Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLKrARJAI. EGYESÜLJETEKI ÁRA: 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából XXII. ÉVFOLYAM IS. SZÁM SZOMBAT, 1965. JANUÁR 23. A vatikáni zsinat irányt változtat (2. o.) Rádió-, URH- és tv-műsor (5. O.) ÍGY ÉLNEK ŐK (6. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS INTÉZET az Somogy megye gazdasági helyzete 1963—64. évi párthatározatok tükrében és a megye idei gazdasági terve Ülést tartott az MSZMP Somogy megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága tegnap Kaposváron, a me­gyei pártbizottság székházéinak nagytermében ülést tartott A tanácskozást Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. A megyei párbizottság jóvá­hagyta a tervezett tárgysorozatot, s így az alábbi két téma szerepelt az ülés napirendjén: 1. Az MSZMP Központi Bizottsága 1963. de­cember 5-i határozatának végrehajtása és a megye 1965. évi gazdasági terve. Az erről szóló beszámolót — amely a megye múlt évi gazda­sági munkáját értékelte, és az idei feladatokat ismertette a párthatározatok alapján — a me­gyei párt-végrehajtó bizottság nevében Böhm József e.Ívtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke terjesztette elő. 2. Tájékoztató jelentés az alapszervezeti ve­zetőségek újjáválasztásáról. E napirend elő­adója Dombóvári László elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezietek osz­tályának vezetője volt. Az első napirend tárgyalásán meghívott gaz­dasági vezetők is részt vettek. A hozzászólá­sokra Bőhm József elvtárs válaszolt, össze­foglalót Németh Ferenc élvtárs mondott. A vita után a pártbizottság az idei gazdasági fel­adatok végrehajtásáról megfelelő határozato­kat hozott. Az alábbiakban ismertetjük az első napi­rend előterjesztését. Bőfim József elvtárs beszámolója Pártunk Központi Qizottsá- ga 1963. december 5-én ha­tározatot hozott az 1964. évi népgazdasági tervről. Ezt me­gyei pártbizottságunk 1964. január 15-én tárgyalta meg, és a népgazdasági tervből adódó megyei feladatok végrehaj­tására határozatot fogadott el. A megyei párthatározat megszabta Somogy ipara, épí­tőipara, mezőgazdasága fej­lesztésének irányát, a terme­lés, a termelékenység, a kor­szerűsítés, a gazdaságosság és a takarékosság feladatait. Iparunk 3,6 százalékkal többet termelt a tervezettnél Megyénk szocialista ipara 1964. évi termelési tervét az országos színvonalat megha­ladó mértékben teljesítette. A termelés minisztériumi iparunkban 1963-hoz viszo­nyítva 8—10 százalékkal, a tanácsi iparban 23—25 száza­lékkal növekedett. Megyénk minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti ipara 1964. évi termelési tervét 3,6 százalék­kal túlszárnyalta, s 13—14 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. Az ipari üzemek egy része — a So­mogy megyei Húsipari Válla­lat, a kaposvári cukorgyár, a Kaposvári Kefeanyag-ki ké­szítő Vállalat — nem teljesí­tette évi termelési tervét. A munkáslétszám tavaly az előző évihez viszonyítva a minisztériumi iparban 4, a tanácsi iparban 16 százalék­kal emelkedett. Üzemeink né­hány kivétellel nem lépték túl a tervezett létszámot, azonban az előirányzottnál nagyobb mértékben növeke­dett az alkalmazottak, főként az adminisztratív dolgozók száma. Az alkalmazotti állo­mányban kedvezőtlen az ad­minisztratív és a műszaki dolgozók aránya. A központi és a megyei párthatározat az exportter­vek és a népgazdaság szem­pontjából különösen fontos termékek termelési tervének túlteljesítését írta elő. Ipari üzemeink egy része . azonban — mint például a Húsipari Vállalat, a TRANSZVILL Kaposvári Gyára és a Kefe­anyag-ki készítő Vállalat — nem valósította meg export- előirányzatát; ennek részben anyaghiány, részben a . veze­tés következetlensége, terv- szerűtlensége volt az oka. Például a Keíeanyag-kikészí- tő Vállalatnál a vezetők kö­zötti meg nem értés, intrika, a kellő szakértelem hiánya zavarta, illetve akadályozta meg az exporttervek teljesíté­sét. A párthatározat végrehajtá­sának eredményeként a gyártmányok korszerűsítésé­ben javulás tapasztalható. Ez elsősorban a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárára, a Kaposvári Ruhagyárra, a Fa­ipari Vállalatra, a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalatra vonatko­zik. A termékek és a szolgál­tatások minősége és mennyi­sége azonban — kivált a la­kosságnak végzett szolgáltatá­sok tekintetében — nem elé­gíti ki az igényeket. Jóllehet az előző évihez mérten javult, mégsem ala­kult kielégítően a termelé­kenység. Ipari üzemeink a tervet szeptember végéig csaknem háromnegyed rész­ben a termelékenység növe­lésével teljesítették túl. Az 1964. évi termelésnövekedés azonban a tanácsi iparban mintegy ötven százalékban még mindig a létszámnöveke­désből származott. Vagy pél­dául a cukorgyár előírt ter­melékenységi feladatának csak 84,9 százalékban tetí eleget, ezzel szemben a ter­vezett 1074 helyett 1169 mun­kást alkalmazott. A műszaki fejlesztés és a munkaszervezés tapasztalatai Üzemeink túlnyomó több­sége nagy erőfeszítéseket tett a műszaki fejlesztési tervek végrehajtásáért. E tervek megvalósításával és egyéb ta­karékossági intézkedések ré­vén például a tanácsi köny- nyű- és élelmiszeripari üze­mek múlt évi eredménytervü­ket mintegy hétmillió forint­tal túlteljesítették. Némely üzemek azonban nem hajtot­ták végre műszaki fejlesztési előirányzatukat. Ez hátrányo­san hatott a termelékenység alakulására. Felelősek például a Faipari Vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezeti ve­zetői azért, mert az 1964. évi műszaki fejlesztési terv gyárt­mányfejlesztési feladatait nem valósították meg, s emiatt termelési tervükből mintegy hárommillió forintos kiesés származott. A megye ipari üzemeiben javult a munkaszervezés, na­gyobb figyelmet fordítottak a munkanormákra. A Kaposvá­ri Vas- és Fémipari Vállalat az előirányzott 33 000 norma­óra helyett november 30-ig 59 000 normaórát takarított meg. Évi tervét emellett 103,2 százalékra teljesítette. A me­gye tanácsi iparában — a gé­pesítés, üzemszervezés javítá­sa, a fejlettebb technológiai eljárások alkalmazása és a különféle veszteségidők csök­kentése eredményeként — a határozatban megállapított 140—150 000 helyett körülbe­lül 200 000 normaórát takarí­tottak meg. Ezeket a lehető­ségeket azonban üzemeink többségében nem használták ki. Elmulasztották a normák rendszeres felülvizsgálatát, s nem kísérték figyelemmel a műszaki fejlesztés év köz­ben megvalósult eredmé­nyeit és kihatásait sem. A Kei eanyag-kikészítő V állalat 1964-ben 58 750 normaóra meg­takarítását tervezte, ezzel szemben csak 15 000 norma­órát takarított meg. Emiatt az előirányzottnál 450 000 forint­tal kevesebb lett a megtaka­rítás, és húsz munkással töb­bet foglalkoztattak, mint amennyi a terv teljesítéséhez szükséges lett volna. Az ipari termelés növekedé­sének eredményeként javult megyénkben a foglalkozta­tottság. A szocialista iparban 8—10 százalékkal dolgoztak többen, mint 1963-ban. A dol­gozók havi átlagkeresete a múlt év első háromnegyedé­ben 1 százalékkal meghalad­ta az előző évit. Számos üzem­ben — kivált a tanácsi ipar­ban — nem kielégítő az em­berekről való gondoskodás. Egyrészt az anyagi eszközök hiánya, másrészt a rendelke­zésre álló lehetőségek fel- használásának elmulasztása miatt nincs megoldva a szo­ciális, a kulturális ellátás és az étkeztetés. Üzemeink nem hajtották végre megfelelően a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács, illetve a végre­hajtó bizottságok ide vágó ha­tározatait. Az érdekelt üze­mek gazdasági, párt- és tö­megszervezeti vezetői a szo­ciális problémák megoldását csak főhatóságuktól várták. Mulasztást követtek el azzal, hogy évek óta eltűrték a sa­ját erőből is megvalósítható szociális létesítmények hiá­nyát. es A szolgáltatások a kommunális ellátás alakulásáról A megye ipari szolgáltatása nem fejlődik megfelelően. Az iparpolitikai tervek végrehaj­tására, az igények kielégítésére csak késve, az év második felé­ben tettünk hatékonyabb in­tézkedéseket. Az ipari szolgál­tatás az egész megyében elég­telen, de kivált a Balaton part­ján marad el messze az igé­nyektől. Nem szűnt meg ipari üzemeinkben az e téren kelet­kezett árfeszültség, az egyes szektorok nincsenek megfele­lően elhatárolva, s még hiá­nyoznak a fejlesztés részletes feladatait tartalmazó végleges tervek. A megyei tanács illeté­kes vezetőit felelősség terheli az iparpolitikai tervezés hibái és az ipari szolgáltatások jelen­legi helyzete miatt. A kulturális, az egészségügyi és a kommunális ellátás javult ugyan, de még nem felel meg az igényeknek. A fekvő bete­gek ellátása a siófoki kórház építésének elhúzódása miatt az idén, de még 1966-ban sem lesz kielégítő. Megyénkben tavaly 95 kilométer járdát építettünk; három községben kezdődött meg a törpe vízművel való víz­szolgáltatás; Kaposváron az előző évinél 423 221 köbméter vízzel termeltünk többet; 219 állami és szövetkezeti lakást adtunk át — mégis megyénk elmaradt a kommunális ellátás tekintetében. Megoldatlan Ka­posvár vízellátása, lakásprob­lémája és a szennyvíz elveze­tése is. A Balaton bel- és külföldi vendégforgalma egy év alatt 181 százalékkal nőtt. Az ide­genforgalom támasztotta szük­ségletek kielégítésének tárgyi föltételei is javultak, például 798 szállodai férőhely létesült. Ennek ellenére sem tudjuk az igényeket — kivált az ipari és a kereskedelmi szolgáltatások tekintetében — kellő színvona­lon és mértékben kielégíteni. ^ Hazaérkezett Variéig! a Magyar Népköztársaság liiiittsége Hazaérkezett Varsóból a Kádár elvtárs vezette magyar küldöttség, amely részt vett a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A varsói tanácskozásokkal foglalkozva a Pravda tegnapi cikke megállapítja, hogy a Varsói Szerződés részvevői a legteljesebb nézetegységet tanúsították valamennyi megvi­tatott kérdésben. Gromiko szovjet külügyminiszter a VBK és a Kínai NK külügyminiszteréhez küldött levelében elítéli az amerikai provokációkat, s hangsúlyozza, a szovjet kor­mány álláspontja, hogy Amerika hagyjon fel a vietnami nép belügyeibe való beavatkozással. O Gordon Walker brit külügyminiszter másodszor is alulmaradt a képviselőválasztáson, s így nem ma­radt számára más út, mint hogy le kellett mondania tisztsé­géről. A keddi póíválasztás egyúttal arra is rávilágított, hogy egyre inkább csökken a Munkáspárt tekintélye a választók előtt. Pénteken hazaérkezett Var­sóból a Magyar Népiköztársaság küldöttsége, amely Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Varsói Szerződés tagál­lamai politikai tanácskozó tes­tületének ülésén. A küldöttség tagja volt Czinege Lajos, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttag­ja, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péter János külügy­miniszter, Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes. A ta­nácskozásokon a küldöttség tagjaként részt vett Martin Fe­renc, hazánk lengyelországi nagykövete is. A küldöttséget a Nyugati pá­lyaudvaron Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnökhe­lyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Ott volt a fogadtatáson Jan Kiljanczyk, a Lengyel Nép­köztársaság budapesti nagykö­vete. (MTI) Soumialoi: kongói helyzet rendezésének kulcsa: el kell távolítani Kenuéból Csőikét és fehér zsoldosait Az építőipar múlt évi munkájának értékelése Gaston Soumialot, a kongói forradalmi kormány hadügy­minisztere nyilatkozatot adott az Alger Ce Soar című lap­nak. Hangoztatta, hogy az af­rikai ügyek, így a kongói kér­dés rendezésére.is, egyedül az Afrikai Egység Szervezete il­letékes. Kijelentette, kormá­nya ellenzi, hogy az ENSZ bármilyen formában visszatér­jen Kongóba. Soumialot élesen elítélte a Csombe-kormányt, s rámuta­tott, hogy Csőmbe uralma az afrikai egységet és szabadsá­got veszélyezteti. Megbélye­gezte az Egyesült Államokat, a belga érdekeltségeket és az Észak-atlanti Szövetséget is, mert ezek anyagi segítséget juttatva a Csombe-kormány- nak, közvetve a zsoldosokat fizetik. Soumialot kijelentette: Kon­gó politikai helyzetének ren­dezését azzal kell kezdeni, hogy eltávolítják az ország­ból Csombét és fehér zsoldo­sait. A forradalmi kormány kül­ügyminisztere, Thomas Kanza csütörtökön Kairóba érkezett és megkezdte tárgyalásait fe­lelős politikai tényezőkkel. Az AFP arról is tájékoztat, hogy Csőmbe zsoldosainak ve­zére, a brit születésű Michael Hoare Johannesburgból vissza­repült Léopoldville-be. A kon­gói kormány megbízottjaként ügyködve Hoare két hetet töl­tött Dél-Afrikéban, ’ hogy át­szervezze a zsoldostoborzás ala­posan összekuszált ügyeit. A léopoldville-i rádió jelen­ti, hogy azonnali hatállyal be­tiltották az Action című heti­lapot. Kongó egyetlen haladó sajtótermékének kiadóját le­tartóztatták. A betiltásról szó­ló rendeletet Csőmbe minisz­terelnök személyesen írta alá. A hivatalos ok: a »közrend veszélyeztetése«. Az igazi: a lap decemberben több cikk­ben támadta Csőmbe rendőr­államát. (MTI) 1964 harmadik negyedévében az előírt 26 százalék helyett csak 15 százalékkal termelt, többet építőiparunk, mint az előző év azonos időszakában. Az ÉM Állami Építőipari Vál­lalat évi termelési tervét meg­közelítően 100, a Somogy mé- gyei Tanácsi Építőipari Válla­lat 94—96 százalékra, a Somogy megyei Tanácsi Ütépítő Válla­lat és a szövetkezeti építőipar 100 százalékon felül teljesítette. A megye építőipari vállalatai­nak Í964. évi tervteljesítése 97—98 százalékra tehető. Az első háromnegyed évben építőipari vállalataink 531 dol­gozóval többet foglalkoztattak, mint az előző év megfelelő idő­szakában, létszámtervüket azonban így is csak 97 száza­lékra teljesítették. A megkez­dett és átadott építmények ará­nya kedvezőbben alakult. Az összpontosításra való törekvés eredményeként csökkent o munkahelyek száma. Az építőipar gépellátottsága tavaly számottevően javult. Az Állami Építőipari Vállalat gép­állománya például mintegy 12 (Folytatás a 3. oldalon-) I Szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre A. I. Szmirnovnak, a keres­kedelmi állami bizottság el­nökhelyettesének vezetésével pénteken négytagú szovjet ke­reskedelmi küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció tár­gyalásokat folytat a Külkeres­kedelmi és a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőivel a két orszá,g közötti árucsereforga­lom bővítésének lehetőségei­ről, elsősorban a közfogyasz­tási cikkek cseréjének növelé­séről. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megje­lent Sebes Sándor, a belkeres­kedelmi miniszter első helyet­tese és Darvas László külke­reskedelmi miniszterhelyettes. Ott volt B. K. Puskin, a Szov­jetunió magyarországi keres­kedelmi képviseletének veze­tője is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom