Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
Szombat, 1965. január 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Somogy megye gazdasági helyzete az 1963—64. évi párthatározatok tükrében és a megye idei gazdasági terve (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal növekedett, a gépek kihasználása azonban lényegében az előző évi szinten maradt. Két műszakot az arra alkalmas építőipari gépeknek csak egyötödénél alkalmaztak. A gépkihasználás aránya a tanácsi építőiparban ennél is kisebb. A vezetők ezt munkaerőhiánnyal indokolják. Magyarázatuk, magyarázkodásuk azonban nem fogadható el. A termelékenységi tervet az Állami Építőipari Vállalat 101, a tanácsi vállalatok 97 százalékra teljesítették. Ez meghaladja az előző évi szintet. Változatlanul igen sok azonban a kifogás a munka minősége ellen. Az Állami Építőipari Vállalat pl. a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum új építkezését körülbelül százezer forint összegű hibajegyzékkel adta át. A Tanácsi Építőipari Vállalat által fölépített bárdudvarnok; tehénistálló az átadás előtt tíz nappal összedőlt. A taszári víztoronynál a tervező és a kivitelező mulasztása miatt 150 000 forint ment veszendőbe. A minőség követélményeinek elhanyagolásából tetemes anyagi és igen nagy mérvű erkölcsi, politikai kár származik. Felelősek Megyéink mezőgazdasága 1964-ben egészségesen fejlődött A mezőgazdaság anyagi és műszaki alapja tovább növekedett. Mezőgazdaságunk tavaly az előző évhez viszonyítva 0,4 százalékkal több beruházást kapott. Ebből például 354 új traktort és 45 kombájnt vásároltunk, 10 840 tóiméval több műtrágyát használtunk fel, mint 1963-ban. A főbb növények termelési tervét — a rozs és a kukorica kivételével nem teljesítettük. Búzából holdanként 1,7, őszi árpából 2,5, tavaszi árpából 4,5, zabból 3,9, burgonyából pedig 18 mázsával termett kevesebb az előirányzottnál. Nem kielégítő az állattenyésztés hozama sem. A tejtermelés és a súly- gyarapodás nem nőtt a kívánt mértékben. S emellett magas a költsógszinit. Elsősorban ezek miatt nem gyarapszik megfelelően a termelőszövetkezeti tagok közösből származó jövedelme. A termelőszövetkezetek közös alapja és tiszta vagyona a várakozásnak megfelelően tovább növekedett. Az országos és a megyei intézkedések eredményéként mintegy 98 százalékban valósult meg a termelőszövetkezetek közös állatállományának növelésére kidolgozott terv. A háztáji állatállomány csökkenését meg tudtuk akadályozni. A felvásárlás mennyisége megyénkben 1960-tól 1963-ig 31,6 százalékkal növekedett A múlt évben 3,8—4 százalékos volt az emelkedés, s ez negyvenmillió forint többletbevételt jelent. Az alapvető élelmezési cikkek többségének felvásárlási tervét teljesítettük. Igen nagy mérvű azonban a lemaradás kenyérgabonából, burgonyából és napraforgóból. Emiatt — annak ellenére, hogy a felvásárlás mennyisége az 1963. évihez mérten növekedett — az összesített tervet nem tudtuk száz százalékra teljesíteni. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal szocialista nagyüzemeink túlnyomórészt idejében végeztek. Az őszi kalászosokat a kedvezőtlen időjárás ellenére is elvetették. A termelőszövetkezeti parasztok, a traktorosok, a tsz-vezetők tavaly is becsületesen helytálltak a munkában, igen nagy áldozatkészségről és szorgalomról tettek tanúbizonyságot. Külön elismerés illeti az asz- szonyokat, akik a munka élharcosai a termelőszövetkezetekben. A múlt évben sem nőtt a szükséges mértékben a termelőszövetkezetek anyagi és műszaki bázisa. Az egységnyi területre jutó mezőgazdasági beruházás kevés. Ez kivált a közös állatférőhelyek, a betakarítás gépesítése, az állattenyésztés gépesítésének elégtelensége tekintetében nagy gondokat okoz. Viszont meglemindezért a vállalatok vezetői, illetékes dolgozói. A kiemelt beruházások feladatait az Állami Építőipari Vállalat — a két kaposvári üzem rekonstrukciója kivételével — teljesítette; itt önhibáján kívül, a beruházó mulasztása miatt maradt el. A megye építőipari vállalatai a tervezett 450 lakást átadták rendeltetésének. A megyei tanács az 1964. évi beruházási tervét — a túlfolyó- sítást is figyelembe véve — teljesítette. Nagyfokú az elmaradás Kaposváron a Korona Szálló és a szennyvíz-főgyűjtő építésénél. A termelőszövetkezeti beruházások kivitelezési tervét 88,5 százalékban valósítottuk meg, az elmaradás mintegy 13 millió forintra tehető. A beruházási tervek megvalósításának főbb akadályai a következők; a nem megfelelő műszaki előkészítés; néhány alapvető építőanyag hiánya; egyes területeken a kapacitáshiány; az építőipari szervezetek — a termelőszövetkezeti brigádok — munkájának tervszerűtlensége. Még mindig tapasztalható — kivált a termelőszövetkezeti építkezéseiknél — a beruházások elaprózása. vő beruházásainkat sem használjuk ki elég gazdaságosan. Alacsony a mezőgazdasági gépek kapacitása kihasználásé- nak foka, a gyümölcsös és az öntözés beruházásai meg az állatférőhelyek sem hasznosulnak megfelelően. Termelőszövetkezeteink között a hozamok alakulását illetően szembeötlő az eltérés és különbség. Sok közös gazdaságban a főbb jövedelem- forrást is jelentő gabonafélékből és burgonyából, cukorrépából, konyhakerti termelvé- nyekből egyik évről a másik, ra nagy a termésingadozás. Ennek alapvető oka az időjárás kedvezőtlensége és a talaj, erő gyenge volta mellett a helytelenül alkalmazott agrotechnika és a tetemes betakarítási veszteség. Hiba, hogy termelőszövetkezeteink a jövedelem nagyobb részét adó növénytermelési és állattenyésztési ágazatokra nem fordítanak megkülönböztetett gondot Az állattenyésztés hozamainak és költségeinek alakulására hátrányosan hat a takarmányhiány. Az abraktakar- mány-alap elégtelen. A nagy tartalékot jelentő rét- és legelőterületek alacsony hozamot adnak. Az abrakhiány szövetkezeteink 50-*-60 százalékát — elsősorban a gyenge tsz-eket — érinti. Nem gazdaságos az abrakfelhasználás a tápellátás rendszertelen volta, zavarai, gyakran elégtelensége miatt is. A betakarítás szervezetlensége következtében sok szálas takarmány megy veszendőbe. A réteket nem vagy csak későn kaszálják le, a kukoricaszár egyharmada takarmányozásra alkalmatlanná válik. Ennek ellenére a hideg levegős szénaszárítók későn épültek meg. Felelősség terheli ezért a megyei tanács mezőgazdasági osztályát és a Megyei Beruházási Irodát. Hatékonyabb segítséget a gyenge tsz-eknck Megyénkben nagy a gyenge termelőszövetkezetek területi aránya: 29 százalék. A gyenge szövetkezetek száma tavaly kettővel nőtt, s emelkedett a mérleghiány összege is. A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ekben az egy dolgozó tagra jutó, közösből származó jövedelem 42 százalékkal kevesebb a megyei átlagnál. A gyengeség oka az alacsony hozam és magas költségszint meg a tagok gyengébb munkája mellett a vezetés gyengesége, az adottságok sokszor meg nem felelő kihasználása és az állami dotáció folyósításának jelenlegi formája. A nagybajomi Zöldmező Tsz például 1964-re a teljesítettnél 1,2 millió forinttal lazább tervet készített, hogy nagyobb állami támogatáshoz jusson. A gyenge szövetkezetek megerősítésére tett intézkedéseink nem jártak kellő eredménnyel. Erőfeszítéseink nem voltak elég hatékonyak, konkrétak, nem javult a kívánt mértékben e közös gazdaságok vezetése. Még most is több helyen — például Kaposfőn és Szentán — tapasztalható, hogy szervezetlenség uralkodik, s a tagok egy része nem vesz részt a közös munkában. A szakemberképzésnek a megyei párthatározatban előírt tervét — kivéve a traktorosok második tanfolyamát — lényegében végrehajtottuk. A beiskolázás gondosabb, tervszerűbb volt, mint a korábbi években. Negyvenhárommal nőtt a tsz-ben dolgozó agronó- musok száma, negyvenkettővel több ösztöndíjas tanul közép-, felsőfokú és főiskolákon, mint 1963-ban. Termelőszövetkezeteinkben azonban még mindig Múlt évi tapasztalataink azt mutatják, hogy pártszervezeteink többsége fő figyelmét a termelési, termelékenységi tervek teljesítésének előmozdítására fordította. A pártszervek és a pártszervezetek rendezvényein rendszeresen tárgyalták a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatából adódó gazdasági feladatokat. Sokat javult a kommunisták helytállása, példamutatása, nőtt a termelésért érzett felelősségük. A tömegszervezetek munkája is javult, kivált a szocialista munkaverseny szervezésében és terjesztésében értek el eredményeket. Ipari üzemeinkben az előző évinél harminckettővel több szocialista brigád dolgozik, a termelőszövetkezetekben tizenegy szocialista brigád alakult. A KISZ kongresszusára való felkészülés idején 7300 fiatal vett részt a munka versenyben A múlt év végéig az ipari üzemekben és a mezőgazdaságban megindult a felszabadulás huszaPártunk Központi Bizottsága 1964. december 8—10-i ülésén tárgyalta a népgazdaság 1965. évi tervét. Ennek végrehajtására a kormány határozatokat fogadott el. A Központi Bizottság határozatáról megyei pártbizottságunkat a legutóbbi, rendkívüli ülésen részletesen tájékoztattuk. Most az idei népgazdasági terv főbb célkitűzéseit vesszük sorra. Második ötéves tervünk utolsó esztendejében vagyunk. Éppen ezért az idei tervnek az a feladata, hogy segítse elő az ötéves terv fő céljainak megvalósítását. Fontos, hogy a tervidőszak eredményes befejezésének biztosítása végett javuljon a gazdálkodás hatásfoka, s az idei terv adjon megfelelő kiinduló alapot a harmadik ötéves tervhez. Javítani kell a népgazdaság külkereskedelmi teljesítményét. Evégből az a feladat, hogy javuljon az export és az import aránya; fokozni kell az exportot és mérsékelni az importot. A dolgozók eddig elért élet- színvonalát meg kell szilárdítani, és gazdaságilag jobban meg kell alapozni az életszínvonal jövőbeli emelését. Ezért az anyagi javak megteremtése mellett takarékosabb gazdálkodást kell folytatni. Megyénk szocialista iparában a termelés 1965-ben is tovább növekszik. Minisztériu- miiparunkban az országos növekedés előirányzatainak megfelelően, a tanácsi és a szövetkezeti iparban pedig nagyobb mértékben emelkedik a termelés. A tanácsi iparban az ipari termelés tervezett növekedése eléri az 1964. évi növekedést, s ez az idén 37,3 százalékos lesz. Az ipar fejlesztésének előirányzatát két vonás jellemzi: mérséklődik a termelés növekedésének ütemei és kevés a megfelelően képzett szakember, s ez gátja a fejlődésnek. A barcsi járás szövetkezeteinek nincs egyetlen ösztöndíjasa sem. Felelősek ezért a járás párt-, tanácsi és termelőszövetkezeti vezetői. A megye állami gazdaságai nem teljesítették 1964. évi tervüket. Tavaly tizennyolcmillió forintos eredményromlás következett be. Ezt a megye négy legnagyobb gazdasága okozta. Különösen ezekben a gazdaságokban nincs megfelelő előrehaladás. Az állami gazdaságokban is gyengék a növénytermesztés és az állat- tenyésztés hozamai, magasak a ráfordítási költségek. Az gazdaságok egy részében alacsony a vezetés színvonala, nem elég hatékonyak, következetesek a tervek teljesítésére tett erőfeszítések. Vannak problémák egyes gazdaságok üzemszervezésében is. dik évfordulójára szervezett versenymozgalom. Az állami irányító szervek tervszerűbben és szervezettebben dolgoznak. Távlati terveket készítettek a pártszervek és a pártszervezetek irányításával, közreműködésével a megye fejlesztésére. Ipari üzemeinkben javultak a szakmai vezetés föltételei. Egyes üzemekbe tavaly több mérnök került, mint amennyi korábban ott dolgozott. Az állami és gazdasági irányító szervek azonban nem, fordítottak kellő gondot a határozatok végrehajtásának megszervezésére, ellenőrzésére, s emiatt az 1964. évi terv termelési, főképpen munkatermelékenységi, gazdaságossági előírásai nem érvényesültek megfelelően. Hiba, hogy az állami, a nézi a munkában tapasztalható hanyagságot, liberalizmust, nem lép föl határozottan a lazaságokkal szemben, nem vonja felelősségre a munkafegye- lem megsértőit. differenciálódik az iparon be- lül az emelkedés. A megyénk ipari üzemeinek 1965. évi tervében előírt létszámnövekedés az országos terveknek megfelelő mértékű, s jelentősen alatta marad a múlt évinek. A tanácsi iparban például tavaly hétszázki- lenccel dolgoztak többen, mint az előző évben, az idén viszont csak négyszázhuszonhárommal növekszik a létszám. Az idei terv kivált az alkalmazottak — elsősorban az adminisztratív dolgozók — létszámára tartalmaz megszorításokat. A népgazdaság igényeinek megfelelően az ipar termelésének növekedési üteme az egyes üzemek terveiben szóródást mutat. A létszámnövekedést már ennek figyelembevételével tervezték vállala, taink. Jóllehet a munkások és az alkalmazottak létszáma nem emelkedik az utóbbi években szokott mértékben, elbocsátással az idei terv létszámelőírásai miatt lényegében nem kell számolni. Az építőipari termelés mennyisége a múlt évihez viszonyítva 7—10 százalékkal, értékben mintegy negyvenmillió forinttal növekszik. Jelentős eredménynek számit, hogy az országos tervek az Állami Építőipari Vállalat kapacitását ban termelőszövetkezeti beruházásokra 11,5 millió forintot, külső vállalatoknál a balatoni igények kielégítésére 79 millió forint kapacitást biztosítottak. Ezen a télen a tsz-ek közös építőipari vállalkozása szervezésében nagy lépést teszünk előre. Az ipari és építőipari termelékenység előírása magasabb, mint eddig bármikor volt. De feltétlenül teljesíthető. A termelékenységi mutatók megfelelnek annak az országos követelménynek, hogy az Megyénk mezőgazdaságának 1965. évi termelési és felvásárlási terve az országos előirányzattal azonos mértékű növekedést ír elő. A termelési és felvásárlási tervek növekedését reálisan terveztük meg, figyelembe véve a mezőgazdaságra fordított beruházásokat, a meglevő állatférőhelyeket és a takarmányhelyzetet. Mindennek megfelelően felvásárlásra előirányoztunk például 6380 vagon kenyérgabonát, 560 vagon napraforgót, 5400 vagon burgonyát, 130 vagon babot, 147 000 darab hízott sertést, 30 000 darab vágómarhát, 160 vagon baromfit, 61 millió darab tojást és 485 000 hektoliter tejet. A mezőgazdaságra fordított beruházások okszerű, gazdaságos elosztása és adottságaink jobb kihasználása lehetővé teszi, hogy az idén az eddiginél tudatosabban folytassuk az alapvető területeken mezőgazdaságunk fejlesztését. Ez pedig mind a népgazdaság, mind a megye szempontjából fontos, és a termelőszövetkezeti paA Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a mezőgazdasági lakosság általános jövedelem- adójáról szóló törvényerejű rendeleteket; eszerint az újonnan telepített gyümölcsösök 2 —10 évig mentesek a jövedelemadó alól. Az Elnöki Tanács hozzájárult dr. Zemplén György budapesti hittudományi akadémiai tanárnak a római Pápai Magyar Egyházi Intézet igazgatójává történő kinevezéséhez, és e minőségben való működéséhez. Az Elnöki Tanács megerősítette az Egyesült Nemzetek alapokmányának az ENSZ közAz Építésügyi Minisztérium építőanyag-ipari üzemei az idén mintegy 440 millió forint értékű termékkel több anyagot szállítanak az építőknek, mint tavaly. Cementből 120 000 tonnával, téglából 23 millióval, égetett mészből 4000 tonnával, húzott síküvegből 500 000 négyzetméterrel nagyobbra szabták az 1965. évi feladatokat. A lakosság, illetve a sajátház építők ellátására két és fél milliárd forint értékű anyagot adnak át a idei termelés emelkedésének több mint hetven százalékát a termelékenység növekedésével kell elérni. A feladatok végrehajtását műszaki, szervezési intézkedésekkel, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem javításával minden eddiginél gondosabban meg kell alapozni. Ez megköveteli a munka- és bérfegyelem következetes érvényesítését, az erre vonatkozó jogszabályok megtartását és a politikai szervező és nevelő munka javítását. rasztság életszínvonala növelésének alapvető kérdése. A megye idei beruházása az igényekhez viszonyítva mérsékeltnek tekinthető, de a legszükségesebb feladatok megoldását lehetővé teszi. A beruházások volumenje általánosan csökkent ugyan, de megyénk mezőgazdaságának helyzetére való tekintettel a termelőszövetkezetek épületberuházásait három darab százférőhelyes tehénistállóval növelt mértékben hagyták jóvá. A balatoni idegenforgalmi szolgáltatások megoldására ötvenkét- millió forint értékű camping- és huszonhétmillió forint értékű kereskedelmi létesítmény valósul meg ebben az évben. Az idei tervekben megközelítőleg a szükséges mértékben kifejeződik megyénk sajátos helyzetének és feladatainak elismerése. Ez évi beruházási tervünk a korábbi igényeknek megfelelően nagyobb mértékben számol megyénk kommunális problémáinak megoldásával is. A vitában elhangzott hozzászólásokat holnapi lapszámunkban ismertetjük. gazdasági vezetők egy részé elAz Elnöki Tanács a kőolajvezeték vállalat azonnali belépésre keres siófoki és vidéki m unkahelyre gyengeáramú elektromérnököket, technikusokat, átviteltechnikai, automatikai szerelésben jártas gyengeáramú MŰSZERÉSZEKET, KÁBELSZERELŐKET. A bér- és lakáskérdéseket személyes tárgyaláson tisztázzuk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat személyzeti oszályán, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. 13846) Korszerűsíti gyártmányait az építőanyag-ipar gyűlése 1991(18) számú határozatával elfogadott módosítását; megerősítette továbbá a Magyar Népköztársaság kormánya és a Luxemburgi Nagy- hercegség kormánya között a légiközlekedés tárgyában aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * * * Dr. Zemplén György pénteken délben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt a Magyar Népköztársaság alkotmányára letette az esküt. Jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. (MTI) kereskedelemnek. A legfontosabb építőanyagokból nem lesz hiány. Az építőanyag-ipari gyárak fontos feladata az idén a termékek minőségének javítása. Ezért az Építésügyi Minisztérium intézkedésére most felülvizsgálják az ipar több száz gyártmányát, hogyan felelnek meg az építőipar és a lakosság igényeinek. Az elavult termékeket korszerű, új gyártmányokkal váltják fel. (MTI) Hol tart megyénk mezőgazdasága? Rendszeresebb ellenőrzésre és következetesebb irányításra van szükség Az idei feladatok végrehajtását gondosan meg kell alapozni Adottságaink jobb kihasználásával fejlesszük tovább a mezőgazdasági termelést
