Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

Csütörtök, 1965, január 21. TÉLI ÖRÖMÖK TÉRKÉPEN HOLNAP Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? ti") Állattenyésztés, gépi A MÜLT ÉVBEN örvende­tesen növekedett a termelőszö­vetkezetek közös állatállomá­nya, és javultak az állatte­nyésztési, -hizlalási eredmé­nyek is. Ebben a fejlődésben — egyéb fontos tényezők mel­lett — nagy szerepe volt an­nak, hogy államunk különféle intézkedésekkel, kedvezmé­nyekkel is elősegítette a nagy­üzemi állattenyésztés föllendí­tését Rendkívül nagy jelentő­sége van ennek a tsz-ek továb­bi erősödése, a lakosság élel­miszerellátása és az export szempontjából egyaránt. A ter­melőszövetkezetek támogatásá­ról szóló kormányhatározat és végrehajtási utasítása ezért biztóÖt1 messzemenő kedvez­ményeket az állattenyésztés fejlesztését szolgáló beruházá­sok megvalósításához és a szö­vetkezeti állatállomány gyara­pításához, minőségének javítá­sához is. A cél az, hogy a tsz-ek első­sorban a közös és a háztáji ál­latok szaporulatának fölneve­lésével növeljék állatállomá­nyukat. Tehénállományuk pót­lása és fejlesztése végett kö­zéplejáratú hitelt vehetnek igénybe a tsz-ek a tenyész- szarvasmarha-, valamint a to- vábbtartásra szolgáló növen- dékszarvasmarha-állomány után. Ez a hitel kiselejtezett tehenenként, pótlás esetén 5000 forintig terjedhet, az ál­lomány értéknövekedésekor pedig a könyvelésben hitelt ér­demlően kimutatott érték ere­jéig. Az így fölvehető hitelt a tehenek kiselejtezéséből szár­mazó saját források kiegészíté­sére, üzemviteli célra fordít­hatja a termelőszövetkezet. Igen kedvező az a rendelke­zés, hogy a termelőszövetkeze­tet minden előhasi üsző után 4000 forint vissza nem téríten­dő állami támogatás illeti meg, amikor az állat leellik. Ezt az összeget is üzemviteli célokra fordíthatják. Előírja a 3004/7-es kormány- határozat és végrehajtási ren­deleté: a tsz-ek minden saját tenyésztésű koca első ellésekor kocánként 1500 forint középle­járatú hitelt igényelhetnek, ha a kiselejtezett kocákat pótolták, illetve állományukat növelték. A kiselejtezett állatok ellenér­tékét ebben az esetben üzem­viteli célra használhatják. LÉNYEGESEN BEFOLYÁ­SOLJA a nagyüzemi társas gazdálkodás eredményességét az is, hogy milyen fokú a tsz gépesítettsége, mennyibe kerül­nek a gépállomással végeztetett gépi munkák, s mekkora össze­get kell fizetnie a tsz-nek a gépjavításokért és a béreit gé­pekért. Az állam itt is kedvez­ményt biztosít a termelőszövet­kezeteknek. Méltányos gépi munkadíjakat állapított meg, s külön előnyben részesíti a he­gyes, szik- vagy homokterüle­ten gazdálkodó és az I. csoport­ba sorolt, meg nem erősödött szövetkezeteket. A gépi mun­kák díjtételeit részletesen tar­talmazza a földművelésügyi miniszter 15/1964. számú ren­delet«. Előírja az említett rendelet azt is, hogy. a gépállomások a tsz-ek megrendelése alapján kötelesek elvégezni a termelő- szövetkezetek erő- és munka­gépeinek, tehergépjárművei­nek, kisfeszültségű villamos hálózatának és berendezései­nek felújítását, javítását, kar­bantartásét. A nagyobb szak­mai hozzáértést kívánó, mű­helyigényes javítások után 50 százalékos kedvezmény illeti meg a termelőszövetkezeteket. Ezt a kedvezményt műhelygép­kocsi igénybevételével végzett javítási munkák esetén is el kell számolni, A rendelet tételesen felsorol­ja, milyen munkákra vonatko­zik a vázolt kedvezmény. Ki­mondja azonban azt is: azokat a tsz-eket, amelyek 1964. június 30-ig a teljes műszaki ellátás­ra szerződtek a gépállomással, és a szerződést erre az évre is meghosszabbították, mindenfé­le korlátozás nélkül megilleti az 50 százalékos kedvezmény, bármilyen erő- és munkagé­pük, tehergépjárművük, kisfe­szültségű villamos hálózatuk, illetve berendezésük felújításá­ról, javításáról, karbantartásá­ról van szó. FONTOS TUDNIVALÓ, hogy a rendeletben foglalt díj- kedvezmények csak akkor ille­tik meg a termelőszövetkezetet, ha a növényvédelmi munkát — megkezdése előtt — legkésőbb 8 nappal megrendelte. Kivétel, ha valamilyen kártevő várat­lan föllépése azonnali védeke­zést tesz szükségessé. A többi gépi munka és gépjavítás ese­tében a kedvezmények föltéte­le az, hogy a tsz legkésőbb február 28-ig szerződést kös­sön rájuk. A gépállomás bérbe adhatja azokat a traktorokat, traktor- vontatású munkagépeket, ame­lyeket saját üzemeltetés útján nem tud hasznosítani. Lehető­ség van arra is, hogy arra az időre, amíg a gépállomás a tsz traktorának főjavítását vég­zi, cseretraktort adjon bérbe a szövetkezetnék. Bérleti díj a javításra beszállított kerekes traktor esetében legföljebb 15, lánctalpas traktor esetében pe­dig legföljebb 25 napra szá­mítható fel. Ha a gépállomás ennyi idő alatt nem javítja meg a gépet, akkor a tsz a ha­táridő után — a kijavított gép átvételéig — díjmentesen hasz­nálhatja a cseretraktort. A vázolt intézkedések na­gyon. sok termelőszövetkezetet érintenek. Számottevő előnyök­től esnének el a tsz-ek, ha nem tanulmányoznák a szóban for­gó rendeletet, és elmulaszta­nák a kedvezmények föltételei­nek teljesítését. G. P. Azt mondja útitársam, a Lá- bodi Állami Gazdaság rakodó­munkása, miközben az elsuha­nó tájat figyeljük a Budapest felé robogó gyorsvonat abla­kából, hogy nagyon elámulná- nak nagyapáink, ha életre kel­nének, hiszen néhány évtized alatt alaposan megváltozott minden. Dr. Perczel Károlynak, az Építésügyi Minisztérium tele­pülésfejlesztési főosztálya ve­zetőjének szobájában eszembe jutott ez a beszélgetés: a hol­napot, a jövőt láttam térképre álmodva, azt, hogy milyen lesz Magyarország és szűkebb ha­zánk, Somogy néhány évtized múlva. Településfejlesztés Magyarországon Az örökség súlyos. Ferenczy Károly a Valóság című folyó­irat 1963. májusi számában „Életforma — lakáskérdés' címmel vitaindító tanubnányt közölt. Idézek belőle néhány gondolatot. „A századforduló óta a legmodernebb »forma­bontó*< képzőművészeti irány­zatok szokatlan módon kezdték ábrázolni a várost. Az abszt­raktok az ilyenfajta cím alatt, hogy »város«, keresztül-kasul húzott vonalak összevisszasá­gát, pacnik-foltok zűrzavarát hordták össze.” „A telített köz­pont a zöld természet utolsó foltjait is kiűzte a kőrengeteg­ből.” „A város és a lakástípu­sának felbomlását a városon belüli élet, a társadalmi és egyéni lét változása, átalaiku- lása mozgatja.” Sokat vitatott téma a város- fejlesztés. Évtizedekig éltek az ötletszerű elképzelések — ha­tását érezzük saját bőrünkön, amikor egy-egy város túlzsú­foltságáról, a levegő szennye­zettségéről, a zöldövezet hiá­nyáról beszélünk —, és bizony nehéz munka volt — hat évig tartott —, míg a szakemberek — egyelőre csak körvonalaik­ban — kialakították a jövő Magyarországának képét. Az Építésügyi Minisztérium­ban látott térképek már a kö-1 vetkező évekről, évtizedekről vallanak. i — Az Országos Tervhivatal az itteni tervekből megismeri, hogy az adott területek milyen fejlesztésre alkalmasak. Regio­nális vizsgálatainkban kimu­tattuk, hogy nemcsak az Al­föld, hanem Délnyugat-Ma- gyarország — így elsősorban Somogy megye — is fejleszt­hető. Magától értetődik, hogy az iparilag elmaradott terüle­tek jöttek számításba. Vélemé­nyünk szerint azonban — mondja dr. Perczel Károly — a fejlesztés nem olyan mérvű, mint amilyenre szükség lenne. Az utóbbi évek próbálkozásai érthetetlen okokból nem jártak sikerre], pedig Somogy megfe­lelő adottságokkal rendelkezik. Térképet mutat a falon. Sű­rű félkörök jelzik, hogy a me­gyeszékhelytől távolabb eső részeken nagy a munkaerő-fö­lösleg. —- Somogy speciális helyzete, hogy jelenleg minden Kapos­várra összpontosul. A fejlesz­tés ebből a szempontból na­gyon célszerű a városban. De gondolnunk kell a megye más részeire is, ezért jelöltük meg ipartelepítésre alkalmas hely­nek Nagyatádot, Marcalit és Siófokot. Kaposvár új arca — Milyen fejlesztésre lenne alkalmas a megyeszékhely? Peregi Tamás területi főépí­tész egy hatalmas térképet te­rít ki az asztalra. Piros, zöld és kék foltok jelzik, hogy milyen lesz az átalakulás. — A távlati tervek szerint Kaposvár lélekszáma belátható határidőn belül eléri a nyolc­vanezret. Ezt a sok embert foglalkoztatni kell, és mivel a vízellátás már most is sok gon­dot okoz, kevésbé vízigényes ipar telepítését látjuk célsze­rűnek. Gondoltunk a mezőgaz­dasági feldolgozóipar koncent­rálására, KGM-üzemek telepí­tésére, és így tovább. Mindez átalakítja a város ar­culatát. Módosítani kell a je­lenlegi városközpontot, és al­központokra is szükség lesz, hogy a zsúfoltság csökkenjen. Az egyik már épül: az észak­EGY HÉT ZAMÁRDIBAN Több mint két hét óta »nyári szezon-« uralkodik a zamárdi Vasutas Üdülőben. Lakók köl­töztek a szobákba, hangos az épület. A KISZ-titkároknak szervezett itt egy-egyhetes to­vábbképzést a megyei KISZ- bizottság. Tegnap volt a búcsúest, ma utaznak haza. Nem csoda, hogy néhányan álmos képpel ülnek az ebédlő asztalai mellé, hogy meghallgassák Tóth Já­nos megyei titkár kong­resszusi élménybeszámoló­ját. Ám az első mondatok után elszáll az álom a szemek­ből ... A kétórás beszámolót — amely nem fukarkodott a kongresszuson elhangzott hu­moros, tréfás megjegyzések tolmácsolásával — vastapssal köszönték meg. Amíg többen csomagolnak, készülnek az állomásra, a tár­salgóban összegyűlnek azok, akiknek a vonata csak később indul. Arról beszélgetünk, mi mindent adott a titkároknak ez az egy hét, milyen segítsé­get nyújt munkájukhoz. Mc- tejko Mária balatonszabadi KISZ-titkár megjegyzi: — Nekem legjobban a kül­politikai tájékoztató tetszett, de azt hiszem, a többieknek.is. Olyan témáról kaptunk min­den kérdésre kiterjedő tájékoz­tatást, ami nagyon érdekű a fiatalokat. Csak újságból és rá­A KŐOLAJVEZETÉK VÁLLALAT azonnali belépésre keres siófoki és vidéki munkahelyre elektromérnököket, technikusokat, átviteltechnikai, gyengeáramú kai szerelésben jártas gyengeáramú automati­M ÍJ SZER ÉSZ EK E T, KA « ÉLSZ ER ELŐ KE T. A bér- és lakáskérdéseket személyes tárgyaláson tisztázzuk. Jelentkezés sze­mélyesen vagy írásban a vállalat személyzeti oszályán, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (3846) dióból nehéz megérteni az ösz- szefüggéseket. Zetz elvtárs elő­adása azért is nagyon hasznos volt, mert most már tudok _ vá­laszolni az otthoniak kérdéséi­re. Fehér Béla megemlíti, hogy a KISZ és az úttörőszervezet kapcsolatával foglalkozó elő­adás is sokat adott. — Mi Balatonföldváron nem sokat törődtünk az úttörőkkel — mondja. — Igaz, az ifiveze­tők a mi KISZ-eseink köréből kerültek ki, de más kapcsola­tot nem tartottunk a pajtások­kal. Elhatároztam, taggyűlé­seinkre ezentúl meghívunk út­törőket is, hogy megismerjék, a KlSZ-életet. Ezenkívül közös műsort terveztem április 4-re. Az úttörőkre vonatkozó elő­adást Cyügyei Emilia is na­gyon hasznosnak találja. Nagycsepelyen tanít, az úttörő- csapat vezetője, s ő a KlSZ-tit- kár is. Dr. Bártfai Lászlóné marcali titkár most vett részt először titkári továbbképzésen. — Különleges alapszervezet a miénk — mondja. — Köny- nyebb a munkám, mint a köz­ségi titkároké, hisz a Marcali Járási Tanács és a KISZ-bi- zottság fiataljai tartoznak hoz­zánk. A tagság kilencven szá­zaléka értelmiségi. Harmincné­gyen vagyunk, s mindössze ta­lán négy-öt tagnak nincs érett­ségije; hat egyetemi, főiskolai végzettségű fiatalunk van. Va­lamennyien tájékozottak. Ne­kem főként a szervezeti kér­désekben adott útmutatást a tanfolyam. Készítettünk mun­katervet, kulturális tervet, kö­zösen megvitattuk, elbíráltuk, tanultunk belőle, ötleteket sze­reztünk. — Sok új arccal, új titkárral találkoztunk — veszi át a szót Szántó Ferenc. — Az újaknak még kevés a tapasztalatuk, ezért az itt kapott szervezeti, módszertani segítségnek nagy jelentősége van.. Igen örülök annak, hogy az ideológiai ne­velőmunka szerepével is fog­lalkoztunk a tanfolyamon. Fő­ként a kettős neveléssel kap­csolatos kérdések voltak előtér­ben. Nekem is vannak ilyen problémáim a kőröshegyi alap- szervezetben. Maricsek István a kötetlen programról, a kulturális ren­dezvényekről beszél. Megtudom, hogy mozgalmi dalokat, játékokat is tanultak, szellemi vetélkedőt, Ki mit tud?-ot rendeztek. — A látottakból, hallottak­ból mindent följegyeztem, nagy szükség lesz rá. Most ala­kult meg nálunk Tabon a ter­melőszövetkezet KISZ-klubja. Az itt tanultakkal szeretném színesebbé, vonzóbbá tenni a klubfoglalkozásokat. Arról is szó esik, hogy a cso­portfoglalkozásokon mindegyik titkár elmondta tapasztalatait, problémáit. Az elhangzottakból mindenki tanulhatott valamit. Mogyorósi György például a szemesi titkártól kapott jó ta­nácsot arra vonatkozóan, hogy hogyan értesítsék a tagokat a rendezvényekről, gyűlésekről. Dr. Bártfainé fölveti, hogy jó volna, ha a titkárok ezután is tartanák egymással a kap­csolatot. Jó lenne például ne­gyed- vagy félévenként két- három járásnak közös titkári értekezletet tartani, vagy meg­látogatni egymást. Balogh Ildikó, Puska Irén ígv foglalja össze a tanfolyam­ról alkotott véleményeket: — Nagyon jó volt ez az egy hét, sokat tanultunk, csak... A mondatot a többiek fejezik be: • — . . csak nagyon rövid volt... Strubl Márta nyugati, és készen vannak az északkeleti városrész távlati tervei is. Megváltozik a belváros képe. A szakemberek azt mondják: városias formája lesz. A Május 1. utcát tehermentesíti az új 65-ös út, és már KPM-határo- zat van rá, hogy az új vasúti felüljárót nem a Noszlopy Gás­pár utca, hanem a Berzsenyi utca—.Széchenyi tér folytatásá­ban építik meg, áttörve a jelen­leg beépített területet. Kaposvári jellegzetesség: a hatalmas tömbbelsők. Ide sok­emeletes házak épülnek. Most minden a Május 1. ut­cára korlátozódik, a kereske­delem, a közigazgatás ,— ezen akar változtatni a terv. Északi irányban kiépül az új igazgatá­si, déli irányban pedig az új kereskedelmi központ üzletsor­ral, nagyáruházzal és egyéb létesítményekkel. Ezt szüksé­gessé teszi a forgalom várható iránya is: a vasútról és a meg­épülő autóbusz-pályaudvarról az Irányi Dániel utcán érkezik majd a tömeg a belvárosba. Az alközpontok természete­sen önálló életet élnek saját közigazgatásukkal, üzlethálóza­tukkal, kulturális központjuk­kal. És itt már megvalósul a szocialista városépítés sok-sok terve: zöldövezetek, parkok, li­getek. Miért pont Böhönye? Az első Somogy megyei szo­cialista mintafalu a tervek sze­rint Böhönye lesz. Erről a fő­osztályvezető beszél. — Magyarországon tizenhét­ezer vidéki település van a há­romezer-kétszáz községünkön kívül. Ezerharminc falu és há­romszáz település kívánatos csupán, de ezek mindegyike egy-egy kis város lesz, amely vonzza a városias élet, a kul­túra felé a lakosságot. Azt akarjuk elérni, hogy a mező- gazdasági dolgozók ne költöz­zenek a városokba. Olyan fal­vakat tervezünk, amelyek már nyújtanak valamit a városi élet előnyeiből. így talán csökken­teni lehet az elvándorlást. Szo­cialista mintafalu tervét nem minden megyében készítettük el. Böhönyére azért esett a vá­lasztás, mert tipikus középfal­vas település, mezőgazdasági jellegű volt és marad. A falu nagy részét változatlanul hagy­tuk, csupán a központját ala­kítjuk át. Az emeletes házak, a központi szolgáltatások — víz, csatornázás stb. — biztosítják a városias berendezkedést a megfelelő kulturális intézmé­nyek mellett. Mindössze néhány villanás ez a jövőből. Határidőhöz egyik terv megvalósítása sincs kötve. Az élet tempója diktál­ja majd az átalakulás ütemét. Polesz György A KALOCSAI DÓZSA GYÖRGY MEZŐGAZ­DASÁGI TECHNIKUM az 1965—66. tanévre Is fölvételt hirdet kertészeti tagozatának első osztályára Bács-Kiskun, Pest és Somogy megyei beisko­lázással. Jelentkezhet­nek általános iskolát most végző vagy előbbi tanévben végzett, 17. életévet be nem töltött tanulók általános isko­lájukon keresztül. (3860)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom