Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-28 / 279. szám

SomogyiNépim JAVASLAT Egyezzen a szó... Egy körzeti művelődési ház gondjai között, Galicz elvtárssal íölke­Alig egy-két éve működik a megye hét körzeti művelődési háza. Milyen az élete, mik a gondjai egy ilyen körzeti in­tézménynek? Erre a kérdésre kerestünk választ Kadarkúton. A község saját erőből épí­tett szép új művelődési házát a múlt nyáron avatták fel, íúggetlenített igazgató azon­ban mindössze négy hónapja áll az élén a fiatal Galicz Já­nos személyében. Havonta két- három rendezvényt tartanak; önkiválasztó könyvtár, honis­mereti szakkör, német nyelv­tanfolyam és egy népitánc- szakkör működik rendszere­sen. Esténként azonban megle­hetősen kihalt, néptelen a tá­gas épület. Mi lehet ennek az oka? — kérdeztük az igazga­tótól. — Mi is vonzaná ide az em­bereket? Hiába szeretnénk sok mindent megvalósítani, klubot és eleven életet teremteni, ha a fölszerelés negyven darab vendéglői (!) asztal, és csak a nagyteremben vannak szé­kek ... Az emberek nem ül­hetnek le olvasni (a szép klub- helyiség ott áll Berendezés nélkül); nincs televízió, rá­dió; a művészeti munkához pianínó kellene, és még sok egyébre is szükség lenne. Olykor a gyerekek egész tá­bora ül a képernyő előtt a ven­déglő nagytermében (!)... Ez pedig sehogyan sem jó. Nemrég a járási tanács har­mincezer forint átutalását je­lezte a művelődési ház fölsze­relésének pótlására. Ennek az összegnek jó részét a községi tanács vezetői a külső vaske­rítés építésének befejezésére kívánják fordítani. (Mellesleg: a kisiparos húszezer forintra becsülte a munkabért.) Minthogy úgy gondoltam, sorrendben a belső fölszerelés mindenképpen előbbre való, mint a kerítés, s ezenkívül is vannak véleményeltérések a művelődési ház és a tanács restük a tanács elnökét és tit­kárát. Beszélgetésünk közben meg­bizonyosodhattam arról, hogy — kölcsönösen — »hallgatóla­gos« megbántottság és külön­féle félreértések hátráltatják az együttműködést. E félreér­tések rugója nagyrészt az, hogy a járási tanács illetékesei az igazgató kinevezésekor nem beszélték meg világosan a he­lyi vezetőkkel azt, hogy a mű­velődési ház és a tanács kap­csolatában kinek-kinek hol a helye. Mennyiben önálló ve­zető a művelődési otthon igaz­gatója? Meddig terjed jogkö­re, hatásköre, mikor intézked­het önállóan, mikor nem? Galicz elvtárs elmondta, a járásnál úgy tájékoztatták, hogy a járási tanács művelő­désügyi osztálya a közvetlen fölöttese, a helyi tanács ellen­őrzési jogkörrel rendelkezik. A kadarkúti tanácsi vezetők pedig arra hivatkoztak, hogy velük senki sem közölte a mű­velődési ház igazgatójának ha­táskörét, jogkörét stb. Sajnos addig, amíg nem tisz­tázzák ezeket a kérdéseket, a félreértések veszélye továbbra is fenyeget. S hogy közelebb juthassunk a megoldáshoz, megkérdeztük a megyei tanács művelődésügyi osztályát. Egervölgyi János, az osztály illetékes főelőadója a követke­zőket mondta: — A körzeti művelődési há­zak feladata a község és a mű­velődési házhoz tartozó kör­zet (öt-hat község) kulturális munkájának irányítása. A fel­adatokat egy útmutatóban ad­tuk át a körzeti művelődési házak igazgatóinak. A körzeti művelődési ház a község szak- igazgatási szerve. Az igazgató a gazdálkodást és a község kulturális munkáját illetően a községi tanácsnak, a területen végzett munkával kapcsolat­ban a járási tanácsnak tarto­zik felelősséggel. Új könyvek Az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár-sorozatában jelent meg Giuseppe Dessi A katonaszöke­vény, valamint Veijo Meri Mani- lakötél cínű regénye. Homokpogy- gyász címmel jelent meg Anna Langfus lengyel származású író­nő regénye. Alfred Nednár szlo­vák író regényét Kőkalitka címmel adták ki. Viktor Sklovszkij szov­jet irodalomtörténész emlékiratai így éltünk... címmel jelentek meg. A Magvető Kiadó második ki­adásban adta közre Sánta Ferenc Húsz óra című regényét. Vészi Endre új verseskötete Arckép ezer tükörben címmel jelent meg. A Szépirodalmi Könyvkiadó je­lentette meg Cseres Tibor új köny­vét Búcsú nélkül címmel. Ascher Oszkár memoárját Minden versek titkai címmel adták ki. Bodosi György első verseskötete Az öröm szavai címmel, Kőműves Imre el­beszéléskötete Szökevények cím­mel jelent meg. Gömöry János visszaemlékezéseit Emlékeim egy letűnt világról címmel adták köz­re. A Gondolat Kiadó ötödik ki­adásban jelentette meg Flavius Josephus A zsidó háború című művét. A Magyar Helikonnál megjelent a Tolsztoj-sorozat első kötete, amely Tolsztoj elbeszéléseit, no­velláit tartalmazza. KÉT LEVÉL Az igazgatók sok bírálatot kapnak. A legtöbbször őket marasztalják el, ha beosztottaik nem gyártanak megfelelő minőségű árut, ha valaki megdézsmálja az üzemben a nép- vagyont, ha nem teljesítették a tervet, vagy ha nem nőtt kellően a termelékenység, és így tovább. Érte már bírálat Szőke Istvánt, a Húsipari Vállalat igaz­gatóját is. Noha a hibák nagy részét nem ő követte el, mégis tartotta a hátát, mint mondani szokták. Nem igye­kezett mindenáron beosztottaira hárítani a felelősséget. A bírálatok, bár a legtöbb esetben előmozdították a hibák ki­javítását, mégis rossz emlékei közé tartoznak Szőke elv­társnak. Hiszen senki sem örül a fejmosásnak. Persze azért akadnak az igazgatók életében derűsebb percek is. A Húsipari Vállalat igazgatójának ilyen kellemes meglepetést szerzett az a két levél, amelyet nemrég a me­gyei tanácstól meg á Somogy—Zala megyei Fűszer- és Édesség-nagykereskedelmi Vállalattól kapott. Levelében a megyei tanács vb-elnöke egyebek között ezt írta: »1964-ben a Balaton-parton az áruellátás nagyrészt azért volt biztosítha­tó, mert vállalatának dolgozói, vezetői egyaránt erejüket nem kímélve, szorgalmas munkával igyekeztek a rájuk há­ruló feladatokat megoldani. Figyelembe véve a fenti körül­tekintő és nehéz munkát, a megyei tanács végrehajtó bizott­sága nevében önnek és a vállalat többi vezetőjének, dolgozó­jának elismerésemet és köszönetemet fejezem ki«. Hasonló szövegű levéllel fejezte ki köszönetét a Fű­szer- és Édesség-nagykereskedelmi Vállalat is. Az igazgató ismertette munkatársaival, beosztottaival a leveleket, amelyek a vállalat dolgozóinak erőt, biztatást ad­tak. Hisz nemcsak a bírálat, hanem a dicséret, az elismerés is előbbre lendíti a munkát. Sz. N. Ez az álláspont ismét amel­lett szól, hogy a járási tanács illetékeseinek mielőbb meg kellene oldaniuk a hiányos (vagy félreértett?) tájékoztatá­sukból eredő problémákat Ka­darkúton. Addig is egy fontos szem­pontot érdemes szem előtt tar­taniuk mind a községi tanács vezetőinek, mind a kadarkúti művelődési ház igazgatójának: Kadarkúton több mint egy éve áll ez a szép művelődési ház. Az emeleten három kisebb szo­bája, a földszinten egy na­gyobb klubhelyisége üres. Ide­je volna, hogy ez az intézmény — néhány rendezvénye és egy­két szakköre mellett — most már működjön is, és teljesítse azt a feladatot, amiéit életre hívták. Ez pedig csak a mű velődési ház es a tanács veze­tőinek közös erőfeszítésével le­hetséges, s csak úgy, ha egye­zik a szó közöttük. Wallinger Endre Az Ingatlankezelő Vállalat közvctítőrészlege évente át­lag több mint kétmillió to­rint közvetítési díjat szed be. Kaposváron egy részleg- vezetővel, egy becsüssel és egy adminisztrátorral műkö­dik az iroda. Siófoki kiren­deltségükön egy becsüst és egy adminisztrátort alkal­maznak. Ök teljesítik a me­gyében a közvetítési, a becs­lési és az értékelési megbí­zásokat. Munkájuk akad bő­ségesen. Szinte r állandóan úton vannak, mert a becs­lések zömét vidéken kell el­végezniük. S mivel nem jut mindenre idejük, eléggé el­harapódzott a zugközvetítés. Célszerű lenne, ha a me­gyei tanács sürgősen dönte­ne a közvetítőrészleg sorsá­ról. Ugyanis lehetetlen álla­pot a jelenlegi. A vállalat városi hatáskörű, jóllehet a közvetítőrészieg Kaposvá­ron ténykedik legkevésbé. Jármű hiányában kizárt do­log az ellenőrzés. Enélkül pedig a rendelkezések sze­rint már nem is lehetne dolgozni. Sürgősen kellene dönteni arról is, hogy nö­veljék a becsüsök létszámát. Miért magánosok végezzék feketén (busás áron) a köz­vetítést, amikor van más lehetőség is?! (Németh) Reklám — de milyen ? Nem tudtam, hogy bosz- szankodjak-e vagy nevessek, amikor a minap betértem az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 343-as önkiszolgáló boltjába, és az egyik polcon felfedeztem Gáspárt. Szürke, a harmincas évek divatja szerint dekorált papírtasakot viselt, rajta felírás: »Csak egy Gáspár Itajlekötő van a világon! A vételnél ügyeljen a Gáspár feliratra!« (Vajon Szentirmai mit szólna eh­hez?) A tasak alsó sarkában egy hölgy néz farlmsszemet egy mekány magyarral, a bizo­nyos Gáspárral, ezenkívül különféle érmek díszítik a zacskót, majd ott a felirat: Gyártja: Nemez- és Rostfel­dolgozó Háziipari Szövetke­zet, Budapest. Ára 15,50 Ft. Egy bizonyos: a háziipari szövetkezet reklámszakem­berének nem sok fantáziára volt szülcsége, amikor meg­tervezte a Gáspárt, és talán még kevesebb ízlésre., i Furcsa, hogy amikor egyre inkább terjed a tetszetős, praktikus műanyag csoma­golás, még forgalomba hoz­nak ilyen gáspárokat is. Vagy talán húsz-harminc éves megmaradt tasakokat használnak fel az önköltség csökkentése érdekében? — sm — Őnmacfát segítette a fűtőházi ÜST pénztárosa Efiíejezte az ügyészség a MÁV Kaposvári Fűtőházának üzemi KST-jénél elkövetett sikkasztás, csalás körülményei­nek tisztázására indított nyo­mozást. Balogh Józsefné Ka­posvár, Beloiannisz utca 5. szám alatti lakos hamarosan a bíróság előtt felel bűncselek­ményeiért. Érdemes megnézni, mi tette lehetővé a társadal­mi tulajdon megkárosítását. „Lehetőségem volt, hát csaltam...“ Baloghné 1950-től dolgozik a vasútnál. Amikor megalakult az üzemi KST, ő lett a pénz­táros. A múlt év decemberéig nem is volt vele baj. Éttől kezdve; — Azt tapasztaltam, hogy az OTP revizorai soha nem el­lenőriznek alaposan. Rendsze­rint csak a befizetési naplót vizsgálták meg, azt is felüle­tesen, a többi papírt nem kér­ték. A KST ellenőrző bizott­sága csak nevében létezett. Mindent elfogadtak, aláírtak, amit eléjük tettem. Ezt a lehetőséget aknázta ki Baloghné. A befizetési napló­ban, jegyzékben szándékosan összeadási hibákat követett el, és havonta 1000—1200 forin­tot tett zsebre. Kölcsönigény­léskor a vezetőségi tagok so­ha nem jártak el szabályosan: az igénylő-, illetve a kölcsön­zési lapot nem követelték meg, és azt sem, hogy való­diságukat a pénztáros tanúk­kal igazolja. Megelégedtek a Baloghné kiállította OTP- csekkel, ő pedig fölvette a pénzt, és magának tartotta meg. Tizenkilencszer vett föl pénzt hamis nevekre. Elsik­kasztotta a visszafizetett köl­csönök egy részét is. Ez év augusztusáig 35 950 forint kárt okozott. Az összeg egy részéi a leleplezés előtt, a többit pe­dig utána megtérítette. Ami­kor a vizsgálat megkezdődött, a meghamisított okmányok többségét a Malom-árokba dobta, s a revizorokkal közöl­te, hogy az iratok elvesztek. Százhatvanból kilencen Ez év elején Baloghné ja­vaslatára újjá-»választották« a KST vezetőségét. Nem za­varta őket, hogy százötven­egyen nem voltak jelen, és a hiányzóknak esetleg más lett volna a véleményük. A jegyzőkönyvben hamis adatokat tüntettek fel, egye­bek között azt, hogy a tanács­kozáson kilencvenketten vet­tek részt. Azt is jelentették, hogy jelölő bizottságot válasz­tottak, és az javasolta, ki ke­rüljön az új vezetőségbe. Ez sem volt igaz. Csupán kilen­cen egyeztek meg abban, hogy az elnök Zsiborás Pál, az el­nökhelyettes Petre Vilmos, a titkár Szőke István, a pénztá­ros Balogh Józsefné, a belső ellenőr pedig Lovró Mihály le­gyen. Ráadásul a »tisztújító köz­gyűlésen« KST-n kívüli dol­gozó is részt vett, aláírta a jegyzőkönyvet; nevét adta az ügyhöz egy másik fűtőházi al­kalmazott is, bár a tanácsko­záson ott sem volt. Félórás „tételes“ ellenőrzés A fűtőház üzemi KST-szer- vezete nagyon ügyelt arra, Ébresztő — későn kelőknek (Komádi István rajza) hogy működését az OTP előtt és fölöttes hatóságainál meg­felelően igazolja. Jegyzőköny­vet készítettek például arról, hogy ellenőrző bizottságot vá­lasztottak, noha ez nem tör­tént meg. Petre Vilmos elnök- helyettes egy alkalommal — legalábbis a jelentés szerint — tételesen ellenőrizte Etúoghné munkáját. Fél órát valóban ott is töltött. Mindent rendben talált. Elfogadta a pénztáros tájékoztatását, és azt is, hogy erről az »ellenőrzésről« Ba­loghné készítse el a jegyző­könyvet, illetve a jelentést, ezt azután aláírta. Baloghné kérésére a jegyzőkönyvet két másik fűtőházi dolgozó is alá­írta, bár egyikük az idén nem volt KST-tag. Hasonlóan vé­gezte munkáját Lovró Mihály belső ellenőr is. Alkalmanként segített Baloghnénak az admi­nisztrációs feladat elvégzésé­ben, lemásolta a bérjegyzéke­ket, tintával átírta a ceruzával bejegyzett neveket és összege­ket. A bejegyzések adatait azonban soha nem egyeztette, az összeadást nem ellenőrizte, és nem kérte a kölcsönök adá­sához kötelező okmányokat sem. Legyen gazdájuk az üzemi KST-szervezeteknek! Ez a bűncselekmény is bi­zonyítja, hogy nincs gazdájuk az üzemi KST-szervezeteknek, senki nem irányítja, ellenőr­zi tevékenységüket. Az OTP csak a befizetéssel és a köl­csönök törlesztésével törődik, az üzemi szakszervezeti bizott­ságoknak pedig csupán arra van gondjuk, hogy a KST-t megalakítsák. Ezért tudta el­követni visszaéléseit Baloghné, és hasonló okok miatt károsí­tották meg a KST-t a So­mogy megyei Útépítő Válla­latnál is. Az ügyészség javasolta az OTP-nek: változtasson az el­lenőrzés rendszerén, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak pedig, hogy hívja össze a KST-vel rendelkező üzemek szakszervezeti bizottságának vezetőit, s tájékoztassák őket a visszaélések okairól, meg arról is, hogyan előzhető meg a csalás, a sikkasztás. Szalai László H3I :.?OJgO*c Panasz Erősen boros, tántorgó em­ber a kaposvári Aranyfácán Vendéglőben. Csukladozó hangon könyörög: — Aranyos pénztáros né­ni... Csak még egy frBcs- csöt... — Én pedig már három­szor mondtam: egyet sem ... — Akkor kérem a panasz­könyvet ... Megkapja, beleír valamit, azután diadalmasan, bár egy kissé dülöngélve eltávozik. A pénztáros megrökönyöd­ve olvassa az alábbi »pana­szos« bejegyzést: — Jaj, de két szép szem van magának... — ió — * * * Johnson elnök megválasz­tása után újságírókkal be­szélgetett. Kérdéseikre el­mondta: — Az amerikai elnöknek olyan erősnek kell lennie, mint egy atlétának, türel­mesnek, mint egy sokgyer­mekes családanyának, és ké­szen kell állnia az őskeresz­tények minden kínszenvedé­sére. * * ❖ Alec Gines angol színész a moderneskedő képzőművé­szeti stílusról beszélve így nyilatkozott: — A mai szobrok olyanok, mint a székek, és a székek olyanok, akár a szobrok. * ❖ * New York város köztisz­tasági hivatala nagy, széles körű akciót kezdeményezett. A város központjában beszé­lő szemétkosarakat állítot­tak föl. A szemétládában egy kis rádió-adóvevő készülék van, és a köztisztasági vál­lalat egy tisztviselője vala­melyik közeli házból figyeli a járókelőket. Amikor egy nő a csokoládé »ezüstpapírját« a járdára dobta, a szemétláda megszó­lalt: — A város tisztasága mindannyiunktól függ. Miért nem dobta a papírt a szemét­ládába? Az asszony meglepetve torpant meg. — Hogy hívják? Hol la­kik? — folytatta a szemét­kosár. Az asszony még jobban el­csodálkozott, de meg is ha­ragudott: — Szemétkosárral nem ál­lok szóba! — mondta dühö­sen. * * * Az amerikai Virginia ál­lamban az a divat, hogy a menyasszonyok piros csíkot viselnek ruhájuk ujján. Egy túlbuzgó menyasszony foxikuty újának kabátkájára is piros sávot varrt. A kutya is menyasszony volt. * * * A militarizmus rendkívüli mértékben terjed a világon• Lichtenstein hercegség meg­kétszerezte haderejét. Az eddigi nyolc katona he­lyett tizenhat hadfiból áll a hercegség félelmetes hadse­rege. * * * Hans Krist német író pa­naszkodott egyik kritikusá­nak: — Ha manapság úgy ír az az ember, hogy mindenki megértse, nyomban gyanúba kerül. Somogyi Néplap Az MSZMP Somorv mesve» Sizottsága és a Somogy megvet Tanári» lapja. Főszerkesztő? WIRTB LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár. Latinka Sándor a. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S. cl í. Telefon 15 18. Felelő* kiadó? Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzüi&li meg. és nem adunk vissza. ! erjeszti? a Magvar Posta. Elő­fizethető a helv* postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index ? 25087. Készült a Somogy mesvei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom