Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-18 / 270. szám
SomoggiNéplap A ? MSZMP MgGY'E! PÍ7ÖTT5ÁGA.£S'A MEGYEI TANÁCS L At>J A Évi kétszázmilli... Ötmillió Jókai-kötet „Becsületkosár" — Kincses-könyvek — Szövetkezeti kézi könyvtárak — „Fehér foltok" alkonya ÖT EV ALATT nyolcvan- millióról csaknem kétszáz- millió forintra emelkedett a vidéki könyvforgalom értéke. Azaz egy falusi ember évente átlagosan 16,80 forintért vásárol könyvet. Milyeneket? Jókai műveinek példányszáma elérte az öt-, Móricz Zsig- monddé a négy-, Mikszáth Kálmáné a három-, Petőfi Sándoré a másfél milliót. Aligha akad olyan vidéki ház, amelyben ne találkoznánk egy-egy példányukkal. A terjesztők »hadserege« kilen cezres létszámú: vidéki pedagógusok, lelkes fiatalok, földművesszövetkezeti dolgozók, tsz-parasztok, népművelők. Környezetük könyvbizományosként ismeri őket: mindig lehet náluk érdekes olvasnivalót kapni. Ök terjesztik például a népszerű Kincses-sorozatot, amelynek köteteit a földművesszövetkezeti könyvterjesztők javaslata alapján adja ki a Szépirodalmi Kiadó. A karácsonyi könyvvásár során bizonyára sokan veszik majd meg a sorozat legújabbját: a népszerű mai írók, Fejes Endre, Csőért Sándor, Szabó István, Kamondy László, Sánta Fe~ renc írásait tartalmazó Szivárvány című antológiáját. Jövőre pedig a többi között a Toldi, az Egri csillagok, a Bánk bán, az Ember tragédiája, a Csongor és Tünde jut el az áldozatkész terjesztők révén — a Kincses-sorozat keretében — vidékre. A SZÖVETKEZETI KÖNYV- TERJESZTŐ VÁLLALAT központjában őriznek egy közönséges fonott kosarat. Az elsőt, amit egy évvel ezelőtt a tiszántúli kispajtások háztól házig vittek. Ha kinyitották, a könyvek mellett két füzetet és egy perselyt találtak. Az egyik füzetben a keresett, de nem talált könyvcímek sorakoztak, a másikban a megvásároltaké, amelyeknek árát a perselybe tették. A nem talált köteteket a következő kosárral küldték el az ily módon vásárlóvá váltakhoz. Immár nemcsak a Tiszántúlon, hanem mind több helyen foAz Idegenforgalmi Hivatal munkáját vitatták meg a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap délelőtti ülésén. A végleges statisztika szerint 1964-ben (szeptember 30-ig) a hétvégi Hét végi forgalom a Balatonon (Tudósítónktól.) A múlt hét végén, szombaton és vasárnap napsütéses, kellemes őszi idő köszöntött a Balatonra. Már reggel 7 órakor a körzeti időjárásjelentás szerint a legmagasabb hőmérsékletet Siófokon mérték. A meteorológusok jóslata ezekben a napokban be is vált. Szombaton és vasárnap a nyári utószezonéhoz hasonló számban jelentek meg a ví- kendezők a tó partján. A szántódi kompnál például vasárnap 300 gépjármű és több ezer utas fordult meg. (Tudósítónktól.) Dr. Mohay András nagyatádi gyermekorvost tízhetes kórházi gyakorlatra, szakmai továbbképzésre rendelték be Kaposvárra a gyermekosztályra. Mohay doktor a nagyatádi bölcsödét naponta meggadják szívesen esténként a »becsületkosár«-ral betoppanó fiatalokat. Igaz, sok házban hiába várják őket, mert — kevés a kosár. A forgalomban levő ezer mellé legalább még ezerötszázra lenne szükség: a kosárfonó ktsz azonban csak jövőre tudja teljesíteni a kérést. Addig hónuk alatti csomagokkal járják vasárnaponként a falvakat a fiatalok. »Minden házba könyvet!« — vallják, s munkájuk erredménye igen örvendetes. Már van olyan helység, ahol az egy lakosra jutó évi könyvvásárlás összege eléri a 41 forintot. Az igények is nőnek. Nemcsak a tetszetősebb köntösű könyvek kelendősége szól emellett: a három-négy forintos Olcsókönyvtár forgalmát immár meghaladja a drágább, keménykötésű köteteké. Az igényesség tárgyköri megoszlást is jelent. A Solohov, Sartre, Ehrenburg, Aragon iránti érdeklődéssel mindjobban számolni kell a könyvkiadásnak: a falu értelmisége és iskolázottabb fiatalsága e tekintetben már városi mércét kíván. FIGYELEMREMÉLTÓ A MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖNYVEK SIKERE. A három-négy évvel ezelőtti négyötezres átlagos példányszám ma már csepp a tengerben. Egy-egy népszerű gyümölcsös szőlőtermesztési, növényvédelmi vagy állattenyésztési szakkönyvből még húszezer se elég. Főleg, ha stílusa népszerű, könnyen érthető, s gyakorlati tanácsokat is ad. Az érdeklődés növelését szolgálják a szakíró-olvasó találkozók, hiszen céljuk nemcsak a háztáji gazdaságokban hasznosítható ismereteket közlő, hanem a kollektív gazdálkodás szakszerűbbé válását elősegítő szakkönyvek népszerűsítése is. A földművesszövetkezeti könyvterjesztők több ajánló bibliográfiát, könyvjegyzéket állítanak össze, amelyek a szövetkezeti kézikönyvtárakban nélkülözhetetlen kötetek felsorolását tartalmazzák. kirándulókkal együtt csaknem 1 300 000 üdülővendég tartózkodott a Balaton déli partján. A külföldi turisták száma több mint négyszeresére emelkedett a nyáron. Forró ritmusok A határőrséq zenekaránál; Slangversenye Barcson (Tudósítónktól.) A Határőrség Országos Parancsnokságának Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitüntetett központi zenekara november 15-én a könnyűzene-irodalom gyöngyszemeiből hangversenyt adott a barcsi művelődési házban. A nagyterem zsúfolásig megtelt. A műsorban a klasszikus zeneirodalom nagy tánczenekarra írt művei és népszerű táncdalok szerepeltek. A Forró ritmusok című est szólistái Györki Tilda és Kárpáti Jenő voltak, a zenekart Farkas István határőr őrnagy vezényelte. látogatta, állandó orvosi felügyeletet biztosított. A bölcsődéből naponta 15—20 gyermek hiányzik. A beteg gyermekeket a körzeti orvosok kezelik. Az egészségügyi osztály gondoskodjon dr. Mohay helyettesítéséről — ezt kérik a nagyatádiak. A februárban megrendezendő Mezőgazdasági Könyvhónap középpontjába is a szakkönyvek kerülnek. A Mezőgazdasági Kiadó erre az alkalomra megjelenő népszerű kiadványai — ezúttal először — ízléses vitrinekben eljutnak az iskolák, a szaktanfolyamok, a tojásbegyűjtők, az állatfelvásárlók, a művelődési házak, a tanácsok legforgalmasabb pontjaira, hogy fölkeltsék az érdeklődést. A kiállítások, író-olvasó találkozók, mező- gazdasági ankétok célja is hasonló: már megalakultak a megyei és a járási előkészítő bizottságok, amelyek a könyvhónap helyi »vezérkarai« lesznek. S A »FEHÉR FOLTOK?« Sajnos, még vannak: akad olyan község, amelynek lakói mindössze 29 fillért költenek évenként könyvekre. A tanyákra ugyancsak ritkán jutnak el a kultúra követei. Éppen ezért minden megyében szükség lenne »mozgó könyvesboltra«. A jövő talán ezt a problémát is megoldja. De addig is felbecsülhetetlen segítséget jelentene, ha a helyi népművelési feladatok között a könyvterjesztéssel is számolnának. Veszprémi Miklós ( A nénike a második emele- ti lakás ablakában a porron- I gyot rázta. Egy óvatlan moz- I dalát, és a porrongy, mint barna zászló, lefelé lengedezett a szélben. A ház előtti fa csupasz ága hirtelen bársonydíszt kapott. A porrongy ugyanis valaha szebb napokat látott: csipkés, barna bársony- ruhához tartozott. Ebből a ruhából maradt meg ez a darabka, amely hosszú évek óta porrongyként hasznosította magát. Az idős asszony partvist kerített, s úgy, ahogy volt, pongyolában az utcára sietett, és a fa alá állt. A ruhamaradék azonban nagyon magasan kötött ki, nem lehetett a hosz- szú partvissal sem elérni. —• Hozzon csak ki innen a boltból egy széket! — szólt a néni a ház bámészkodó lakójának. A székről sem lehetett a porrongyot megcélozni. — No, majd én — mondta a boltból kisiető nyakigláb eladó. De még mindig hiányzott néhány centi a partvis vége és az ágon libegő porrongy között. — A Béla kellene ide, ő százkilencven centi — mondta az eladó, és visszatért a boltba. A járókelők megálltak a színhely előtt, hiszen Pesten mindenre akad néző, akár baleset az, akár árurakodás, építkezés, idejétmúlt plakát, vagy bármi, ami fölkeltheti a figyelmet. Hogyne állnának meg, amikor egy öreg néni toporog a fa körül, s mindenki a magasba figyel. Kövekkel is dobálták a rongyot, a bársonydarab mégsem volt hajlandó leesni. Azután valaki létráért ment. Egy kövér nő méltatlankodni kezdett: — Ilyen felhajtást csinálni egy vacak rongy_ miatt! Itt a boltban pár fillérért kaphatna újat. Több se kellett a mellette álló asszonynak. Mérgesen kiáltott a másikra: 1300 000 üdülő a somogyi parton Bölcsőde orvos nélkül Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága cs a Somogy mec.vei Tanács lapja. Főszerkesztő» W1RTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megye» Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka s u. i. Telefon 15 1«. Felelős kiadó» Szabó Gábor. Beküldött Kéziratot nem őrzünk meg. es nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyt postahivataloknál es postáskézbesitőknéL Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. Én egy komoly úriember vagyok, ez, úgy hiszem, látszik rajtam. A szemüvegben nincsen üveg, csak azért hordom, mert jól áll, a pipa viszont i ^ szenvedélyem a dohányzás. Mellesleg derbygyo vagyok. A budapesti kutyakiáüításon én voltam a;, ryik sztár. Azért vágok komoly pofát, mert ilyenkor *a*ározottan hasonlítok Goldwaterre. Vasárnapi ebéd — de miből? Műszakváltáskor megtelik emberekkel a kaposvári Dimitrov utca. Ilyenkor szombaton mindenki siet, ki műszakkezdésre, ki bevásárolni. Szabó Jánosné, a Kaposvári Ruhaüzem Lengyel-szalagjának dolgozója könnyű nylonhálót lóbál a kezében. Vásárolni indul ő is, mielőtt hazamegy. Hozzá csatlakozom, örömmel fogadja a segítséget. — Legalább amíg a pultnál vagyok, sorba áll a pénztárnál ... ötre szeretnék hazaérni, a televízió közvetítést ad az üzemről. — Ötre? Hiszen két óra múlott ... Nem válaszol. A másnapi ebédről érdeklődöm. — Nem terveztem előre... — mondja, s vállat von. — Nem is lehet. Majd amit kapok ... Tejet szeretne venni a tésztához. De a csemegeboltokban már elfogyott, a tejivók bezártak. — A délelőttösök minden szombaton így járnak — kezdi az asszony. — Jó lenne, ha legalább egy tejbolt nyitva tartana délután. Nem vigasz az, hogy holnap délelőtt is lehet venni, eddig még sohasem sikerült. Elkapkodták. Sokan vannak a Május 1. utcai zöldségboltban. Nem állunk be a sorba, csak úgy kérdezzük az egyik eladótól: — Mák van? — Nincs ... — Mikor kapnak? — Talán karácsonyra. A Fővárosi Csemegekereskedelmi Vállalat boltja sohasem üres, de talán ilyenkor van a »csúcstömeg«. Ide nem érdemes egyedül jönni vásárolni, hármas sor á pult előtt, sor a pénztárnál. Zsemlét kérünk, de már elfogyott; uborkát, tepertőt vásárolunk, a mai ebéd agy részét. Beszerző kőrútunk következő állomása a húsbolt. Ajtajában egy percre megállunk. Csak marhahús van, az is már alig, viszont legalább ötvenen szeretnének belőle. — Talán még jut — szól oda Szabóné, s beáll a többiek mögé. Várunk, hallgatjuk a párbeszédeket, megjegyzéseket. Még tizennégyen, aztán tizenket- ten, tízen állnak Szabóné előtt, s vészesen fogy a hús. Az órára pillantok, negyed négy. Végre sikerül. Egy kis sorállás a pénztárnál, aztán megint a pultnál, s már kint is vagyunk az utcán. Szabónénak sikerült, de az utánunk érkezettek már aligha kaptak. A Széchenyi téri önkiszolgáló üzletben vesszük meg a többi élelmiszert, mivel ez van legközelebb Szabóékhoz. Közben a férj is megjelenik motorral, hogy segitse hazaszállítani a csomagokat. Az asszony három kiló rizst vesz le a polcról. — Ez szép tiszta, nem kell válogatni — mutat rá. A papíron felírás: egyiptomi import. Liszt, cukor, zsír, feketekávé kerül a kosárba, babérlevelet azonban hiába keresünk. Ügy látszik, ez is hiánycikk. Sorbaállás a pénztár előtt, aztán végzünk is a beszerzéssel. — így megy ez minden szombaton — sóhajt Szabóné —, otthon aztán jön a takarítás, mosás, főzés. De még ha az ember kaphatna azt, amit akar... ! Berreg a motor, indulnak. — Látja, ez a második műszak »előműszakja« — mondja az asszony a motorról. De néha nehezebb, mint a másik... Strubl Márta — Szép kis háziasszony maga! Még hogy vacak! És par fillér a boltban! A jó porrongy igenis érték. Igaza van a néninek. A porrongyot is meg kell becsülni. A P0M0NGI A kövér megvetően legyintett: — Nem vitatkozom. Egyébként telefonáljon a tűzoltóknak. Azok leszedik ... Nulla ötös. És elsietett nagy sajnálatára a többieknek. Amíg a veszekedés folyt, hoztak egy sámlit, rátették a székre, és onnan a partvissal végre elérték a barna bársonydarabkát, amelyet a néniké örömmel szorított magához. — Érdemes volt ezért ilyen küzdelmet vívni? — kérdezte egy fiatal nő. — Hideg van, és a nénikén nincs meleg ruha. Megérte? Az öregasszony összehúzta magán a pongyolát, és a kapuból szólt vissza: — Megérte, kedves. Persze, otthagytam volna, ha közönséges porrongy lenne. De emlék ... Nagyon kedves báli emlék... Palásti László IP* i a u • » * so&ox Közvetlenség... A napokban a rádió ipari rovatának egyik munkatársa járt Kaposváron, s már másnap ezzel fogadott: — Nahát, milyen közvetlenek a kaposváriak! S mindjárt el is mondta, hogy miért. A ruhaüzemről akart riportot készíteni, s mivel a Május 1. utca felől nem mehetett be, az egyik munkáshoz fordult segítségért. — A Dimitrov utcánál nyitottak egy bejáratot — hangzott a válasz. Mielőtt megköszönhette volna az útbaigazítást, informátora megkérdezte. — Oda megy? A kapu alatt ásnak egy nagy gödröt, kérdezze már meg, hogy hogyan vigyem oda az aknát, nem bírom el. Jöjjenek segíteni. Természetesen zamatos magyarsággal fejezte ki mindezt, megfelelően elhelyezve a különféle hangulatfestő kifejezéseket. A rádiós megígérte az üzenet továbbítását, s ígéretéhez híven tolmácsolta is egy vörös hajú embernek a másik bejáratnál. Káromkodás volt a válasz, amelyben az üzenetküldőt éghajlatváltozásra javasolta az illető. — Menjen vissza, mondja meg neki, hogy ... A riporter — aki különben semmin se csodálkozik — közölte, hogy már nem megy vissza. — Miért nem? Nem ér rá? — csodálkozott az ember. Nem, ő nem ért rá, várták az üzemben. Csak annyi ideje volt, hogy megállapítsa, milyen családias is a viszony Kaposváron, például egy építkezésen, mennyire maguk közé fogadják az emberek az idegent . .. — lita A marcali járás egyik iskolájában hangzott el az óra befejező mondataként: — Gyerekek, most tegyétek hátra a kezeteket, és csomagoljatok össze! Párizs — szerelmespárok nélkül? Pierre Menuel párizsi városatya levelet intézett a Szajna-parti főváros polgár- mesteréhez, és ebben különös dolgot követelt: tűnjenek el a szerelmespárok a Tuilleriák kertjéből, a Luxembourg parkból és Párizs minden nyilvános parkjából. A követelés nem talált visszhangra. A Paris Jour című napilap első oldalán — Johnson amerikai elnök választási győzelme mellett — vastag betűkkel a következőket hozta: »Párizs szerelmespárok nélkül éppoly szomorú lenne, mint az időjárás napsütés nélkül.« Káposztaverseny Az NSZK-ban káposztaversenyt rendeztek, amelyen szakemberekből álló zsűri állapította meg, hogy az ország mely részében teremnek a legnagyobb káposztafejek. A »káposztabajnok«- címet egy Felső-Flijorország- ban termett 13,8 kilogrammos káposztafej nyerte. A versenyben »diszkvalifikáltak« egy 14,8 kilós káposztafejet, amelyet termelője csalárd módon vízbe mártott, hogy fokozza a súlyát.
