Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

Csütörtök, 1964. december 10. 5 SOMOGYI NÉPLAP Fiúk és Lányok Évkönyve, 1965 Móra Könyvkiadó Valóságos kis könyvtárra menő sorozat újabb két darabját he­lyezheti polcára az olvasó, aki netán kezdettől fogva megvásá­rolta és összegyűjtötte a fiúk és lányok rendszeresen megjelenő évkönyveit. »Tizenkét éven felü­lieknek-« — szól a borítólapon a kiadói ajánlás. Ám aki annak idején az első évkönyvet még v. Hóban kiskamaszfövel olvasta, ma, ifjúvá, felnőtté éretten sem csalódik, ha az új kötetek párját a kezébe veszi. A Fiúk és Lányok Évkönyvei nem gyerekkönyvek, s e látszóla­gos ellentmondás magyarázza nagy népszerűségüket. Hiszen a mindenoldalú, szüntelen érdeklő­dés, például a sport és a tudo­mány, a művészet vagy a törté­nelem egyidejű szeretete nem gyermekes, hanem fiatalos tulaj­donság. S a fiatalos felnőtt sem kivételes könyvolvasói jelenség. Ezért nem túlzás az Évkönyvek akármilyen nagy példányszáma. A Móra Kiadó nevében is az if­júságé, s e sajátos hivatásának jegyeit természetesen tartalmazza minden kiadványa. De az év­könyv ikrek például leginkább a külsejükben ifjúságiak. Mind­annyiszor kivételesen szép kivi­telben, hiszen az alakuló ízlést, esztétikai érzékei mi nevelhetné észrevétlenebb pedagógiával s mégis hatékonyabban, mint a találóan megválogatott képek, a művészi illusztrációk látványa és az átgondolt címlapok? A terje­delem sem hétköznapi, de ami fontosabb: tartalmuk legnagyobb java figyelemkeltő, szépen, hasz­nosan megírt. Az Évkönyvek stílusa tekintet­tel van a legfiatalabbakra, a 12 éven aluliakra is. Megtiszteli nemcsak témáit, hanem olvasói mindegyikét is azzal a korántsem könnyű ténnyel, hogy bármiről van is szó: komolyan veszi. A »Móra« évkönyvei nem a valóság »prózájától« akarják távol tarta­ni és egy sohasem létezett idilli gyermekvilág sugaraival »melen­getni« az olvasóikat. A két Év­könyv a kalendáriumok műfajá­ból a legjobbat tartja meg: az egy kötetben a sokfeleséget, de tudnivalóit, közléseit, irodalmi szemelvényeit a praktikus élet normái, arányai szerint válogatja össze. Nehéz volna akár csupán a cí­mek szerint felsorolni a köny­vek tartalmát. Természetes, hogy a lányok könyvében »főszerep­lők« a divat, a leleményes, egy­szerűbb receptek, színésznő port­rék is, a fiúkéban (hiszen év­könyv): az olimpia, s egyébként is a sport; a népszerű technika, az útleírások, a játékos kísérle­tek ... Mindkét kötet nagy gonddal igyekszik olvasóinak találó képet adni általában mindarról, amit ismerni illik, ami mostanában történik a világban. Anélkül, hogy valamilyen enciklopédikus teljességre törekednék, hiszen nem lexikon. Mindenekelőtt: ol­vasnivaló. De említsük meg kü­lön a Lányok Évkönyve Kondor Lajos készítette ihletett illusztrá­cióit és a nagyszerűen kivitele­zett Picasso-, Csontváry-repro- dukciókat, valamint a kitűnő fényképeket. Dicséret illeti a kö­tetek összeállítóit: Szabó Valé­riát és D. Nagy Évát különösen azokért az értékes novellákért (Hemingway, Pausztovszkij), ame­lyek itt jelentek meg magyarul első ízben. A két könyvet lapozgatva ta­lán csak egyetlen hiányérzetünk támad: kár, hogy nincsen több december az esztendőben . .. SZERENCSE SORSJEGGYEL megnyerheti Kapható az újságárusoknál és a levélkózbesítőknél 1 ■r «ír i r la m is. ina m A tavaszi építkezéshez szüksé­ges meszet már most vásárolja meg a föld­művesszövetkezeti TÜZÉP tele­peken. Xsz-ek és közületek ré­szére vagontételben is bizto­sítani tudják a telepeken a szállítást. (3784) s< sss H ifi» FASISZTA KISERTETJÁRAS GÖRÖGORSZÁGBAN A z egész világsajtót be­járta a legmaibb, leg­modernebb görög tra­gédia híre. Maga az esemény a szó szoros értelmében tragédia, csak — nem olyan felemelő, mint ami­nőt a klasszikus görög óriások alkottak. Szophoklész, Euripi­dész és Aiszkhülosz tragédiái­ban elesnek ugyan a hősök, de az erkölcsi rend fölemelkedik, s a nézők a katarzis, a lelki megtisztulás állapotán keresz­tül közelebb kerülnek az er­kölcsi én ideáljához. Mi történt azonban Görögor­szágban? Most érkeztek el hozzánk né­mi késéssel, de legmaibb tanul­sággal a tragédia képei. Isme­retes, hogy azok a görög anti­fasiszták, akik történelmi ne­vezetességű hősiességgel véd­ték a hazájukat Hitler rabló hordái ellen, 1942-ben felrob­bantottak egy viaduktot. Ezzel lehetetlenné tették, hogy a Wehrmacht rabló osztagai ezervagonos tételekben hurcol­ják el a görög föld kincseit, vagyonát és pótolhatatlan mű­emlékeit. A tettnek igen nagy volt a hadászati jelentősége is. Nem kérkedés volt tehát az, amikor a felszabadító görög partizánok kitűzték a szabad­ság zászlaját az Akropoliszra. A viadukt felrobbantásának évfordulóián, november vé­gén ünnepségre gyülekeztek egybe azok a partizánok, akik a híres akcióban részt vettek. Velük együtt jelentek meg utó­daik, fiaik és lányaik, a szim­patizánsok és az antifasiszták új nemzedéke. Békés, hazafias és hősökhöz méltóan egyszerű ünnepségre készültek. Azt do­kumentálták, hogy a görög nép fiai és leányai nem feledtek, hogy a haladás zászlaja alá felsorakozva védelmezik szép­séges hazájukat — amelynek llllil nagy történelmi dicsőségére az egész emberiség büszke. A viadukt azóta újjáépült: maga a görög nép, a görög munkásság állította helyre. El­ső képünk ezt a viaduktot és az ünneplésre egybegyüleke­zettek népes csoportjának egyi­két ábrázolja. A békés és em­berséges demonstráció azonban hamarosan tragédiává válto­zott. Hivatalos jelentések jár­ták be a világot, napilapok, rá­diók és tv-adások közvetítet­ték a megrendítő eseményt. »Az ünnepi nagygyűlés színhe­lyén robbanás — feltehetően a reakciós erők bűncselekménye következett be.« És: »Tizenhá­rom személy meghalt, több mint ötven megsebesült« — összegezték a gyászos eset meg­rendítő következményeit. Második képünk a halotta­kat és egy sebesült kisfiút áb­rázol az édesapjával. Harma­dik képünkön egy kislány rá­borul édesapja holttestére. Azok, akik ezeket a képeket szerte küldték a világ minden részébe, a »memento-« kötele­ző törvénye szerint jártak el. »Emlékezz! Ember, emlékezz, gondolkozz, és ítélj!« Ezt sugal­mazzák a fölvételek. A hatósá­gok igen kényelmetlenül érzik magukat. Megkísérlik ügy be­állítani az »esetet«, mintha nem merénylet történt volna, hanem véletlen baleset. Azt mondják: »Még a hitlerista időkből visszamaradt aknák robbantak fel. Véletlenül.« Nos, ezt a jelentést senki sem hiszi, el a világon. Véletlenül sem. De akár visszamaradt hitle­rista akna robbant, akár Hit­ler szellemének mai örökösei a bűntény elkövetői, mindenkép­pen a fasizmus kísértete jelent meg egy jobb sorsra érdemes nép földjén ismét. És ez az a tény, amire föl kell figyelni. Annál is inkább, mert a »je­lenség« más földön, más né­pek hazájában, más kiadásban ugyan, de szintén jelentkezik. A politikai kísértet járás órái azonban visszavonhatatlanul elmúltak. A népeknek mind­örökre elegük van a fasiszta gyilkosokból. Művelődés — szórakozás CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ 19 órakor: Antonius és Kleo­pátra. (Bérletszünet.) VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Egy ember ára. Magyarul beszélő, szélesvásznú angol iilm. 10 éven aluliaknak nem . ajánljuk. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (December 13-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Hattyúdal. Szélesvásznú ma­gyar film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 4. 6 és 8 óra. (December 11-ig.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom