Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
SomoggiNéplap A? MS'ZMP MEGVÉ! frizÖTTSÁGA ÉS A'MEGYEI TANACS- LAPJA Uj műszer az állatgyógyászatban mmm Nem teher az öregember Idős emberek gyakran panaszkodnak amiatt, hogy öregségükre magányos, társtalan emberré válnak. Amíg dolgoztak, zajlott körülöttük az élet, gyakran meglátogatták őket rokonok, ismerősök is, ünnepen, névnapokon a vezetők és a munatarsak is benéztek hozzájuk. Azután jött az öregség, a nyugdíj, s úgy látszik, mindennek vége, hiszen üressé, hűvössé vált körülöttük a világ, úgy érzik, nem kellenek már senkinek. Nem hívják segíteni őket, nem hívják tanácsot adni, pedig szívesen elmennének. Boldogan elmondanák, amit tudnak, amit hosszú, munkás életük során tapasztaltak, s ráadásul hasznosságuk tudatában önérzetben is megerősödve élhetnének tovább. S ha segíthetnek, úgy gondolják, kérni is könnyebb, hiszen az idős, munkaképtelen ember gyakran rászorulhat a támogatásra. Van, ahol megértik az öregek gondjait, emberséges légkört teremtenek körülöttük, iparkodnak széppé, barátságossá tenni megérdemelt pihenésüket. De olyan hely is akad, ahol másként áll a helyzet. Nem egy termelőszövetkezetben hidegen, embertelenül bánnak a nyugdíjasokkal. Az elnök valósággal háborog, ha segítségét kérik, azzal felel, hogy neki előre kell néznie, nem herdálhatja a közös jövedelmet múltbéli érdemek jutalmazására. Kimondva vagy kimondatlanul az a véleménye, hogy az öreg ember amúgy is kevés vizet zavar, elégedjen meg azzal, amit kap. Szűk látókörű, a mai világtól nagyon idegen felfogás gz ilyen, különösen, ha egy tsz-elnök vallja. Hiszen szövetkezeteink egész sora úgy lett szépen boldoguló, izmosodó közösség, hogy az öregek igenis »zavarták a vizet», ők álltak a városba tóduló fiatalok helyébe, jórészt ők viselték az indulás, az új élet megteremtésének terheit. S még ma is feldobban az öreg szív, ha valami veszély fenyeget, ha összetorlódik a munka. Hívni se kell őket, mennek maguktól, mart megszokták a cselekvést, mert úgy diktálja a becsületük. Meg kéll hallgatni az öregeket, nem lehet csak úgy elintézni őket, hogy »-nem értik az újat«. Elégedetlenségük, panaszaik nagyon is természetes, figyelemreméltó emberi érzésekből fakadnak. Egy fiatal tsz-elnök nemrég utánajárt idős parasztjai jó néhány kifogásának, s rádöbbent., hogy nem az új világ, nem a sorsforduló hozta számukra a legnagyobb gondot. Az újat megértik és elfogadják, ott, ahol iparkodnak is megértetni velük. A panaszok inkább az öregséggel járó kisebbségi érzés volt. Attól féltek, hogy fölösleges embernek, nyűgnek érzi őket a család, a közösség, s ezt az érzést nagyon nehéz elviselni. Különösen olyan embereknek nehéz, akik azelőtt a maguk kis portáján, valakinek érezhetik magukat, s szavukra nemegyszer a falu egész népe figvelt. Ma is azt szeretnék, ha hasznos embernek tartanák őket, akiknek jelenléte néni teher a többiek számára. S ahol ez nem így van. ott igen nehéz az öregek sorsa. Ott nem csupán a magány, a betegségtől, az elmúlástól való félelem gyötri őket, hanem sokkal inkább a fölöslegesség érzése. Hadd nyugtassuk meg mindazokat, akiket ilyen félelem gyötör: a mi világunk visszafelé is néz, és nagyra becsül minden valódi értéket, azt is. amit valaki régebben teremtett meg. S az öregek tapasztalata, becsülettel végzett munkája számunkra felbecsülhetetlen érték, amelyet nagyon is tisztelünk. Nemcsak úgy, hogy szavakban elismerjük az idősebbek érdemeit, hanem úgy is, hogy megosztjuk gondjainkat, segítjük őket, s úgy is, hogy felhasználjuk tudásukat, tapasztalataikat. Arra is vigyázunk, ne érje őket méltánytalanság, ahogyan a régi világban gyakran érte a munkában elfáradt, idős embereket. Dolgoztak, tettek, amíg erejükből futotta, kijár nékik az alkotó embert megillető tisztelet és megbecsülés. Balettiskola Tabon (Tud°sítónktól.) A múlt év őszén kezdte meg működését a balettiskola ata- bi járási művelődési házban Soproni Gézáné balett-tanárnő vezetésével. Két csoportban huszonhét gyermek jár rendszeresen a foglalkozásokra. Tanárnőjük — jó pedagógiai érzékkel — mindent elkövet, hogy tanítványai mielőbb elsajátítsák az alapkészségeket. A sok türelmet, fáradtságot igénylő munka eredménye nem marad el. A gyerekek örömmel járnak a foglalkozásokra. A csínytevésekért a legnagyobb büntetés számukra az lenne, ha egy-két balettórára nem mehetnének el. Legszívesebben a sasszé lépéseket gyakorolják, de fegyelmezetten végzik a baletthoz nagyon szükséges kar- és lábgyakorlatokat is. Most bemutató előadásra készülnek a növendékek. Március 28-án a művelődési ház úttörő bérletelőadás sorozatában szerepelnek, és készülnek a nyilvános vizsgabemutatóra is. SOiZOK Nehezebb a toll... Az Állatorvostudományi Egyetem belgyógyászati tanszékén új magyar műszert próbáitok ki dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vezetésével. A műszer rendkívül hasznos szolgálatokat tesz akkor, amikor — a gyors és pontos állatorvosi beavatkozás érdekében — meg kell állapítani a szarvasmarha szervezetébe került fémtárgy helyét és nagyságát. A Csanda—Zalavári—Molnár—Petrikovics- féle elektronikus fémkutató segítségével mindez gyorsan elvégezhető. A tranzisztoros készüléket ■— amely száz órára elegendő 4,5 voltos teleppel működik —, kis méret és vagy mérési pontosság jellemzi. Képünkön: Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár vizsgál egy szöget nyelt szarvasmarhát. BETVÁRBECSŰIET? BALESET TÖRTÉNT a hűtőháznál 1964. november 26- án 19 óra 20 perckor. Farkas Ferenc rakodómunkást csigolyatöréssel szállította be a mentő a kaposvári kórház baleseti osztályára. Mi okozta a balesetet? Hetek óta ezen folyik a vita. Hatan — Varga Árpád, Háttá József, Varia János, Farkas János, Gelencsér István és a sérült — először nagyjából egyformán adták elő a történteket. Eszerint Farkas Ferenc a 401-es teremben kocsitolás közben megcsúszott és hanyatt esett. Orsós János (már nincs a vállalatnál) és Kain János a jegyzőkönyvezéskor a következőket mondta el: Farkas Ferenc tréfából egy frissen faragott fejszenyélen próbálta ki erejét. Az első fejszenyelet el is törte. Amikor a másodikkal próbálkozott, feljaj- dult, majd kiverte a verejték. Orsós és Kain szerint Farkas ekkor szenvedett balesetet. KIK MONDTAK IGAZAT? Mert valamelyik tábor valótlant állít. . Vélemények: — Eáek az emberek kivétel nélkül jó dolgozók. Arról nevezetesek, hogy összetartanak — mondja a hűtőház igazgatója. Adlet László rendész: — Nem tiszta ez az ügy. Jogos a kérdés: Miért állítana valótlant Kain János? És még valami: A baleset után Farkas Ferenc csizmájáról valaki késsel gondosan levágta . a gumitalpat S a jegyzőkönyvekben már ez az állítás olvasható: azért esett el, mert a csizmáján nem volt gumi. Kain János a rendőrségnél keresett védelmet. Elpanaszolta, hogy többször is megfenyegették, szembe köpték, és besúgónak nevezték. A rendőrség nyilatkozatot íratott alá a másik tábor tagjaival, hogy nem bántják Káint. Szolidaritás lenne az egész? összetartás? Farkas Ferenc hattagú családöt tart el. A negyvenszázalékos fizetéskif/' ozári belenézett a tii- körbe. Gyakorlott mozdulattal végigsimította fekete, göndör haját, aztán kezébe vette a két bőröndöt, és elindult az állomásra. A csomagmegőrzőnek azt mondta, hogy két óra múlva indul a vonata. Egy kis elintéznivalója van — telte hozzá. A vasutas ugyan nem tanúsított nagy érdeklődést Közén ügyei iránt, de azért végighallgatta a fiatalembert. Megszokta már, hogy egyesek akkor érzik jól magukat, ha programjukat közölhetik másokkal. Aztán elindult elbúcsúzni volt munkahelyére. Nehezen szánta rá magát erre a lépésre. Búcsú nélkül akart, elmenni. Munkatársai annyi borsot törtek az orra alá. annyit bántották, hogy eleinte úgy gondolta, azt sem érdemlik meg. hogy elköszönjön tőlük. Később úgy határozott, hogy mégis elbúcsúzik. Fölényesen fog viselkedni, rideg, közömbös lesz mindenkihez, hadd lássák, Kozári örül, hogy megszabadul tőlük. Egy alkalmas pillanatban tudtukra. adja. hogy új munkahelyén több lesz a fizetése, mint ameny- nui itt volt. Meg aztán jólesett végigsétálni azokon az utcákon, amelyeken annyit suhant végig kék Skodájával. A z igazgató behívta a szobájába. Leültette. Hozatott néhány üveg bort. Aztán b'''l',"'itla T’ozári köz. vet len mun’atársait. Egy kicsit feszélyezve érezte magát mindenki. Kozári keménynek találta a széket, melegnek a helyiséget. lzgett-mozgott. A fene ette volna meg — gondolta —, minek is jött ide? Eleget látta már ezeket a számára ellenszenves pofákat. Eddig se tartották senkinek, most se becsülik sokra. Ez a poharazga- tás csak taktika. Az igazgató jó fiút akar játszani, elvégre nem tudhatja, hogy volt beosztottjából nem lesz-e valaha miniszter. Ügy véli hát, jobb békességben elválni. Néhány pohár bor után feloldódott a hangulat. A munkatársak kedvesen, de őszintén beszéltek azokról a problémákról, amelyek előidézték azt, hogy Kozárinak meg kellett válnia a vállalattól. Kozári azon kapta magát, hogy türelmesen hallgatja mindazt, amit a fejére olvastak. Régen nem így volt. Amikor egyszer előhozakodtak azzal, hogy nagyképű, felugrott, és otthagyta őket. Amikor azt mondták neki, hogy nem őszinte, kikérte magának. Amikor szóvá tették, hogy éjszakákat kimarad, s nem törődik a családjával, elütötte a témát azzal, hogy ez magánügy. Amikor szemére vetették, hogy azért akart párttitkár lenni, hogy több legyen a fizetése, azzal a megjegyzéssel hagyta ott a felsőbb rártszero képviselőjét, hogy az nem bűn, ha valaki ross: anyagi körülményeinek megváltoztatása érdekében több pénzt akar keresni — emlékezett vissza. Talán azért ilyen türelmes most, mert már se nem oszt, se nem szoroz, amit felrónak neki. — Nem akarunk mi bántani téged — mondta mintegy befejezésül Ember Feri. — Azt kívánjuk, hogy légy boldog és szerencsés. Kozári ránézett a fiúra. Feri hangja most is nyugodt volt, mint akkor, amikor egyszer azt mondta: »Vond le a következtetéseket, Kozári. A kislányodnak olyan szeretett apja sohasem lesz. mint amilyen te voltál, akármilyen csirkefogó vagy is. Embereid meg magad.-» Nézte, nézte a fiút, aztán elhomályosultak az arcok. Egy könnycsepp hullott a ke- ze fejére. Lopva akarta letörölni, hogy ne vegye észre senki. De aztán odahullott a második és a-harmadik csepp is. Hagyta. — Volt feleségem, elvesztettem. Volt gyermekem, nincs gyermekem. Volt lakásom, nincs lakásom. Volt autóm, nincs autóm — mondta elkeseredve Kozári. — FÍét bőröndöm maradt, ez minden ... — Ügy látszik, Kozári végre levonta a tanulságot — súgta Ember Feri a szomszédjának. — Talán még nemkéső ... A z állomáson Horváthba, a barátjába botlott. — Hallottam, elmégy « megyéből — mondta neki Horváth. — El f elelte Kozári. És sebtében elmesélte, hogyan jutott idáig. — No és most mihez kezdesz? — kérdezte Horváth. — Mihez, öregem? — kér. dezte hetykén Kozári. — Elveszek valami pénzes nőt... Na, szia! Felkapta a két bőröndöt, és szaladni kezdett a már mozgásban levő vonat után. Horváth a váróterem ajtajából nézte, és fejét csóválta. esést nagyon megérezték. Farkast szerették a többiek. De Káint ugyanúgy. Ki és miért vágta le a csizmatalpat? Az orvosi látlelet szerint a fejszenyéltöréstől és az eséstől egyformán keletkezhetett a baleset. Igen ám, de Orsós és Kain azt állította vallomásában, hogy Farkas az erőpróba után már nem ment vissza dolgozni. Az állítólagos esést csupán Várvölgyi György látta. Farkas Ferenc azt követeli, hogy a vállalat, térítse meg neki a kiesést. Kérését elutasították. Kain János még mindig fél. Azóta más műszakba helyezték. ARRA A KÉRDÉSRE, mi érdeke fűződött volna Káinnak ahhoz, hogy valótlant állítson, három embertől kértem választ. Varga Árpád raktáros: — Semmi. Egyáltalán sem- rpi... Háttá József rakodó: — Szerintem is semmi... A sértett, Farkas Ferenc: — Biztosan protekciót akart szerezni. Ha én nyerem meg ezt az ügyet, akkor meg is kapja a magáét... Mi hát az igazság? Az ellentmondó állítások tisztázása az Egyeztető Bizottság feladata lesz. Döntést csak akkor hoznak, ha világosan látják az egész ügyet. Ha Kain János nem mondott igazat, joggal elítélhetik. De ha az derül ki, hogy a másik tábor állított valótlant — betyárbecsületből —, akkor azt kell elmarasztalni. Németh Sándor Kiállításon — Erről jut eszem be, hogy nálunk » hűtöblokk megépítése évék óta vajúdik. ^\HÚSFtLPOLt°ZÓ BLOKK FELA'UITA'SA 5 NAPOT VEST __________IgáN-fBE Protezsáit V laszov, a »világ legerősebb embere« most jelentette meg Moszkvában könyvét, amelynek ez a cime: »Győzd le önmagadat« A szovjet lapok nem zengtek dicshimnuszokat a könyvről. Az egyik lap kritikusa kissé epésen a következőket jegyezte meg: Ügy látszik, nehezebb diadalt aratni az irodalomban, mint a sport területén. Hiába, néha a toll is nehezebb lehet, mint a súlyzó. Kellem és szellem Ismert kebelkirálynők nyilatkoztak egy New York-i napilapnak amerikai tudósoknak azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy az antropológiai mérések szerint a női keblek méretei fordított arányban vannak az agyvelő térfogatával. Anita Ekberg (90 cm mellbőség) ezt mondta: »En nem ismerem az agyvelőm méreteit. Soha senki sem kérdezte meg tőlem.» Sophia Loren (100 cm): »Az agyvelő nem látszik. Hát akkor mi a fontossága?» Jane Mansfield (109 cm): »Az agyvelőm sose foglalkoztatott különösen.» Sok hűhó semmiért Nemrégen az USA-ban nagy riadalmat keltett a Kennedy elnök képével kiadott féldolláros. A bogarászó numizmatikusok ugyanis fölfedeztek, hogy a pénzérmén Kennedy elnök arcképe alatt nagyítóval "egy sarló és kalapács látható. Az amerikai bank utánanézett a dolognak és megállapította, hogy nincs ok izgalomra, ugyanis a sarlóhoz és a kalapácshoz hasonló jel tulajdonképpen Gilroy Roberts grafikus, az érem tervezője nevének kezdőbetűi. Hasonló eset történt a múltban is, amikor a Franklin D. Roosevelt arcképével ellátott, pénzérmen fölfedezték a J. S. betűket. Annak idején sokan azt hitték, hogy ezek Sztálin nevének kezdőbetűi, holott John Sin- nock grafikus iniciáléi voltak. * * * — A mi városunkban — mondja egy helybeli lakos az újonnan jött vendégnek — nem jó az ivóvíz. — És hogyan segítetek ezen? — Felfőzzük a vizet, leszűrjük, fertőtlenítjük, és... — És? — És sört iszunk. Szakállas bölcsességek A törpe csak törpe marad, ha hegycsúcson áll is. Botból borotva, kutyából szalonna, nyülból vadász, krinolinból nadrágtartó sohasem lesz. Aki délelőtt kutya, délután is az marad. Ne barátkozz, és nem lesznek ellenségeid. Sok író van olyan, aki idegen gondolatokhoz saját szavakat talál. Somogyi Néplap \z MSZMP Somogy megyei bizottsága a ■Somogy megye» Tanár» lapja. Főszerkesztő* WTRTB Í-AJ09. Szerkesztőségi Kaposvár. Latinka Sándor u. S. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja « Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kapos* ár * ifink* s u. 2. Telefon 15 W Felelő« kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem ÓrzüiH meg. es nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi postahívatajofcná és postáskézbesítőknéL Előfizetési dtj egv hónapra 12 ** Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipar) Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, t-atixLka Sándor utca 6.
