Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

Csütörtök, 1964. december 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP VEZETŐSÉG + TAGSÁG - TSZ 4z összhangról — Ahol szilárd a vezetés, ott jól megy a munka — halljuk gyakran, amikor a termelőszö­vetkezetekről esik szó. Így igaz ez, erre utalnak az elmúlt évek tapasztalatai. Szövetkezetek erősödtek megyénkben, gyara­podott a tagság közös vagyona, és önmaga teremtette meg szorgos munkával a jólétet. Né­hány közös gazdaságban vi­szont tartós gyengeség tapasz­talható. Itt is és ott is vezetőség­ből és tagságból áll a termelő- szövetkezet, de amíg az ered­ményesen gazdálkodó közösség­ben megvan, addig a gyenge tsz-ekben hiányzik a fejlődés egyik feltétele: a szövetkezet egészére jellemző összhang. A vezetést a tagsággal való szoros kapcsolata teheti szi­lárddá, csak így hozhat előre­mutató határozatokat, egyszó­val csak a tagságra támasz­kodva lehet jó a vezetés, így érvényesülhet a demokratikus irányítás. Ha a szövetkezet gaz­dasági és politikai vezetői megtalálták a közös hangot a tsz-tagokkal, akkor a szö­vetkezeti demokrácia érvénye­sül a mindennapi életben, eszerint él és dolgozik a vá­lasztott vezető és a termelő- szövetkezet tagsága egyaránt. — Elértük, hogy a jutaiak többsége most már nem a piac­ra járással tölti el az idő zö­mét, hanem a közösben dolgo­zik. Korábban sok bosszúságot okozott, hogy reggelente csak­nem üres volt a falu, zsúfolásig megteltek a Kaposvárra induló buszok — mondja iDobai Jó­zsef jutái tsz-elnök. — Most meg gondban vagyok, ha üdül­tetési lehetőséget kap a szövet­kezet: nem akad jelentkező, mert mindenkit i leköt a mun­ka. Sok egységet akarnak az emberek, bíznak benne, hogy zárszámadáskor magas lesz az osztalék. Összhang .;i Ilyen folyamat indul meg ott, ahol kölcsönös. bizalom érlelő­dött az emberekben, egységbe kovácsolódtak, s a közös célért munkálkodnak. S ha egy-egy nagyobb feladat megoldására mozgósítanak, nem a dobszó­hoz vagy a. hangszóróhoz folya­modnak, hanem a közvetlen beszélgetéshez. Ha nyílt, őszin­te a vezető, ha magatartását a szerénység jellemzi, ha ember­ségesen foglalkozik a tagok problémáival, ez. biztonságot ad neki, és ebben az esetben szi­lárd a vezetés. De számíthat-e mindenkor a tagság egyetérté­sére az elnök vagy a párttit­kár? . Horváth László meszteg- nyői párttikár szerint: — A jószándékű elképzelést meg lehet értetni az emberek­kel, és végső soron minden probléma megoldható, ha a,ve­zető nem él vissza a bizalom­mal, amit megválasztásakor a szövetkezeti gazdáktól kapott Tehát nincsenek is »rázós-« ügyek, melyeket egyik-másik gazdaságban nem mernek a közgyűlés elé vinni? Vannak szövetkezetek, ahol mindig mindent megbeszélhetnek, mert az emberek megszokták a nyíltságot, és .a hasznos kezde­ményezésekben, a gazdaságos elképzelésekben rövid idő alatt közös nevezőre jut a vezetőség és a tagság. Az elnök nem »fá­zik«, ha milliós beruházásokat akar elfogadtatni a tagsággal, mert tudja, hogy józan meg­fontolás után megértik és megerősítik a vezetőség terveit De nem mindenütt van így. Bata Sándor siójuti , tsz-elnök például amiatt méltatlankodik, hogy: — A tagok nem mindig ér­tik meg, melyik növény ter­mesztése kifizetődőbb. Valóban akadnak olyan em­berek, akiknek egy-egy dolgot többször kell elmondani ahhoz, hogy megértse. És az sem mindegy, hogyan, milyen mód­szerekkel igyekszünk belátásra bírni őket. A jót, az előnyöset hamar tudatosítani lehet, s ha mégis akadnak értetlenek, nem szabad feladni a reményt hi­szen a bizonyított érvnek ők sem mondhatnak ellent. Ehhez persze az kell, hogy beszél jenek, szót értsenek az emberekkel. Íme egy balatonszabadi példa:, — Év elején miután a köz­gyűlés jóváhagyta a szövetke­zet idei tervét, végiglátogattuk a brigádokat — mondta Vincze Imre párttitkár. — Megvitattuk, hogy milyen feladat vár az egyes brigádok­ra. Igaz, hogy ez sok időt el­vett tőlünk, erre fordítottuk a tél nagyobbik részét, de megér­te. Közelebb kerültünk egy­máshoz, ennek köszönhető, hogy az idén könnyebben bol­Hevd a tdev'vziá meri a gyermek lel­kivilágát, azonnal rájön, hogy nem így kellene. Miért? — Tetszik látni, A múltkoriban lőttek, de sohasem megnéztem a tele- töltöttek; száguldás vízióban a Kukkan- a prérin lóháton; tó Marci műsorát, újabb lövöldözés; Takács Marika fe- csinos lánnyal csó- hér orvosi köpeny- kolódzott, miközben ilyen dolgokból ben a »tv-betegek- oda sem nézve hagynak ki bennün- ről« beszélt, és ta- »szedte le« a gengsz- két! Hiszen minden- nulságos története- tereket. Aztán mu- kin volt ruha... — két láthattak a gye- tatták néha az ál- fordult hozzám a rekek azokról a kis- modó fiút, amint műsor végeztével a fiúkról, kislányok- ijedtében leesik az háziak tizenkét éves ról, akiknek beteg- ágyról. De felmá- kisfia, ségévé vált a televí- szott, és álmodott Azután úgy, hogy zió, és például még tovább. Elérték az a szülök ne hallják, evés közben is oda- üldözők; lőttek, ö azt is elárulta, hogy figyelnek. fél kézzel elkapta a ha ilyen izgalmasak Sok tv-s család- golyót, visszadob- ezek a filmek, igá­ban nagy harcot je- ta; majd egy kis zán megéri a harcot, lent a gyerekek tá- idő múlva megunta hogy megnézze őket, voltartása a 18 éven a dobálózást, és in- főként akkor, ha rá- felülieknek való fii- kább megette. adásul még ilyet is mektöl, s gondolom, Aztán a bemondó- álmodik. Kifejtette, a szülőknek kíván- nő bájos mosollyal hogy egyáltalán tak segíteni a Kuk- levonta a tanulsá- nem érti a szereplő kantó szerkesztői és got, hogy látjátok, fiút, hogy mitől félt szereplői, amikor a gyerekek, ne nézze- ennyire, hisz pél- műsor egy részét az tek meg tizennyolc dául egy mai, fan­ilyen filmeknek éven felülieknek va- tasztikus ifjúsági re­szentelték. A fősze- ló filmeket, mert ti génytől is lehetnek replő, egy 15 év kö- is rosszul alusztok, rémálmai, ha az rüli fiú addig mes- s másnap egyesre például a Marson terkedett, amíg vé- feleltek az iskolá- játszódik, gignézett egy izgat- ban. Igaza van. A rossz más, lövöldözések- Valóban, ne néz- ellenpropaganda, az kel teli vadnyugati zenek meg a gyere- ijesztgetés tálán filmet. De meg is kék nekik nem való még inkább kedvet bűnhődött! Alig- filmet, s nagyon támaszt a gyerekben hogy elaludt, jött a szép a televíziótól, a felnőtteknek való szörnyű álom: Ban- hogy segíteni akar a filmek megteHnté- diták kergették szülőknek. Azonban, sere. pisztollyal, folyton aki egy kicsit is is- S. M. dogultunk, mint a korábbi években, összhang... Nélkülözheftetlen feltétele ez a termelőszövetkezet erősödé­sének, a jövedelem fokozásá­nak. A kölcsönös bizalom és őszinteség az az erős kapocs a vezetőség és a tagság között; amely az egész közösség gaz­dálkodását előbbre viheti. (Folytatjuk.) Hernesz Ferenc A párt-vb megtárgyalta A vállalatvezetés és az üzemi demokrácia helyzete Nagyatádon Négy nagyatádi vállalatnál — a konzervgyárban, a cér­nagyárban, a Komfort Ktsz- ben és a 13. számú AKÖV kirendeltségén — tartott vizs­gálatot a járási pártbizottság az üzemek vezetéséről és az üzemi demokrácia helyzeté­ről. A tapasztalatokról végre­hajtó bizottsági ülésen szá­Leltároznak a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói üzemében Közeledik az év vége, lel­tárt kell készíteni a vállala­tok vagyonáról. A Dél-ma­gyarországi Fűrészek csurgói üzemének dolgozói igyekez­nek idejében befejezni a lei­vállalatoknál — így náluk is — folyóleltározást végeznek. A készletben történt változá­sokat figyelembe véve állít­ják össze év végén a leltárt. A raktári segédanyagok, 'fr* A munkások leltározásra készítik elő (egyformára vágják és összerakják) az árut. tározást. Már szeptemberben hozzákezdtek e fontos munka előkészítéséhez. Ütemtervet csináltak, kijelölték a leltár­felelősöket, és biztosították a szükséges kellékeket. Október 8-án kezdték meg a leltáro­zást. Azért láttak ilyen ko­rán munkához, mert az Or­szágos Erdészeti Főigazgató­sághoz tartozó üzemekben, parkettfrisz s a fűrészáru lel­tározását már befejezték. Még a gömbfa, a munkaruha, a fogyóeszközök és az állóesz­közök számba vétele van hát­ra. A munka jól halad. Min­den jel arra mutat, hogy kel­lő időben befejezik a leltáro­zást, és a mérlegbe pontos adatok kerülnek. Kiváló karácsonyi vásárlási alkalom! Tekintse meg a most érkezett olcsó árukat a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat leértékelt áruk boltjaiban: Leértékelt Aruk Boltja Kaposvár, Ady Endre u. 13. sz. Női kabátok tweed gyapjúszövetből 490—900 Ft-jg Női sötétkék kamgamkosztüm 410 Ft Női szövetruhák 120—300 Ft-ig Női matlassé pongyola 175—224 Ft-ig Női műbőr kulikabát 190—250 Ft-ig Női bársonyalj minden színben 98—129 Ft-ig Női bársonynadrág 150 Ft Férfitélikabátok 590—1100 Ft-ig Férfi kamgarnnadrág 280—300 Ft-ig Fiú bársonyöltöny 170—240 Ft-ig Leértékelt Aruk Boltja Kaposvár. Tanácsház utca 80. sz. Női matlassé pizsama 180 Ft Női csikós puplinpizsama 145 Ft Női hálókabát matlassé 125 Ft Férfi puplinpizsama 180—230 Ft-ig Férfiing fehér 48—100 Ft-ig Férfizsebkendő 5,10—7.20 Ft-ig Leánykaköntös no Ft Párnahuzat fehér 42 Ft . Vietnami takaró 90 Ft Varrás nélküli nylonharisnya 36 Ft Nagyatádon a Kossuth Lajos u. 15. sz. alatti. Siófokon a Fő u. 67. sz. alatti leértékelt áruk boltjában konfekció-, kötöttáruban, fehérne­műben és méteráruban több száz olcsó cikkből vásárolhat. Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat. (45623) moltak be a vizsgálat részve­vői; a napirend előadója Vojkovics István vb-tag volt. Megállapították, hogy a vállalatoknál jó a légkör, a dolgozók bizalommal fordul­hatnak fölötteseikhez ügyes­bajos dolgaikban. A vezetők határozatai reálisak, így vég­rehajtásuk is egységes. Min­denütt megtartják a szolgálati utat, és a legfőbb vezetés nem kerüli meg intézkedései­vel a középvezetőket A kon­zervgyárban — az üzemi de­mokrácia bővítése érdekében — az igazgató például fegyel­mi jogkörrel ruházta fel a középvezetőket saját munka- területükön. Sok szó esett a vb-ülésen a munkafegyelemről és a fe­gyelmi határozatokról. Meg­állapították, hogy az utóbbi időben romlott a munkafe­gyelem, sok a lógás; a fegyel­mi határozatok pedig nem áll­nak arányban az elkövetett vétkekkel: indokolatlanul enyhék. Többen szóvá tették, hogy — noha a fegyelmi dön­tésekben elsősorban a nevelő jellegnek kell érvényesülnie —, szükség van példás, el­gondolkoztató büntetésekre is. (Megemlítették a vb-ülésen, hogy a munkafegyelmet csak akkor lehet száz százalékig megkövetelni, ha a megfelelő munkafeltételek is biztosítva vannak.) Azt is érdemes meg­vizsgálni, hogy helyénvaló-e, ha a munkafegyelmet kizáró­lag a fizikai dolgozókkal akarják megtartatni, az ad­minisztratív személyzet vi­szont nyugodtan kávézik, te­referél munkaidőben. A gazdasági vezetés és a pártszervezetek együttműkö­dése is szerepelt az anyagban. A konzervgyárban az utóbbi időkig rossz volt a kapcsolat, személyi ellentét akadályozta a nyílt, elvtársi légkör kiala­kulását. Az új pártvezetőség igyekszik ezt a hibát meg­szüntetni. Máris mutatkoznak eredmények. A cémagyárban új a párt- és a gazdasági ve­zetés is; mindez nagy remé­nyekre jogosít. A pártszerve­zeteknek a jövőben az eddi­ginél sokkal többet kell tö­rődniük a gazdasági vezetők beszámoltatásával, mert csak így kerülhetők el a hibák. Ezt hangsúlyozta a vb-ülés szinte valamennyi felszólaló­ja is. Gajdos László, a járási pártbizottság első titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei pártbizottság 1963. július 17-i határozatát a jö­vőben minden körülmények között figyelembe kell venni. Gémesi Sándor, a pártbizott­ság titkára a vezetés tudomá­nyáról és a párt VIII. kong­resszusának határozataiból fa­kadó feladatokról szólt. Sel- meczi Miklós az adminisz­tráció burjánzását bírálta, és a főnök—beosztott közötti ud­variasságra hívta fel a figyel­met. Kovács Ferenc helytele­nítette, hogy a vezetőknek minden időben, mindenkinek a rendelkezésére kell állniuk, mert ez a tervszerű munka rovására megy. Vojkovics István összefog­lalójában hangsúlyozta, hogy szorosabbra kell fűzni min­denütt a gazdasági és a párt- vezetők kapcsolatát. A végre­hajtó bizottság ezután határo­zatokat hozott a további mun­ka javítására. P. Gy. Nincsen fölösleges ember A termelőszövetkezet fogatosa a téli fuvarok idején megfázott, tüdőbetegséget szerzett. S amikor a hajdanán erős, egészséges ember legyengülten visszatért falujába, nagyon el­keseredett. Ott volt a nagy család, az apró gyerekek, s ő a régi, jól jövedelmező foglalkozását nem folytathatta, mert szigorú orvosi utasítás szerint kímélő életmódra szorult. Nem csoda, • ha kitört belőle a keserűség: »Mit ér az ilyen élet! Fölösleges ember vagyok ...« A tsz vezetői és a tagság azonban bebizonyította, hogy nem ismernek fölösleges embert. Még csak nem is kellett so­kat törni a fejüket ahhoz, hogy a lábadozónak megfelelő munkakört, tisztességes jövedelmet biztosítsanak: az éppen elkészült tsz-fürdő fűtését, gondozását bízták rá, s ő lett a szövetkezeti udvar gondnoka. Dolgozhat, eltarthatja család­ját, • a munka nem akadályozza a gyógyulásban, s ami a leg­fontosabb, felelős helyen áll, érzi, hogy szükség van rá, tehát egyáltalán nem fölösleges ember. Sajnos, nem mindenütt van ez még így. Falun és városon is többször panaszkodnak a beteg, a megrokkant, a csökkent munkaképességű emberek, akiknek legnagyobb bánatuk az, hogy érzésük szerint fölösleges emberek, szinte tehertétel­nek tartják őket némelyek. Nem elég a testi szenvedés, a megélhetési gondok, még az irántuk való közöny súlyát is viselniük kell. • Mintha tehetnének arról, hogy csak lassabban és kevesebbet tudnak dolgozni, mint társaik. S a közönyösek nem veszik észre, hogy amikor a fölöslegesség rideg bélyegét szerencsétlen társaikra sütik, tulajdonképpen az önmaguk embertelensége, szép céljainkkal szembeni közömbösségük fö­lött mondanak ítéletet. S hány becsületben, munkában megöregedett embert emészt a fölöslegessé válástól való félelem. Azelőtt, amikor dolgoztak, az élet sodrában éltek, szavuk volt, hallgattak rá­juk. S az öregség éveiben leszűkült körülöttük a világ. Rit­kán kérik tanácsukat, segítségüket, kevesen kíváncsiak tapasz­talataikra. Csoda-e, ha a betegségtől való félelmüknél is erősebb bennük a fölöslegessé válás érzése? Hiszen aki fölösleges — mint mondják némelyek —, az »már nincsen«, s ezt az érzést nagyon nehéz elviselni. Az ilyen öregek, mint valami csodára, várnak arra, hogy egyszer még kinyílik majd a kiskapú, s jönnek a társak, a fiatalabbak, és tanácsaikat, segítségüket kérik. S a fiatalabbak, a munkabírók között is akadhat majd olyan ember, aki önhibáján kívül nem tudja képességeinek javát adni. Talán éppen szerénysége vagy félszegsége és gát­lásai akadályozzák abban, hogy az élet pereméről bevereked- je magát a gondok, az alkotás sűrűjébe, ahol teljes értékű em­bernek vallhatja magát. Rendszerint a csöndben, szorgalma­san dolgozó ember jár így, aki nem ismeri az érvényesülés különféle fortélyait, kallódik, keseredik, s végül fölösleges embernek érzi magát. Pedig nálunk nincsen fölösleges, létszám fölötti ember. A mi társadalmunkban mindenkinek megbecsülés és a teljes értékű ember rangja jár, aki erejéhez képest teljesíti vagy már teljesítette kötelességét. Csak a másokkal szembeni kö­zönyt, némelyek rideg szemléletét kell még legyőzni ahhoz, hogy ez a szép törvény tökéletesen érvényesüljön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom