Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

SomoggiMéaíap mszmp ivicir;vét ÉY?éttéáőá ee a megvé'i ' tanács lapj a Jelentés és fegyelem JT állottám egy hatvanforintos tam gépkocsit száguldozni telefonszámláról, lát- . , . - - , - - ----------------- egyik községtől a má­sikig, es kezembe került egy nyomtatvány, amin nagy be­tűkkel ez állt: sürgető levelezőlap. Fura dolog így egymás mellé vetni a félmondatokat, legalábbis látszatra az. A félmondatok között azonban szoros az összefüggés, érdemes hát beszélni róla, hisz igen elharapódzott fegyelmezetlen­ségről van szó. A példák a fonyódi járásból valók, de alig­ha tévednék, ha azt mondanám, hogy a marcalira, a siófo­kira vagy bármelyikre jellemzőek ... A hatvanforintos telefonszámla úgy született, hogy a járási tanács jelentést kért az egyik szövetkezettől. Az ada­tok tömkelegét nem lehetett rövidebb idő alatt papírra vet­ni* a posta viszont kérlelhetetlen, később már háromszoros díjat számít. Mit mondott az egyik vezető, amikor meglátta a számlát? Azt, hogy inkább egy napon háromszor hívják ugyanazt a tsz-t, az gazdaságosabb, csak tizenkét forintba kerül. Más megoldást is tudnék. A tanács tsz-főkönyvelője egy napon csak azért utazott vidékre, csak azért járt be tizenkét községet, hogy a tsz- könyvelőktől összeszedje a főkönyvi kivonatokat, amiket már rég be kellett volna küldeniük. Miért nem tették? Ta­lán lustaságból, talán kényelemből? De inkább azért, mert még nem látták be, hogy ez is munkaköri kötelességük, amelynek ellenértéke három-négyezer forint havonta... A művelődésügyi osztályon rózsaszín kartonlapokat lát­tam. Egyetlen jelentés beküldése miatt a járás harminchat iskolája közül tizenötbe kellett ilyen »sürgető levelezőlapot-« küldeni, egyikbe-másikba többször is. De az a gondolat aligha vetődött föl, hogy az igazgatói megbízás magasabb fizetéssel is jár. "p’ura dolgok ezek valóban. Kerestem az okait. Különös előszeretettel hivatkoznak az emberek arra, hogy elvesznek a bürokrácia tengerében. Hogy a jelentés ma már társadalmi kór hazánkban, hogy a vezetőknek nincs idejük munkájuk elvégzésére, mert a papírmunka óriásira nőtt, s az idegek táncoltatására szolgál. Igazságtalan volnék, ha azt mondanám most, hogy e véleményeknek nincs semmi reális alapjuk. Igen, van bü­rokrácia . nálunk, valóban felduzzadt a papírmunka. S a folyamat megállításáért érdemes küzdeni, kell is. De nem így. Az egyéni »kezdeményezések-« ugyanis növelik és nem csökkentik a papírmunkát. Ha valaki önhatalmúan »elfelej­ti« beküldeni a jelentést, azzal újabb munkát ad felsőbb szerveinek — ezt az előbbi példák is bizonyítják. S még hadd tegyem hozzá, hogy nem lehet és nem szabad minden jelentést a bürokrácia rosszat sejtető fogalmába erőszakolni. A másik okot nem mondja ki senki, csak egyszerűen van: nem hivatkoznak rá, nem mentegetőznek vele, vélet­lenül sem említenék, mert »nem ajánlatos«. A tanácsok és általában a vezető szervek tekintélyéről van szó. Rossz pél­da, de sehogy sem tudom elképzelni, hogy mondjuk a fő- ispáni hivatal elnézte volna, hogy ellenszegüljenek utasítá­sainak. Jól tudom, az a fegyelem más volt, arra nekünk nincs szükségünk. De hát micsoda felfogás uralkodik az iskolában, a tsz-ben vagy a községben, ahol lelkiismeret- furdalás nélkül tudnak . szembeszegülni vezető szerveink utasításával, ha úgy tetszik, népi államunk rendelkezéseivel, törvényeivel? Nem kellene előbb az ilyen szemlélet ellen fölvenni a harcot, s csak ezután pálcát törni a bürokrácia fölött? ... Tekintélyről beszéltem az előbb, s ezt a tekintélyt nem kérleléssel kell megszerezni. A munkaköri kötelesség elmu­lasztásáról van szó, így hát más — de nagyon emberi, tör­vényes — eszközök is rendelkezésünkre állnak a vétőkkel szemben. A fő ok nem a bürokrácia és nem a tekintély. A fő ok a munkafegyelem-lazulás. S ha üzemeinkben és gyárainkban oly erőteljesen fel tudunk lépni a fegyel­mezetlenekkel szemben, miért nem formálunk közvéle­ményt, miért nem alakítunk ki olyan légkört, amelyben az adminisztratív munkával megbízottak széles rétege is — sokkal intenzívebben — felelős munkaköri kötelességének teljesítéséért? Hallottam néhány helyen így háborogni a fegyelmezet­lenségek »szenvedő« alanyait: Miért vannak ezek az embe­rek ott, miért kapják a fizetésüket? Ez a másik véglet. A fegyelem ellen vétő adminisztra­tív munkásaink is dolgoznak, és aktív részesei nagy mun­kánknak. Azt a lehetőséget azonban mindenképpen meg kell vonni tőlük, hogy csak azt tegyék meg, amihez kedvük van, hogy munkaköri kötelességük bizonyos részleteit elha­nyagolhassák, hisz úgyis csak egy sürgető levelezőlappal vá­laszolunk rá;.. Jávori Béla lAjovS évi premizálásról tanácskoztak a kaposvári járás tsz-vezetői (Tudósítónktól.) Tájértekezleten tanácskoz­tak a napokban a járási ta­nács munkatársaival együtt a kaposvári járás termelőszö­vetkezeteinek vezetői az 1S65. évi premizálásról. Az előző években ugyanis a hasonló adottságú és esetleg egymás mellett levő szövetkezetekben eltérő volt a premizálási rend­szer, és ez károsan hatott a munkafegyelemre. Most a ha­sonló adottságú szövetkezetek vezetői külön értekezleteken vitatták meg a prémiumelosz­tásra vonatkozó javaslatokat, és végül egységesítették őket. A szövetkezeti vezetők az őszi mélyszántásról, a kuko­ricaszár betakarításáról, az év végi leltározások ütemezésé­ről és egyéb időszerű kérdé­sekről is tanácskoztak. Gazdag ünnepi műsorok Nagyatádon (Tudósítónktól.) A karácsonyi és szilveszteri ünnepekre gazdag programot állított össze a nagyatádi Gá­bor Andor Járási Művelődési Ház. Karácsony első és máso­dik napján táncmulatságon, mozielőadáson és tv-műsoron szórakozhat a közönség. December 27-én az Országos Rendező Iroda mutatja be a Hegedülnek, szépen muzsikál­nak című zenés, énekes műso­rát Völcsey Rózsi, Boross Jo­lán, Béres Ferenc és Bíró Ti­hamér közreműködésével, Szil­veszter este a Pécsi Nemzeti Színház művészei Nevessük egymást, gyerekek címmel ad­nak műsort. Az este fél nyolc­tól reggelig tartó táncmulat­ságon malacot sorsolnak ki a részvevők között. Az új év el­ső napján mozielőadásakon, tv-műsorokon szórakozhatnak a nagyatádiaki A tervezeti nél több kukorica termett Nagyatádon Néhány tsz rekorderedményt ért el 7200 holdon termeltek kuko­ricát az idén a tahi járás ter­melőszövetkezetei. A terület­nek több mint felét — 4500 holdat — vegyszerezték. Má­jusi morzsoltban számítva Holdanként 15,5 mázsa kukori­ca termelését írta elő a terv, ezzel szemben átlag 17,3 mázsa termett. A fejlődés különösen akkor szembetűnő, ha figye­lembe vesszük, hogy ebben a járásban tavaly 13,5 mázsa kukorica termett holdanként. Vannak azonban olyan köz­ségek, ahol nem értek el ilyen szép eredményt Lullán a vad­kár miatt csak 9, Andocson a növényápolási hibák miatt 10 mázsa körül volt az átlagter­més. Viszont rekordtermést ta­karítottak be Bedegkéren: má­jusi morzsoltban holdanként 25 mázsát. A gamási Aranyka­lászban 23 mázsát adott a ku­korica holdja. Somogyacsán 340 holdról 120 vagon kukori­cát takarítottak le. Míg az előző évben 6—9 vagon kuko­ricát oszthattak tagjaiknak, az idén a prémiummal együtt 47 vagon jutott a közösségnek. A közös állomány abrakellátása 1965 szeptemberéig biztosítva van. Sok szövetkezetben a vegy­szerezésnek tulajdonítják a ki­ugró eredményt Valóban, a növényápolás egy részétől mentesültek a szövetkezet tag­jai, így lehetővé vált, hogy a kapálást és a ritkítást idejé­ben elvégezzék. Mindjobban megfelel hivatásának a tabi szülőotthon (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács V. B. december 23-i ülésén dr. Gál János főorvos beszámolója alapján a szülőotthon munká­ját elemezték. A főorvos a többi között arról számolt be, hogy míg a múltban a nők többsége otthon, korszerűtlen és egészségtelen körülmények között szült, ilyen eset ma I járási pártbizottság megtárgyalta a nagyatádi járás termelőszövetkezeteinek helyzetét (Tudósítónktól.) Szerdán ülést tartott a Nagy­atádi Járási Pártbizottság. Az ülésen részt vett és felszólalt Szigeti István, a megyei párt- bizottság titkára is. Gémesi Sándor, a járási pártbizottság titkára adott tá­jékoztatót az MSZMP Köz­ponti Bizottsága decemberi ülésének határozatairól, majd a pártbizottság 1965 első fél­évi munkatervét ismertette. Ezután Nemes István me­zőgazdasági főelőadó terjesz­tett elő beszámolót a járás termelőszövetkezeteinek hely­zetéről és a termelőszövetke­zeti demokráciáról. A terme­lőszövetkezetek gazdasági eredményeinek ismertetése után a tsz-ek vezetésével s an­nak demokratizmusával fog­lalkozott. Elmondotta, hogy a tsz-vezetók szakképzettsége igen alacsony. A mezőgazdá­szok zöme most tanul techni­kumokban és főiskolákon. Nagy gondot okoz a járásban az is, hogy az utóbbi években a tsz-ek vezetői gyakran cse­rélődtek. Nem tartották meg az évenkénti hat-hét közgyű­lést, hanem csak hármat-né- gyet. Elmaradtak az intéző bi­zottsági ülések is. Néhány tsz- ben előfordult, hogy a függet­lenített vezetők hatáskörüket túllépve olyan intézkedéseke* tettek, amelyek sértették a tsz-demokráciát. Találkozni olyan esetekkel is — mondot­ta a főelőadó —, hogy a tag­ság egy része értelmezi hely­telenül a termelőszövetkezeti demokráciát. Nagykorpádon pl. a közgyűlés törölte a ve­zetőség által hozott kártérítési határozatot. Somogyszobon pe­dig a tervezetten felül osztot­tak ki pillangós takarmányt kaszálásra. Akadályozza a tsz- demokrácia kibontakozásit az is, hogy nem működnek meg­felelően az ellenőrző bizottsá­gok. A beszámoló Utáni vita alap­ján a pártbizottság több pont­ból álló határozatot hozott a hibák megszüntetésére. csak olyankor fordul elő, ha már nincs idő az anya beszál­lítására. Szülés után azonban ezek az anyák is szülőotthon­ba kerülnek. A főorvoson kívül négy szü­lésznő és két csecsemőgon do-' zó dolgozik az otthonban. Az intézet ágykihasználása 1956- ban — a megnyitás évében — még csak 66, 1960-ban 87, ez év első felében pedig már 90 százalékos volt. 1956-ban 536, 1964 első félévében 649 bete­get ápoltak a szülőotthonban. Az intézet viszonylag jól el van látva fölszereléssel és műszerekkel. Sőt az előírta­kon kívül egyéb korszerű be­rendezéssel, műszerekkel is rendelkezik. A szülőotthonban tartott napi kétórás szakren­delésnek, a mozgó szakorvosi szolgálatnak és a szülőotthon tanácsadásának köszönhető, hogy az utóbbi években a há­rom kötelező általános orvosi vizsgálat helyett a terhes nők már átlag öt szakorvosi vizs­gálaton vesznek eéesX Ezenkí­vül évenként több ««to* 2000 rákszűrővizsgálatot v’égestek. Ezt a feladatot az idén nem tudták teljesíteni főként egyes tsz-vezetők miatt. A távolma­radást mindegyik községben a mezőgazdasági munkák sür­gősségével magyarázták, nem gondolva a szűrés elmulasztá­sának hátrányos következmé­nyeire. M !soteox Forgács DEFINÍCIÓ Okos ember az, akinek mindenről megvan a maga közvéleménye. KÁR A GŐZÉRT Vannak emberek, akik csak azért nem harcolnak jogaikért,. mert úgy sem tudnának velük mit kezde­ni. A DIÉTÁS Annyira finnyás a gyomra, hogy a zsíros viccet is olajon kell tálalni neki. HALADÁS Sokaknál már az is óriá­si haladás lenne, ha meg­értenék, hogy vannak dol­gok, amelyeket nem értenek. EGYENLŐTLEN NORMÁK Hát nem furcsa, hogy köz­legénynek lenni dicsőség, közlánynak meg egyenesen szégyen? HA BETELT Á POHÁR. Vannak, akik egész heti dühüket ki tudják löttyente- ni egy-egy vasárnapi mér­kőzésen. • • * A Krokodil című szovjet vicclap írja egy új regény­ről: »A regény hősei annyira színtelenek és vértelenek. hogy az olvasó legszíveseb­ben vérátömlesztést hajtana végre rajtuk.« Londont beszélgetés a legidő­szerűbb témáról, a kődről: — Ilyen ködőt még az élet­ben nem láttam! — Ez is valami? Van egy má­sik város, ott sokkal nagyobb a kőd. — Es melyik az a város? — Nem tudom. Akkora volt a köd, hogy nem láthattam. MAGATARTÁSBÓL KITŰNŐ Nemrégen olvas- vastuk a Somogyi Néplapban, mily sok tényező gon­dos minősítése ala­kítja ki egy tanu­ló magatartás osz­tályzatát. Mi azon­ban egyetlen té­nyező alapján csil­lagos ötöst adnánk Tabi Tibor V. és Szabó György VI. osztályos tanuló­nak. A fiúk az OTP Somogy megyei Igazgatóságán jár­tak — talán lottó- szelvényt dobtak be, talán kártya- naptárt akartak szerezni, ráérnek, hisz téli szünet van —, s egy kis tanácskozás után megkopogtatták a pénztárfülke üveg­ablakát. — Néni kérem szólt az egyik —, nem hiányzik száz forintja? A pénztáros' meghökkentette o váratlan kérdés, komolyan akár egy kérdezte mégis felelt, revizor volna: — Nincs hiá­nyom, gyerekek. — Pedig mi talál­tunk itt a földön egy százast. Az ünnepek előtt különösen nagy a forgalom az OTP-nél, nem lehetett kideríte­ni, ki veszített? el a pénzt, a ébüc ezért letétbe he­lyeztették. K. Gy. Somogyi Néplap Az MSZMP Somos? megyei Bizottsága es a Somogy megye’ Tanáé» lapja. Főszerkesztői WIRTff LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. Z. Telefon 15-10. I5-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos« ár Latinka 8. u. 2, Telefon 15 16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem Örzoo meg. és oem adunk vissza terjeszti: a Magyar Posta. Kló fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesttŐknéL. előfizetési díj egy hónapra 12 index: 25067. a. Somokv megye- Ny .u'i*,, ;pan Vállalat kaposvári uzemeoen. ívayosvár. La Unka Sándor utca *•

Next

/
Oldalképek
Tartalom