Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

n Á r MSZMP MEGYEI BttófTSAGA ES A W.EGVE! TANÁCS L APJ A Közösség jegyen a kórus"... Katonaság, értelmiség, fiatalok és egyéb Rétegeződött község — Operetten sincs telt ház — Marcali gondok Egy kicsiny kamarakórus működik La­dern; ritkán sze­repel a közön­ség előtt, de rendszeresen dolgozik több mint egy éve. A próbák baráti összejövetelek a kórusvezető lakásán vagy az iskolában. Ezt hallot­tam, s érthető kíváncsiság vonzott oda: egy falu, ahol összejönnek az emberek éne­kelni, de nem annyira a sze­replés becsvá­gya miatt, in­kább a maguk gyönyörűségé­re. A kórusvezető — iskolaigaz­gató: Stix József. Az irodájá­ban találom, a hatalmas ter­mészetvédelmi park közepén álló kastély-iskolában. — Kórus? ... Igaz, éneklünk több szólamú kórusműveket is, de színvonalát tekintve inkább olyan énekkedvelő csoport. Most még... De talán nem is ez a fontos. Énekelnek, közö­sen. Hagyomány ez: volt da­lárda is régebben a faluban, mert szeretnek dalolni a la- diak. Meglehetősen szegényes­nek éreztük a kulturális éle­tet: nekiláttunk színdarabozni, énekkart szervezni. Meg — én is szeretem csinálni, bár nem 6Z' a kenyerem, számtan sza­kos vagyok. De képezem ma­gam, karvezetői tanfolyamra járok. És hát ladi születésű is vagyok; ismernek az emberek, én is őket. Így azután tavaly tél óta összejövünk minden hétfőn énekelni. Igen, a nyá­ron is..; Nem többen: hu­szonkettőn, huszonhármán, ennyi a létszám ..: Fokozódó érdeklődéssel hall­gatom. A népművelés, a mű­kedvelés változó és korszerű formái... Mennyit emlegetjük, mégis a gyakorlatban fehér holló ez. És vidéken, egy falu­ban akad valaki, aki megkísér­li a valójában ésszerűség szab­ta utat: «-Énekelnek, közösen« — ez a fontos... Sok kórusve­zető már kezdetben nagyot akar, erőt meghaladó felada­tokra vállalkozik, és nincs tü­relme (vagy az ún. patronáló szervnek nincs türelme) végig­járni a kórustagakkal a fejlő­dés útját. Pedig...' — Pedig a türelem nagyon fontos ... Meg a rendszeres­ség, a fokozatosság. Én úgy ér­zem, nem is a »-nagy« teljesít­mény a lényeges most, a mun­ka elején. Kollektíva legyen a csoport, a kórus, amelyben megértik egymást, és jól érzik magukat az emberek. Később az előadás magasabb színvona­la is számításba_iöhet. Mi a nyáron is összejöttünk minden héten, néha csak öten-hatan. De érdemes volt. A próbákat klubszerűén tartjuk meg És Nagy kór! Kálmán Gyula somogyjádi tsz-tag jelentette a Rippl- Rónai Múzeumnak, hogy negyvenszer negyven centi- méteres téglákból összeállított sírt találtak a szállási dűlő­ben. Sajnos, a múzeum mun­katársa már csak szétdobálva találta meg a téglából és ha­barcsból összeállított sírt. Hogy ki rombolta szét az ér­tékes leletet?! A Betonútépí­tő Vállalat Somogyjádon dol­gozó gépbrigádja. A sír az ed­dig is ismert somogyjádi ró­mai kori temetkezésekhez tartozik. Bővebb adatokat nem állapíthatnak meg a szakemberek, mert a Ko­vács-brigád meggondolatlan és felelőtlen volt, megfeled­kezett a kötelességéről. A munka felelős vezetőjének, a föld tulajdonosának jelente­nie kell, ha építményt, ro­mot, ingóságot találnak föld­munkánál, építkezésnél. A rendelet mindenkire vonatko­zik. Kovácsokra is! A föld mélye századokon át óvta a leletet. Gazdagabbak lehet­tünk volna egy római kori ép sírral, ha nem dobálja szét a feltehetően kincset kereső Kovács-brigád. Megérdemlik, hogy a Betonútépítő Vállalat felelősségre vonja ezért őket! névnapon, családi eseménye­ken fölkeressük a kórustago­kat, felköszöntjük őket dallal, ajándékkal... — Hogyan zajlik le egy ilyen próba? — Terv szerint minden al­kalommal. Tíz perc hangkép­zés, kottaismeret, szolmizálás; most tanuljuk, gyakoroljuk ezt. Azután egy kis zenetörté­net dióhéjban, a Muzsikáló ze­netörténet című kötet alapján. Zenehallgatással, lemezekkel, magnóval. Jelenleg a közép­kornál tartunk ... Az egyes művek előtt pedig a szerző életrajzát is megismerjük. Áp­rilisban például Egressy Béni- évforduló volt. Megkérdeztem, ismerik-e a Ne menj, rózsám, a tarlóra kezdetű dalt. Elénekel­tük, utána a szerzőjéről, Egres- syről beszéltem... A próba második részében kórusműve­ket tanulunk: Beethoven Him­nusz az éjhez; Ádám, Bárdos könnyebb népdalfeldolgozásait és két Kodály-művet is a kul­turális szemlére: a Szép ének­szó múzsájához címűt és a Jeligét. Közben pihentetőnek egy-egy népdalt, kánont is, né­ha még magyar nótákat is éne­kelünk. A kórustagok szeretik a próbákat, és úgy érzem, ki­alakult bennük az együvé tar­tozás szelleme, noha sokfelől jövünk... Ladán az embereket, a kó­rustagokat a muzsika hozza össze estéről estére minden hé­ten. Néha egy demizson is elő­kerül — jut mindenkinek egy deci kóstoló — az új termés­ből ... S ha valaki elmarad a próbáról, megüzeni: a jövő hé­ten már ismét itt lesz ..: Többségében mezőgazdasági dolgozók a ladi kórustagok. Ott van közöttük Kiezer József pécsi bánya-rakodómunkás, aki hétfőn szabadnapos, dél­után a szigetvári mezőgazdasá­gi technikumban tanul, de még este hazajön, és részt vesz a próbán. A reggel ismét a bá­nyában találja... S ott van közöttük a tsz-takarmányos, a pedagógus — főleg középkorú dolgozók — s egy-két fiatal is... Énekelnek szívből és örömmel. Igaz, nem kapnak érte aranyjelvényt, talán dicsé­retet se. De alkotó részesei egy nagy lélek- és gondolkodásfor- máló erőnek: a közösségnek. S hétfő esténként — munká­ban megfáradt emberek ajkán — felcsendül a dal a ladi isko­lában. Wallinger Endre — A KÖZÖMBÖSSÉG EL­LEN nem tudok mit tenni. Nem ismerek erre módszert. A fiatal tanár, Szaniszló Im­re tanácstalan. Február óta ve­zeti a marcali művelődési há­zat. Gyakorlat nélkül kezdte, s míg zeneakadémista volt, nem is gondolt arra, hogy va­laha — méghozzá ilyen hamar — művelődési házat vezet majd. — Gyakran kételkedem: úgy érzem, hogy bennem van a hiba ... De én nem tudok többet tenni — mondja. — Ha az operetten sincs telt ház, ak­kor hogyan legyen egy irodal­mi esten? Lassan ott tartunk, hogy jóformán a bálra is úgy kell szervezni a közönséget. A csaknem tízezer lakosú községben a 360 ülőhelyes nagyterem soha sincs tele. Mi lehet ennek az oka? A műsorok és a rendezvé­nyek színvonala jó. Négy műsoros ismeretter­jesztő előadást terveztek a TIT-tel közösen. Három már elhangzott: A Madácli-sst a művelődési ház irodalmi szín­padának közreműködésével; a Bihari János-emlékest az fmsz zenekarának és a művelődési ház népi tánccsoportjának sze­replésével. Legutóbb Toulouse Lautrecről és az impresszio­nizmusról hangzott el értékelő előadás, kíséretképp a Nap szerelmese című filmet vetítet­ték. A bérleteseken kívül alig jöttek egypáran. Gyakran vendégszerepei Marcaliban a Déryné Színház. Az előadást a Fegyveres Erők Klubja vásárolja, de a műve­lődési ház nagytermében tart­ják a bemutatókat. Rendsze­rint fél házzal... — RÉTEGEZŐDÖTT A KÖZSÉG... Ez az oka a gyér látogatottságnak — mondja Szaniszló Imre, aztán sorolja a falu »csoportjait«. Katona­ság, értelmiség, fiatalok és egyéb. — Egy időben az értel­miségi réteg szívesen járt ide. Nem tudni, miért, lassan el­maradoztak. Talán a televízió miatt... A katonáknak klub­juk van, ők odajárnak. Az egyéb — ők soha nem számí­tottak törzsgárdának a műve­lődési házakban. A fiatalok aktívak. A gim­nazisták teszik mozgalmassá az életet. Ifjúsági klub műkö­dik, és itt tartják osztály­klubfoglalkozásaikat is. Ök a tagjai az irodalmi színpadnak, a színjátszó csoportnak, a né­pi tánccsoportnak, a fotó-, a rajz-, a honismereti és a tánc- zene-szakkörnek. Az ifjúsági hangversenysorozat első elő­adására pótszékeket is be kel­lett állítani, Böhönyéről is bejöttek, vagy hatvanam A színházi előadásokra, az esti rendezvényekre a gimna­zisták csak külön engedéllyel mehetnek el, így közönségként kevésbé lehet rájuk számítani. — A Csiky Gergely Színház előadására is hirdettünk busz- ki/rándulást. Szerveztük vég nélkül. Mégsem jöttek össze, nem telt volna meg a busz. Aki jelentkezett, azt elvisszük vonattal. Nem tudunk mást csinálni. Nem mehetek el egyenként mindenkihez, hogy megmagyarázzam neki az An­tonius és Kleopátra értékeit, hogy rábeszéljem: érdemes megnéznie ... Rendezhetünk előadást róla, alig jönnek el néhányan meghallgatni. Az ember egy kicsit kedvét vesz­ti... Tanácstalanul kifordítja te­nyerét, s felhúzza a vállát. E mozdulatában minden benne van. Majd ismét hozzám for­dul: — PANASZKODJAK MÉG? Itt van ez a televízió — mu­tatja az árva készüléket —, három éve rossz. Mindjárt, hogy ide kerültem, elvittem a GELKÁ-hoz. Több mint ezer forintért javították meg, de csak néhány hétig volt jó ... Pedig talán segítene valamit, lenne tv-néző törzsgárda, s kö­zülük nem egy biztosan eljön­ne más előadásra is; így azonban nem is tud róla. A fiatalember lelkesen vég­zi a rábízott munkát. Kedvét csak rövid időre töri meg, ha az érdektelenség konok falába ütközik. Dolgozik, s munkáját az igényesség irányítja: minél jobbat adni, értékeset. Akikkel közvetlen kapcso­latban áll — gimnáziumi ta­nítványai —, szeretik, és se­gítőtársai a munkában. Ének szakos tanár — zsúfolt néző­tér az ifjúsági hangversenyen. Az összefüggést senki sem kétli, és nem véletlen az sem, hogy a fiatalok vették birto­kukba a művelődési házat. Népművelési gyakorlata, ta­pasztalata annyi, amennyit február óta szerzett. — Nem tudok jobb megol­dást: dolgozom, mint eddig. S. Nagy Gabriella CSÚCSFORGALOM A POSTÁN Sokan megszívlelték a posta felhívását, hogy a romlan­dó tartalmú csomagokat minél előbb adják fel: az utób­bi napokban kétszeresére nőtt az átlagos csomagforga­lom. Az ajándékok mellett szép számmal akadnak disz­nótoros küldemények is. Négy-ötszőrösére emelkedett a levelek, üdvözlő lapok száma. A mostani napokban el­érik a csúcsot: a levélforgalom a szokásosnak a hatszo­rosára emelkedik. Kedvezményes mozibérlet a nyugdíjasoknak (Tudósítónktól.) A nyugdíjasok régi kívánsá­gát teljesíti a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat: január 1- től kedvezményes bérletrend­szert vezetnek be részükre. Tíz forintért háromhónapos időtartamra érvényes bérletfü zetet adnak ki, amely tíz da­rab jegy megváltására jogosít. A bérletfüzet szelvényei elle­nében a jegypénztárak a film színház legolcsóbb helyárán adnak ki tetszés szerinti hely re szóló jegyet. A kedvezményes mozibérlet bevezetése megtakarítást je- lgnt a nyugdíjasoknak. Bő­vebb felvilágosítást a bér­letjegyekkel kapcsolatban a Moziüzemi Vállalat, illetve a jegypénztár ad. Dicséret (Tudósítónktól.) Túlteljesítette évi tervét Tolnai Jenőné, a Karád és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet andocsi felvásárlója. Szilvából a tervezett 250 má­zsával szemben 1271 mázsát vett át. Meggyből 266, kajszi­ból 102, vegyes gyümölcsből 210, szőlőből 86, almából pe­dig 40 mázsát vásárolt fel. Jól sikerült a baromfi- és a to­jásfelvásárlás is. Ehhez hoz­zájárult, hogy a tavasszal 850 kg csirke, 400 liba és 53 ka­csára kötött nevelési és hizla- lási szerződést. Jó munkát végzett Tolnainé az fmsz-i szolgáltatások terü­letén is. Az idén több mint 240 pár cipőt vett át, és kül­dött javításra a tabi ktsz-hez. Lelkiismeretes munkájáért a Tabi FJK igazgatósága írás­beli dicséretben _részesítettej S&ftOßi Magnóval vagy anélkül — Egy kávé! — kiált be a pincér a konyhába, miután a vendég tíz percig magyaráz­ta, milyen árnyalatú és hőfo­kú kávét óhajt, mennyi föl legyen rajta, és mennyi cu­kor benne ... Nos, egy nagy San Francisco-i vendéglő változtatott ezen a szokáson: a vendég mikrofonba mond­ja rendelését és kívánságait, a pincér pedig a magnószala­got viszi a szakácshoz. A vendégeknek nagyon tetszik az újítás, a szakácsoknak kevésbé, hiszen a rendelés, amit a pincér kivisz, végül úgyis csak »egy kávé«. * * * Néró szemüvege A szemüveg eredetét rend­szerint Néró császártól szá­mítják. Néró rövidlátó' volt, és a gladiátorok birkózását csiszolt smaragdon át szeret­te nézni. A Német Demok­ratikus Köztársaságban meg­jelenő Deine Zeintung szerint a smaragdnak inkább az volt a célja, hogy megvédje a csá- szér szemét a nap bántó su­garaitól. A szemüveg volta­képpeni története a XI. szá­zadban kezdődik, amikor Ben al Haisan arab orvos le­írta az emberi szemet. Az arab tudós megfigyelte, hogy minden tárgyat nagyobbnak­látunk, ha csiszolt lencsén át nézzük. Az ő éles kutató szel­leme fedezte föl tehát a Sizemüveget. Amerikai szemléltetőeszköz Floridában a nehezen ne­velhető gyermekek számára létesített táborban villamos­széket állítottak fel. Az ame­rikai pedagógusok elgondolá­sa szerint a villamosszék lát­ványa tisztelettudásra és en­gedelmességre ösztönzi majd a növendékeket. Furcsa párizsi üzletek Párizsban egymás után nyílnak a legfantasztikusabb berendezésű üzlethelyiségek. Legutóbb a Rue de Sevres- ben egy volt mészárszék he­lyiségében kötszövöttüzlet nyílt. Az üzlet berendezését teljesen változatlanul hagy­ták, úgy hogy a pulóverokat, akárcsak a marhaíelsált, ki­lóra mérik, s a hatalmas kampósszögeken, ahol eddig a hús lógott, különféle kas­mír-, gyapjú- és pamutáru függ. Igen furcsa hely a nemrég megnyílt »Snob« nevezetű üzlet is. Vevőkörét már a ne­ve is meghatározza. Az üz­let padlója maga a járda, mennyezete közönséges kony­hai viaszosvászon, bejárata pedig pontosan 7700 csiga­héjból készült. Ebben a di­vatáruüzletben egyetlen di­vatcikk sem látható, sem a kirakatban, sem az üzlethe­lyiség vevők számára fenn­tartott részében. A modelle­ket vetítőgéppel a falra ve­títik, és ennek alapján vá­laszt a hölgyközönség. Somogyi Néplap Az MSZMP Somoív cneeve» Bizottsága és a Somogy Tanáig (apja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Nándor a. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S o. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órziii&U mesr. és nem adunk vissea. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőlinél. Előfizetési díj e^y hónapra 12 Et Index: 25067. K. esz tut a Somoqv mesye Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom