Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1964. december 20 Sikeres körzeti bajnokság sikertelen befejezéssel a siófoki tárásban Tartós lesz-e a fölemelkedés a K. Kinizsinél? Egyetlen NB Ill-as csapat sem nyert olyan biztosan bajnokságot 1964-ben, mint a Kaposvári Kinizsi. Az együttes már csaknem az első fordulóban bebiztosította elsőségét, annak: ellenére, hogy »félidőben« csupán öt pont volt az előnye. A tavaszi idény végére azonban úgy feljavult a csapat, hogy az őszi idény első öt fordulója után már szinte vitathatatlan volt a bajnoksága. Az idei év kétségkívül igen sok sikert hozott a K. Kinizsi labdarúgócsapatának. Már a bajnoki rajt megkezdése előtt látni lehetett, hogy nem úgy fog ebben a bajnokságban szerepelni, mint 1963 őszéin. Várad! Lajos edző 1963-ban, amikor a csapat kiesett az NB II- ből, hozzálátott az átszervezéshez. Türelmet kért, és a vezetők türelmesek is voltak. A sikertelen egyfordulós bajnokság után senki sem követelte az edző fejét, mint ahogy ez — sajnos — a rosszul szereplő labdarúgócsapatoknál szokás. Váradi tudta, hogy új csapatot kell szerveznie. Mint az indulás előtt mondotta, elsősorban szellemében akarta megújítani az együttest. Sikerült is. Jóllehet a tavaszi rajt nem a legjobban indult, a labdarúgók nem vesztették el fejüket. Hamarosan a bajnoki táblázat élére került a csapat, s a vezető helyét nem is engedte át egy pillanatra sem másnak. Részletesen elemezni az eredményeket fölösleges lenne A Kinizsi bainoki sikerei figyelmet keltettek, és ismertek nemcsak Somogybán, hanem országszerte. Az nemkülönben, hogy a csapat egy NB Tl-es csoportban megnyerte a Nvá- ri Kupát. A nyári szünetben meg olyan eredményekkel büszkélkedhettek, mint az Oroszlány fölött aratott 5:2 arányú győzelem vagy az olimpiai válogatottól elszenvedett 4:5 arányú »győzelemmel felérő vereség«. Az NB Ill-as bajnokság fölényes megnyerése meg az imént felsorolt eredménylista maga helyett beszél. Az előbbi siker azt jelenti, hogy a K. Kinizsi ismét a Fölemelkedés útjára lépett 1954-ben ívelt, először fölféle a grafikon. Két év múltán a Kinizsi Flesett az NB II-ből, de újból nekirugaszkodott, s visszatomászta magát az NB II-be. Azonban ekkor sem tudott gyökeret verni. Jött az 1962—63. évi bajnokság, s következett ismét a kiesés. Most, másfél év múltán azonban ismét fölfelé fut a grafikon vonala. Következik újból tehát az NB II. Hogy mit hoz az 1965. év, arról ma még korai volna beszélni. 1964 történetét azonban nem árt egy kissé fölidézni. Nem akarunk üinneprontók lenni, s távol áll tőlünk, hogy kisebbítsük a valóban új szellemű csapat kétségkívül pompás sikerének értékét. A sikerhez nem férhet kétség. Az is biztos, hogy a siker kovácsai nem keveset tettek az idei eredményekért. A »mester«, Váradi Lajos, a fiatal edző bizonyította, hogy nemcsak annak idején, játékos korában volt otthon a zöld gyepen, hanem mint edző is Idtűnő adottságokkal rendelkezik. A szakosztály vezetőitől sok támogatást kapott. A sikerek mögött ott találjuk a sportkör labdarúgó-szakosztálya kollektívájának fáradhatatlan munkáját is. Az a körülmény, hof” az idei bajnokságot szinte tizenhárom-tizennégy játékos küzdötte végig, azt bizonyítja. hogy a szakvezetőknek sikerült egységes csapatot kovácsolniuk. Kovács biztos kezű őre volt a kapunak. A néhány ízben szerepelt Szentes, ha kellett, úgyszintén. A hátvédhármas Balogh—Szigeti—Zag összetételben volt az igazi. Filiszár talán csak maga mondhatná meg, hogy miért nem tudott beleilleszkedni ebbe a sorba. A Szabó^—Bíró fedezetpár, ha elemében volt, nagyszerű ösz- szekötő kapocsnak bizonyult a védők és a támadók között. A csatársor tagjai a végén már egymás gondolatát is ismerték, hisz állandóan egy összetételben szerepeltek, függetlenül attól, hogy ki hányas számú mezt húzott magára. Jutási és Laczkovics, a két szélső, a Kerkai—Herbei—Göncz belsőhármas időnként nagyszerű dolgokat produkált. Azok, aki az említetteken kívül szóhoz jutottak, legföljebb esetenként kellett hogv megoldjanak egy-egy részfeladatot. Ügy fest, hogy ez a csapat sokra képes. De ..; A Kinizsi népes szurkolótábora az idei bajnokságban két csapatot ismert, noha mindkét csapat tagjai egv és ugyanazon személyek voltak. Az »igazi« csapat formája a tavaszi idény végén és a nyári szünetben jutott el a legmagasabb pontra. Az őszi bajnokság kezdeten, maid a jugoszláviai portván egy másik Kinizsit ismertünk meg, amely időnként csak ár- nvéka volt önmagának. És ez figvelmet érdemlő körülmény Az őszi gyengébb sorozatban kiforrásként (nem a szakvezetőktől) gyakran hallottuk: az a tény, hogy a csapat nyolc-tizennégy ponttal vezetett a bajnokságban, visszahúzó erő volt. A tekintélyes előny nem késztette a fiúkat teljes erőkifejtésre. Véleményünk szerint azonban nem ez volt a tartós formahanyatlás elsődleges oka. Inkább egy másik tényező, és ezt a jövőben nem szabad figyelmen kívül hagyni. A K. Kinizsi csaknem ötven edzéssel vágott neki az idei bajnokságnak. A formábaho- zás is kitűnően sikerült, sőt a formában tartás is hosszú időn át. Hisz július—augusztusban még kitűnő formában volt a csapat. Ezután azonban tartós letérés következett. És aligha hisszük, hogy mindez véletlen. A csapat ugyanis, mondhatnánk, teljes erőbedobással küzdötte végig a tavaszi bajnoki forduló?, majd a Nyári Kupa- mérkőzéseket és a presztízsjellegű barátságos találkozókat. Ekkora megterhelést egy ilyen adottságokkal rendelkező csapat nem bírhat el. A Kinizsi is kifáradt. Ez volt a hanyatlás közvetlen oka. A küzdeni tudás azonban nem csökkent. Nemegyszer a szív és a lélek segítette az együttest, hogy gyengébb ellenfeleket minimális különbséggel győzzön le az őszi fordulóban. 1964 tehát a siker éve volt; 1965 is az lehet. Nem kell hozzá más, mint az, hogy a szakvezetők továbbra is biztosítsák azokat a körülményeket, amelyek az együttest hozzásegítették a bajnokság megnyeréséhez. De le kell szűrni az idei év tanulságait is. A Nvári Kupa-mérkőzések és egyéb találkozók kétes értékű dicsőségét úgy learatni, hogy abból a bajnokságban kara származzék a csapatnak, még egyszer nem lenne helyes. Ahhoz, hogy a csapat grafikonja jelenlegi szintién fusson tovább, sőt emelkedjék is, az idei bajnokságból a jo és rossz tapasztalatokat egyaránt le kell vonniuk a szakvezetőknek. Kovács Sándor Annak idején, amikor a legfőbb sporthatóság elfogadásra ajánlotta a járások sportvezetőinek a körzeti bajnokságok rendszerét, Siófokon helyeslésre talált az MTS javaslattervezete. Balogh István, a járási sportszövetség elnöke a különböző szakszövetségek vezetőivel arról beszélt, hogy az új bajnoki rend előse- gítheti a rendszeres sportolást, fejlődést hozhat. A labdarúgók elsőként vállalkoztak a körzeti bajnokság rendjének kialakítására. 1963 őszén, az egyfordulós bajnokság idején sikerrel vizsgázott az új rendszer. Hatvannégy tavaszán már valameny- nyi sportkör helyeslésével indultak meg körzetesítve a bajnoki küzdelmek. Az Északi, a Közép- és a Déli csoportban egyaránt öt-öt- labdarúsócsapat adta le nevezését. Hogy ezt a viszonylag kis számú mezőnyt esztendőn át foglalkoztassák, a járási sportszövetség úgy döntött, hogy négyfordulós bajnokság lesz 1964-ben. Ez az »úiítás« is helyesnek bizonyult. A körzeti bajnokság rendszere kiállta a próbát. Alig-alig akadt egy- egy lemondott mérkőzés. A legvégén. főként a tartalék csapatok egyike-másika ugyan »belefáradt-«. A körzeti bajnokságban is bebizonyosodott. hogy a tartalék csapatok problémája alsóbb szinten csaknem megoldhatatlan. A sok mérkőzés arra kényszerítette a járási labdarúgó-szövetség vezetőit, hogy kellő számú játékvezetőről gondoskodjanak. Ez a törekvés nem mindenben sikerült. A körzeti bajnokság mégis jó. Elősegíti a tömegesítést. Bebizonyosodott, hogy a kis falusi csapatok szívesen utaznak akár többször is a szomszédos községekbe. Nem váltak unalmassá a mérkőzések. Persze az is biztossá vált, hogy a létszámban megnövekedett bajnokság nagyobb- követelményeket támaszt a rendező szövetséggel szemben. A sok mérkőzés sok jó futbaübírcXkívánt volna. Ennek azonban híján vannak a siófoki járásban is, s • nemegyszer szükség-játékvezetőt kellett beállítani. Ez a helvzet természetesen nem állandósítható. Épr>en ezért a Siófoki Járási Labdarúgó Szövetség vezetői a telet arra kívánják felhasználni, hogy megerősítsék a iárás iátékvezető bizottságát. Ü1 erőket igyekeznek bevonni e bizottság munkai ába, új játékvezetőket képeznek ki. Már-már úgy látszott, hogy a körzeti bajnokság százszázalékos sikerrel ér véget e járásban, amikor a befejező szakaszban sok nehézség tornyosult a rendezők elé. A kiírás értelmében ugyanis a három körzeti bajnoknak körmérkőzésen kellett volna eldöntenie az abszolút elsőséget, s azt. hogv kit illet a járási bajnoki cím. Ez azért volt rendkívül fontos, mert a járási bajnok egy osztállyal följebb léphet, bekapcsolódhat a megyei n. osztályú bajnokságba. Nos, a körmérkőzéses döntő fiaskóval végződött. Papíron ugyan van már bajnok a járásban. az a körülmény azonban, ahogy a balatonkilitiek »megnyerték-« ezt a bajnokságot, föltétlenül szót érdemel. Kilitinek a Kötésével és a Balaton föld várral kellett volna megmérkőznie az elsőségért. A döntő találkozókat azonban rendre nem a zöld gyepen, hanem a zöld ászként: Balatoníöldvár csapatának minősítési könyveit nem sikerült előteremteni, emiatt a Kötésé elleni mérkőzés két pontját 0:0 gól- aránnyal a Kötcse kapta. A kötéséi csapat lemondta a Balatonki- liti elleni találkozót, így ez a két pont a kilitieké lett. Úgy látszott, hogy az elsőség kérdése a Bala- tonföldvár—Balatonkiliti mérkőzésen dől majd el. Ezt a meccset a földváriak 3:1 arányban megnyerték a pályán. Minthogy,' azonban csapatukban szerepelt a Balaton- lelléről hazatért, de még' lellei játékosnak számító Zsár és Zsig- mond, továbbá a zamárdi György, Így a fegyelmi bizottság a pályán született 3:l-es eredményt megsemmisítette, s 0:0 gólaránnyal a Balatonkiliti kapta a két pontot. Előállt tehát az a furcsa helyzet, hogy a csoportelső Balaton- kilitinek 0:0 a gólaránya, de 4 pontja van. Ez a körülmény és az, ahogy ecseteltük a »többi mérkőzést-«, bizonyítja, hogy a finálé bizony nem sikerült. Felmerül a kérdés: miért nem? A Balatoníöldvár és a Kötcse tán nem is akar följebb kerülni? Ha nem, akkor célszerűbb lett volna ezt előre megmondani. így nem merült volna fel egy csomó költség, ami a bajnoki döntőkkel kapcsolatban keletkezett. A járás sportve tőinek rengeteg gondot, bajt okozott az ilyenfajta befejezés. S bizony Siófokon most azon gondolkodnak a labdarugó-vezetők, hogy jövőre hogyan lehetne az ilyen ballépést megelőzi. Mert a sikertelen finálé ellenére is most már kitartanak a körzetesítés mellett, amely a sikertelen befejezés ellenére is végeredményben kiállta a próbát. Végezetül álljon itt e járási bajnokság csoportküzdelmeinek végeredménye: Északi csoport 1. Balatonkiliti 16 151 28:13 30 2. Ságvár 16 115 28:3n 22 3. Balatonújhely 16 88 23:23 16 4. Adánd II. 16 412 11:16 8 5. Balatonszabadi 1616 5:23Középcsoport 1. Zamárdi H. 16 12 2 2 43:16 26 2. Balatoníöldvár 16 115 46:23 22 3. Kereki 16 79 30:23 14 4. Bálványos 16 6 1 9 34:37 13 5. Kőröshegy 16 2 1 13 18:53 5 Déli csoport 3. Kötcse 16 13 1 2 38:14 27 2. Teleki 16 6 4 6 28:33 16 3. B.-szemes n. 16 7 1 8 17:24 15 4. Szólád 16 3 4 9 22:31 10 5. B.-szárszó IL 16 3 2 11 15:17 8 A természetjárás a tömegsport szolgálatában A Magyar Testnevelési és Sporttanács a Természetbarát Szövetség átszervezését azért hajtotta végre, hogy a turisztika megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeket tőle a tömegsport fejlesztésében várnak. Alig egy esztendeje szervezték át a természetjáró-mozgalmat, s máris bebizonyosodott, hogy a törekvés sikerült. Eddig meglehetősen keveset hallottunk a természetjárásról mint sportágról, mert csak jóformán azok körében volt ismeretes, akiket a természetes vonzódás hozott a turisták táborába. Ma már egyre több intézmény, vállalat vezetői és dolgozói ismerik föl, hogy a természetjárás a közösségi nevelésnek, az akaraterőnek, a helytállásnak és az egészségfejlesztésnek igen fontos eszköze. A természetbarátok az aktív túrákon felfrissülnek, szervezett ország-világjáró mozgalmuk, kirándulásaik felüdülést jelentenek a részvevőknek. Korábban Somogybán is sok olyan ember volt, aki évtizedeken keresztül alig mozdult ki szűkebb környezetéből. A természetjárás százakat és százakat mozgósított, s ma ezek az egykor otthon ülők utaznak, látnak, tapasztalnak. Személyesen győződnek meg arról, hogy milyen szép a természet, s hogy dolgozó népünk országszerte milyen csodálatos dolgokat alkot. Sokan ismerkedtek meg< a szomszédos baráti államok természeti szépségeivel is. Megyénkben annak idején újat jelentett a Zselic Sportkör megalakulása. Ez a sportkör él, s ha szerényen is, de működik. Egymás után alakulnak meg a járási székhelyeken e sportkör természetjáró szakosztályai. A Zselic SK sikerei arra ösztönzik a többi sportkört, hogy költségvetésükben helyet kapjon a természetjáró szakosztály. Megyénkben ma még kevés a turistalétesítmény. Majdnem ez állít korlátot a gyorsabb fejlődésnek. Éppen ezért a természetbarátok legfőbb törekvése, hogy változtassanak ezen a helyzeten. Bizonyos fokig tapasztalatszerzés céljából keresik föl a sportág vezetői más megyék turístalétesítmé- nyeit, tanulmányozzák, hogy Somogybán miként lehetne hasonlókat teremteni. Gyakorlati példákkal lehet bizonyítani. hogy nöttön-nől a természetjárás népszerűsége. Az újonnan alakult szakosztályok ma ugyan még nem versenyszerűen kapcsolódnak be a sportéletbe, de nem is ez a döntő, hanem az, hogy rendszeresen sportolnak. Rövid egy év távlatából megállapíthatjuk, hogy a tömegesítés terén a somogyi természetjárók hathatós segítséget nyújtottak a megye sportéletének. ASZTALITENISZ A Zselickislah és a Toponár a kaposvári járás bajnoka Fontos mérkőzést játszanak ma a K. Petőfi sakkozói Folytatódik a sakkozók NB Il-es küzdelme. Az év utolsó mérkőzése ugyan nem jelent évzárást ebben a sportágban, mert itt még őszi-tavaszi rend alapján folyik a bajnokság. A mai mérkőzés Kaposváron a K. Petőfi szempontjából igen jelentős. A kaposváriak a Ganz-MÁVAG csapatát látják vendégül. A fővárosiaknak 33,5 pontjuk van, s kilencedikek a táblázaton. A Petőfi 30,5 pontos. Kaposvári győzelem esetén a Petőfi Korábban hírül adtuk, hogy a kaposvári járásban tizenkilenc csapat részvételével férfi tálnál fejezték be valahogy ek- és női bajnokság kezdődött, Már-már úgy látszott, hogy kettős zselickislaki sikerrel ér véget a bajnokság. A kislaknak azonban nem tudtak megbirkózni a tapasztaltabb Toponárral. Legalábbis a fiúk nem. A lányok azonban igen. Herner Kálmán pedagógus tanítványai — mint a bajnokságban láttuk — egy esztendő alatt nagyon sokat fejlődtek. Egyáltalán nem biztos, hogy a zselickislakiak a spartakiádo- kon esetleg nem törnek még előbbre. A Kaposvári Járási Asztali- tenisz Szövetség vezetői úgy döntöttek, hogy a mostani bajnokság érmeit majd a járási jelentősen előbbre léphetne a táb- lázaton. Igaz viszont, hogy a két csapat eddigi találkozóin rendre a Ganz nyert. A kaposváriak most meg akarják törni ezt a sorozatit. Újság a Petőfinél, hogy H. Kovács még mindig nem játszhat, viszont valószínűleg ismét csatasorba áll Marton, akivel erősödne a csapat. A mérkőzés ma délelőtt 9 órakor kezdődik a megyei tanács épületében. spartakiáddöntőn adják át 1— 3. helyezetteknek. A járási bajnokság végeredménye: Férfiak 1. Toponár 12 12 60:5 24 2. Zselickislak 12 11 1 58:10 22 3. Baté 12 10 2 53:15 20 4. BÜSSÜ 12 9 3 46:21 18 5. Magyaratád 12 8 4 45:27 16 6. Nagyberki 12 5 7 37:39 10 7. Bárdudvarnok 12 5 7 28:37 10 8. Büssü II. 12 4 8 26:41 8 9. Zselickislak II. 12 4 8 26:43 8 10. Igái 12 3 9 23:48 6 11. Simonfa 12 3 9 18:45 6 12. Hetes 12 1 11 6:52 2 13. Kaposszerdah. 12 1 11 5:50 2 Nők 1. Zselickislak 5 515:2 10 2. Toponár 5 4 1 12:9 8 3. Mezőcsokonya 5 3 2 11:9 6 4. Igái 5 2 3 10:10 4 5. Báté 5 14 5:12 2 6. Kaposszerdaheiy 5-5 4:15HANGULATOS LAKÁS - KELLEMES OTTHON „HANQUí >A‘i ’ , ff NYO ' Rendezze be lakását új bútorral! |';W tel®! Kékes, Mohács, Rába, Csillag, Hangulat, Balaton A legújabb kivitelű hazai és modern külföldi garnitúra, fotelek, rekamiék, hálószobák KONYHABÚTOROK nagy választékban kaphatók a FŐLDMŰVESSZÖVETKEZETI bútorboltokban.