyárak népe készül köszönteni a haza felszabadulásának huszadik évfordulóját. S a vállalkozásokban, amelyekről most hallunk, refrénként ismétlődik — sokféle módon kifejezve — egy közös gondolat: okosabban, hasznosabban, hatékonyabban. Okosabban — halljuk a tanácskozások szónoki emelvényein. E szónak az a lényege, hogy számolnunk kell erőinkkel és lehetőségeinkkel, meg kell fognunk az eddig ismert és ismeretlen csatornákon elguruló forintokat; idővel, anyaggal, erővel beosztóan, számítóan, jól kell gazdálkodnunk. Hasznosabban: erőinket — szellemiekben, anyagiakban egyaránt — csak arra szabad fordítanunk, ami népgazdaságunknak jó, ami a vásárlóknak itthon és külföldön kell. Ne illethesse most érdem és elismerés azt, aki bár magas százalékot teljesít, de munkálkodásának eredménye az el nem adható áruk raktára lesz. És hatékonyabban kell most dolgoznunk; jobban értékesített idő, megszűnő csellengés, átfogóbb korszerűsítés, gyorsabban felhasznált tudományos eredmény adja a munka e jellemzőjének tartalmát. Nem meglepően újak ezek, nem is valami homlok- egyenest más, mint ami eddig is célunk volt. A terv utolsó esztendejében azonban e vonásokat, jellemzőket élesebben, világosabban látjuk. S ha túl a felismerésen a három fogalom mindennapunk középpontjába kerül, jelentős lépéseket tettünk... Szombat délután Igazgató úr, a minisztériumból kérésük. Tudományos vizsgálat a balatoni partvédelemről Húszéves távlati terv készült Miről tanúskodnak a régi térképek? — Ahol már meghátrált a víz delmére. Több helyütt megkezdték a partszabályozó munkákat is. A Siófoktól Balaton- széplak felé húzódó területen régi szárazföldet változtattak ismét szárazfölddé, az ún. Ezüstpartot. A következő években nagy üdülőházak sora foglalja el azt a területet, amelyen néhány éve még a Balaton vize hullámzott. Az északi parton Balatonakarattyánál kezdődik nagyobb partszabályozó munka: itt építik meg a magyar tenger első lídósávját. Elkészült a balatoni partvédelem húszéves távlati terve. A magyar tenger somogyi oldalán negyven kilométeres szakaszon építik meg a partfalat. Jelenleg a Balaton százkilencvenhat kilométeres partszegélyéből mindössze ötvennyolc kilométert védenek kőgátakkal, az uralkodó északi szelek hatására dél felé áramló hullámok azonban nagyon sok kárt okoznak a partvonalaikban. Ezeket elsősorban a déli partról készült régebbi kataszteri térképeken lehet fölfedezni, hiszen a villasoroknak kijelölt első telekszegélyt már visszahódította a' víz, és előfordul az is, hogy már a második kataszteri sor közepét mossa a Balaton. Az utóbbi tíz évben beható tudományos vizsgálatokat végeztek a szakemberek a víz mozgásának, az áramlás és a hullámzás okozta változásoknak megállapítására, a part véMaradandó alkotás bá gát Előadássorozat Péterhidán Kihasználják a tél adta lehetőségeket Péterhidán. Ilyenkor kevesebb tennivaló akad a határban, s a falusi emberek jobban ráérnek. Akit munkája ki szól it a mezőre, az is korábban hazatér. Ezért határozott úgy a pártszervezet, hogy a hosszú téli estéken előadássorozatot indítanak időszerű gazdasági és politikai kérdésekről. A nyolc előadásból áhó sorozatot a járási tanács és a járási pártbizottság munkatársai tartják meg. Az eddigi előadásokon a termelőszövetkezetek jövedelem- elosztási formáiról, az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos gazdasági kérdésekről volt szó. Külön előadást hallottak a péterhidaiak az anyagi ösztönzés módjairól. egy üzemi étkezdében hallottuk... Nem valami ízletes az utóbbi időben az egyik üzemi konyha főztje. A szakik szidják is a szakácsnőt. Mikor már jól lehúzták az ételeket, Skagenyák megszólal: — Pedig változatos az étel minősége... _ ? — Egyszer rossz, egyszer nem jó. * * * Lipvásné mindig összeszedi a csontokat a kutyájának. Az étkezés végén így szól a szakácsnőnek: — Mamikám, adja oda a csontokat a kutyámnak. A szakácsnő a kérésre be- csomagoljá a kutyaínyencséget, amelyre egy kis hús is került. Ezt Lipvásné rögtön odateszi a vele együtt étkező férje elé a többiek harsány nevetése közben. — Tessék, Afonz, egyél! — fi — Az ember naponta átlag húszezer lépést tesz meg. Ez egy év alatt hétmillió, hetven év alatt pedig csaknem félmilliárd lépés. Élete folyamán tehát az ember kilencszer megkerülhetné a Földet, vagy megtehetné a Föld és a Hold közötti távolságot. * * * Egy texasi családban 300 év után ismét leány született. Az anya nagyon büszke rá, mert családjában már hosszú évtizedek óta mindenki lemondott arról, hogy valaha ismét leány születik. * * * Egy idős néni anódtelepet kér a kaposvári villamossági boltban. — Csak bolgárt tudok adni ... — mondja az eladó. A néni egy percig gondolkodik, majd megszólal: — Jól van. De azért magyarul beszél, ugye? — sm — . * * Ezen nevetnek Párizsban: Egy korzikai fiatalember Párizsba utazott ott élő nagybátyjához. A pályaudvarról hazafelé menet betértek egy kiskocsmába. A korzikai fiatalember meglepődve látta, hogy a kocsma padlóját fűrészporral szórták föl. Nehogy »vidékinek« látsszék, megjegyezte: — Ugye, azért szórták be fűrészporral a padlót, hogy a vérfoltok ne látszanak meg rajta? — Hallgass, te falusi! — szólt rá a nagybácsi. — Ez, amit itt a padlón látsz, a tegnapi bútor maradványa. * * « Két esztendeje szokott le a dohányzásról az oklahomai William Sanphard McMur- ray, aki szerdán ünnepelte századik születésnapját. Most mondta eh hogy 98 éves korában nem azért hagyta abba a cigarettázást, mert félt a tüdőráktól, hanem kissé sokallta, hogy harminc centet is elkérnek egy doboz cigarettáért. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé» lapja. Főszerkesztőt WIRTH LAJOS. Szerkesztőségi Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka 9. u. 2. Telefon 15 18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüiük meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál cs postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, üatinka Sándor utca 6.
