Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
fl zsíros étel és szívinfarktus Gyakran felmerül a kérdés, hogy a zsíros ételek okozzák-e a szív- infarktust (vagyis a szívérelzáró- dást és az illető ér táplálta szövetek ideiglenes vagy végleges elhalását', mert étkezés után fokozódik 7?; vér zsírtartalma. Noha bebizonyult, hogy a zsíros étel nem befolyásolja a véralvadás idejét, mégis tény — legalábbis a statisztikai adatok erről tanúskodnak —, hogy ünnepek után, amikor az emberek többet esznek, hirtelen emelkedik a szívinfarktusban szenvedők száma. Az orvos válaszol A CSÍPŐ FICAMRÓL Gyakran látunk az utcán kacsázva járó, bicegő embereket, főleg nőket, akiknek arcara ra van írva, hogy számuKra minden lépés szenvedést jelent. A legtöbb ilyen sánta e.nb^r szenvedéseit a vele született csípő- ficam idézi elő. Mi a betegség lényege? Hogyan keletkezik és vajon van-e mód elkerülésére? A betegség lényegére vonatkozó kérdésre nem a kémia vagy a fizika, nem is a bakteriológia adja meg a választ, hanem a biológia tudományának egy másik ágazata: a fejlődéstan. A csípőtícam ugyanis nem fertőző betegség, nem is valamilyen anyagcserezavar következménye, hanem fejlődési rendellenesség, mely a magzat méhen belüli életében alakul ki. Mit jelent az a kifejezés, hogy fejlődési rendellenesség? A rendellenes testfelépítésű újszülöttek már régen fölkeltették az emberek figyelmét. A torzszülöttek mint »-csodalények« minden nép mitológiájában fontos szerepet töltöttek be. Az indiai és a kelet-ázsiai népek hatkezű és kétfejű istenei tulajdonképpen különféle fejlődési rendellenességek fantáziadús kombinációinak tekinthetők. A görög mitológiában szintén sok ilyen példát találunk: például az Odisszea egyszemű Polüfémusza, Janus, a háború és béke kétarcú istene vagy az egy alsó végtaggal rendelkező szirének. A csodahaj hászó középkor a torzszülötteket az ördög művének tekintette, és gondosan gyűjtötte. így a csodalényeknek egész tudománya alakult ki, amelyet a görög teras szóból (csoda) te- ratologiának neveztek el. A magzat méhen belüli fejlődésének megismerése során alakult ki későbS a modern tudományos teratológia. A tudományos meghatározás alapján fejlődési rendellenességeknek a test külső alakjára vagy belső szerkezetére vonatkozó eltéréseket nevezzük, melyek az embrió fejlődésének megzavarása következtében keletkeznek. Az ilyen elváltozások esy részét az anya terhesség alatt bekövetkező valamilyen betegsége vagy sérülése idézi elő. _ A fejlődési rendellenesség létrejötte szempontjából az ártalomnak nem a jellege, hanem időpontja a döntő. Mindig az a testrész^ sérül, melynek fejlődése az ártalom idején folyamatban van. Torzképződmény keletkezhet bizonyos testnyílások hiányos záródása vagy egyes szervek megduplázódása, esetleg kettős szervek összeolvadása vagy hiányos fejlődése következtében. A fejlődési rendellenességek igen ritkák, a tapasztalat szerint mintegy 200 újszülöttre jut egy. az idő. * most adja be tavaszi ruháit tisztíttatni a A csípőficam egyike a leggyakoribb fejlődési rendellenességeknek, és jellegzetessége az, hogy születéskor még észrevehetetlen, jelei csak később válnak láthatókká. Az orvostudomány ma még nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy miért fordul elő a betegség legtöbbször a leány- gyermekeknél, és arra sem, hogy az elváltozás egyes családokban nemzedékről nemzedékre öröklődik. A betegség elkerülése régebben szóba sem jöhetett, mert nem ismerték első tüneteit, és már csak a súlyos járási zavarok kifejlődése után vették kezelésbe a beteg gyermeket. Ma már ismerjük a baj első tüneteit, és pontosan kidolgozták a megelőzés módszereit is. Tisztán az anyákon vagy a gyermeket ápoló egyéb családtagon áll tehát az, hogy az ortopéd szakorvos csípőszűrő-vizsgálatra elvigye gyermekét, még mielőtt végleges elváltozások alakulnának ki. Leghelyesebb volna, ha a féléves kor betöltéséig minden csecsemőt látna ortopéd szakorvos, azoknál az újszülötteknél azonban, akiknél a csípőficam valamelyik gyanújele az anya számára is észrevehető, a sürgős szakorvosi vizsgálat mindenképpen halaszthatatlan. Melyek ezek a gyanűjelek? Háromhónapos korban fürdetés közben észreveszik, hogy a gyermek combjait nem lehet teljesen széttenni, hathónapos korban pelenkázáskor kiderül, hogy az egyik láb rövidebb, mint a másik, a faron levő bőrredők elhelyezkedése nem egyforma, vagy rövidebb lábát a gyermek kissé kifelé fordítva tartja. 12—14 hónapos korban feltűnhet az, hogy a gyermek lustán jár, kacsázik, tomporai kiállóbbak, és dereka homorúbb a normálisnál. Mindezt az | hozza létre, hogy a terhesség' idején a méhen belüli életben a csípőgödör sekély maradt, a combcsont feje nem tud benne megtámaszikodnl, és így az egész láb szerkezete bizonytalan. Az esetek legnagyobb részében születéskor még enyhe az elváltozás, és csak a megterhelés során súlyosbodik. A kezelés lényege a kificamodott combcsont visszahelyezése a csípőcsont üregébe és ebben a helyzetben való rögzítése. Ha a kezelést 6—8 hónapos kor előtt megkezdik, csaknem minden esetben teljes gyógyulás érhető el, 2—3 éves kor fölött azonban már kevés a remény a teljes gyógyulásra. Ha az elváltozást féléves kor előtt veszik észre, akkor elegendő szokott lenni egy fürdetéskor levehető vászonfűző alkalmazása is, 10—12 hónapos kor után azonban már általában gipszkötésre van szükség. Vegyük igénybe az ortopédrendelések csípőszűrő-vizsgálatát, hogy megóvjuk gyermekeinket az egész életükre kiható, elnyomorító csípőíicam- tőll Dr. S. R. Variálható alkalmi ruha Egy sima vonalú szövetruhát kevésbé lehet megunni, mint olyat, amely szembetűnő fazonú, és díszítőkkel készült. Különösen akkor célszerű, ha többféleképpen variálható, mivel télen többet járunk vendégségbe, színházba, hangversenyre stb., és nem szívesen vesszük fel ugyanazt a »fekete ruhát«. Ha ügyesen választjuk mag ruhánk fazonját, akkor minden alkalomkor más és más külsőt kölcsönözhetünk magunknak. A töltöttkáposzta titka A több napos ételekről RATYO LAT-hoz NEM VÉLETLEN, hogy az átlagos életKor állandóan emelkedik, s néhány évtized alatt a hatvan év fölé növekedett. Jelentős szerepet játszik ebben az is, hogy az általános kultúra színvonala mind magasabbra emelkedik, és ezzel párhuzamosan a közegészség- ügyi szabályokat is mind többen tartják meg. Napjainkban különösen sok tájékoztatás jelenik meg a romlott ételek fogyasztásának veszélyéről. Köztudomású, hogy minél tovább áll valamilyen főtt étel, annál valószínűbb, hogy étkezés céljára alkalmatlanná válik. A töltött káposztáról mégis az a hír járja, hogy minél többször melegítik föl, annál ízletesebb lesz. Elöljáróban elárulhatom, hogy ez a régi megfigyelés alapvetően igaz, és néhányszor fölmelegítve valóban jobb ízűvé válik ez a közkedvelt magyar étel, s még az állott ételek káros hatásával sem fenyeget. Hogy miért? Ehhez néhány alapvető tényezőt meg kell értenünk. Először is azt, hogy milyen élelmi cikkeket kell megfelelőnek tekintenünk. Az étel ne legyen rossz ízű, ne legyen mérgezett, és ne tartalmazzon fertőző betegségeket terjesztő kórokozókat! Fertőzött élelmiszerrel terjedhet például a tífusz, a para- tífusz, a vérhas, a kolera, a sertésorbánc, a tuberkulózis, a lép fene, a fertőző májgyulladás és még sok más bélfertőzés. Bármennyire furcsának látszik is, de a legtöbb baktérium egy bizonyos mértékig nem jelent veszélyt. Általában grammonként százezer baktérium az a határ, amíg az élelmiszerek nem tekinthetők károsítónak. E számon felül már fennáll a megbetegedés veszélye, és minél nagyobb a baktériumok fl golyva és az A-vitamin Krk szigetén (Jugoszlávia) meglehetősen elterjedt a golyva. Megállapították, hogy a lakosság étrendje kevés A-vita- mint tartalmaz. Amikor iegy csoport gyermeknek A-vitamint adtak, a megbetegedés elmúlt. Ugyanakkor egy másik csoport gyermeknél, akiknek nem adtak ilyen vitamint, nem tapasztaltak semmilyen változást. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a golyva megjelenéséhez a jódhiá- nyon kívül A-vitaminhiány is hozzájárul. száma, annál veszélyesebbé válhat az étel. A baktériumok szaporodását több tényező segíti, illetve gátolja. Ha a külső körülmények a baktériumoknak kedvezőek, ha kellő mennyiségű tápanyag áll parányi szervezetük rendelkezésére, ha a környezet hőmérséklete és vegyhatása is megfelelő, igen gyorsan megsokasodnak. Jó példa erre a mák, amely darálatlanul száraz, hűvös helyen hosszabb ideig károsodás nélkül eltartható, de megdarálva, cukorral keverten, a főtt tésztára szórva nagyszerű táptalajt nyújt a mindig jelenlevő baktériumoknak, és egy-két óra múlva anélkül, hogy az ízén érezhető lenne, máris romlott lesz, és betegséget okozhat. A HIDEG ÄLTALÄBAN LASSÍTJA a baktériumok fejlődését. A fagylaltmérgezések okát is többnyire olyan tényezőkben találjuk meg, melyek nem közvetlenül a hideggel kapcsolatosak. Az emlékezetes, hét évvel ezelőtti budapesti fagylaltmérgezésnél a fogyasztásra kerülő masszát már előző este elkészítették, de felelőtlenül a meleg helyiség pultján hagytak másnap reggelig. A baktériumok ezalatt nagymértékben elszaporodtak benne, és ezt a használat előtt újra föl nem forralt masszát hűtötték fagylalttá. Tömeges ételmérgezés. lett a bűnös hanyagság következménye. A jégszekrény és az elektromos hűtőszekrény sem nyújt védelmet, ha a bele elhelyezett étel már romlásnak indult. Azt is figyelembe kell venni, hogy időleges működési zavarok, mint például az áramszolgáltatás szünetelése vagy a jégszekrény párolgása is rontja ezeknek az élelemmegóvó berendezéseknek a hatékonyságát. A már használatra előkészített és egyébként is romló ételeket egy hétnél semmi esetre sem ajánlatos továbbra is háztartási hűtőberendezésben tárolni. A romlás tényezői közül kiemeltem a vegyhatást. Ez igen fontos, mert a savanyú jelleg — ennek pontosan mérhető fokozatai ismeretesek — általában megöli a baktériumokat. És ezzel elérkeztünk a savanyú, a töltött káposzta »titkához«. A rostos és ezért nehezebben emészthető káposzta minden melegítéssel omlósab- bá ízletesebbé válik, ugyanakkor savanyúsága, ha megfelelő fokú, azt is biztosítja, hogy a baktériumok ne szaporodhassanak el benne nem kívánt méretűvé, magyarán, az étel ne romolják meg. Dr. Veres Pál Fő rajz (középen): Egyenes vonalú, lazán karcsúsított, mélyített kivágású fekete szövetruha. Gyöngygyei viselhető. 1. rajz: Fehér, nyakba álló szövetbetéttel angolos jellegű. 2. rajz: Fekete düsesszbetéttel, kis golyógombokkal. 3. rajz: F,gyenes állógalléros négerbarna szövet- vagy bársonygallér (lehet saját fekete alapanyagból is a betét.) rajz: Fekete csipkebetét, a nyak körül fodorral, keskeny bársonymasnival, rajz: Fekete düsesszbetét rollnimaslival. rajz: Ismét egy angolosabb variáció: átgombolós nyakpánttal, elöl hasítékkal, rajz: Fehér düsessz sálszerű betét. Csavart rózsával- vagy egy tűvel díszítve, rajz: Lehet csipke- vagy organzabetét, nyakken- dős gallérral, középen strassztűvel. 4 6 8 bébiknek 1. rajz: Üj vonalú, »Gabi« nadrág jellegű pizsama pettyes flanellanyagból. Széles (2 cm), gu- mibefűzéses kantárral, mely az élőké alá gombo- lódik. Alatta kézelőbe fogott blú- zos felsőrésszel. A nyaknál rollni masni. 2. rajz: Mintás flanellpizsama. A mélyített nyakkivágás rollnizva, alatta húzással, a vállon megkötve. Alatta szintén kis blúzzal. 3. rajz: Kockás flaneilból két oldalán felszabott, elkerekített in- gecskével. Fodor (2 cm) díszítéssel, rollnival lefogva, oldalán masnival. Gyors vasárnapi ebéd négy személy részére FŐTT HÚSSAL TÖLTÖTT laljuk. Egy másik tálban ece- BURGONYA tes tormát adunk. Egy kiló közepes nagyságú burgonyát héjában, sós vízben megfőzünk, csak annyira, hogy egészben maradjon. Miután héját leszedtük, egyik végén kávéskanállal kivájjuk a belsejét. A kivágott burgonyát levesben főtt hússal (melyet apróra vágunk), párolt gombával, sóval, borssal összekeverjük. Ezzel a masz- szával töltjük meg a kivájt burgonyák üregeit, majd tűzálló tálba rakva, forró zsírral és tejföllel leöntve sütőben közepes tűzön 15—30 percig sütjük. PARADICSOMOS HÚSGOMBÓC Darált sertéshúst ■ apróra vágott vöröshagymával, sóval, zsírral, rizzsel, egy egész tojással összedolgozunk, s nedves kézzel gombócokat formálunk belőle. Paradicsompürét egy kissé felhígítva feltesszük főni. A forrásban levő paradicsomlébe belerakjuk a húsgombócokat és megfőzzük. Ha megpuhultak, a gombócokat kiszedjük, a paradicsomlevet berántjuk. Visz- szarakjuk á gombócokat, az egészet még egyszer átforraljuk, "melegen tálaljuk. TORMÁS SERTÉSHÚS Másfél kiló sertésfejet és lábat nagyobb darabokra vágva gondosan megtisztítunk és megmosunk. Két liter vízben feltesszük főni. Habját le- ! szedjük, azután megsózzuk. ! Hozzáadunk egy nagy fej vöröshagymát egészben, 2—3 gerezd fokhagymát, borsot, pirospaprikát. Kb. félórai főzés után hozzáadunk 20 deka vegyes zöldséget. Mikor a hús puhára főtt, mély tálba tesszük, s levéve! együtt táTOJÁS NÉLKÜLI V ANlLI ATORT A Hozzávalók: 30 deka liszt, 17 deka zsír (csak zsírral készíthetjük), 12 deka porcukor, 12 deka őrölt dió vagy mogyoró, fél rúd vanília. A tésztát összegyúrjuk, és belereszeljük a fél rúd vaníliát. Morzsolódó tésztát kapunk, ezért nem lehet nyújtani, hanem belenyomkodjuk egy 42x23 cm széles tepsibe. A tepsiben késsel három egyenlő részre osztjuk. A középső részt nyersen cukros dióval meghintjük. Zsemleszínűre sütjük, langyosan óvatosan kivesszük a tepsiből, és amikor kihűlt, ribizke- vagy málnaízzel töltjük. A diós _ rész kerül legfelülre. Az egészet vaníliás cukorral meghintjük. Jó, ha tálalás előtt a tészta egy napig áll. Művelődéi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ 19 órakor: Kevés a férfi. Csiky-bérlet. Bemutató. * VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ így jöttem. Szélesvásznú magyar film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 7 őrá. (Január 24-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ A sorsdöntő fénykép. Szé’ sznú jugoszláv film. Kor- -> nélkül. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Január 22-ig.)
