Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-06 / 261. szám

Péntek, 1964. november 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP 4 futtat) szegénye Keserűség és kiábrándultság áradt Bajzik Ferenc vései tsz- tag levelének minden sorából. Az Üj Élet Tsz lakásnak nem nevezhető odúba költöztette őket, beázik a tető, mégsem ja­víttatják meg. A párttitkár és a tsz-elnök nem áll szóba ve­lük, nem orvosolja panaszukat — írja. »Semmim sincsen, mér­tek ugyan egy Ids gabonát, de kénytelen voltam eladni, mert nem kapunk munkaegység-elő­leget ... Nincs se baromfim, se Az utóbbi években néhány nagy istálló épült a Zselicség- ben. Ezekre a kaposvári járás beruházási összegének na­gyobb hányadát költötték, mint amekkora e tájegység területi aránya. Két dolog tet­te szükségessé ezt a megkü­lönböztetett segítést. Egyrészt a zselici termelőszövetkezetek kezdőknek számítanak a töb­bi közös gazdasághoz képest, és még csak átalakítással hasznosítható nagyüzemi épü­leteik sem voltak. Másrészt e vidék hagyományait, adottsá­gait figyelembe . véve olyan program készült a gazdálko­dás megjavítására, amelyben központi helyen áll a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése. Hogyan térülnek meg ezek a nagy anyagi befektetések? Hosszabb idő kell annak, hogy végleges és pontos vá­laszt adhasson rá bárki is. De kezdeti tapasztalatok máris vannak, s ezekből és a jelen­legi helyzetből következtethe­tünk arra, hogy mi várható ezután, minek van meg a biz­tonságos alapja. Vágvölgyi Jó­zsef járási főállattényésztő az első félév tejhozaimának ada­tait ismertetve megemlítette, hogy például Simonfán 756 liter tejet fejtek egy-egy te­héntől. Tavaly ugyancsak hat hónap alatt 663 liter volt a tejhozam. A tehenek között nem egy olyan elöhasi van, amelyik mast 18—19 litert ad. A gümőkórtől mentesített, szépen gondozott állomány biztató ígéret az üszőnevelést és a tejelést tekintve egyaránt. Egy másik községben, Szen­nában százas istálló készült. Most 83 tehén áll benne, s az év végére meglesz a tervezett százas létszám. Ebben az idő­szakban ellenek ugyanis a vemhes üszők. Itt is fiatal az állomány, ez a tehenészet ugyancsak gümőkórmentes. Az első borjas tehenekről még csak ezután válik el, hogy mi­lyen tejtermelésre képesek. Az eddigi hozammal senki sem le­het elégedett, de a jövő na­gyobb eredménye meg van alapozva. A számokkal vitatkozni nem lehet Az eredményességi mu­tatók — amint a két zselici tsz PÉCSI munkahelyeinkre fölvennénk útkarbantartó kövező szakmunkásokat, útkarbantartó segédmunkásokat, úttisztító segédmunkásokat éjszakai munkákra. Szükség esetén pécsi munkásszállást is biztosíthatunk. Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, Pécs, Rózsa Ferenc n. 17. (88533) hízóm, pénzért veszek mindent. Ezt azonban nem veszi figye­lembe az elnök meg a könyve­lő — kesereg Baj zik Ferenc. — A családnak nincs meg a ki­tartása zárszámadásig. Nem elég, hogy nyomorog a család, még. durvák is a vezetők. Ha azt mondom, hogy nem megyek dolgozni, azzal fenyegetnek, hogy rám döntik a házat. Ki akarnak szórni bennünket, na­gyon el vagyunk csüggsdve, mert semmiféle jó szándékot adatai is tanúsítják — ma még nincsenek a kívánt szinten. A változást azonban pontosan ér­zékeltetik. Nem hátrafelé, ha­nem előbbre jutottak a zselici tehenészetek. Nem fogy és nem romlik, hanem gyarapszik, javul a közös tehénállomány. S a nagy istállók nem tátong­nak üresen, hanem folyamato­san benépesülnek. A zselici közös gazdaságok az alapozásnál tartanak, ké­sőbb és hátránnyal indultak — csakis önmagukhoz, saját teg­napjukhoz mérhetjük őket. A fölmérés máris haladást mu­tat, a lerakott alapokra lehet építeni, a megteremtett ked­vezőbb nagyüzemi föltételek teljes kihasználásával ezután már gyorsabb ütemben fejlőd­hetnek a tehenészetek. Jó hely­re kerüllek, jó helyen vannak tehát a zselici dombokon ezek az új, nagy tehénistállók. K. J. 47 500 négyzetméternyi új park megyénk falvaiban Évről évre növekszik megyénk­ben is a parkosított községek szá­ma; sok ezer négyzetméternyi te­rületet gyepesítettek, virágosítot- tak a korábban rendezetlen, el­hanyagolt területeken. Jó néhány faluban játszótereket és ligeteket is építettek. Megyénk jövő évi községfejlesztési terve szerint 47 500 négyzetméter új parkot léte­sítenek, 160 000 négyzetméternyi parkot pedig felújítanak. Ö tödikként Flórián Anti, a kőműves érkezett meg, és nem is vártak már másra. Ök négyen: a gépgyári Biczó, Flórián, meg a két nyomdász, Beck Lajos és Mó­ric Vendel az asztal mellé telepedtek, mely tányérral és pohárral volt fölterítve, mint­ha névnapi köszöntőre készül­nének. A házigazda, az is­mert lakatos, Barabás Mihály lassú léptekkel a szobát mér­te föl, s úgy beszélt a töb­biekhez, mintha csak magá­nak mondaná: — A hírek megbízhatóak, bármit kürtőinek is a burzsoá újságok ... A bolsevikok for­radalma győzött Oroszország­ban, a hatalom a nép kezébe került... Ott már nincs bi­lincs a munkásokon, és nekünk is meg kellene mutatni ök­lünket az uraknak. A csöndben kimondott sza­vak együtt izzottak a kis vas­kályha parazsával, s az asz­talnál ülők szinte egyszerre kérdezték: — Mit tegyünk, hol kezdjük a munkát? Barabás pontosan fogalma­zott mondatokkal vázolta fel a legfontosabbakat. Mindenek­előtt az igazságot, a proletár- forradalom győzelmét kell tu­datosítani az emberek között: kapcsolatot kell kiépíteni a kisváros üzemeinek szakszer­vezeti bizalmijai sorában, s összeköttetést keresni az ille­gális párt felsőbb vezetéséhez. — Jó lenne, ha ti ketten — mutatott a nyomdászokra Ba­rabás — röplapot tudnátok készíteni, amit a szervezett munkások között szétoszthat­nánk. A szövegét már elkészí­tettem ... Nem tudom, vál­lalnátok-e. Beck és Móricz egymásra nézett, s míg a többiek a ten­nivalókról vitatkoztak, ők ösz­' nem tapasztalunk« —- panasz­kodik a vései tsz-tag. Hát ennyire szívtelenek a vései vezetők? Hagyják, hogy egy család nélkülözzön, beáz­zon a lakása? A két oldal kese­rűség ilyen gondolatokat éb­reszt a levelet elöl vasóban. Pe­dig kár pálcát tömi a vései ve­zetők feje fölött. Bennük meg­van a jó szándék, Baj zik Fe- rencben viszont nincs. A saját felelőtlenségét másra ruházná át, hogy jobb színben tüntet­hesse föl magát. A Marcali Járási Tanács Me­zőgazdasági Osztálya megvizs­gálta a bejelentést. Bajzik Fe­renc 1982-ben költözött Vesére. Azelőtt állami gazdaságban dolgozott, itt belépett a szö­vetkezetbe. Lakása nem volt, addig könyörgött az Űj Élet vezetőinek, amíg nem engedé­lyezték, hogy az üres baromfi­házban lakjbn. A szövetkezet megérti, hogy Bajzik Ferenc szeretné átépíttetni, rendbe te­tetni a volt baromfiházat. Ha látnák, hogy a panaszosban megvan az igyekezet, erejéhez mérten dolgozik a közöséit, tel­jesítenék kérését. Sajnos, Baj­zik Ferenc nem sokat tesz a szövetkezetéit. Délelőtt tíz órá­ra megköt harminc porció szé­nát, aztán nem dolgozik to­vább. A tsz-vezetők megma­gyarázták neki, hogy csak ak­kor élhet jobban, ha több munkaegységet szerez. Bajzik- mé nem dolgozik. A vizsgálat­kor megígérte a tsz könyvelő­jének, hogy elmegy neki kuko­ricát tömi ötvenforintos nap­számért. Másnapra azonban meggondolta magát, mert pénzhez jutott a család. A tsz kukoricát vásárolt a tagoktól, mázsáját száznyolcvan forin­tért. Bajzdkék hat mázsát ad­tak el a szövetkezetnek. Ezek után nem nehéz meg­mondani, milyen ember Bajzik Ferenc. Máról holnapra élő, beosztást nem ismerő. Molnár Imre, a marcali járási mező- gazdasági osztály vezetője ta­lálóan állapította meg róla, hogy »a maga szegénye«. Tár­sadalmunkban senki sem bol­dogul munka nélkül, Bajzik Ferenc sem. Hogy mikor javít­hat sorsán? Ha megfogadja a kapott tanácsot, s rendesen dolgozik a tsz-ben. szehajoltak, hogy suttogóra fogott hangon tanácskozzanak a feladat végrehajtásáról. Móricz adta meg kettejük válaszát: — Kérjük a szöveget, Ba­rabás elvtárs. Holnap este ide tesszük az asztalra a röplapo­kat. Jl/Íunkakezdés előtt Móricz beugrott a fűszerbolt­ba, gömbölyű rozskenyeret vá­sárolt, s utána csaknem futva tette meg a kétutcányi távol­ságot, hogy el ne késsen a nyomdából. Beckkel nem is tudott szót váltani, csak sze­mük villanása jelezte, hogy nem feledkeztek meg a tegnap vállalt feladatról, s tudják a kitervelt tennivalójukat is. Móricz úgy érezte, a belső hevülés melege így, együtt az ólomszaggal, fullasztóvá teszi a levegőt. Már lépett volna az ablakhoz, hogy szellőztessen, amikor két sétáló rendőrt pil­lantott meg az üvegen át. Fi­gyelte őket, látta, hogy a sar­kon visszafordulnák, s ahogy ez többször megismétlődött, tudta már: a nyomdát őrzik. — Legalább hatósági fel­ügyelettel látjuk el a »kettős műszakot«, derült fel a gondo­latra, s hozzákezdett a Kato­likus Nőegylet gyűlési meghí­vójának szedéséhez. A reke­szekből gyakorlott kézzel emelte ki a betűket, a léniá­kat, az űrtöltő vakanyagot, s hamarosan kialakult a meg­hívó. Majd kefelevonatot ké­szített a szedésről. Most zse­béből a kéziratok közé csúsz­tatta a Barabástól kapott szö­veget, s a szedővas lineája mellé gyors egymásutánban sorakoztatta oda a blokkbetű­ket. Kezét és szemét a megfe­szített figyelem hangolta ösz- sze a lázas munkában, a ki­szedett sorok helyességét még MEGTÉRflLŰ BEFEKTETÉS Lajos Géza II szenvedélybetegség válóok sok bűncselekmény Gondolatok egy megyei tanácskozás után Magyarországon mintegy tizenhétezer gyermeket gon­doz az állam, mert szüleik al­koholisták! A válásoknak, a családok felbomlásának ötven százaléka az alkoholizmus mi­att következik be. A bűnözés csökken ugyan, de arányaiban növekszik az alkoholizmussal összefüggő bűncselekmények száma. Megdöbbentőek ezek az ada­tok. Az alkoholizmus elleni küzdelem Somogy megyei Tár­sadalmi Bizottságának tagjai is csodálkoznak, amikor közlik velük a tényeket. — Az alkoholizmus szenve­délybetegség — állapította meg a tanácskozáson dr. Gergely Ilona. Elmondotta, hogy me­gyénkben már több mint két éve működik az alkoholelvonó ambulancia, mert ezt a beteg­séget lehet gyógyítani. És kell is, sokkal hatékonyabban, mint eddig. De nemcsak gyógysze­res kezeléssel, hanem felvilá­gosító szóval és meggyőzéssel is. Elgondolkozik az ember, hogy mennyi bajnak, rossznak az eredője a kiskocsma, a bo­rospince, a pálinkafőzőié. Az adminisztratív intézkedések­nek nincs számottevő ered­ményük, marad tehát a meg­győzés és a betegek gyógyítása. Nem véletlen, hogy a kormány zelés után, nem hagynak fel korábbi életmódjukkal. Ez az utógondozás fontosságára hív­ja fel a figyelmet. Okkal vetik föl némelyek azt is, hogy a hatóságok erélyesebb intézkedésére van szükség. Ba­logh Lajos, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója nyíltan megmondotta az emlí­tett tanácskozáson, hogy ta­pasztalatai szerint egyik-másik rendőr eltávozik a helyszínről, nehogy intézkednie kelljen. A hatóságok feladata az is, hogy az élelmiszerüzletekben meg­szüntessék a butéliarendszert, a sörözést, a pálinkázást, és szerezzenek érvényt a közel­múltban megjelent általános üzleti szabályzat 2. paragrafu­sának, amely kimondja, hogy az élelmiszerüzletekben kerül­ni kell a szeszes italok propa­gálását. Országos szervek mélyreha­tó vizsgálatot folytatnak, hogy a jó bevételt jelentő alkohol- árusítasnak milyen kihatásai vannak a másik oldalon: a balesetek, a munkából kiesett napok száma, az okozott anya­gi kár hogyan aránylik a bevé­telhez. Elgondolkoztató megál­lapítások várhatók. Az élelmiszeripar tizenhat százalékkal növelte az üdítő italok mennyiségét, a minőség­gel azonban egyre több baj van. Nem mozdítja elő az alko­holizmus elleni küzdelmet ezeknek az üdítő italoknak az árkalkulációja sem. Többen elmondották a ta­nácskozáson, hogy nagy szük­ség lenne Kaposváron egy ki­józanító szobára, ahova a rend­őrség «szállítaná« a páciense­ket, az ittas botrányokozókat, a garázdálkodókat. A városi ta­nács igazgatási osztálya azon­ban nem tud helyiséget adni erre a célra. Nem létesíthet­nek kijózanító szobát Siófokon sem hasonló okokból. Pedig sokan meggondolnák, megéri-e, hogy lerészegednek. utána pe­dig fizethetik a tekintélyes ősz- szeget jelentő szállítási és ke­zelési költségeket. Valaki az mondotta a társa­dalmi bizottság ülésén, hogy nem kisebb dologról van szó az alkoholizmus elleni küzdelem­ben, mint arról, hogy egész­séges nemzedéket nevelhes­sünk fel. Ehhez kell mérnünk a feladatokat. Polesz György Huszonhárom szakmára adnak ki iparengedélyt a falvakban 1962-ben határozatokat hozott a túlzott alkohol fogyasztás le­küzdésére, és hogy megyénk­ben is megalakult a határozat végrehajtására a társadalmi bizottság. Az eredmények azonban egy csöppet sem megnyugtatóak. Meri igaz, hogy a kaposvári kórház idegosztályán létrehoz­ták a tizenkét ágyas alkoholel­vonó ambulanciát, és több szá­zan megjelentek az ambuláns rendeléseken, mégis — szomo­rú adatok bizonyítják — na­gyon sokan tovább isznak a ke­egyszeri utánolvasással ellen­őrizte. Ahogy a sorok kizárása köz­ben végigfuttatta szemét a szövegen, a leolvasott monda­tok végigdübörögtek bensőjé­ben: »A szabadság hajnala köszöntött az emberiségre ... A munka gyümölcse azé lesz, aki dolgozik... Köszöntjük a szovjet testvéreinket... Köze­ledik nálunk is a bankárok és a földesurak utolsó órája.« — Talán ez az írás is kö­zelebb hozza a változások idejét — gondolta magában, ahogy a röplap szedését kö­rülkötötte a festéktől fekete zsineggel, s az előbbi szedés­sel együtt vitte Beckhez, a té­gelysajtóhoz. — Itt a nőegyleti meghívó — mondta emelt hangon, hogy a környező gépeknél dolgozók is hallják, de tekintetével a másik szedés felé bökött, melyre óvatos mozdulattal né­hány papírlapot csúsztatott. JlJikor újra visszatért sze- dőasztala mellé, kifújta magát. Aztán kiterítette az adóhivatali felhívás kéziratát, a betűszekrényből kihúzott két fiókot, mert világos és kövér betűkre is szüksége volt a hir­detmény szövegéhez, s megad­ta magában a jelt: — Kezdődhet a második fél­idő ... Mintha megcsúszott volna az asztal elé helyezett zsámo­lyon, nagyot dobbantott jobb lábával, testét hátravetette, s közben kezével a betűkkel telt két fiókot a földre rántot­ta. A zajra felkapta fejét a többi szedő, s ahogy meglát­ták a szétfröccsenő betűpálci­kákat, már kiáltottak is át a szomszédos termekbe: — Gyertek segíteni a Mó­ricz szaktársnak! Búzának (Tudósítónktól.) Nemrég módosították az ipartörvény egyes rendel­kezéseit. A lényegesebb vál­tozásokról érdeklődtünk a KIOSZ megyei vezetőitől. El­mondták, hogy eddig a 3000- nél kevesebb lakosú községek­ben adtak ki ipar jogosít­ványt, most az 5000 lélek- számot meg nem haladó köz­ségek is kapnak a KIOSZ ja­vaslatára, ha se állami ipar, Á K nézte a betűket, s elvetette őket! Jó ideig tartott, amíg vala­mennyi betű visszakerült re­keszébe; Móricz sajnáltatta is egy kissé magát, hirtelen szé­dülésre panaszkodott, hogy közben barátja, Beck Lajos zavartalanul dolgozhasson a tégelysajtónál. — Két órára járó bért levo­nok a fizetéséből, Móricz úr! — rebbentette szét a csopor­tot Selmeezy, a nyomda tu­lajdonosa —, legalább annyi kiesést okozott az ügyetlensé­ge. Vagy ha akarja __túlórá­b an rádolgozhatja. — Rosszullét környékez, in­kább az előbbit... — fordult főnökéhez Móricz, mert a nyi­tott ajtón át meglátta, hogy Beck feltartott és összezáródó karjával jelezte: elkészült a nyomással. A rövid ebédszünetben Mó­ricz a szedőasztalnál maradt. A reggel vásárolt cipó aljából féltenyérnyit levágott, ezen át kikanalazta a kenyér puha belsejét, és a ropogósra sült héj alá rejtette a röplapokat. Munka után sietve mosakodott meg, és öltözött át, a kenye­ret egy szelet papírba csoma­golta, hogy távozáskor a főnök vizsgáló szeme azonnal lássa: nem nyomdai holmit szoron­gat a hóna alatt. hogy kilépett az utcára, a sétáló rendőr járőrbe ütközött. Jobbját a sapkájához emelte, kényszeredetten mo­solygott hozzá, s köszönt is az egyenruhásoknak. — Látom, lesz vacsorára va­ló — szólt utána az egyik rendőr. Móricz nem fordult vissza, s így nem látta a járőr, hogy mosoly villan a nyomdász barna szemében. Bánhidi Tibor se kisipari szövetkezet vagy kisiparos nincs a faluban. Az eddigi hat helyett huszonhá­rom szakmára kérhetnek iparengedélyt a községekben. Munkaviszonyban álló sze­mély is kaphat iparjogosít­ványt, ha ehhez munkáltatója hozzájárul. Lényeges kany- nyebbséget ad a törvénymódo­sítás az elhunyt kisiparos élet­ben maradt házastársának az­zal, hogy a ipar további gya­korlásához nem kell mester­levelet felmutatnia, elegendő a segédlevél is. A működési engedéllyel rendelkező kisiparos, ha szakmunkásvizsgája van, szerződtethet tanulót. Ha nincs megfelelő képesítése, akkor ipari tanulója sem le­het. A korábbi gyakorlattól eltérő a módosításban az a rendelkezés, hogy a kisiparos nemcsak saját községében, hanem a járás területén is vállalhat munkát. A falusi kisiparos ezentúl a rokonszak­mában is dolgozhat. Pl. az asztalos készíthet csónakot, s végezhet faesztergályos, kár­pitos- és üvegesmunkát is. A kontárok visszaszorítására is gondoltak. Aki iparigazol­vány nélkül vállal munkát, annak munkaeszközét el le­het, ha pedig egy éven belül újból kontárkodáson érik, el kell venni. A Tabi Gépállomás egy autóvillamossági és három mezőgazdasági gépszerelőt keres fölvételre. Jelentkezés személyesen. Brigádszállás, napi egyszeri étkezés biztosítva. (3724)

Next

/
Oldalképek
Tartalom