Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-23 / 300. szám

Vt&ÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA> 50 FILLÉR SomoggiMéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA JUI. ÉVFOLYAM 300. SZÁM SZERDA, 1964. DECEMBER 23. Mai számunk tartalmából: Következetes munkával, felelősséggel (3 o.t Olvasóink írják (3. o.) Egy hős — aki nem is olyan hős (6. o.) Százmillió forint értékű munkát végeztek a katonák A nyáron kezdtek munká­hoz néphadseregünk új ki­képzési rendszerű műszaki csapatai. A sorköteles fiatalok alapkiképzése az előírásoknak megfelelően történik, ugyan­akkor gyakorlati—műszaki képzésük döntő része különfé­le népgazdasági beruházások­hoz kapcsolódó munkák köz­ben valósul meg. Amint a Honvédelmi Minisztérium il­letékesei elmondották, ez év második felében a műszaki csapatok egye­bek közt a közlekedés te­rületén, a postánál, az épí­tőiparban és több más helyen végeztek igen de- rckas, elismerésre méltó, s a vezető szakemberek kö­rében is nagy megelége­déssel fogadott munkát. Jól ismerik a katonáikat a legjelentősebb ipari beruházá­sainkon is. Csupán a Lenin Kohászati Művek durvahen­gerművének rekonstrukcióján mintegy tizenkétmillió forint értékű munkát végeztek. A fővárosban a felszíni vízkivi­teli mű építésénél is dolgozik egy műszaki század, amely csak az idén mintegy nyolc­millió forint értékű munkát végzett. A százhalombattai erő­műnél körülbelül hétmil­lió, a borsodi vegyikombi­nát bővítésénél pedig elő­reláthatólag nyolc és fél millió forint értékű mun­kát fejeznek be a nép­hadsereg katonái. Ez év második felében a ka­tonafiatalok több mint 100 millió forint értékű munkával járultak hozzá az ország előtt álló fontos feladatok megoldás sához. (MTI) V.NÍf' 1 .. ) Johnson memoranduma Az amerikai kormány hajlandó módosítani NATO-atompolitikáján — Egyelőre eláll az MLF eredeti tervétől — London nem túlságosan lelkesedik „Nem minden új korszerű, és nem minden régi elavult...* Járási népművelők értekezlete a megyei tanácson Tegnap délelőtt a járási népművelési felügyelők, az il­letékes elnökhelyettesek és a járási pártbizottságok propa­ganda- és művelődésügyi fő­előadói tanácskoztak a megyei tanács könyvtártermében. A járási népművelési felügyelők beszámoltak a kulturális terv végrehajtásának eddigi ered­ményeiről, tapasztalatairól, majd több hozzászólás hang­zott el. Rigó Lajos, a fonyódi járás vb-elnökhelyettese bírálta a termelőszövetkezeteket, amiért szociális-kulturális alapjukat többnyire nem kulturális cé­lokra, hanem balatoni kirán­dulásokra. szórakozás jellegű összejövetelekre költik. Sok tsz-elnök és -könyvelő, há ad is némi támogatást a község művelődésére, úgy érzi, ezzel szívességet tett. Sándor Lajos, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak főelőadója a szakmunkás- képzésről beszélt. Elismerte, hogy a 47 első, a 40 másod- és a 17 harmadéves mezőgazda- sági szakmunkásképző tanfo­lyam megszervezése fáradsá­gos munkát igényel. A tsz- elnökök érzik, hogy szükség van a tanfolyamokra, de meg­valósításukban passzívak, nem segítenek a szervezésben. Ho­lott számos brigádvezető, ál­talános iskolai és szakmai vég­zettség nélkül tölti be poszt­ját, rájuk férne a tanulás. S amikor technikumot, szaktan- folyamot végzett fiatalok ke­rülnek a tsz-be, azzal érvel­nek a tsz-vezetők, hogy nem állíthatják félre az ötven-hat- van éves brigádvezetőket. Csakhogy ezeknek a brigádve­zetőknek húsz év alatt mód­jukban állt volna megszerezni a szükséges szakképesítést... — mondta a többi között a mezőgazdasági osztály főelő­adója. Az értekezleten felszólalt! Honfi István, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyet­tese is. Megállapította — a beszámolókból is érezhető —c a művelődési év lassan, döcög­ve indult meg. Sokan a mező- gazdasági munkákra hivatkoz­va az eredménytelenséget pró­bálták igazolni az ősszel. Hozzászólásában Honfi elv­társ utalt a folyóiratok nép­művelésről szóló vitájára. Fel­hívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy megváltozott a nép­művelési munka tartalma, s ehhez eszközeinkben alkal­mazkodni kell, hogy növelhes­sük a népművelés hatásfokát. Űj utakat kell keresni, viszont nem minden új forma korsze­rű, és nem minden régi el­avult. Helyes például az isme­retterjesztés beszélgetés for­mája, az időszerű kérdésekre azonban a szórvány előadások adhatják meg a választ. Színes, ötletes új módszerekkel és ne dogmatikusan, mechanikusan alkalmazott formákkal töre­kedjünk elérni a népművelő munka magasabb színvonalát. Nyugati sajtójelentések sze­rint Johnson elnök utasítást küldött Rusk külügyminisz­ternek és McNamara had­ügyminiszternek azzal a po­litikával kapcsolatban, ame­lyet kormányzata a NATO- tagállamok iránt a jövőben követni óhajt. Ezt az utasí­tást a nemzetbiztonsági ta­nács emlékiratába foglalták és washingtoni sajtókörökben — mint hírügynökségek jelentik — nagy feltűnést keltett. Johnson állítólag leszögezte, hogy a párizsi NATO-értekez- let, illetve Wilson brit minisz­terelnök washingtoni látoga­tása nyomán az eddiginél lé­nyegesen nagyobb türelemre és tapintatra van szükség, amikor a NATO-szövetség problémáiról, főként a sok­oldalú atomhaderő kérdéséről folytat tárgyalásokat az ame­rikai kormány. Johnson elnök — mint a hírügynökségi tudó­sításokból kitűnik — kifejtet­te, hogy kormánya nem megy bele semmilyen atompolitiká­ba, amit Anglia és Nyugat- Németország nem fogad el, illetve, amit alaposan nem tárgyaltak meg Franciaor­szággal. Bár az emlékirat itt nem tekinti föltételnek a francia hozzájárulást, ameri­kai sajtókörök fölfigyeltek ar­ra, hogy az emlékiratból ki­maradt az MLF-szerződés megkötésének határideje, ami pedig az Erhard—Johnson közlemény szerint az év vége volt. A Reuter-iroda kommentá­tora szerint a memorandumból az tükröződik, hogy Washing­ton hajlandó módosítani NA- TO-atompolitikáján, mert az elnök meggyőződése, hogy az MLF »eredeti« formája vég­eredményben a nyugati szö­vetség felbomlásához vezethet. Johnson állítólag elejtette azt a tervet, hogy a többi partner ellenállása esetén kétoldalú atom-szövetségre lépne Nyu- gat-Németországgal s erről Rusk külügyminiszter tájékoz­tatta is párizsi látogatása al­kalmával De Gaulle elnököt. Az AP hírmagyarázata sze­rint Johnsonnak az az elhatá­rozása, hogy alábbhagy a vo­nakodó NATO-szövetségesek- re gyakorolt nyomással, az amerikai kormányon belül an­nak a szárnynak, azoknak az elemeknek . vereségét jelenti, amelyek a leghevesebben szorgalmazták az MLF gyors megteremtését. „Johnson csupán selyemkesztyűt húz a vasökölre Angliával szemben“ Kevés lelkesedést kelt Lon­donban az a washingtoni hír, hogy Johnson utasította mi­nisztereit, a NATO-egység helyreállítása érdekében le­hetőleg vegyék figyelembe a többi szövetséges érzékenysé-' gét. Az angol vélemény azt tartja, hogy Johnson csupán selyemkesztyűt húz a vasököl­re, legalább Angliával szem­ben. Megerősíti ezt a pesszimista angol értelmezést a nagyon befolyásos U. S. News and World Report »Johnson a ma­ga nótájára táncoltatja Ang­liát« című leleplezésével, mely szerint Johnson közölte Wil­son angol miniszterelnökkel a következő fontos változásokat a nyugati világban: Nyugat- Németországnak Angliával egyenrangú helyet ígért a NATO-ban. Az Egyesült Álla­mok mind nagyobb részt vál­lal majd át Anglia közép- és távol-keleti katonai kötelezett­ségeiből, de ennek ellenérté­keként elvárja, hogy Anglia viszonzásul kézzelfogható mó­don járuljon hozzá Amerika háborús erőfeszítéséhez Dél- Vietnamban. E változások ter­vezésének alapja Johnson azon rideg megállapítása, hogy ROMOS ÉPÜLETBŐL SZÉP PRESSZÓ A homokszentgyörgvi föld­művesszövetkezet presszója az fmsz egyetlen ilyen létesítmé­nye. A körzethez tartozó köz­ségek közül elsőként itt, a központban nyitották meg az azóta közkedvelt vendéglátó- helyet. Februárban egy romos épületből alakították át mint­egy 40 000 forint költséggel. 100 000 forintért modem be­rendezéssel és vízvezetékkel látták el. Este kilenc óráig tart nyitva, és főként fiatalok látogatják. Napilapokról, ké­pes folyóiratokról és hangle­mezekről Uszterhelyi Rózsa, a presszó vezetője idejében gon­doskodik, így olvasnivaló mindig akad. A zeneszekrény lemezjátszójára is van mit föl­tenni a táncot és nótát ked­velő vendégeknek. A megnyU tás hónapjában 20 000, a nyá­ri hónapokban — a fagylalt­szezon idején — pedig 30 000 forintos forgalmat bonyolítot­tak le a presszóban. O Johnson amerikai elnök levélben tájékoztatta külügy- és hadügyminiszterét a nyugati szövetségesekkel kap­csolatos álláspontjáról.' Memorandumában az elnök kifejti, hogy az amerikai kormánynak nem szabad semmi olyat tenni, ami ellenzésre talál a nyugati szövetséges hatalmak részéről. Mint ismeretes, Washington MLF-tervét más-más okokból ellenzi Anglia és Franciaország kormánya is. O A Pravda megírja, hogy az utóbbi időben szervezett provokációs propaganda folyik Nyugaton az új szu- dáni kormány ellen. Ez a propaganda most arra irányul, hogy ösztönözze azokat az erőket, amelyek a faji ellentétek ürügyén ketté akarják szakítani az országot. Két algériai ellenzéki politikus Ben Bella kormányá­val való megbékélési szándékáról tett tanúságot. Ra- bah Bitat, az FLN párt egyik alapító tagja, aki korábban önkéntes száműzetésbe ment, a napokban visszatért Algé­riába, és felajánlotta szolgálatait a kormánynak. Ugyancsak jelentkezett szolgálattételre az ellenforradalmi tevékenysé­gért kivégzett Sabani ezredes egykori helyettese is. e Anglia gazdasági és katonai ereje csökken, és emelni kell Nyugat-Németország pozíció­ját a NATO-ban. Wilsonnal folytatott tárgyalása során Johnson udvariasan, de a leg­szilárdabban visszautasított minden olyan javaslatot, mely­vek célja állandósítani: 1. Anglia különleges helyzetét a szövetségben; 2. a kedvezőtlen bánásmódot Nyugat-Németor- szággal szemben. Wilson erős nyomás alatt áll, hogy minél előbb meg­egyezzen az európai szövetsé­gesekkel, mert Angliának elő­ször is új NATO-atomszerve- zetre van szüksége, hogy meg­szabadulhasson az angol füg­getlen atomfegyverek költsé­geitől. Másodszor: arra számít, hogy Nyugat-Németország ad­ja majd az Anglia számára szükséges több ezerillió dol­láros hosszú lejáratú kölcsön javarészét, ami nélkülözhetet­len Anglia kritikus gazdasági bajainak megoldásához. Ezért Anglia nem idegenítheti el a bonni kormányt. Harmadszor: Angliának sürgős szüksége van az Egyesült Államok nagyobb támogatására, hogy megvéd- hesse az angol érdekeket Szueztől keletre. Ezért vi­szonylag kerülni kell minden olyan viszályt, amely feszült­té tehetné az angol—amerikai viszonyt. (MTI) Miről tárgyalt Rapacki Londonban? Rapacki lengyel külügymi­niszter londoni megbeszélései­ről nem adtak ki közleményt, angol részről ezzel is aláhúz­zák az eszmecsere nem hiva­talos jellegét. Az angol kor­mánykörök látszólagos tartóz­kodó magatartását benfentes hírmagyarázók így indokolják: a bonni látogatás előtt álló Wilsonnak számolnia kell az­zal, hogy a nyugatnémet kor­mány a legnagyobb gyanak­vással figyeli az angol—len­gyel eszmecserét a közép-eu­rópai atomfegyvermentes öve­zet és az európai kollektív biz­tonság kérdéséről. Értesülések szerint Wilson és Rapacki »átfogón igen ér­dekes és bátorító tartalmú« eszmecserét folytatott a követ­kező kérdésekről: 1. A német kérdésről. En­nek megvitatása során a len­gyel külügyminiszter nyoma­tékosan hangsúlyozta: az eu­rópai rendezés és békés együttélés kulcsproblémája a német kérdés békés megoldá­sa, és hogy Németország új­raegyesítése csakis olyan »tör­ténelmi folyamat« útján érhe­tő el, amely a két német ál­lam létezésének elismerésén alapul, és számol azzal a szük­ségszerűséggel, hogy a közép­európai feszültség csökkentése útján kell megteremteni a két német állam közeledésének kedvező föltételeit. 2. A leszerelés problémakö­rét érintve Rapacki rámutatott, hogy a lengyel ftözép-európai »atombefagyasztási« terv elfo­gadása esetén ez a megállapo­dás egyszersmind gyakorlati kikísérletezése lenne egy eu­rópai kölcsönös biztonsági ga­rancia-rendszer lehetőségei­nek is. 3. A Wilson-kormány »jó­szándékainak« elismerésével egyidejűleg a lengyel külügy­miniszter hangsúlyozta, mind az MLF-, mind az ANF-terv megváltoztatná az atlanti tá­boron belüli katonai erőviszo­nyokat Nyugat-Németország javára, következésképpen a Varsói Szerződés hatalmai nem nézhetnék tétlenül ezt az új és veszélyes fejleményt. 4. A kelet—nyugati kapcso­latok fejlődéséről szólva Ra­packi hangsúlyozta, hogy Len­gyelország tevékenyen részt kíván venni a kelet—nyugati viszony olyan »új korszaká­nak« kialakításában, amely véget Vetne a fegyverkezési verseny egymást fokozó lánc­reakciójának. Rapacki látogatását kom­mentálva a Times diplomáciai szemleírója kedden hangsú­lyozza: »A lengyel külpolitika fő témája már hosszú évek óta az, hogy az igazi európai rendezés csak a feszültség fo­kozatos csökkentése, a lesze­relés lépésről lépésre való megvalósítása útján jöhet lét­re. Ebben a vonatkozásban — fűzi hozzá a Times — az an­gol és a lengyel nézetek nem állnak messze egymástól és bizonyosra vehető, hogy Ra­packi legutóbbi javaslata egy európai biztonsági értekezlet összehívására, rokonszenvező meghallgatásra talált London­ban.« (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom