Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

Befejezés előtt Felszabadulási kulturális szemlére készülnek műkedvelő művészeti együtteseink MSZMP MEGVÉÍ.ftt?GtTSAGA ÉS A MEGYEI TANIACS L/\PJA 3Céjp,e,k cl Jflejél a b eidcí // emui rr Színházunk nemrégen mu­tatta be a Strauss-művekből összeállított operettet. A darab muzsikája és cselekménye a keringők városába, Bécsbe vi­szi el a közönséget: Strohma­yer pékmester boltjába, Sedel- mayerné kertvendéglőjébe és a legendás bécsi erdőbe, amely világhírű lett az ifjú Strauss János muzsikája nyomán. Becsben mindenki szerelmes. Egy kedves pár az idő­sebb korosztályból... (Máriáss József és Gábor Mara.) .és egy kedves pár a serdülő korosztályból. (Mikes Emma és Kiss László.) Amikor kiderül Pechvogel turpissága... (Márláss Jó­zsef, Kun Vilmos és Szabó Ibi.) Fiatal somogyi költő kitüntetése (Tudósítónktól.) A Baranya megyei Tanács V. B., a Pécsi Városi Tanács ,V. B. és a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsa által alapított művészeti díj III. fo­kozatával tüntették ki novem­ber 7-e alkalmából Berták László somogyi költőt, nagy­atádi könyvtárost. A kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat a Baranya me­gyei Pártbizottságon adták át a fiatal költőnek. Ugyancsak a művészeti díj III. fokozatát kapták Makay Ida és Galam­bosa László költők, a Berták Lászlóval közösen megjelente­tett Lengő fényhidak című kö­tet Baranya megyei szerzői. A három fiatal költő verses­kötetének vitáját november 12-én rendezik meg a Jelenkor szerkesztőségében Pécsen. 13- án a Pécsi Tanárképző Főisko­lán, 14-én Pécsváradon, 1.5-én pedig Somogyapátiban kerül sor a három költő és olvasóik találkozására. Telefon nélkül Több ezren laknak a don- neri városrészben, de csak kevés embernek van tele­fonja. Ezért igen fontos szerepet tölt be a gyógy­szertár előtti nyilvános állo­más. Innen lehet telefonál­ni éjszaka, ha orvosra, men­tőre vagy taxira van szük­ség. Néhány hete azonban leszerelték az állomást. Azt ígérték, hogy hamarosan másikat állítanak fel helyet­te. A nyilvános telefonállo­más azonban még ma is hiányzik. Egy városrészt nem sza­badna hetekig nyilvános te­lefonállomás nélkül hagyni. Mielőbb váltsa valóra ígére­tét a posta műszaki igazga­tósága! BEFEJEZÉSHEZ KÖZELE­DIK az ötéves kulturális szem­lesorozat. A záró évet — az MSZMP Központi Bizottságá­nak Agitációs és Propaganda Bizottságánál! állásfoglalása szerint — a KISZ, a SZOT és a tanácsok mint Felszabadulá­si kulturális szemlét rendezik meg. Hogyan zajlik le az 1964—65. évi Latinka kulturális szemle ötödik, befejező szakasza? A megyei operatív bizottság tájékoztatása szerint a szem­lét némi változtatással az elő­ző évi irányelvek alapján szer­vezik meg és bonyolítják le. Az idén is kiterjed ez a moz­galom a kulturális élet szinte mindegyik ágára, felöleli a fel­nőttoktatást, az ismeretterjesz­tést, a klubéletet és a műked­velő művészeti munkát. Rész­letes elbírálásra, értékelésre azonban ezúttal is csak a ve­télkedők, a bajnokságok, a Jó­zsef Attila olvasómozgalom, a pályázatok, a művészeti szak­körök bemutatói alapján kerül sor. A helyi és a körzeti bemu­tatókat most korábban rende­zik meg, úgy, hogy a járási be­mutatók 1965. április 25-ig vé­get érjenek. Az ötéves kultu­rális szemlesorozat májusban megyei bemutatóval fejeződik be. A kulturális szemle kere­tében ismét megrendezik a »•Ki mit tud?« járási, illetve megyei vetélkedőket. A FELSZABADULÁSI KULTURÁLIS SZEMLE cél­kitűzés is. A név itt egyúttal azt is jelzi, hogy az eserr.é- nyekfek, rendezvényeknek szellemükben, eszmeiségükben és színvonalukban méltókép­pen tükrözniük kell az elmúlt két évtized kulturális forradal­mának eredményeit, fejlődé­sünket. Ez indokolja azt is, hogy most — eddigi tapasztalataink alapján — korábban szólunk a kulturális szemle előkészüle­teiről, irányelveiről, s néhány fontosabb gyakorlati kérdésről. Milyen művészeti ágakban várható előbbre lépés a kultu­rális szemle záró évében? Ott — azokban a művészeti ágak­ban, azoknál a csoportoknál —, ahol idejekorán és kellő megfontolással határoznak ar­ról, hogy milyen művészeti ágakban és milyen műsorral szerepeljenek. Művészeti cso­Könyvvasárnap volt Lábodon (Tudósítónktól.) Az őszi megyei könyvhetek alkalmából november 8-án könyvvasárnapot rendezlek Lábodon. Délelőtt úttörők ‘S KISZ-fiatalok könyveskosa­rakkal keresték föl a lakókat. Tíz órakor könyvkiállítás nyílt a művelődési otthonban, dél­után pedig a gyermekek részé­re rendezett mesedélutánon ta­lálkozott ifjú olvasóival Ko­csisné Szirmai Fóris Mária író. Este hat órakor író—olvasó ta­lálkozó kezdődött, melyen Ber- tók László költő olvasott fel legújabb verseiből. Az esten a Gábor Andor Járási Művelő­dési Ház irodalmi színpada adott műsort. Az ünnepségsorozat nagysza­bású könyvesbállal zárult. A bál tiszta bevételéből könyve­ket sorsoltak ki. „Vinni kell a harcot.. 55 éve halt meg Gyulai Pál Az 1826-ban Kolozsváron született és 55 évvel ezelőtt — tehát 83 esztendős korában — Budapesten meghalt Gyulai Pál soha nem tudta levetni a hivatalnoksorba jutott ne­mesi család környezetéből magába szívott politikai kon- zervatizmust. Tudjuk, hogy Görgeyt Kossuth Lajos és Deák Ferencet, de Széli Kálmánt is Teleki László elé helyezte. Ugyanakkor azonban az irodalomban a realizmus harcos híve volt, és rendkívül élesen támadta az életet hazugul »megszépítő«, a valóságot leegyszerűsítő, ahogy ő fogal­mazta, »a legendákat gyártó« irodalmi műveket. Gyulai rengeteg kritikát írt: a magyar irodalom ütő­erén tartotta kezét. Irt regényeket, novellákat, verses elbe­széléseket, lírai költeményeket is. De művészi alkotásainál — nevelői, irodalomszervezői munkásságánál is — fontosabb világos esztétikai • elveken alapuló, a művekben a valóság és az. élet vonásait kereső kritikai tevékenysége. Nem feled­hetjük: ő fedezte föl a magyar irodalomtörténet számára Katona József Bánk bánját; ő írta az első, modern szem­léletű Vörösmarty-tanulmányt; s egész életében küzdött az ál- és félműveltség, az olcsó eredetieskedés, a szélhámos kozmopolitizmus ellen. Ezeket az érdemeit fölismerve bú­csúzott versben Ady Endre Gyulai Páltól. A »Harcos Gyu­lai Pál« című költeménye tisztelgés előtte: »— Sorsunkat hordta, nem csupán a kardot, S a sorsvivők el nem mehetnek. Hol álom-pipák ős füstje kavargóit, Szívig ét csontig vinni kell a harcot« A. G. portjaink többsége ilyentájt, novemberben szedi össze erőit, és kezdi meg a munkát. A csoportok tagjai szinte minden évben változnak, cserélődnek. Ez megnehezíti a felkészülést. Helyes lenne, ha népműve­lőink — a kevesebbet, de job­ban elv alapján — csak olyan művészeti ágban, illetve ágak­ban jelentkeznének a szemlé­re, amelyekben megvannak a munka föltételei. Legutóbb a nagyatádi járási szemlén találkoztunk olyan énekkarral is, amely a bemu­tató előtt egy-két hónappal kezdte meg a próbákat »köze­ledik a szemle, csináljunk már valamit« jelszóval. A La­tinka Sándor kulturális szem­le művészeti bemutatói — évek óta hangoztatjuk ezt — egy-egy műkedvelő együttes tartósabb időn át (a cél: egész évben) végzett elmélyült, kol­lektív munkájának a szemlé­je. A mindenáron való szerep­lés — megfelelő színvonal és követelmények nélkül — csali felszínességet tükrözhet. Fon­tos tehát idejében eldönteni, mivel szerepeljenek műkedve­lőink, és fontos kellő időben hozzákezdeni a felkészüléshez. Sok nehézséggel küszködnek műkedvelő csoportjaink. Kö­rülményes az egyéni szabad­idő egyeztetése, a próbák meg­tartása; sok fiatal a községtől távol dolgozik, és este jár ha­za; ősszel bevonulnak a fiata­lok stb. Hasonló nehézségek a legtöbb helyen fennállnak, így megbecsülést, támogatást érde­melnek azok a csoportok, ame­lyek elhárítva ezeket az aka­dályokat, eredményes munkát végeznek. KÉT FONTOS KÖVETEL­MÉNYT kellene szem előtt tartani. Az egyik az egyéni felelősség. Egy mindenkiért ... Azaz lelkiismereti kérdés le­gyen a csoport minden tagjá­nak a próbákon való megjele­nés, a fegyelmezett munka — a kollektíva érdeke. A másik követelmény az, hogy valóban közösséggé ötvöződjék a mű­kedvelő csoport, és ne csak a próbákon, a munkában, hanem fehér asztal mellett vagy klub­esteken, közös családi összejö­veteleken, színházlátogatáson is találkozzanak egymással. Rendkívül fontos a műsor helyes megválasztása, és az, hogy a kulturális szemle irá­nyítói előtt ne legyenek fehér foltok. Sajnos, még a múlt év­ben is megtörtént, hogy a bar­csi járási bemutatón az egyik színjátszó csoport avítt, nép­színmű hangvételű színdarab­részlettel vehetett részt. Na­gyobb segítséget érdemelné­nek műkedvelő együtteseink a felkészülés idején a Népműve­lési Tanácsadó szakbizottsá­gaitól is. Ezt a támogatási nyilván meg is kapnák, ha a szakbizottság tagjainak — tár­sadalmi, azaz Kaposváron dol­gozó emberekről van szó! — megyei kulturális szerveink biztosítanák az esti gépkocsi­kiszállások lehetőségét. Ez nagy szakmai segítséget jelen­tene műkedvelő együtteseink­nek. A LEGUTÓBBI JÁRÁSI BEMUTATÓKON sok biztató, örvendetes jelenséggel is ta­lálkoztunk. Akik látták, hal­lották őket, ma is szívesen emlékeznek például a szöllős- kislaki, a mesztegnyői népi együttesek műsorszámaira, a fonyódi gimnazisták vokál- együttesére, a Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat tánczenekará­ra, egy-két kezdő kórus szárnypróbálgatására, hogy csak néhányat említsünk. Ilyen friss, üde hangok, kor­szerűség, eredeti ötletek, szín­vonalas produkciók jellemez­zék ötéves kulturális szemleso­rozatunk záró bemutatóit is. Ezek tükrözik majd méltókép­pen a Felszabadulási kulturá­lis szemle eszmeiségét, kultu­rális fejlődésünk eredményeit. Wallinger Endre Röviden, de szellemesen Azt állítja, hogy mindent közölt velem, amit megtu­dott. Lebecsüli magát: sok­kal többet mondott, mint amennyit tudott. * * * Képes vagyok komolyan dolgozni, ha erre kerül a sor. De eddig sohasem ke­rült sor rá. * * * Valamennyien a majom­tól származunk, de egye­seknél jobban meglátszik. * * * Némelyek néhány évi há­zasság után a nyakukon vi­selik a jegygyűrűt. Nem cso­da, ha szorítja őket. * * * Az előadó az, aki alvás közben beszél. A mások al­vása közben. * * * Milyen könnyen elnézi a világ azokat a hibákat, ame­lyek nincsenek bennünk. * * * Miután látja, hogy min­den könyvkiadó elutasítja, elhatározza, hogy az utókor számára fog írni. * * » Volt idő, amikor senki sem mondott ellen a férfinak. Akkor volt ez, amikor Ádámnak még megvolt minden bordája. * * * Könnyebb tanácsot adni, mint elfogadni. * . * Nem az számít, hogy a felhőkig ér a fejed, hanem az, hogy a lábad megálljon a földön. • * * Florica mondja férjének: — Milyen kár, hogy nem nagyobb a fizetésed! Milyen szívesen vásárolnék neked ajándékot. Nicolae Minca * * * S. L. Spencer edinburghi kereskedő adóját váratlanul leszállították. A napokban meg is kapta az adóhivatal döntését benne a magyará­zattal: »Értesültünk róla, hogy nemrégiben házasságot kötött, emiatt üzemköltségei megnövekedtek. Méltányos­nak találjuk, hogy »csök­kentsük adóját«. * * * Robert Kennedy egy vá­lasztási gyűlésen szerfölött kínos helyzetbe került. Egy fiatalember nekiszögezte a kérdést: — Mit szándékozik tenni, hogy meggátolja a lakosság túlszaporodását? — Sajnos, nem tartom magamat mértéltadónak — mondotta, és a feleségére mutatott. Robert Kennedyné szem­mel láthatólag gyermeket Az angol egészségvédelmi intézet élénk propaganda­hadjáratot indított, hogy meggyőzze a munkásokat: legdrágább kincsük a sze­mük, viseljenek hát védő- szemüveget. • Az akciót előmozdító pla­káton egy a szokványosnál is csinosabb leányzó látható, amint éppen védőszemüve­get visel. Egyebet nem. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanár» lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. z. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telelőn !5 15. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesltőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 fő­index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, tatinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom