Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-31 / 305. szám

MRSrtök, 1964. december 31. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÓRÁNKÉNT 12000 ZSEMLE Üj zsemleformázó gépet állítattak be a Sütőipari Vál­lalat fonyódi üzemében. Óránként 8—12 000 darab zsem­lét formáznak vele. A gép bárom ember munkáját végzi eL Háromnegyed millióról kétmillióra Jélentős kertészeti tervek Tótújfalun A tótújfalui Határőr Ter­melőszövetkezet nemrég adta át a MÉK-nek az utolsó sár­garépa-szállítmányt. Az alig több mmt három hold. sárga­répából és petrezselyemből 456 mázsa első osztályú árut nyertek az idén, azonban en­nek kétszeresét értékesíthet­ték volna, ha nem okoz számottevő kárt a mezeipo- cok. A szövetkezetben most az értékesítésre alkalmatlan sárgarépát takarmányozásra használják: darálják, főzik, így adják a kocáknak és a borjaknak eleségként. És mi­közben a visszamaradt ker­tészeti termelvényeket a gaz­daságban hasznosítják, a tsz vezetőit, tagjait már az idei év eredményei és a jövő évi kertészeti tervek foglalkoztat­ják. Harmadik éve folytatnak nagyüzemi kertészkedést, és két éve használnak öntözőbe­rendezéseiket a tótújfaluiak. Az idén 100 holdat öntöztek: 50 hold kertészeti növényre és 50 hold cukorrépára juttattak tüzet a három berendezéssel. A cukorrépa 200 mázsát adott holdanként, a kertészet pedig háromnegyed millió forintot hozott. A kertészeti növények közül a 16 hold paprika fize­tett a legjobban, ez adta az összes bevételnek több mint felét. Megkönnyítette a tsz- tagok munkáját, hogy tavaly óta géppel ültetik a palántá­kat, így számottevő megtaka­rítást érnek eL Jövőre fő-, illetve másod­vetéssel és kiültetóssel az ideinél jóval nagyobb terüle­ten- termelnek zöldségféléket a Határőr Tsz-ben. Ezekben a napokban bonyolítják le a mintegy hárommillió forint költséggel létesült kertészeti beruházások műszaki átadá­sát. Egy hajtatóházat, 80 hol­landi ágyat és két csővázas színt — egyenként 200 négy­zetméter alapterületűek, s csomagoló- és tárolóhelyként használják majd őket — épí­tettek. A hajtatóházba há­rom kazánt szereltek, ezek adják a meleg vizet a fűtés­hez. A jelentős beruházások ter­mészetesen a bevételeket is növelik: az idei háromne­gyed millióval szemben jövő­re kétmillió forintra számíta­nak. Míg ebben az évben a szövetkezeti gazdák pénzré­szesedésének egy harmadát, 1965-ben a kétharmadát adja a kertészetből származó jöve- vedelem. Apparátusértekezleten vett részt kedden a megye ötven KISZ-vezetője. A megyei titkár értékelte a járások eredményeit. A többi járáshoz viszonyítva a bar­csi, a kaposvári és a nagyatádi járásban végezték a legjobb KISZ- munkát 1964-ben. A szakszervezeti választások elé Beszélgetés Brutyó Jánossal, a SZÓI1 főtitkárával Fontos események előtt áll a magyar szakszervezeti moz­galom. 19C5 első negyedévében újraválasztják a szakszerve­zetek üzemi szerveit és tiszt­ségviselőit, a bizalmiakat, a szakszervezeti bizottságokat, a társadalombiztosítási tanácso­kat, majd a következő negyed­évben az üzemi tanácsokat és a társadalmi bíróságokat. Mi­vel a szakszervezetek munká­ja a választások alkalmából különösen az érdeklődés kö­zéppontjába került, megkértük Brutyó János elvtársat, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkárát, tájékoz­tassa olvasóinkat a szakszer­vezeti mozgalom időszerű fel­adatairól. — Hogyan fejlődött a szalt­szervezeti érdekvédelem, és milyen időszerű tennivalók állnak az aktivisták előtt? — Az az igazság — kezdi a beszélgetést Brutyó elvtárs —, hogy szakszervezeteink mun­káját és különösen az érdek- védelmet sokan még ma sem értelmezik pontosan. Nálunk — és minden szocializmust építő társadalomban — a szak- szervezetek az új társadalmi rend megvalósításáért küzdő osztály, az uralmon levő mun­kásosztály legnagyobb tömeg­szervezete. Részt vettünk — hiszen érdekünk is volt — a munkáshatalom kialakításá­ban, a szocializmus alapjainak lerakásában, és dolgozunk a szocializmus teljes fölépítésén. Nehéz volna itt felsorolni mindazt, ami az érdekvédelem körébe tartozik. A köztudat ma már ezt úgy fogalmazza, hogy a szakszervezet végigkí­séri az embereket a bölcsőtől a sírig. Meghatározott esetek­ben különféle kedvezmények­ben, juttatásokban részesíti tagjait, s az üzemi és magán­élet szinte minden eseményé­ben részt vesz, segítőkészen áll a szervezett dolgozók mel­lett. Természetesen nemcsak anyagi juttatások adományo­zása jellemzi a szakszerveze­tek munkáját. Hazánkban minden, a dolgozók életkörül­ményeivel kapcsolatos kérdés­ben a kormány, a minisztériu­mok és más gazdasági szervek a szakszervezetek véleményé­nek meghallgatásával, egyet­értésével döntenek. Ezek »húsba vágó« témák. Csak né­hányat említek: a besoroláso­kat, a norma-felülvizsgálatot, az élüzemcím adományozását. A szakszervezetek a hatáskö­rükbe utalt területeken sok olyan jogszabályt, szabályza­tot alkotnak, amelyek kötele­ző érvényűek egyes állami szervekre, gazdasági vezetők­re. Így a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a főhatóságok­ra és a vállalatokra kötelező hatállyal ad ki munkásvédel­mi szabályzatokat. Közismert az is, hogy a dolgozók társa­dalombiztosítását ugyancsak a SZOT, illetve a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Köz­pont intézi.- Voltaképpen tehát a szakszervezetek egyre több állami feladatot vesznek át. Milyen változást jelent ez az ügyek intézésében? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél jobban, még fi­gyelmesebben, a dolgozók szé­les körű társadalmi közremű­ködésével kell megoldanunk azt, amit eddig az állami ügy­viteli apparátus csinált A tár­sadalombiztosítás különböző területein például százhúsz­ezer szakszervezeti aktivista segíti a dolgozókat ügyeik gyors elintézésében. A nyug­díj-előkészítő bizottságok, a társadalombiztosítási tanácsok és bizottságok sok utánjárás­tól mentesítik az embereket, és a legbonyolultabb ügyekben is készséggel adnak tanácsot, magyarázzák meg a jogszabá­lyokat. Ki kell emelnem az 1964-ben kiadott munkásvé­delmi törvényt is, amely to­vábbi előrelépést jelent a dol­gozók érdekeinek védelmében. Igen jelentős pontja például, hogy a balesetek bekövetkezé­sénél — a korábbi gyakorlat­tal szemben — már nem a dolgozónak kell bizonyítania vétlenségét, hanem a vállalat­nak kell igazolnia azt, hogy a baleset elháríthatatlan volt, illetve az nem a vállalat hi­bájából származik. Ha pedig ezt nem tudja igazolni, kár­térítést kell a dolgozónak fi­zetnie. — A példák azt bizonyít­ják, hogy a szocialista ál­lam támaszkodik a szak- szervezetekre, Igényli sok­irányú közremukSdcsflket. Vajon a jó együttműködés azt jelenti-e, hogy nincs vita az egyes állami és szakszervezeti szervek közt? — Hangsúlyozom: az alap­vető kérdésekben teljes az egyetértés. A célhoz vezető egyes intézkedések kidolgozá­sában s főleg a végrehajtásban lehetnek és vannak is véle­ménykülönbségek a szakszer­vezeti meg az állami szervek között. Lehetnek viták és vé­leménykülönbségek egy-egy törvény alkalmazásakór, ami­kor a helyi szakszervezetek helytelen döntés esetén föl­lépnek az egyes dolgozók ér­dekében. A múlt évben pél­dául 4348 felmondás közül 2059 esetben el kellett marasz­talni a vállalatot. Vagy meg­említhetném a munkásvédel­mi felügyelet aktív tevékeny­ségét, amelynek során nem­egyszer pénzbüntetéssel sújt­ják a szabályokat megszegő gazdasági vezetőket. Sőt még az is előfordul, hogy veszé­lyesség miatt egy-egy üzem­részt leállítanak. Adódhatnak viták abból is, hogy az igények és a lehető­ségek i egy-egy adott időszak­ban nem egyeznek. Általában az igények a magasabbak, s igy valamennyit nem lehet abban az időpontban teljesen kielégíteni. Az elosztás mód­szere azonban többféle lehet, s azon lehet vitatkozni, hogy az adott lehetőségek közül melyik a legigazságosabb meg­oldás. Mi tehát nemegyszer bírálunk állami szervet az el­osztás módja miatt; legtöbbet azonban azzal segíthetünk, ha hozzájárulunk az elosztásra kerülő javak gyarapításához. — Milyen feladatokat keli a szakszervezeteknek meg­oldaniuk, hogy eredménye­sen vegyenek részt az or- szág anyagi javainak gya­rapításában? — A szakszervezeti munka egyik központi kérdése a tár­sadalmi és az egyéni érdek összehangolása. Szüntelenül a szocializmus építésének táv­lataira és az ebből adódó konkrét feladatokra kell irá­nyítanunk a dolgozók figyel­mét. Tudjuk, az élet- és mun­kakörülmények rendszeres ja­vítása csak a népgazdaság fej­lesztésének útján valósítható meg. Tehát többet és olcsób­ban kell termelni, hogy az életszínvonal emelkedhessen. A szakszervezetek tehát nem választják ketté közvetlen ér­dekvédelmi és termelési fel­adataikat. Mozgósítják a dol­gozókat a több és jobb mun­kára, amely a jövő életszínvo­nalának biztosítéka. Az a több százezer munkás, műszaki és alkalmazott, aki részt vesz a szocialista munkaversenyben, küzd a szocialista brigád vagy üzem cím elnyeréséért, vagy már megkapta a kitüntetést, nemcsak pártunk és kormá­nyunk helyes gazdaságpoliti­káját, hanem a szakszerveze­tek ez irányú tevékenységét is helyesli. A magyar szakszervezetek csaknem hárommilliós tagsága A Kaposvári Gépállomás 118 százalékra teljesítette évi tervét. Az idén 142 erőgépe dolgozott szerte a kaposvári járásban. A traktorok többek között 44 326 nonmálhold munkát végeztek el. Körze­tükhöz tartozott a volt fonói meg a memyei gépállomás te­rülete is. Lánctalpas gépeik a Zselicben dolgoztak. Segítet­tek a Nagybajomi Gépállo­másnak is. Szép eredményeket értek el a növényvédelmi munkákban is. A” tervezett 6000 növény- védelmi órával szemben 7678 magában foglalja a bérből és fizetésből élők több mint 90 százalékát. A szakszervezetek­nek tehát joguk, sőt köteles­ségük, hogy az összes dolgo­zók érdekeit képviseljék. Több eset akad, amikor az egyes dolgozók érdekei összeütköz­nek a többség érdekeivel. Az emberek gondolkodása nem egységes. Vannak, akik a miénk és az enyém fogalmát összekeverik, akik indokolat­lan Juttatásokat, előnyöket akarnak. Egyesek attól sem riadnak vissza, hogy lopják, prédálják a közösség vagyonát. A szakszervezetek a szolida­ritás szervei ugyan, de ezek­kel az emberekkel semmiféle szolidaritást nem vállalnak. Azokat az embereket támogat­ják, akik nemcsak kémek, ha­nem becsülettel teljesítik is a rájuk háruló feladatokat. S éppen az ilyen, túlnyomó több­ségben levő dolgozók érdeké­ben elképzelhetőnek és he­lyesnek tartjuk erősebb rend­szabályok alkalmazását a fe­gyelmezetlenek, a közösség ká- rosítói ellen. Azon vagyunk, hogy előse­gítsük az olyan közszellem ki­alakítását, amely nem nézi el a törvények áthágását, sem a társadalmi tulajdon herdá­lását, sem a fegyelmezetlensé­get. Az egészséges közszellem kialakításáért vívott harc szá­mottevő anyagi vonatkozása mellett elsőrendű politikai kérdés is. Visszatérve kiindulási té­mánkra — mondotta befejezé­sül Brutyó elvtárs —, emlé­keztetnék arra, hogy most új­raválasztjuk az üzemi szak- szervezeti tisztségviselőket. Ezeknek az embereknek a vál­lán nagy felelősség nyugszik. Kötelezi őket a szakszerveze­tek sok évtizedes múltja, tra­díciója, s az a bizalom, ame­lyet választásukkor kapnak. Képviseljék önzetlenül, bátran és harcosan dolgozó társaikat, mindenkor figyelembe véve a társadalom érdekeit is. S. E. órát dolgoztak a gépek. Segí­tettek a Balaton-parti és a közút menti fák növényvé­delmi munkáinak elvégzésé­ben is. _ Az őszi mélyszántás azon­ban nem sikerűit ilyen jól. Á csapadékos időjárás hátrál­tatta a munkákat. A havazás óta a gumikerekű traktorok­kal csak szállítanak, a lánc­talpas gépek azonban most is mélyszántást és mélyforgatást végeznek. Nyolc SZ—100-as és kilenc DT dolgozik a ha­tárban. Túlteljesítette éri tervét a Kaposvári Gépállomás Kedvezményes mozibérlet nyugdíjasok részére! Január 1-től a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat kedvezményes mozibérletet bocsát ki a mozilátogató nyugdíjasok részére. EGY BÉRLET 10 SZELVÉNYBŐL ÁLL, ÁRA 10 LT Részletes felvilágosítást a Moziüzemi Vállalat és az alább felsorolt filmszínházak adnak, ahol a bérletet bevezetik: Kaposvár, Vörös Csillag Balatonszárszó Gyékényes inke / Somogvszob Kaposvár, Szabad Ifjúság Eabocsa Fonyód Mernve ° Balaton boglár Berzence Kadarkút Si-Íí Andocs ^ Bohonye Kaposznérő Nagybajom Tab Balatonlelle Buzsak Kaposfő Ötvöskónyi Tarany ^«iKiKií. :::: :::: Balatonmana Beleg Kötcse öreglak TanSnv '*»». Balatonföldvár Bőszénfa Kőröshegy Ságvár ToDonár :::: ”s||SÍÍs!ÍI*’ Balatonszemes Barcs Kéthely Se^sd Zátonytelep ÁSS" "S": Balatonendred Csurgó Karád Szenta 7aSi P ’WKKKK:!' Balatonkiliti Csokonyavisonta Lengyeltóti Somogyvár vaL Balatonfenyves Ggköly Láb«l Somogyjád Balatonszabadi '“rüAAe kátrány Somogy sard Minden negyedéven belül a 10 szelvény alapján a bérlő jogosult a mozi legjobb helybe a leg ’ vért melybe a szelvény 1 forintos árát beszámítja a filmszínház.(3818J ° ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom