Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

X r Az orvos válaszol A FIATALKORI KÉZIZZADÁSRÓL NEM RITKASÁG, hogy a serdülőkorban — és még ké­sőbb is — mind a fiúknak, mind a lányoknak fokozott mértékben izzad a kezük, oly­kor a lábuk, esetleg még a hónaljuk is. Feltűnő, hogy ezeken a területeken a verej­tékmirigyek nem akkor ter­melnek több izzadságot, ami­kor meleg van, hanem a ve­rejtékezést valamilyen okból fellépő idegizgalom váltja ki. Így pl. ha a diáknak nehezebb feladatot kell megoldania, máris jelentkezik a kézizza- dás. Nyirkos tenyérrel össze- maszatolja dolgozatfüzetét, rajzlapját, az izzadt kéz za­varja a finomabb műszerek használatát, a hegedülést és a zongorázást is. Kézfogáskor különösen kellemetlen. Hiába szorongat az illető mindig zsebkendőt a kezében, alig törli meg, ismét nedves a bő­re,mert már előre retteg, és izgatott lesz attól, hogy kéz­fogáskor nyirkos lesz a tenye­re, és ezt a másik is észreve­szi majd. Törődnünk kell tehát az iz­zadó tenyérrel, mert ez a je­lentéktelen szépséghiba az ér­zékenyebb fiatalok magatartá­sának alakulásában komo­lyabb következményekkel is járhat. Akadnak ugyanis olya­nok, akik annyira igyekeznek rejtegetni ezt a hibájukat, hogy túlságosan tartózkodóvá válnak, kerülik a társaságot, nem vesznek részt társaik szó­rakozásában. Nem táncolnak, nem barátkoznak, mert szá­mukra minden várható kézfo­gás már a hiba fölfedezésének izgalmával jár, ez pedig fo­kozott kézizzadás oka lesz. Tenni kell tehát valamit, hogy ez a hiba megszűnjék. Nem elégíti ki a fiatalokat az a vigasz, hogy csak várják ki türelemmel az idők múlását, majd »kinövik«, elmúlik a »nedvdús állapot« ... VEGYÜK SORRA mindazt, amivel segíteni tudunk. Első­nek arra hívjuk fel a figyel­met, hogy ne viseljünk olyan kesztyűt, amely akadályozza a párolgást. Ezért ne vásároljon izzadó tenyerű ember nylon­kesztyűt. A műanyagszál ugyanis akadályozza a bőr felszínéről történő párolgást. Hűvös időben legalkalma­sabb a kötött gyapjúkesztyű. A gyapjúszál felszívja a bőr­ről a verejtéket, és a felüle­tén elpárologtatja. A jó me- leggyapjúkesztyű az izzadt kézbőrt is megvédi a lehűlés­től és az ezzel járó esetleges megfagyástól. A tenyér izzadásának csök­kentésére helyi és általános kezelés is szóba jöhet. A gya­kori hűvös vizes lemosás igen hasznos, de túlzásba nem vi­hetjük. Hatását fokozza, ha az öblítővízhez citromlevet vagy ételecetet keverünk. Megszárítás után szórjuk be a bőrt enyhén fertőtlenítő hatá­sú hintőporral. A helyileg alkalmazott gyógyszerek közül kerülni kell azokat, amelyek veszélyesekké válhatnak. így pl. a közismert formalin nemcsak a bőr kiszá­radását és berepedését idézhe­ti elő, hanem túlérzékenység létrehozója, emiatt ekcéma oka is lehet. A rezorcint is ezért nem ajánljuk. Ezek he­lyett enyhébb hatású hintőpo­rok és alkoholos oldatok jö­hetnek szóba, ilyen pl. a 2—3 százalékos szalicilszesz és a naftolspiritusz. Hatásos és ár­talmatlan az alumíniumtartal­mú borogatás és ecsetelés. A gyógyszertárakban kapható alumíniumecet-oldatból 1—2 evőkanálnyit keverhetünk a kézáztató vízhez. Az alumí- niumklorid-tartalmú ecsetelő- ket az illatszerboltok árusít­ják különféle gyári elnevezé­sen mint izzadságcsökkentő szereket. A KÉZIZZADÁS CSÖK­KENTÉSÉRE röntgenbesugár­zást csak kivételesen alkalma­zunk, Helyesebb viszont na­gyobb figyelmet fordítani a belső kezelési-e. Vannak ugyanis olyan betegségei!, amelyeknek rendszeres kísérő tünete a fokozott izzadás, a nyirkos bőr. A bazedovkóros betegeknek is ez az egyik ál­landó panasza. Ilyenkor ter­mészetesen az alapbetegséget kell gyógyítani. A legyengült vérszegény betegek is erőseb­ben izzadnak. Ilyen esetekben az izzadás csökkentése étvágy­javítókkal, vitamin- és kaló­riadús táplálkozással kezdő­dik. Elsősorban az idegrendszer állapotára kell tekintettel lennünk, a fokozott izzadás ki­váltásában ennek van a leg­fontosabb szerepe. A kezelés­ben ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Enyhe nyugtatok csökkentik az idegingerlékeny­séget. és erre a következményes izzadás is alábbhagy. Akinél pedig nagyfokú idegesség ta­pasztalható, ott helyénvaló az idegorvos véleményét is kikér­ni. Dr. Kovács László Gimbelem, gombolom... A leszakadt inggombot, ka­bátgombot — j ól-rosszul — még a legügyetlene’ob férfiak is fel tudják varrni. Persze akkor, lia megvan a régi, vagy a pót­láshoz találnak megfelelőt. Gyakori azonban, hogy a lesza­kadt helyére hiába keresünk ugyanolyat. Pedig évente mint­egy 70—80 000 000 gomb készül hazánkban. Ez elegendő lenne, hiába azonban a sokezernyi szín, a forma, nem mindig ta­lál kedvére valót a vevő. A ru­hák gyors divat váltó zásait a gombok is követik. Nemegyszer fordul elő, hogy tonnaszámra selejteznek ki gombokat csak azért, mert már nem divatos, nem veszi senki. Nem szívesen hordják pél­dául a nehéz kerámia gombo­kat, mert ezek a mostani köny- nyű szöveteket erősen meghúz­zák, tépik. A fém-, a fa-, a bőr­gomb, ha olyan a divat, egy kis időre visszatér, azonban már egyre ritkábban. A gyöngyházgomb bármennyire tetszetős is, ugyancsak mind­inkább háttérbe szorul. Hetven- nyolcvanféle alapanyagból ké­szülnek a gombok, de ezekst már legyőzi a műanyag, a kor­szerű perluxgomb. Nem törik, mosható, vasalható, tetszés sze­rint formálható, színezhető, kommersz gombnak vagy a leg­különlegesebb divatgombnak egyaránt alkalmas. A hagyo­mányos anyagok közül egye­dül a szarugomb versenyképes, ez változatlanul tartja népsze­rűségét, keresettségét. Sajnos ebből —■ éppen a nyersanyag hiányában —■ nem tudnak ele­gendőt gyártani. Üjabban a legdivatosabb az úgynevezett behúzott gomb. So­kan idegenkednek tőle, pedig igen célszerű. Szinte mindegy, hogy milyen anyagból készül az alátét, csak egyforma nagy­ságú, alakú legyen, a ruha anyaga ugyanis mindent elta­kar. S ha elveszik is belőle, a szövetmaradékból mindaddig lehet utánpótlást készíteni, amíg a ruha, az öltöny el nem szakad. A TERÍTETT ASZTAL Egyre kulturáltabb körül­mények között élünk s a napi gondokon túl ma már köve- telőbben jelentkezik a jó megjelenésnek, az otthon kulturáltságának igénye is. Az étkezésnél sem elég arra szo­rítkozni, hogy »ha vendég van nálunk«, vagy »ha vendégség­be megyünk«, ügyelünk a kés, a villa forgatására. Az étke­zési szabályokat otthon, csa­ládi körben is meg kell tar­tani, hogy szokássá váljék, s adandó alkalommal már ne okozzon gondot. Aki otthon szürcsöli a levest, csámcsog, az vendégségben sem tud csön­desen enni. Aki nem tanulja meg, és nem gyakorolja a kés, a villa helyes használatát, csattogva, csikorgatva birkó­zik majd az elé rakott étellel, szemben azokkal, akik életlen késsel is könnyedén, halkan szelik a húst. A terített asztalnak, a kö­zösen elköltött ebédnek és vacsorának kis szertartás jel­lege van. Együtt a család. Na­ponta legalább egy étkezést költünk el közösen. Tiszteletet teremt már az ülés sorrendje is, hiszen mindenkinek állan­dó helye van. Az asztalfőt az édesapa foglalja el. Az asz­tal másik végén az édesanya ül, s köztük a gyerekek, hogy apa, anya segíségükre lehes­sen a tálalásnál, étkezés köz­ben. Ilyenkor megbeszélik a nap eseményeit, a munkahe­lyen és az iskolában történte­ket. Törekedjünk mindenekelőtt az asztal ízléses terítésére Persze, a családi vacsorához nem feltétlenül szükséges a damaszt abrosz. Erre a célra megfelel a lemosható nylon- teritő is, ha alá ja színes kar­ton- vagy mosóabroszt terí­tünk. A lapos tányérra helye­zett mélytányértól balra te­gyük a villát és a szalvétát. A tányértól jobbra a kés, mel­lette a leveseskanál. A tányér előtt kisvilla vagy kiskanál, aszerint, hogy mi lesz a cse­mege: sütemény vagy kompót. A pohár a tányér felső pere­ménél, jobbra foglal helyet. Só, paprikaszóró se hiányozzék. Az asztal közepére, a tál szá­mára edényalátétet tegyünk. Ez lehet egyszerű szalvéta, de készülhet rafiából vagy fém­ből is. Kicsi asztal esetén tá­lalóasztalkára helyezzük az ételeket, hogy étkezés közben a háziasszonynak ne kelljen szüntelenül felállnia. Karácsonyig elkészülhet néhány saját kezűleg előáiLtott kedves ajándék, megle­petés. Néha éppen azért kedvesebb a készen vett aján­déknál, mert szorgoskcdásunk, munkánk fekszik benne. 2 1 i "I t i i i 1 1 1 i i— . i. 3. L A­Egy csinos kötény a család nő tagjai részére vagy barát­nőnek nemcsak kedve", ha­nem hasznos karácsonyi aján­dék is. A rajzon látható kö­tényhez — átlagméretre — mindössze lxl méter csíkos vá­szonra van szükségünk. El­készítése is könnyű: a vász­nat 5u cm-nél félbehajt.,ux, levasaljuk, és centiméterrel kimérjük rajta azokat a tá­volságokat,. ahol ki kell szabnunk az anyagot. A szabásmintán 1 kocka 10 cm-t jelent; ehhez az egy­szerű szabáshoz azonban nem szükséges felnagyított papírmintát készíteni, hi­szen csupa egyenes vonalat kell szabnunk a vászonból. A szabásrajz csak útmutató a méréshez és ahhoz, hol kell levágnunk a kötény derékrészét, kantárját, zse­beit. (A rajzon: 1. a kötény fele — szaggatott vonallal jelöljük a zseb és a pánt befűzéséne]| helyét —, 2. a zseb. 3. és 4. a vállpánt és megkötő.) A különleges textilneműek mosása A szép horgolásnak is mindenki örül, különösen, ha jól mutat a berendezéseken. Recehorgolásos kis térítőnk mindenfajta bútor­hoz szépen Illik. Közepébe fenyőgallyakat terveztünk. Régi típu­sú bútorhoz fehér vagy krémszínű, 00-as horgolóeémából készít­hetjük, modem berendezéshez színes Honleány-pamutból is hor­golhatjuk. A jó minőségű színes kelme jól állja a mosást, de azért az óvatosság nem árt. Különö­sen a nyomtatott pamutvá­szon okozhat kellemetlen műanyagtalpú cipő könnyű, hajlékony, és nem ázik át! Férfifélcipő vulkanizált gumitalppal 160,— Ft Férfifélcipő mikroporózus gumitalppal 257,— Ft Női bundacipő mikroporó­zus gumitalppal 104,— Ft-tól 369,— Ft-ig Női félcipő mikroporózus gumitalppal 201,— Ft Száras gyermekcipő vulkanizált gumitalppal 31—38-as méretig 96,— Ft-tól 125,— Ft-ig (3530) meglepetést. Néhány egyszerű szabály alkalmazásával csök­kenthetjük a kifakulást és az átfestődés veszélyét: a) Színes ruhát ne mossunk együtt fe­hérrel; b) ne használjunk sok szódát; c) az előmosás és tisz­tára mosás hőfoka csak 30~ 35, illetve 45—50 fok legyen, ezzel szemben használjunk több mosószert; d) mellőzzük a fehérítést; e) az utolsó előtti öblítővízbe öntsünk tíz literre egy deciliter ecetet, ez fölfris­síti a színeket. A színes ruhaneműt ne szap­pannal, hanem mosószerrel mossuk. Ennek nagy előnye, hogy nincs lúgos hatása, ami a legtöbb színezést megtámad­ja. A mosótoldathoz már ele­ve ecetet önthetünk, ez meg­védi a festést. Minden esetben előzetesen vizsgáljuk meg a színes anyag egy darabján, hogy meleg oldattal nedvesít­ve nem festi-e meg a rányo­mott fehér kendőt. A műselymet könnyebb tisz­tára mosni, mint a pamutot és a lenvásznat. Mivel a rost sok­kal érzékenyebb, szóda he­lyett szintetikus mosószert használjunk. A hernyóselyem rendkívül érzékeny a lúgos hatásra, ezért teljesen mellőzni kell a szóda használatát. Csak a legtisztább szappanpehely vagy még in­kább szintetikus mosószer használható. A mosóoldat hő­foka ne lépje túl a 40—50 fo­kot, az öblítést is langyos víz­zel végezzük, az utolsó öblí­téshez azonban hideg vizet ■ használjunk. A gyapjú majdnem olyan ké­nyes, mint a selyem. Különös tulajdonsága: mosás közben kallózódásra hajlamos, amit a meleg, a lúg és a mozgatás elő­segít. Itt se alkalmazzunk te­hát szódát vagy más lúgos anyagot, hanem szintetikus mosószert. Tíz liter vízhez 5 dkg mosószert vegyünk. A mo­sóoldat hőfoka ne legyen ma­gasabb 40 foknál, s a ruhát ke­veset mozgassuk. Jó módszer, ha egy-egy percig állni hagy­juk, s összesen körülbelül 15— 20 percig mossuk. Az öblítést langyos vízzel végezzük. A műanyagok általában ér­zékenyek a melegre, ezért 40— 50 foknál melegebb vízben ne mossuk. Mivel a műanyag rostra sokkal kevésbé tapad a piszok, mint a pamutra, nincs is szükség túl erélyes kezelés­re. A mosást legföljebb 40 fo­kos vízzel végezzük, utána egy langyos, két hideg vizes öblítés feltétlenül kell. Az új típusú textilnemű mo­sását nagyon gyorsan és kímé­letesen végezhetjük el a mo­dern mosószerekkel. Magától értetődik, hogy ezt a holmit sem dörzsölni, sem utólag csa­varni nem szabad. Ne a kály­ha közelében szárítsuk, és ha kell, csak egészen langyos va­salóval vasaljuk. KONYHA TÚRÓS LEPÉNY Hozzávalók: 35 deka liszt, 15 deka zsír, 2 tojássárgája, fél deci tej. Töltelék: 3 tojássárgá­ja, negyed rúd vanília, 1 elí­rom héja, cukor ízlés szerint, 3 evőkanál liszt. 3 deka mazsola, háromnegyed kiló túró, 5 tojás habja. A lisztet a zsírral szétmor­zsoljuk, majd a tojássárgájá­val és a fél deci tejjel tésztát gyúrunk. A tésztát pihenni hagyjuk, amíg a tölteléket összeállítjuk. A töltelék össze­állítása: A túrót villával szét­morzsoljuk, a 3 tojássárgáját belekeverjük, tetszés szerinti mennyiségű cukrot és 3 evőka­nál lisztet vegyítünk hozzá, a vaníliát és a citromhéjat bele­reszeljük, és végül hozzáadjuk az 5 tojás keményre vert hab­ját. A tésztát 25x35 cm nagy­ságú tepsiben sütjük. Szétso­dorjuk, beletesszük a tepsibe, majd a kész tölteléket rátesz- szük. A maradék tésztából rá­csot készítünk a tésztára. Gáz­sütőben 35—40 percig sütjük, majd h" kihűlt, szeleteljük, és vaníliás cukorral meghintjük. Gyerekszáj A kislány ül és ír. Az édesar.: kérdezi: — Mit csinálsz? — Levelet írok a barátnő • : — feleli. — Hiszen te még kicsi vagy. ■ tudsz még írni. — Az nem tesz semmit! — rr c ja a kislány. — Az én bará'-n szintén kicsi, és nem tud ölve CSIKY GERGELY SZÍNH ' 19 órakor: Antonius és Ki. Pálra. Csiky-bérlet. Bemute VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Sándor Mátyás. Színes, lesvásznú olasz—francia— nyol film. Korhatár nélk'1’ Az előadások kezdete és 9 óra. (November 27-ig SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Hol a tábornok? Len° film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete ' és 8 óra. (November 27-L,.;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom