Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1964. december 3. A dél-vietnami kormánycsapatok súlyos veszteséget szenvedtek Meghalt Arkagyij Szobolev szovjet külügyminiszter-helyettes A dél-vietnami partizánok sikeres támadást hajtottak végre a Dél-Vietnam északi részében fekvő Thien Giao megyeszékhely és vasúti cso­mópont ellen — ismerte el kedden a dél-vietnami kor­mánycsapatok főparancsnok­ságának saigoni szóvivője. A Saigonba érkezett jelen­tések szerint a Thien Giao környékén levő erdős hegységek fe­lől érkezett partizánok meglepték a város helyőr­ségét. A mindössze félórás támadás alatt a helyőrség parancsnoka és 13 katoná­ja elesett, többen megse­besültek. A katonák egy része »eltűnt«, azaz a partizánokhoz csatlako­zott. A partizánok, akik mindösz- sze két harcost vesztettek, le­rombolták Thien Giao kato­nai berendezéseit, jelentős mennyiségű fegyvert és lő­szert, valamint két rádióadó­berendezést zsákmányoltak, majd megsemmisítették a hát­ramaradt készleteket. Az UPI saigoni jelentése megjegyzi, hogy a nyár dereka óta a kor­mánycsapatok még nem szenvedtek ilyen súlyos veszteséget. Tang, Sza és Kobaj fal­vak lakott területét. Ezek a községek a demilitarizált övezetnek a Vietnami De­mokratikus Köztársaság­hoz tartozó részén feksze­nek. A külügyminisztérium nyi­latkozata élesen elítéli az ame­rikaiak és a dél-vietnami báb­jaik újabb provokációját, és határozottan követeli az Egye­sült Államok tartsa meg a de­militarizált övezetre vonatko­zó rendelkezéseket. A Vientianetól, Laosz fővá­rosától északi irányban mint­VI. Pál pápa szerda hajnal­ban elindult Rómából Bom- bay-be, hogy részt vegyen az idei eucharisztikus kongresz- szuson. VI. Pál pápa — szakít­va a hagyományokkal — má­sodszor indult repülőútra. In­diai utazása először viszi a ró­mai katolikus egyház fejét Ázsia földjére, és a római pá­pa most utazik székhelyétől legmesszebbre: 6500 kilométer­re. Első légiútja Jeruzsálembe egy 160 kilométerre fekvő Tha Thom környékén hétfőn har­cok voltak a laoszi hazafias erők és a kormánycsapatok kö­zött. A laoszi hazafias erők — közlik az újabb jelentések — súlyos veszteséget okoz­tak a kormánycsapatok­nak, amelyeknek 38 kato­nája elesett. A jelentések szerint az el­múlt napokban amerikai bom­bázók a Laosz felszabadított területei ellen intézett táma­dások során robbanó- és gyúj­tóbombákat használtak. (MTI) pát Helou libanoni elnök kö­szöntötte. Az indiai kormány — közlik a jelentések — szigorú biz­tonsági intézkedésekkel ké­szült fel a pápa látogatására. A Reuter jelentése szerint 2500 fővel erősítették meg Bombay 16 000 főnyi rendőrségét. Pál pápa szerdán megérke­zett Bombay-be. (MTI) Izrael és Szíria fegyveres erői tízperces tűzharcot vív­tak egymással, mert egy iz­raeli páncélos autó több mint 70 méterre behatolt Szíriába. Husszein jordániai király hivatalos látogatásra Nyugat- Berlinbe érkezett. Az érkezés előtt az őrséget megerősítet­ték, mert egy ismeretlen sze­mély telefonon felhívta a rendőrséget és bejelentette, hogy a királyt a repülőtéren meg fogják ölni. Az SZKP és a szovjet kor­mány vezetői szerdán Moszk­vában folytatták megbeszélé­seiket az Antonín Novotny ve­zette csehszlovák párt- és ál­lami küldöttség tagjaival. Bulgária moszkvai nagykö­vetségén tegnap átnyújtották a bolgár néphadsereg húszéves fennállása alkalmából kibocsá­tott emlékérmet Zaharov mar­sall vezérkari főnöknek, Rot- misztrovnak, a páncélos erők főmarsalljának, Kraszovszkíj légügyi főmarsallnak, Ivanov, Kurocskin és Krejzer hadse­regtábornokoknak. Arkagyij Szobolev szovjet külügyminiszter-helyettes 62 éves korában súlyos betegség után elhunyt. A nekrológ, amelyet Andrej Gromiko, Nyi- kolaj Patolicsev és más szov­jet vezetők írtak alá, megálla­pítja, hogy a szovjet diplomá­ciát súlyos veszteség érte. Szobolev 1939. óta végzett diplomáciai munkát. Részt vett Szerdán este hatalmas tün­tetés zajlott le Párizsban. A République-téren és a környező utcákon összegyűlt vasutasok, a villamosművek dolgozói, a pedagógusok, a postások, a Renault-gyár mun­kásai és mérnökei, a kórházi dolgozók béremelést, 60 éves nyugdíjkorhatárt, szakszerve­zeti szabadságot követelő jel­szavakkal tüntettek a kormány »stabilizációs« politikája ellen, amely a dolgozókkal fizetteti meg az infláció terheit. A munkásház erkélyén egy­mást váltották a különböző közalkalmazotti szakszerveze­tek szónokai. A tüntetés sike­res főpróbája -volt a közalkal­az ENSZ alapokmányának ki­dolgozásában és 1945-től 49-ig az ENSZ főtitkárának helyet­tese, a Biztonsági Tanács ügyeivel foglalkozó részlegnek volt a vezetője Később a Szovjetunió Lengyelországi nagykövete, majd a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője és külügyminiszter-helyettese volt. (MTI) mazottak december 11-re meg­hirdetett általános sztrákjá- nak. (MTI) Bonn és a Közös Piac Erhard kancellár szei'da dél­után kormánynyilatkozatban tájékoztatta a parlamentet ar­ról a kompromisszumos javas­latról, amelyet a nyugatnémet küldöttség a gabonakérdésben terjesztett az EGK brüsszeli miniszteri értekezleté elé. Azt hangoztatta, hogy Bonn javas­latával óhajt hozzájárulni a nyugatnémet—francia viszony megszilárdításához és elmélyí­téséhez. (MTI) Pál pápa megérkezett Bombay-be gépéből fél órára kiszálló pá­Hatalmas bérkövetelő tüntetés Párizsban A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma szerdán nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat közli, hogy december 1-én félórás bombatámadás érte Csali, vezetett ez év elején. A repülőgép 10 000 méter magasságban, felhők fölött szelte át a Földközi-tenger lé­giterét, és valamivel 7 óra után leszállt Beirut reptiltőerén. A Fegyveres harcra készülnek Paraguay haladé erői Peron exelnök titokban elhagyta Madridot Peron volt argentin elnök szér­ián hajnalban titokban, ötéves ;panyolországi tartózkodás után repülőgépen elutazott Madridból, najd déltájban Rio de Janeiróba irkezett. A géppel tovább repül VIontevideóba Peron környezeté­ben azt mondották, hogy Peron lem marad Montevideóban, mert íz uruguayi kormány nem engedi be az országba. Folytatni fogja útját Paraguayba, mert úgy lát­szik, ez az egyetlen olyan latin- amerikai állam, amely baráti ma­gatartást tanúsít iránta. Buenos Airesben a rendőrség gyűlés- és tüntetéstilalmat jelen­tett be, s közölte, hogy erélyesen fognak eljárni minden rendbontó kísérlettel szemben. (MTI) Valahol Dél-Amerikában Mondd, te melyik junta bői való vagy? (Erdei Sándor rajza) Selyemruhában minden nő csinos! Színházba, esti össze­jövetelekre alkalmi és táncruhánaik vásároljon selyem ruhaanyagot. Bőséges választék külön­böző divatos jacquard, nyüstön és fémszálas műselymekből 55-től 153 Ft-ig. A selyemruha kellemes, g dekoratív! 2 A Paraguayi KP Központi Bizottsága felhívta az ország dolgozóit, hogy indítsanak ál­talános tiltakozó sztrájkot Alfredo Stroessner diktátor terrorja ellen. Mint a Prensa Latina tudósítója jelenti, o pórt arra szólítja fel Paraguay haladó embereit, hogy a dik­tatúra megdöntése és a nem­zeti felszabadulás érdekében készüljenek föl a fegyveres harcra. Paraguay tipikus rendőrál­lam: 25 000 munkásra 35 000 rendőr és katona jut, és ennek a hatalmas elnyomó gépezet­nek a fenntartása az állami költségvetés felét emészti fel. A hatóságok náci típusú kon­centrációs táborokat létesítet­tek, s ezeknek drótkerítései mögé zárják azokat, akik föl­emelik szavukat a zsarnokság ellen. A dolgozók ellenállási moz­galma, a paraguayi partizánok tevékenysége azonban a ter­ror ellenére is napról napra mind nagyobb méreteket ölt. (MTI) Kindu felé nyomulnak előre a kongói (Folytatás az 1. oldalról) indult kormánycsapatok fő tá­maszpontja volt. Munkához láttak Stanleyvil- le-ben az ENSZ tisztviselői is. a járvány veszély. Az AP jelentése szerint meg­kísérlik eltemetni a város ut­cáin heverő több száz halot­tat, mert mindjobban fenyeget Veszélyben Gizenga élete Az Izvesztyija keddi számá­ban Hohlov megjegyzéseket fűz a Gizenga elleni hadjárat­hoz. A Bolabemba; szigetén át­élt hosszú börtönhónapok a reakciósok minden mesterke­dése ellenére sem tudták meg­törni Gizenga lelkierejét — Levél Dél-Afrikából A Kínok Háza A gyötrelem krétaszöge — Rács: öngyilkosság ellen korbácsütés és 5713 év börtön Az ítélet: A GREYS a dél-afrikai tit­kosrendőrség johannesburgi főhadiszállása. A Kínok Házá­nak hatodik emeletén hallgat­ják ki a politikai foglyokat Nemrég egy 32 éves férfi a kínvallatás közben kitépte ma­gát rabtartói kezéből és leve­tette magát az ablakból. A fér­fit Salonginak hívták, indiai származású volt, s az úgyne­vezett kilencven napos tör­vény alapján akkor már min­den bírói ítélet nélkül 65 na­pot töltött magánzárkában. Az öngyilkosság másnapján a hatóságok intézkedtek. A ha­todik emeleti kínvallató he­lyiségek ablakait berácsoztat- ták. Salongi volt egyébként a ne­gyedik, aki az úgynevezett ki­lencven naposok közül öngyil­kosságot követett el. Az ok: a Verwoerd rezsim hóhérai a legválogatottabb fizikai és lel­ki kínzásokat alkalmazták a foglyokon. A BÖRTÖNBŐL titokban ki­csempészett levél egy új kín- zási módszerről számol be, amelyet most sok afrikai, in­diai és fehér szabadságharco­son alkalmaznak, férfiakon és nőkön egyaránt. A módszer neve: szobor, ugyanis az ál­dozatot arra kényszerítik, hogy éjjel-nappal moccanás nélkül álljon, miközben folytonos vallatásnak vetik alá. A mód­szer egyébként a portugál tit­kosrendőrségtől származik. Nemrégiben a pretoriai legfel­sőbb bíróság előtt kilenc po­litikai fogoly és a tizedik fe­lesége leleplezte a Verwoerd- féle hatóságok embertelen val- latási módszereit. Elmondot­ták például: Norman Levy is­kolaigazgatót csupán rabságá­nak 54. napján (54 nap ma­gánzárka után) vitték először kihallgatásra. Amikor megta­gadta, hogy válaszoljon a kér­désekre, vallatói krétával kis négyszöget rajzoltak a padló­ra és kényszerítették Levyt, hogy ebben a krétaszögben álljon órák hosszat, mozdulat­lanul. A kínvallatás 42 óra hosszat tartott egyhuzamban. Paul Truchelu újságíró el­mondta, őt magát 69 óra hosz- szat vallatták. Dr. Costa Chasidisnek szin­tén azt mondták rabtartói, hogy a 18 hüvelykes kréta­négyszög lesz az otthona mind­addig, amíg nem hajlandó a vallomásra. Kihallgatása, me­lyet természetesen vad ütle- gek kísértek, kora reggeltől késő éjszakáig tartott. A sze­rencsétlen ember később ki­jelentette: Verwoerdék embe­reinek szemmel láthatólag nem annyira a kihallgatás a célja, mint inkább maga a vallatással járó kínzás. »Ezek az emberek — mondotta — csupán afféle idomított ku­tyákként arra vigyáztak, hogy végig állva maradjak és el ne aludjak.« A KÍNZÁSOK és a börtön- viszonyok elleni tiltakozásul sok fogoly éhségsztrájkot kezd. Pixy Benjamin 48 napon át koplalt, amíg elérte, hogy vég­re a bíróság elé állhasson. Így kényszerítette ki a rendőrség­ből, hogy valamilyen formá­ban legalább vádat emeljen ellene, és ügyét — bármilyen kétes is — nyilvános bíróság elé utálja. Amikor Pixy Ben­jamin a bíróság elé került, testsúlya mindössze negyven kiló volt. Azok, akiket a kilencven na­pos törvény alapján tartóztat­tak le. a bíróság előtt nem hozhatnak fel bizonyítékokat arra, hogy a börtönben rossz bánásmódban részesültek. Ha mégis megkísérelnék, a parag­rafusok értelmében ezeket a bíróság nem veheti figyelembe és vallomásuknak ez a része nem szolgálhat érvül a véde­lem kezében. »Ez a törvény — mondotta egy magas rangú rendőrtiszt a kilencven napos letartózíatási lehetőségről in­tézkedő paragrafusról — fegv- ver a kezünkben. Mórt aztán igazán köphetünk a bíróság­ra.« 1963-ban a Dél-afrikai Köz­társaságban a különböző, úgy­nevezett biztonsági törvények alapján 3355 embert börtönöz- tek be. Idén március óta az országban 11 politikai perre került sor, 1315 vádlottal, akik közül negyvennégyet halálra ítéltek, tizenkettőt életfogytig­lani börtönre, 994 vádlottat összesen 5713 évi börtönre, egyet pedig 25 korbácsütésre... AZ ENSZ is elítélte a Dél­afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját, és ezzel kapcsola­tos bűncselekményeit, ám a dél-afrikai kormány továbbra is a legkegyetlenebbül számol le politikai ellenfeleivel. Kér­jük a világ közvéleményét, a tiltakozás legkülönbözőbb for­máival igyekezzék oda hatni, hogy a dél-afrikai kormány felhagyjon a gyilkosságokkal, s kénytelen legyen véget vetni annak az embertelen bánás­módnak, amelyben a politikai foglyokat és általában a letar­tóztatottakat részesítik. G. Gardner Johannesburg írja. — A titokban odaküldött megbízottak és ügynökök meg­próbálták rábeszélni arra, hogy változtassa meg vélemé­nyét és tekintélyével támogas­sa Csőmbe kormányát. A kül­döncök nem jutottak semmire Gizengával. A léopoldville-i hatóságok e támogatás meg­szerzése érdekében agyafúrt lelki megpróbáltatásnak vetet­ték alá Gizengát: megerősített 1 őrség kíséretében Jadotville Vcatangai városba szállították ás ugyanabba a börtönbe zár­ták, amelyben annakidején Lumumba sínylődött. Később azután Munongó belügymi­niszter rendeletére Gizengát visszavitték Léopoldville-be és bemutatták a külföldi újság­íróknak. Csőmbe környezete most ar­ról próbálja meggyőzni a vi­lág közvéleményét, hogy amíg Gizenga él, minden rendben van. Valójában azonban Gi­zengát már a halál martalé­kául dobták — írja Hohlov. Több napja nem adnak neki enni. s a kongói biztonsági szolgálat emberei nem is csi­nálnak titkot abból, hogy Gi­zengát rövidesen ismét elszál­lítják Léopoldville-ből — az ország egyik távoli, eldugott sarkába akarják száműzni. (MTI) Kedves ajándék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom