Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

Csütörtök, 1964. november 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÍV vetnek SoiogyliaMn A Legfelsőbb Bíróság fontos állásfoglalása a szövetkezeti földdel kapcsolatban TALLÓZÁS BÍRÓSÁGI PEREKBEN Nincs szükség durvaságra! A kaposvári vásárcsarnok megnyitása után az árusok nehezen szokták meg az új helyet, az új rendet. A vi­rágárusok nem a kijelölt he­lyen pakolták ki árujukat. Horváth János, a vásár- csarnok gondnoka, Zsalakó Kálmán, a városi tanács ke­reskedelmi csoportjának elő­adója megkérte a virágáruso­kat, hogy menjenek a he­lyükre. Szó szót követett, pa­rázs vita, majd éles szóvál­tás tört ki. Kiabáltak az áru­sok, kiabált Horváth János és Zsalakó Kálmán. Annyira elfajult a veszekedés, hogy a végén a két hivatalos em­ber egyre durvábban beszélt az árusokkal. — Rendőrrel kergettetjük el magukat! — ordítottak az árusokra. Kocsis Józsefné virágárus társai nevében a szerkesztő-' séghez fordult. Panaszukat a megyei tanács kereskedelmi osztálya megvizsgálta. Meg­állapította, hogy mind a két fél hibás volt. Kocsis József­né hangoskodott, a két taná­csi ember is felcsattant, s a végén hozzájuk nem illő hangnemben beszélt az áru­sokkal. A városi tanács ke­reskedelmi csoportjának ve­zetője figyelmeztette Zsalakó Kálmánt és Horváth Jánost, hogy máskor ne ragadtassák el így magukat. A városi tanács rendelet­ben rögzítette a piaci ren­det. Az ellene vétőket a ta­nács szabálysértési előadója felelősségre vonhatja. A rendbontókat akár kitilthatja a vásárcsarnok területéről. Nincs hát szükség durvaság­ra, más módon is lehet fe­gyelmet tartani. L. G. _____________________________S S zakszervezeti nap Tabon (Tudósítónktól.) Első szakszervezeti napju­kat szombaton tartották meg a Zichy Mihály Művelődési Házban a tabi járás közalkal­mazottai. Kővágó Gyula, a járási tanács * vb-elnöke a ta­nácsi munka időszerű kérdé­seiről tájékoztatta őket, majd Kovács István, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének tit­kára az érdekvédelmi és a hi­vatali munka segítéséről tar­tott előadást a mintegy 170 részvevőnek. Az előadást követő vitában többen elmondták észrevéte­leiket a tanácsi munka továb­bi javításának lehetőségeiről és az ügyintézésben tapasztal­ható bürokratikus megnyilvá­nulások megszüntetésének módjáról. Ezután a járási tanács vég­rehajtó bizottsága és a szak- szervezeti bizottság több jól dolgozó járási és községi ta­nácsi vezetőt pénzjutalomban részesített. Az új tankönyvek írói katedrákon A következő tanévben is­mét több általános iskolai osz­tály számára készülnek — a reform követelményeinek meg­felelő — új tankönyvek. A szerzők közül a közelmúltban többen bejelentették: szeretnék maguk tanítani készülő köny­vük egy-egy anyagrészét az is­kolákban, hogy a gyakorlatban győződjenek meg arról: he­lyes-e az a felfogás, amelynek alapján a tankönyvet írják, jók-e módszertani elképzelé­seik. A kérésnek a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei öröm­mel tesznek eleget, s így több iskolában hamarosan a tan- könyírók is megjelennek a ka­tedrákon. (MTI) A múlt szerda óta — ameny- nyire csak megengedi az idő — szinte megállás nélkül megy a munka Somogybabod hatá­rában. A legfontosabb és min­den mást megelőző teendőjük természetesen a vetés. Október első harmadában a kétszázhúsz hold vetésterületnek csak alig több mint tizsdrészén tetők földbe a búzát, a mostani nagy küzdelem pedig csupán néhány nap alatt újabb nyolcvan hold vetést eredményezett. Ma még előbbre tartanak. Hogyan ju­tottak idáig, mit tettek a szö­vetkezet vezetői és tagjai a kedvezőbb idő hasznosítására? Nem titkolják, hogy az eső­zés elhúzódásával együtt nőtt nyugtalanságuk. Se az irodá­ban, se a faluban nem volt ma­radásuk: járta a határt szinte naponta Bártfai Imre tsz-el- nök, Peresa József agronómus és Horváth István brigádveze­tő. Ez a figyelőszolgálatnak is beillő gyakori határszemle támpontot adott ahhoz, hogy hol, mikor, mihez fogjanak, ha folytathatják a félbeszakadt munkát. Szinte félnapnyi, órá­nyi pontossággal számba vet­ték, hogy az esőmentes idő­ben a határ melyik részén, melyik táblán hány traktor in­dulhat. Az esőzés szünetében munkába állították Béres László traktorost: próbáljon őszi mélyszántást végezni a lánctalpassal. Nagy nehezen megforgatott egy nap kilenc holdat. Ha most ez a gép itt dolgozhatott, akkor néhány óra múlva szánthatnak másutt a gumkerekű traktorok — álla­pították meg a szövetkezet ve­zetői. S a kötöttebb talajú lóherföld- ben meg is kezdte haladéktala­nul a szántást Strángli József és Oláh József. Gépük után megindult két összekapcsolt tárcsával a lánctalpas. Ez a múlt hét szerdáján történt. AZ EMBERMAGASSÄGÜ drótkerítésen túlra kétágú festőlétrán keresztül vezet az út. — Ez a legrövidebb meg a legegyenesebb is — mondja tréfálkozva Juhász Bálint, a Kutas! Állami Gazdaság fő­kertésze. A kerítés mögött a kiskorpá- di gyümölcsös almafái sora­koznak katonás rendben. A fákról a hullámpala tetős válogatóba küldi érett gyü­mölcseit az ősz. Illatos jona­tánalma pirosodik a faládák­ban. Amíg a főkertésszel a sarat dagasztva a válogató felé igyekszünk, egy nyári kép jut eszembe. Akkor is eső után jártam a gyümölcstől terhes almáskertben. A fák alól diá­kok csivitelése hallatszott. Shortos, fürdőruhás lányok hajladoztak az almafák között. A Braun Éva KISZ önkéntes Ifjúsági Tábor lakói babot gyomláltak. A fák akkor még nem kínálták mosolygós gyü­mölcseiket, hanem féltve rej­tették haragoszöld lombkoro­nájuk alá. Erősen gazos volt a föld, s éppen olyan sáros, mint most. A térdig érő gyom azóta barnává száradt. A lányok visszatértek az is­kola padjaiba, csak a szak­munkások maradtak itt. Azok, akik akkor a felnőttek szigo­rával küldték vissza akár két­szer is az igyekvő diákcsapa­tot, ha gyom maradt a növény között. EZEKRE A SZAKMUNKÁ­SOKRA MARADT a csaknem Nem napokban,. hanem órák­ban mérték akkor az időt. S aznap délután a tizennyolc holdas táblán megjelent a két vetőgép is. Holnapig várni nem lehet, hiszen minden pillanat­ban eleredhet az eső. S ha az időjárás megint közbeszól, ak­kor okolhatnák önmagukat, miért nem vetették el ezt az előkészített táblát. Ügy készül­tek föl a nagy munkára, hogy az ekét és a tárcsát azonnal nyomon kövesse a vetőgép. Ezért kértek kölcsön egy trak­tort^ a Talajjavító Vállalattól vetőgép vontatására. így Györ­ki Vendel meg a segítségül ér­kezett Hujbírt László egyket­tőre rendbe tette ezt a táblát. De hogyan mehetne folya­matosan a két vetőgép? Gon­doltak erre is. A DT-traktort — miután itt végzett — kése­delem nélkül átirányították olyan táblára, ahol nem eké­vel lassan, hanem csak tárcsá­val, tehát szaporábban készít­hető magágy. További hatvan­két holdat vethettek el így. S vetettek vasárnap is meg hét­főn délig is, míg csak le nem állította a gépeket az újabb eső. Most ismét dolgozunk. Somogybabodon mindent a búzavetésnek rendeltek alá. így vagy úgy, de valamennyi munka kapcsolatban van ezzel. Ha közvetlenül nem is, de köz­vetve segítette a vetést a KISZ-esek vasárnapi akciója is. A pártszervezet fölkérésére ezen a napon Csordás György KISZ-titkár vezetésével a tsz- ben hordta a kukoricát, vagy merte zsákba a vetőbúzát és a napraforgót Hermann Károly, Somogyi István, Dékmár Bé­la, ifj. Györki László, Schütz János, Schütz László meg Vida István. így most már szabad az útjuk az egész határban a bú­za alá szántó traktoroknak. négyszáz hold gyümölcsös a betakarítás minden fáradságá­val együtt. Nagy részük ott toporog a huzatos válogatóban. Csak né- hányan vannak még kint a ko­paszodó, télre készülő almafák között. — Milyen az élet itt kint? — kérdem. A választ egy borostás arcú, megtermett fiatalember, Hor­váth László adja meg. — Huzatos és hideg. Ez a rossz idő megkeserít mindent. Traktorok fordulnak a válo­gatóba. Ügyes munkáskezek osztályozzák, nagysága és mi­nősége szerint válogatják a mosolygós gyümölcsöt. Meleg ruhában dolgoznak a lányok, asszonyok. Gondosan megvizs­gálnak minden szem gyümöl­csöt. Nemcsak a pénz, hanem a becsület miatt is. A termésnek hetven százalékát tervezte kül­földre szállítani a gazdaság, űk vállalták, hogy a gyümölcs nyolcvan százalékát exportál­hatóvá teszik. Ebben a szel­lemben dolgoznak már a ta­vasztól fogva. Vállalásuk tel­jesítése szükséges a szocialista brigád cím elnyeréséhez is. — Meglesz a terv? — Meg kell lennie. Adatokat sorolnak. 16 vagon szilva termesztését vállalták. 32 vagonnal szállítottak el, 80 százalékát exportra. Az almá­ból 46 vagont vállaltak, a becs­lések szerint — a jégkár el­lenére is — meglesz a 60 va­gon. 75—80 százaléka export­képes. — Azért sok gondot ad ám ez a válogatás — szól ki vala­ki a sorok közül. — Az a szerencse, hogy ösz- szetartó a brigád — hallom me­gint Horváth László hangját. <5 amolyan brigádvezető-he- lyettes, Lénárd Gyula távollé­tében irányítja a brigádot. — A Legfelsőbb Bíróság polgá­ri kollégiumának legutóbbi ülésén a szövetkezetekkel kap­csolatban több fontos állásfog­lalás hangzott el. Különféle jogcímeken gyak­ran támasztanak igényt a tsz- ek közös használatába került földek kiadása iránt a szövet­kezetből kilépett vagy kizárt tagok, halálozás esetén az örö­kösök, továbbá a haszonbérbe adók. Ezeknek az igényeknek az elbírálásakor figyelembe kell venni, hogy mások a föld kiadásának föltételei a tag ki­lépése és mások a kizárása ese­tén. Mielőtt a közgyűlés a ki­lépésről dönt, meg kell vizs­gálnia, vajon az illető taggal szemben nincs-e kizárási ok. Ugyanis a tapasztalat azt mu­tatja, hogy rendszerint azok akarják otthagyni a szövetke­zetét, akik egyáltalán nem vagy csak hanyagul vesznek részt a közös munkában. Tehát a kilépők jelentős részénél ki­zárási ok van. Ha pedig a köz­gyűlés a kilépés elfogadása he­lyett a kizárás mellett dönt, akkor az illető földjét a köz­gyűlés által megállapított idő­pontban kell kiadni. Ha a közgyűlés a tag kilépé­sét elfogadja, de a föld kiadá­sát megtagadja, a határozat el­len bírósághoz lehet fordulni. A bíróságnak azonban az íté­lethozatal előtt arra kell töre­kednie, hogy a felek között olyan egyeziség jöjjön létre, amely szerint a kilépő tag ha­szonbérbe adja a földjét a szö­vetkezetnek. Ha szorít az idő, a fiatalab­bak még vasárnap is kijönnek. Somogyi Emmára, Novak Istvánra, Galba Júliára, Wéber Ilonára meg néhány társukra, a brigád KISZ-eseire gondol. Tavaly az országos gyümölcs­termelési versenyben másodi­kak lettek. Ezer forintot kap­tak ezért a fiatalok. — Mire költik a pénzt, ha az idén is megszerzik a második helyet? — Színházba megyünk raj­ta. Gym's számvetés. Ez a pénz hat előadásra lesz elég. — A többire pedig közösen vesszük a jegyet. Nézem a brigád statisztiká­ját. A harminckét ember kö­zül húsz szerzett szakmunkás- bizonyítványt. Három éven át erre áldozták minden szabad idejüket. Négyen közülük még nem végezték el az általánost. Most iskolába járnak. — Mi változott a brigádban? — A munkafegyelem. Az na­gyon sokat javult — mondja elismerően Svajda János üzemegység-vezető. — A bri­gád megalakulása után napi­renden voltak a civakodások, veszekedések. Most meg ott se­gítenek egymásnak, ahol csak tudnak. Ha munkáról van szó, éjjel nappal készen áll min­denki. A múltkor házat épített az egyik brigádtag. Míg el nem készült, szabad idejében szinte mindenki ott tett-vett. ÚJ SZÁLLÍTMÁNY ÉRKE­ZIK a pótkocsin. A beszélge­tésnek vége szakad. A víg ke­délyű emberek a ládák fölé hajolnak. Válogatják az almát, s az ízlésesen csomagolt gyü­mölcs elindul hosszú útjára. Mire ez a riport napvilágot lát, már az NDK, az NSZK meg Csehszlovákia üzleteiben piroslik a kiskorpádi jonatán. Kercza Imre Az elhunyt tsz-tag örökösei közül csak az követelheti föld­je kiadását, aki mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozik. Ha a közgyűlés a föld kiadását megtagadja, az örökös bírósághoz fordulhat, azonban a bíróságnak ezúttal is elő kell mozdítania, hogy a vitát haszonbérbe adással ren­dezzék. A tsz-tagnak a vele közös háztartásban élő családtagok földjét is be kell vinnie a szö­vetkezetbe. Sok vitára ad okot, hogy a tag halála után a csa­ládtag visszakövetelheti-e a saját földjét. Az ilyen igény felől a jogszabály nem rendel­kezik. Ilyen esetben a föld ki­adása iránti kérelemnek sem a tsz közgyűlése, sem a bíróság nem adhat helyt, vagyis a föld nem Icövetelhető vissza. A csa­ládtag viszont igényelhet föld­járadékot vagy haszonbért. Önkényeskedő vadász A község határában egy tíz­éves pásztorfiú legeltette serté­seit. Apja — a helybeli tsz tagja — engedélyt kapott a ve­zetőségtől, hogy az egyébként vadászterülethez tartozó lege­lőre sertéseit kihajthassa. A kisfiú mellett ott futkározott kétéves pulikutyája. Egyszerre csak felbukkant egy vadász. Amikor meglátta a kutyát, le­kapta puskáját. A gyerek ha­lálra rémült. Magához ölelte kedves kutyusát, és sírva kő- nyörgött: — Bácsi, ne bántsa a Bod­rit... A vadász azonban vérszom­jasán kitépte kezéből a pulit, letette a földre és agyonlőtte. A tsz-tag kártérítési pert in­dított a brutális ember ellen. Az Ózdi Járásbíróság elma­rasztaló ítéletet hozott kimond­járt el, amikor a pásztorfiú fel­ügyelete alatt álló kutyát agyonlőtte, hiszen a puli a vadállományra nem jelentett veszélyt. A Miskolci Megyei Bíróság megváltoztatta az íté­letet, és a keresetet elutasítot­ta. Állásponját azzal indokol­ta, hogy a vadásztársaság tag­jának joga volt a póráz nélkü­li kutyát agyonlőni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. Az a megyei bíróság íté­letét megsemmisítette, és a já­rásbíróság ítéletét jogerőre emelte. A határozat indokolá­sa szerint a vonatkozó rende­let megengedi, hogy a pásztor- kutyák az állatok kihajtása idején külterületen tartózkod­janak. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor póráz nélkül is lehet­nek, hiszen másképp nem tud­nák feladatukat ellátni. Egyéb­ként a vadászok nincsenek fel­jogosítva nyájőrző pásztorku­tyák elpusztítására. A vadász tehát jogellenesen járt el, és így kártérítéssel tartozik. Földmüvesszövetkezeti leltárhiány Egy Pest környéki földmű­vesszövetkezet boltjának volt vezetője ellen leltárhiány meg­fizetéséért per indult. — Nem vagyok hibás — vé­dekezett a fővárosi bíróság előtt. — A leltározás szabály­talanul történt, mert közben az üzletben árusítottak. Nem is mérhették föl rendesen az áru­készletet, hiszen a mázsáló tel­jesen hasznavehetetlen volt, és a tizedesmérleg is rosszul mű­ködött. Tejet és tejterméket is tartottunk, de nem volt jég­szekrényünk. Emiatt sok áru megromlott, mégsem írták jó­vá. Raktározni sem tudtam megfelelően, mert a pince ned­ves volt, tehát nem használ­hattam. Hiába közöltem a hiá­nyosságokat a vezetőséggel, nem törődtek vele. A fővárosi bíróság a volt boltvezetőt mentesítette a lel­tárhiány megfizetése alól. Az ítélet indokolása szerint a volt vezető védekezése valónak bi­zonyult. A szövetkezet úgyan azt állította, hogy a mázsát és a tizedesmérleget megjavíttat­ta, ezt azonban a munkavég­zést igazoló bizonylattal nem tudta bebizonyítani. Abban is igaza van a vezetőnek, hogy leltározás alatt az árusítást be kell szüntetni, különben meg­nyugtató eredmény nem vár­ható. Az elnök aláírása Egy termelőszövetkezet az állami kostelepről kapott ál­latokat elkésve szállította visz- sza. Az átvevő kötelezettséget vállalt, hogy a késedelmi díjat a szövetkezet megfizeti. Az emiatt keletkezett perben a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta ki: — A szövetkezet nevében kötelezettség vállalására az el­nök és a közgyűlés által kije­lölt vezetőségi tag együtt jo­gosult. Ebből következik, hogy a tsz-szel szemben kötbérkikö­tés csak akkor érvényes, ha az írásbeli szerződést az elnök és az aláírásra jogosult vezetősé­gi tag kötötte meg. Ebben az esetben az eljáró szövetkezeti tagnak nem volt joga kötele­zettséget vállalni, tehát a vele kötött kötbérszerződés érvény­telen. Új éttermek és áruházak épülnek a Balaton-partrn Három ABC-áruházat, há­rom önkiszolgáló éttermet és három kombinált üzletházat építenek a Balaton déli part­ján 1965-ben. A Belkereske­delmi Minisztérium és a So­mogy megyei Tanács Keres­kedelmi Osztályának szakem­berei már kijelölték az új lé­tesítmények helyét. ABC-ruházat kap. Balaton- boglár, Balatonlelle és Bala- tonszéplak, önkiszolgáló ét­termet Fonyód központja, Ba­latonlelle központja és Bala- tonszemes, kombinált üzlethá­zat — bisztróval és élelmi­szerüzlettel — a fonyód—béla- telepi camping, Balatonboglár és Szántódrév. Az építkezések mintegy hu­szonhétmillió forintba kerül­nek, és a tervek szerint 1965. június 1-én átadják őket ren­deltetésüknek. PÉCSI munkahelyeinkre fölvennénk útkarbantartó kövező szakmunkásokat, útkarbantartó segédmunkásokat, úttisztító segédmunkásokat éjszakai mnnk&kra. Szükség esetén pécsi munkásszállást is biztosíthatunk. Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. (8&SZ3) Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat köiűveseket és seggdinkásokal nesz föl kaposvári és siófoki, munkahelyeire Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő utca 200., valamint az illetékes tanácsok munkaügyi csoportjánál. ________(27922) K utas József HARMINCKÉT EMBER meg a gyümölcsös va, hogy a vadász jogtalanul H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom