Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

SomomHéplap filmszínházaink műsorából Véget ért a néprajzi gyűjtők országos konferenciája Szegeden Háborús bűnösök A múlt évben nagy siker­rel bemutatott Soha többé! (Mein Kampf) szenvedélyes vádirat volt a fasizmus el­len. A Háborús bűnösök lo­gikai folytatása ennek a vádiratnak. A hitleri ka­land végét dokumentálja, forgatókönyve a nürnbergi per anyagára épül. A csaknem ötéves háború a világ meghódításának láz­álmát szertefoszlatta, a Harmadik Birodalom ro­mokban hever . .. Am ezek az álmok csaknem har­mincmillió ember életét követelték, a bűnösöknek felelniük kell. Első eset a történelemben, hogy a győztes hatalmak ítélőszé­ke előtt a bűnösök számot adnak tetteikért. Az eddig nem látott képsorok a fa­siszta vezetőkre nehezedő világtörténelmi felelősséget elevenítik meg Tore Sjö- berg svéd rendező doku­mentumfilmjében. (Tudósítónktól.) Szegeden találkoztak októ­ber 28—31-e között az önkén­tes néprajzi és nyelvjárásgyűj- .tők. Az országos konferencián {somogyi küldöttek és meghí- • vottak is részt vettek. Közülük j Várkonyi Imre, a megyei ta- Jnács vb-elnökhelyettese és , iSzirmay Endréné tanár elő­dadást tartott. ! A tanácskozáson a nyelv- és történelemtudományok dokto- Jrai, főiskolai professzorok mel­llett tsz-parasztok, munkások, ♦nyugdíjasok, lelkészek és egye­ltem! hallgatók előadásait és Jhozzászólásait hallgatta meg a {háromszáz főnyi közönség. Í A kaposvári Tanítóképző szakköri munkáját több elő­ladó értékelte. Zalában a nyelv- 1 járásgyűjtést csaknem befejez­nék. Más megyékben a honis- Imereti szakkörök egész me- 1 gyére kiterjedő hálózata dol­I gozik, vagy az általános és kö­zépiskolák gyűjtöttek össze néprajzi, nyelvjárási, népme­sehagyományokat. A konferencián elmondták, hogy a szocialista néprajz’, gyűjtés nélkül szegényebb len­ne életünk, hiszen a jelen meg­értését és megismerését szol­gálja. Hálás feladat vár a mű­velődési hazakra, az iskolákra és az amatőr gyűjtőkre. Sokan keresik a népdalokat, táncokat, viseletmotívumokat, meséket, rigmusokat, népi faragásokat, az eltűnő falusi építési for­mákat, bútorokat, munkaesz­közöket, a szüretek, lakodal­mak hagyományait. Mindez kimeríthetetlen, sok lehetősé­get kínáló alkalom a kutatás­ra. A tanácskozás értékes segít­séget nyújtott minden részve­vőnek. Jön a törhetetlen telefon {Érthetőbb lesz a beszéd — Szabályozni lehet a csengő 1 hangerejét — Kétezerrel bővül a kaposvári központ Egymillió külföldi járt hazánkban az idén Ugyanennyien utaztak tőlünk külföldre AZ IDEGENFORGALOM ÚJ RENDJE November van, de az ország sok táján még jócskán hal­lunk idegen nyelvű beszédet: sok külföldi látogat el ha­zánkban a balatoni évad be­fejezése után is. Tavaly — egész évben — 584 688 kül­földi állampolgár jött Ma­gyarországra, és 572 380 ma­gyar utazott idegenbe. Az uta­zók túlnyomó többsége — a be- és kiutazók 87 százaléka — egyénileg vagy csoport tag­jaként magánutazáson vett részt. 1964 januártól augusztus 31- ig 964 951 külföldi jött Ma­gyarországra, és 940 766 ma­gyar állampolgár utazott a határon túlra. Az azóta el­telt másfél hónap alatt mind a ki-, mind a beutazók szá­ma tovább emelkedett, s már túlhaladta az egy-egy milliót. Amikor ennyien utaznak, természetes, hogy mind több emberben támad fel a kíván­csiság: ő is csatlakozna a tu­risták évről évre népesebb tá­borához. Körzeti IBUSZ-megbízottak A jövő év januárjától az eddiginél jelentősebb szerepet kap a falu az idegenforgalom­ban. A SZÖVOSZ és az IBUSZ vezetői közös tervet dolgoztak ki arra, hogy a földművesszövetkezetek há­lózatát bevonják a társasuta­zások szervezésébe. Január elsejétől fokozatosan megkez­dik munkájukat a körzeti IBUSZ-megbízottak. A körzeti földművesszövetkezeti appará­tus egy-egy kijelölt és megfe­lelő szakoktatásban részesült dolgozója végzi ezután ezt a munkát. A szövetkezetek iro­dáján megjelenik az új tábla a SZÖVOSZ és az IBUSZ emblémájával: Körzeti IBUSZ-megbízott. Ezek a megbízottak jó előre megkapják az IBUSZ terve­zett társasútjainak program­ját, és Budapesttel egy időben megkezdik a jelentkezések fölvételét. Mind a belföldi, mind a külföldi társasutazá­sokra a lakóhelyhez közel eső körzeti irodákban lehet majd januártól jelentkezni, nem kell ezért senkinek Pestre utaznia, sőt a megyeszékhely­re sem. Az IBUSZ szeretné elérni, hogy a társasutazások részve­vőinek aránya — első lépés­ként legalább 60:40 arányban — a vidékiek javára változzék meg. Ország-világjárók baráti köre A vidéki városok, falvak művelődési házai is bekapcso­lódnak a növekvő idegenfor­galom propagandájába. Min­denütt megalakítják a műve­lődési házak ország-világjáró baráti körét. A művelődési házak előre meghirdetik az utakat: a TIT bevonásával ve­títettképes előadásokat tar­tanak a tervezett útvonalban érintett városok, tájak szépsé­geiről, nevezetességeiről; a részvevők hazatérésük után pedig a baráti körben beszé­lik' meg tapasztalataikat. A körzeti megbízottakon, a földművesszövetkezeteknek minden községben működő helyi megbízottain s az uta­kat szervező, szállásról, étke­zésről, idegenvezetőkről gon­doskodó IBUSZ-tól nagymér­tékben függ a tervek valóra váltása. A községi tanácsok, termelőszövetkezetek maguk is kezdeményezhetnek utakat; az IBUSZ terveiben szerepel, hogy mind több ilyen, az uta­zóközönség által kért túrát indít; »rendezvény«-utakat és »pihenő«-utakat is, 6—8—10 napos üdüléssel egybekötött ország-világjárásokat. Egyéni utazásokkal a körzeti kiren­deltségek nem foglalkoznak, ezeket továbbra is a nagyobb apparátussal rendelkező me­gyei és országos irodák bo­nyolítják le. Ha a tervekből valóság lesz, remélhető, hogy jövő őszre ta­lán megdől az idei idegenfor­galmi rekord; az egymillió. V. E. Jövőre új telefonkészülékek gyártását kezdik meg Buda­pesten. A műanyag készülékek törhetetlenek, s a belső kon­strukciós változtatások követ­keztében tisztább, érthetőbb lesz a beszéd az új telefonban. A készülék csengőjének hang­erejét szétszerelés nélkül, kí­vülről is lehet majd szabályoz­ni: a tulajdonos tetszése sze­rinti hangerővel jelentkezik a hívó. Az új készülékek minden bi­zonnyal sikert aratnak Ka­posváron is, hiszen elkészültek a jelenlegi automata központ bővítésének tervei. Az átépí­tést jövőre végzik el, és 1966- ban kétezresről négyezresre alakítják át — jelentős beru­házással — a központot. Kaposváron — az alközpon­tokkal együtt — jelenleg ötezer készüléken bonyolítják le a távbeszélgetéseket, a bővítés után a készülékek száma mint­egy tízezerre nő. Kell tehát az új, korszerűbb, hibáméntesebb telefon! GONDOS KISZOLGÁLÁS — Hozzácsomagoltuk a szerelőt is, hátha szétesik a gép útközben. (Gerő Sándor rajza) cA kiL&u!Mnh)-e£ bőgj ulit iielítej' A nedves homokba mély nyomoKát vágtak a kocsikere­kek. — Ahol a legtöbb a nyom, ott a bognárműhely... — mondják az irodán, így a nyo­mokról is meg a kopácsolásról is könnyen odatalálok, ahol a megye legöregebb bognármes­tere, a kilencvenesztendős Üst István dolgozik. A gerendás, kellemes for­gácsillatú műhelyben vésőkkel — Nem szabad inni. Húst dal az öreg, aztán az eszterga- •— A lakodalmamra. sem lehet, se zsírosat, se fűsze- pádhoz viszi; forog a tuskó, — A legrosszabb mi volt az reset. szerteszét röpködnek a forgá- életében? Nevet. csők, a kilencvenéves mester — A háborúk. Más rossz ta­— De azért meglopom ám!... keze alatt formálódik a kerék- Ián nem is volt. Szerettem Különben nincs erő! agy. mindenkit, aki tiszteletben tar­A bognárkalapács négy és Néhány csizmás, munkaru- tott, talán ezért nem volt. fél kilós. Amikor küllőzik vagy hás férfi jön a műhelybe. Egy valamit szeretne még: puskázzák a kereket, fél kéz- — No, Üst bácsi, hogy áll a hintót csinálni, zel emelgetni, tízszer, százszor, nyugdíjjal?... — Az a legszebb a bognár­kétszázszor... — Hogy állok, hogy állok — mesterségben, a hintó. Olyan, Negyvenötig uradalmi bog- zsörtölődik az öreg —, látod, mint az asztalosnál, ha díszes nár volt a Zichy, majd a Seny- hogy sehogyan se állok!... Te bútort készít, vagy ha nagyon árakkal, fúrókkal teli polcok nyei grófnál. Akkor kapott egy talán kibírnád, hogy csak ülj szép rózsát szemez a kertész... futnak körbe a falon, a sarok- kis földet, azon gazdálkodott, ban két vasalatlan kerék, meg az új gazdáknak csinálta a odébb kézi meghajtású eszter- bognármunkát, gapad. — Tíz éve beálltam a tsz-be, Tömött bajuszú, bozontos később egy ideig nem volt szö- szemöldökű ember az öreg vetkezet, így nincs meg a bognár. nyugdíjidőm. Kapok kétszáz­Huszonöt évvel a századfor- hatvan forint öregségi pénzt, dúló előtt született, ezernyolc- Nem sok, elkel mellette a százkilencvenkettőben kezdte a munka. Dolgozgatok . mesterséget tanulni apjától és Répási János uradalmi bognár­mestertől. Segédeskedett Bu­dán, Kanizsán, Keszthelyen, aztán ezerkilencszázban haza­jött Varászlóra. Az ajtóban megáll a tanács­elnök. Kuti Imre. — Kész csoda, amit Üst bá- két csinálnak a tsz-nek esi csinál — súgja. — Többet otthon, és ne tegyél semmit?... Számol — A pihenésre sohasem gon- — De sok hintót csináltam dőlt, Üst bácsi? pedig!... Födeleset, alacso­— Nekem az a pihenés, ha nyat, kétüléses hajtókocsit... a kalapács emelgetése után be- Még a komáromi papok is ren- foghatok valamit az eszterga- deltek nálam! padba. És az is nagyon jó pi- — Az utolsót mikor? henés, ha látom, hogy a kocsi, — Még kilencszáznegyven- amit csináltam, milyen szépen négyben azt mondta a gróf, szalad ... hogy mégiscsak csináljam meg Dolog van mindig. Kocsial- azt az alacsony hintót. Neki­lát, töltőekét, kordélyt, kereke- fogtam, de mire elkészült, a ■—JWBU— wmttm SOJhtOl Bumm-bummü! Nizza egyik bankjában fu­ra eset játszódott le kedden. Két japán turista sétált be a bankba, egyikük mutatóuj­ját pisztolyként rászegezte a pénztárosra, a másik fenye­getően társa mögé állt, és így szólt: »Bumm-bumm!« A halálra vált pénztáros megnyomta a vészcsengő gombját, erre feibőgtek a szi­rénák. A turisták végül is meg­magyarázták: csupán néhány dollárt akartak beváltani, és ekkor támadt tréfás ötletük. Jól mulattak, majd mintha mi sem történt volna, kisé­táltak a bankból. » * « Amerikában történt Angela Hawskins asszony fgy nyilvános telefonállo­másról hosszasan beszélge­tett barátnőjével. Egyszer csak rémülten látta, hogy a fülke előtt egy férfi megra­gadja a gyermekkocsit, és eliramlik a hölgy kisbabájá­val. Ledobta a telefonkagy­lót, és utánairamodott a gyermekrablónak. Az hűvö­sen kijelentette: »No, csak­hogy rászánta magát! Már nem találtam más módot, hogy rábírjam a beszélgetés megszakítására. Más is sze­retne telefonálni.« Hawkins asszony gyermek­rablásért eljárást indíttatott a telefonálni vágyó, prakti­kus gondolkozása férfi ellen. * * . Kutyabarát hatóságok Az ascoti Mr. Cuff nem- csa kutyaeledelt gyárt, de egyébként is olyan nagy ku- tyabarát, hogy villájában százötven gazdátlan ebet gyűjtött össze, »-akik« ugatá­sukkal természetesen fölve­rik a környék csendjét. As­cot hatóságaihoz panasz ér­kezett Cuff úr szomszédai- | tói, akik nem tudnak aludni la sok kutya miatt. Nos, a ha- ltóságok — a kutyáknak ad­tak igazat! Kifejtették, hogy Cuff úr állatbarát, és nem azért fogadta házába a ku­tyákat, hogy szomszédait bosszantsa velük. Akinek te­hát nem tetszik az éjszakai ugatás, költözzék el a kör­nyékről. ♦ * * William Kendle 58 éves doweri tisztviselő válópert indított felesége ellen. Kere­setében elmondja, hogy so­hasem aludt együtt az asz- szonnyál, egyszer sem csó­kolta meg stb. A bíróság elutasította a keresetet, és az indokolás­ban — egyebek között — ezt mondta: »Huszonöt évig zok­szó nélkül élt ilyen házasság­ban anélkül, hogy bármit tett volna. Most már késő, az elmulasztottakat úgysem le­het pótolni.« * * * Az ausztráliai tengerparti fürdőhelyeken állandó men­tők teljesítenek szolgálatot. A fürdöigazgatóságok nem­régiben feliratos táblákat he­lyeztek el a parton az aláb­bi szöveggel: ».Kérjük a für­dőzó hölgyeket, csak a.kkor kiáltsanak segítségét, ha va­lóban életveszélyben forog­nak!« A mentők ugyanis kivétel nélkül kemény izmú fiatal­emberek. 1 Kora reggeltől délutánig dolgozik a , , , , . dési ház épült, az ajtókat, ab­Arcán mozdulatain nyoma Jakokat mind ő csinálta társa­smes a kilenc évtizednek. dalmi munkában. Elvégez min­— Belül azért nem vagyok dent, épületmunkát, asztalos- már. aki voltam. Azt mondja munkát, kádármunkát... az orvos, magas a vérnyomá- — Tegnap a villanyt is meg- som. Sok mindent nem szabad javította... — mondja a fiata- már... labbik bognár, Bátori Imre. __Bort? ... Formátlan tüsköt nagyol bárd­b ír a hatvan-hetven éveseknél, kilencvenéves bognár. Szépen, Amikor a bolt meg a művelő- tempós nyugalommal. — Ezek a maiak nem bírják majd eddig. Én nem pörös- ködtem, nem veszekedtem so­ha, tettem mindig, amit rám bíztak. Így aztán, ha engedi az egészségem, dolgozok még most Is. — Mire emlékszik vissza a legszívesebben? gróf már nem volt sehol. Hát a grófot nem bántam én egy csöppet se, de a hintót sajná­lom ... Tömött bajuszú, bozontos szemöldökű öregember. Néha talán papírt, ceruzát vesz elő otthon, és nehézkes kézzel, karcsú, könnyed kocsi­kat álmodik papírra. Kilencvenéves, de még min­őig álmodik... Vincze Jenő Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megvet Bizottsága és a «Somogy megvet Tanáé* lapja. Főszerkesztő? WIRTB LAJOS. Szerkesztőségj Kaposvár, Latinka Sándor u. z. Telefon 15-10. fS-lL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latínka S. u. z. Telefon 15 is. Felelős kiadó? Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünb meg, és nem adunk vissza. Terjeszti? a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál é9 postás kézbesítőin él. Előfizetési dij egy hónapra 12 F* Index? 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom