Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

SomogyiNéplap AZ. MSZMP MCÍ5VCt'Rr?0TTyÁ^A E£ A MCGVgITANACS LAPJA „Én a község — te a gazdaság44 Mentségek — A tanárok igyekezete — Felnőttoktatás a Nagybereki Állami Gazdaságban — CSAK NE VÉDJE OLYAN NAGYON A GAZ­DASÁGOT ... Tavaly is trá­gyahordó szekeret küldtek a pedagógusokért. Még jó, hogy a deszkapadot letakarták — szakítja félbe Barta Anna igazgatóhelyettes tanártársá­nak, Kocsis Lászlónak fejtege­tését. — Igen, előfordult ilyesmi is, de szóltunk nekik, és az­után már nem volt baj — mondja a tanár. — Nem aka­rom túlzottan pártolni a gaz­daságot, tudom, hogy többet is segíthetnének, bár megértem őket is. Az előbb arról beszélt, hogy Andrián Ferenc üzemegység­vezető mindig támogatta, adott neki időt és módot arra, hogy tanítson, elengedte az embereket. Az üzemegység párttitkára is elkísérte egy­szer: a kimaradt tanítványo­kat keresték meg Imremaj Or­bán. Fontos küldetést teljesít Ba- latonfenyvesen Kocsis László tanár. Évtizedes szakadékot kell eltüntetnie: összebékíteni a falut és a gazdaságot. Éve­ken át egyre csak mérgesedett Fenyvesen az ellentét. Jelsza­va is van, méghozzá elég köz­ismert: Én a község — te a gazdaság. — Két hónapja vagyok kul- turos a Nagybereki Állami Gazdaságban, tőlük kapom a tiszteletdíjat, mégis a község új művelődési házában dolgo­zom. Mindkét felet képvise­lem, a faluért is meg a gazda­ságért is dolgozom. Ezenkívül az iskolában tanítok — egy éve kerültem a fenyvesi isko­lába —, és a felnőttek oktatá­sában is részt veszek — ka­nyarodik vissza az eredeti té­mához. öt éve küszködnek. A tanárok szeretnék, ha egy kicsit jobban menne a felnőtt- oktatás, ha több munkás vé­gezné el az általános iskolát. Ezért szinte mindent vállal­tak. Hóban-sárban kijártak az öt kilométerre fekvő Imrema- jorba, fölméréseket végeztek, igyekeztek meggyőzni az em­bereket a tanulás fontosságá­ról. — Könnyebb volna, ha a gazdaság többet segítene, ha az mondaná az embereknek, hogy kell az iskola, ha job­ban megkövetelné, hogy tanul­janak. Különben nagyon ne­héz fölkérni valakit arra, hogy tanuljon. Hiába mondom én neki, nem is nagyon ismer... Mindjárt más lenne, ha az üzemegység-vezető vagy a párttitkár mondaná — pa­naszkodik az esti iskola veze­tője, Bíró Károlyné. A GAZDASÁG PEDIG MENTSÉGEKET KERES. S nagyon könnyen talál is. Ti­zennyolc és fél ezer hold a gazdaság területe, apró telepü­léseken laknak az emberek. Onnan nem járhatnak be na­ponta Fenyvesre, a tanárok ki­szállítása is bajos. A gazdasá­gi vasút még kivinné őket, es­te azonban nem jöhetnének vissza. Esetleg a trezinával, de azon télen meg lehet fagyni, az oldala ponyvából van. Az is mentség, hogy egy üzem­egység nem engedhet el több dolgozót egyszerre például a tehenészetből, mert délután van a legtöbb munka. A taná­rok kérték a gazdaságot, hogy mozgassák meg egy kicsit a gépkocsivezetőket, segítsék megnyerni őket a tanulásnak. De nem lehet, mert gyakran hajnalban kell munkába állnia a gépkocsivezetőnek, és akkor Telek van, érdeklődés nincs A Kaposvári Városi Tanács az év elején ötvenkét telket adott át értékesítésre a cseri erdő mögötti részen. Eddig mindössze tizenhárom telket vásároltak meg. Az építkezni akarók többsége idegenkedik a peremterületektől, inkább bu­sás áron foghíjas területeket vesznek meg a városközpont­hoz közelebb levő részeken. Ilyen terület viszont ma már elenyészően kevés van. A csa­ládi házat építők száma ettől függetlenül az idén is megha­ladta a kétszázötvenet. Jövőre a Buzsáki utca és a Kisfaludy utca közötti területen is bizto­sítanak telket a kislakásépí­tőknek. A társasházak telkei iránt változatlanul nagy az érdeklő­dés. A városi tanács ezt az építési lehetőséget a belváros további szépítésére, formálásá­ra kívánja felhasználni. Rövi­desen elkészül a városközpont részletes terve, jövőre pedig a társasházak építéséhez szüksé­ges telekkisajátítási terv is rendelkezésre áll. A sorház­építkezések számára 1966-ig biztosítva vannak a telkek. A szövetkezeti lakóházakat rnár most az északnyugati város­részben építik. az esti iskola miatt fáradtan indulna el, hiszen még a taní­tás után este is kellene tanul­nia otthon. — örülünk, ha tízen-tizen- ketten elvégzik évente az álta­lános iskolát — mondja Csó­ka Anna, a gazdaság személy­zeti vezetője. Nagy a lemorzsolódás is. — A gazdasági vasúttól öten jelentkeztek, de most miír csak egy ember jár. Még csak egy hónapja tanítunk — mondja Bíró Károlyné, és to­vább sorolja az adatokat: — Most a hetedik osztályba tizenöten jelentkeztek. Tíznél tartunk. Az év végéig, ki tud­ja, még hányán hagyják ab­ba... A nyolcadik osztályba nyol­cán járnak Imremajorból, a tehenészetből. Tavaly a taná­rok mentek ki hozzájuk. Az idén csak levelező tagozatként tudták megoldani, így az im- remajoriak járnak be az is­kolába, délután, amikor mun­kájuk engedi. A gazdaság állandó dolgozói közül 309 — 18—45 éves korú embernek — nincs meg az ál­talános iskolai végzettsége. Az idén mindössze huszonegyen tanulnak. AKADNA TENNIVALÓ. A gazdaság párttitkára, Lipők János magyarázza: — Persze ez a szám nem mérvadó. Több munkásnak csak négy elemije van, nem kezdhetjük velük az ötödiket Nem lenne türelmük négy évig tanulni. — Higgye el az elvtársnő, hogy amit lehet, azt megtesz- szük — mondja a személyze­tis —, de nem kívánhatjuk at­tól a sofőrtől, hogy fáradtan dolgozzon, és a tehenészet sem állhat le, az állatokat a szo­kott időben kell etetni. Ter­vet készítettünk a beiskolázás­ra, ezután minden üzemegy­ségből meghatározott számú embert tudunk iskolába kül­deni. Gondoskodunk róla, hogy eljárjanak az iskolába, a mun­kából elengedjük őket. A felsőfokú oktatás jobban megy a gazdaságban: tizenné­gyen mezőgazdasági, nyolcán gépipari technikumba, heten gimnáziumba járnak, hatan pedig egyetemre. — HA TÖBBET ÁLDOZ­NÁNAK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁRA, akkor esetleg több emberben ébredne föl a továbbtanulási kedv, hogy szakmájának megfelelő techni­kumot végezzen — érvelek. — Hiába, nem tehetünk semmit, nem írhatjuk elő kö­telezőnek az általános iskola elvégzését. — Írástudatlan van a gaz­daságban? Határozat már van Mennyivel kevesebben fordulnának panaszukkal megyei szervekhez, szerkesztőségekhez, ha jogos, megvizsgált ügyük­ben helyben intézkednének! Csizmazia József somogyacsai olvasónk ügye jó példa erre. Felesége a Bonnya határában levő földjeit is bevitte a somogyacsai Aranykalász Terme­lőszövetkezetbe. Az első évben a helybeli tsz használta, ki­fizette érte a törvényesen járó földjáradékot. Később a bonnyai Zöldmező Tsz-é lett az öt katasztrális hold száz­nyolcvanöt négyszögöl nagyságú terület. A Tabi Járási Ta­nács Mezőgazdasági Osztálya június 25-én hivatalosan is a bonnyai tsz használatába adta Csizmazia Józsefné 25,77 aranykorona tiszta jövedelmű ingatlanát. A 6968/1964. számú határozat szerint a szövetkezetnek visszamenően meg kell fizetnie a földjáradékot. Hiába a jogerős határozat, a bonnyai tsz nem fizetett, Csizmaziáék a szerkesztőségtől kértek segítséget. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a helyszínen vizsgálta meg az ügyet, megállapította, hogy a panaszos joggal türelmetlen. Dr. Mohar László megyei mezőgazdasági osztályvezető sze­rint a tanács intézkedett, hogy a bonnyai Zöldmező Terme­lőszövetkezet hajtsa végre a járási tanács határozatát. Fölösleges kiszállás, utánjárás, levelezés a Csizmazia- ügy mérlege. Ha a bonnyaiak teljesítik a járásiak (s a pa­naszos) kérését, nincs ez a huzavona. A példa bizonyítja, nem elég a fölöítes szervek jóindulata, ha nincs meg ugyanez odalent. így lesz tengeri kígyó némely vezető nem­törődömségéből egynémely ügyben! — Körülbelül öt. De a ne­vüket le tudják írni. Idősek mind, és nagyon szégyellik tu­datlanságukat. Egyikük jó munkájáért igazgatói kitünte­tésben részesült, de nem jött el az ünnepségre, mert az ívet alá kellett volna írnia, és csak lassan tudja — mondja Csóka Anna. Nyolcszázötven állandó dol­gozó közül háromszázkilenc- nek nincs általános iskolai végzettsége. Elgondolkoztató ... A hat üzemrészben — Mar­calitól Pusztaberényig — na­gyobb igyekezettel biztosan meg lehetne oldani, hogy ne csak egy helyről járjanak ta­nulni az emberek (mint az im- remajori nyolcadikosok). A tanárok készségesen vállalnak minden áldozatot, és ha bevá­lik a levelező tagozat, ak,kor érdemes gondolkodni ezen a módszeren is. Kínosan nagy szám az a há- Tomszázkilenc. l a S. Nagy Gabriella Képcsere A közös ebédlő egy része. Munkában a Valentyina-őrs: öt betegnek viszik haza az ebédet a pajtások. Iroda felvonulási épületből A Somogy megyei Húsipari Vállalat egy új épülettel gaz­dagodott. Ebben helyezik el a kereskedelmi osztályt, a beru­házási csoportot, az üzem- fenntartási csoportot, itt lesz a férfi és a női öltöző meg a fürdő. A feldolgozóüzem közelében levő világos színű, földszintes házat, amely igen jól illeszke­dik a környezetbe, felvonulási épületből készítették. Az ész­szerű lépés mintegy kétszáz­ezer forint megtakarítást ered­ményezett. nem törődik azzal, hogy hol és mikor megy át az úttes­ten. Vakmerőén lelép a jár­dáról akkor is, ha autó, mo­tor vagy más jármű közele­dik. Az ital elveszi ítélőké­pességét, és úgy jár-kel a legforgalmasabb úttesten is, mintha egyedül neki készí­tették volna. A részeg em­ber kiszámíthatatlan: nem tudni, mikor gondolja meg magát, mikor lép a szágul­dó autó vagy motor elé. Tanúja voltam a napok­ban, amint a rendőr figyel­meztetett az egyik italbolt­ban egy ittas, hangoskodó vendéget: — Eleget ivott... Ideje, ha fizet. Nincs szüksége több italra, még valami baj éri útközben... Az ittas ember gorombán visszavágott: — Ne oktasson... nem vagyok gyerek. Tudom, mennyit bírok el. Senkinek semmi köze ahhoz, hogy mennyit költők italra. Majd vigyázok magamra, de vi­gyázzanak az autósok is ... Sajnos, ezek az emberek elfelejtik, hogy a balesetek i megelőzéséhez kevés a gép­Véradók ünneplése Zákányban (Tudósítónktól.) Zákányban, a IVZÄV művelődési otthonában november 22-én azo­kat ünnepelték, akik október ele­jén térítésmentesen vért adtak. Kovács Gézáné vöröskeresztes tit­kár köszöntötte őket. A Kaposvá­ri Véradó Állomás kiküldötte pél­dákkal támasztotta alá az önkén­tes véradás fontosságát. Vancsura József járási vöröskeresztes titkár a zákányi véradás szervezésében legjobb eredményt elért Fülöp Jó- zsefnének, Kövcsdi Györgynének és Pintér László határőr százados­nak »-Jó munkáért«-jelvényt adott át. Az ünnepségen megvendégelték a véradókat. Utána a határőrség zenekara szórakoztatta a megje­lenteket. járművezetők óvatossága. Igen fontos, hogy a gyalog­járók is fegyelmezetten, a rájuk kötelező szabályokat megtartva haladjanak az úton. Az ittas ember azon­ban képtelen a fegyelmezett viselkedésre. A nemesvidi Reinis Lajos is azt hitte, hogy baj nél­kül ér haza. Marcaliban it­tasan akart átmenni az út­testen. és egy személygépko­csi elütötte. Szerencsére csak könnyebben sérült meg. Reiner József kaposvári lakos részegen akart az állo­más előtti autóbuszra száll­ni, és észre sem vette, hogy az ajtó zárva van. Az ajtó­nak ütközött, majd a mozgó kocsi alá esett, és lábát tör­te. A balesetet szenvedett it­tas gyalogjárók a legtöbb esetben a járművezetőket okolják. Pedig az így be­következett balesetnek nem a gépjárművezető, hanem az alkohol az oka. Az, hogy néhány ember többet iszik a keileténél, s így nem ura többé akaratának. Sz. L. Meglepetést keltett tegna­pi lapszámunk hatodik olda­la néhány olvasónknak. Hi­tetlenkedve nézegették a filmismertetések mellett kö­zölt képeket, azok szerint ugyanis Monroe és Gable a szovjet filmben szerepelnek. — Nem rossz módszer — mondotta egyik olvasónk —, biztosítják a mozilátogatást. A Kallódó embereket, Mil­ler, a Hajnali találkozást meg a szép Monroe kedvéért nézik majd meg az emberek. — sm — Hí * * Giovanni Guareschi olasz író mondta: — A tapasztalat arra tanít bennünket, hogy a tapaszta­lat semmire sem tanít. ❖ * * Phoenix amerikai város­ban vad verekedés kereke­dett a négerek és a fehérek között. Amikor a rendőrség nagy nehezen rendet terem­tett, és szétválasztotta a ve­rekedőket, megkezdődött a csetepatéban részt vevők ki­hallgatása. Kivétel nélkül és egybe­hangzóan azt vallották, azon vesztek össze, hogy helyesen ítélték-e oda az idei Nobel- békedíjat. * * if: A Fehér Házban — úgy látszik — hagyomány, hogy az elnök sajtótitkára kövér ember. Kennedy titkára, Pi­erre Salinger a százki.lósok közé tartozik, John Ready, Johnson titkára harminc ki­lóval múlja felül elődjét. Súlyával arányban igen magas a vérnyomása is, s most kórházban fekszik, ahol könyörtelen diétára fogták. Egy hétig egy falatot sem adtak neki enni. Ezekben a napokban kül­dött neki Johnson elnök vi­gasztalásul egy csokor virá- got. John Ready meg is kö­szönte az elnök figyelmessé­gét mondván: — Szívemből köszönöm a i virágokat! Pompás ízük volt! j * * * Mia Farrow, Moreen O’Ha­ra. filmszínésznő 19 éves lá­nya megismerkedett Salva­dor Dalival, a különcködései­ről híres festővel. Salvador Dali a fiatal lánnyal végig­járta a manhattani mulató­helyeket. A szórakozás után Mia Farrow kijelentette, hon y Salvador Dali a legvonzóbb ember a világon. Nem csoda, hogy iay nyi­latkozott: eavetlev, Dali-ké­pet sem látott eddig. * * * Egy észak-olaszországi vá­rosban — a lapok diszkréten elhallgatják az esemény he­lyét — hat egyetemi hallga­tó megbukott latin nyelvből. Haragjukban és elkeseredé­sükben elhatározták, hogy bosszút állnak tanárukon. Összeadták minden megta­karított pénzüket, és egy sír­követ vásároltak. A sírkőre a tanár nevét és néhány nyomdafestéket nem tűrő »rangot« illesztettek hozzá ékes latin nyelven. Somogyi Néplap Az MSZMP Somos? megye» Bizottsága és a Somogy megyei Tanár* lapja. Főszerkesztőt WTRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor a. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a «omogv megyei Lapkiadó Vállalat, Kapos« ár Latinka S u. i. Telefon 15 Ifi Felelős kiadó; Szabó Gáboi Beküldött kéziratot nem őrzüi.w meg. és nem adunk vissza. Terjeszti; a Magvar Posta. Elő fizethető a helvt oostah'vatTloIrná' és postás kézbesítőknél. Előfizetési díj eg\ hónapra 12 Fi index* 25081 Készült - Bornpév megyei Nyomda Ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca r — AZ UTAS EMBER A göllei öregek napközi otthonában Göllében a közelmúltban nyitották meg az öregek nap­közi otthonát. Huszonöt idős nő és férfi talál itt meleg ott­honra, szeretetteljes gondosko-i dásra. A tanácsnak nagy se- I gítségére volt a termelőszö- ] vetkezet a napközi létrehozá­sában. A betegeknek, akik az otthonba nem bírnak elmenni ebédelni, az általános iskola úttörőcsapatának Valentyina- őrse viszi el az ételt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom