Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 277. szám

Pásztorkincs Egy népművészei; kiállító- csak faragott botért kaptam AZ • MSZMP Mei^VE'r B'l/O'tTSÁGA ÉS A MEGYE! TANACS LAPJA filmszínházaink műsorából .r*»«*??«.. Kallódó emberek A L’ Humanité ezt írta a film bemutatójáról: ^Két­ségtelen, hogy ma már Marylin Monroe halálának ténye befolyásolja a nézőt a Kallódó emberek nézése közben. Mindaz, amit Art­hur Miller forgatókönyvé­nek önéletrajzi vonatkozá­sairól tudunk, értékei mel­lett külön érdekességet köl­csönöz a filmnek«. Egy ma­gányos asszony magára- és társratalálásának drámáját mutatja be ez az amerikai film, végkicsengése még­sem keserű. A főszerepeket Marylin Monroe, Clark Gable, Eli Wallach, Mont­gomery Clift és Thelma Rit­ter játsszák. Szabad Ifjúság Hajnali találkozás Vajon hová sodorta a sors régi bajtársait? Metyelcv mérnök, aki a Nagy Hon­védő Háborúban ezt a városszéli magaslatot védte mint ütegparancsnok, elin­dul, hogy fölkeresse húsz évvel ezelőtti bajtársait. Nyinát, a volt szanitéelányt, Grigorij Batura őrmestert, az üteg tréfamesterét, Bro- zovot, a felcsert. Három ember, három sors, három különböző jellem villant fel néhány órára Metyelev előtt — képzeletében egy tűnődésekkel teli hajnali szürkületben. A Belorusz Filmsúdió alkotásának fő­szerepeit Gleb Sztizsennov, Larisza Danyilina, Vlacsesz- lav Balangyin és Szergej Jakovljev játsszák. son láttam meg.'"Állt a kiállí­tott tárgyak előtt, és fáradha­tatlanul mesélt a botok, tükrö­sök, kulacsok díszeiről, ősso­mogyi pásztorok fába vésett álmairól. t Értékes munkásságról, szép j térbeosztásról tanúskodtak I ezek a darabok, s arról, hogy Varga János 77 éves kadarkúti tsz-nyugdíjas nem tudatos, nem kiforrott: ösztönös népi faragó, mint sok-sok elődje. De hogyan formálódik a pásztorban ez a képesség? S ha kialakult, miért marad névte­len a tehetség ma is? j Faluvégi kis házában látó- ♦ gattam meg Varga Jánost, és ;megkértem, meséljen: | »... Szerette apám a juho­Ikat, de meg a tinófalka idomí- ♦ tásához is igencsak értett. Így ♦hát beleszülettem én a pász- | torkodásba. Görgetegről Szla- | vóniába kerültünk. Itt jártam jón iskolába — horvát iskolába j— egyszer életemben, az első ♦ osztályt újévtől pünkösdig. iNagy, szakállas, száraz ember Ivóit a tanító. Azt mondta, j hogy ezt az Ivánt — mert így j hívott — taníttatni köll... De I hát kospásztor lettem én ak- jkor, mert heten is voltunk már í testvérek. Napszámmal pótol- ituk a konvenciót. Ott aztán j kellett csinálni jelzőket is, ez ♦ olyan fapálcika, amit az anya ♦ meg a bárány nyakára tettek. | Hát így kezdtem én faragni... I * Aztán egy kapanyelet is csi­náltam egy lánynak, a Kati­nak. Olyan tizenkét éves lehet­tem akkor — meg díszítést is csináltam rá. Meglátták ezt a nagy, férjhez menő lányok, ők |is kértek hasonlót. Huszonöt Ikrajcárért csináltam másnak • is. Ez volt az én első kerese­ttem. Mondtam édesanyámnak, Jhogy vögyön nekem rajta ci- Jgarettát. Más köll neked, gye- ♦ rek, s mondta is, hogy ml, így I aztán többet nem kértem... I Persze a pipára — titokban — • csak rászoktam. amikor a I mustrabirkák mellett voltam... ; Az első cifrabotot is ott, ♦ Szlavóniában faragtam. Meg- I tetszett egy szép csöngő, de i : : meg. Volt a rokonságban egy bot, az öreg Kapoli faragta, e:, lemintáztam. Ugyanolyan lett... Később, az első háború u áo Kispusztán laktunk, akkor is pásztorkodtam, faragcsáltam. Botot, kazettát, az uraság lá­nyainak, emböröknek kendő- tartót, asszonyoknak képrá­mát: ki mit röndölt. Huszon­nyolctól idekerültem Kadar- kútra, akkor már földben dol­goztam, csak ritkán fogtam meg a bizsokot. S még a neve­met sem faragtam rá, de most már igen, mgrt mondta a gyógyszerész úr, hogy köll... Huzamosabban ötvenhét óta faragok, hogy nem tudtam már úgy hajolni a földön mun­kában, mert fájt a mellem, amit kétszer keresztüllőtt a srapnel ... Most aztán itt a konyhában dolgozgatok a nyugdíj mellé, meg a rokon­ságnak ezt, azt. Nagy munka, lassan halad. Egy kígyós bot három hét is eltart, ha szépre akarom. Volt itt egy ember a megyei tanácsból, azt mondta, hogy ezek nekem kincseim — hát most faragok. A magam elgondolása szerint. Egvszer voltam Lellén, a népművészeti kiállításon, nyolc-tíz cifrabotot vittem oda. Ki is állították, tetszett is, de hát hiába, öreg vagyok én már. — De jó erőben — válaszol­tam —, és ez a szerencse. Megkértem, s behozott há- rom-négv botot. Az egyik, a birkafejű meggyfagyökérből, virág- és betyármotívumaiva] olyan szép, hogy ékessége le­hetne akármelyik múzeumnak. A másik kettő: fehérre lakko­zott és tetovált virágai kiszí­nezve pirosra, zöldre ... »Van rajta némi faragás is, hogy lássák, azt is tudok« — mond­ja János bácsi. De hát a faluban ezt kérik, az ilyent keresik. Pedig a bir­kafejes: érték, iíincs. Ezt, ilyet kellene faragni, s Varga János 77 éves tsz-nyug- díjas meg is ígérte, hogy erre törekszik. Ahogy ismerem, meg is tart­ja ... Wallinger Endre Nyolc nagy sikerű alkotás a csurgói filmbarátok köre műsorán A tárgyalóteremből „Tessék engem javítóba küldeni..." — FIACSKÁM, mondj el mindent őszintén... A bíróság enyhítő körülménynek tekinti a megbánást, a töredelmes vallomást... — Kérem szépen, én bűnös vagyok. A nyáron, amikor apámat meglátogattam Lát- rányban, útközben elloptam egy őrizetlen kerékpárt. Nem mertem hazavinni, az erdőben rejtegettem, később egy rend­őr elvette. Loptam egy vekkert is meg egy falubeli ismerő­sömtől ismét egy biciklit... — Miért tetted? — Nem szerettem iskolába járni... Otthon sem éreztem jól magam. Anyám nem sze­retett, én sem őt. Egyedül vol­tam, csavarogtam... — Mit kérsz a bíróságtól? — Tessék engem javítóba küldeni... Haza hiába me­gyek, de a nevelőotthonban megváltozom, ígérem: rende­sen tanulok, s valami szakmát is szerzek magamnak... MEGDÖBBENTŐ SZAVAK. A vádlott, Sz. József 14 éves, jóeszü, értelmes fiú, de még csak most járja az általános iskola ötödik osztályát. A bíróság az anyát, P. Jó- zsefnét szólítja. — Mondja el, hogyan jutott gyermeke erre az útra. — Fiam házasságon kívül született, ezután esküdtem meg P. Józseffel. Ö — bár sokat betegeskedik — vállalta gyer­mekem nevelését. De egysze­rűen nem tudjuk megfékezni: csavarog, lop, ha szólok, ne­kem támad. Kérem a tisztelt bíróságot, vigyék javítóba.. Nézem az anyát és gyerme­két. Melyiknek higgyek? Va­lóban javíthatatlannak szüle­tett a fiú, vérében van a csavargás, a lopásösztöne, és képtelen arra, hogy megjavul­jon? Az anya jól öltözött: diva­tos nylonblúz van rajta. A gyerek öltözéke könyékig érő, rongyos, szűk, kinőtt kabát. Át sem éri teljesen, derekát madzaggal hurkolta, körül. Nadrágja sem különb: olyan szűk, rövid, hogy élővillan alóla sovány, mezítelen hasa. A BÍRÓSÁG ELNÖKE, mi­előtt a tanács ítélethozatalra vonul vissza, a vádlott adatait egyezteti. — Szíveskedjék a gyermek anyakönyvikivonatát ide ad­ni — kéri az anyát. Zavart hallgatás, majd meg­hökkentő válasz: — Sajnos, nincs ... Elfelej­tettem bejegyeztetni, aztán meg teljesen elmaradt... A bíróság elrendeli a hiány­zó irat beszerzését, majd újabb kellemetlenség történik. Az anya által megnevezett apa nem ismeri el magáénak a gyermeket. A gyámhatóság hosszas tanácskozás után meg­változtatja a fiú nevét, és Sz. József a legközelebbi tárgyalá­son már mint Cs. Pál jelenik meg. Vajon ez milyen érzé­seket válthatott ki belőle? A Nagycsepelyen 1950. ja­nuár 3-án született gyermek­nek 1964-ben állítottak ki elő­ször anyakönyvi kivonatot, így már érthető, miért ismé­telte a második meg a harma­dik osztályt, s miért járja 14 éves korában csak az ötödi­ket. Anyja nemtörődömségét az anyakönyvi kivonat hiánya na­gyon jól mutatja. De hogyan vették föl a fiút iskolába? — A bíróság a gyermek ké­rését vette figyelembe, és ja­vító-nevelő intézetbe utalja — hirdette ki a tanács ítéletét dr. Gelencsér Ilona. a fiü mar Menne is, hiszen régi »otthonában«, a felsőmocsoládi Újhegyen sem­mi nem várja. Bízik benne, hogy az új otthon más lesz, s ott emberséget és szeretetet is kap. — Anyádtól el sem búcsú­zol? — kérdezi a bíró látva a fiú türelmetlenségét. A gyerek lehajtott fejjel odamegy anyjához, és kezet nyújt neki. — Isten veled — mondja P. né, de nem mer gyermeke sze­mébe nézni. Tizennégy éven át nem teljesítette anyai köteles­ségét. Ez volt az oka, hogy a fiú csavargott, osztályt ismé­telt, és tizennégy éves korában lopásért állt a bíróság előtt. Amit anyja elmulasztott, azt most a társadalomnak kell jó- vátennie... Szalai László Bébiriadó A londoni süketnémák intézeté­ben különleges készüléket szer­kesztettek süketnéma édesanyák részére. A bébiriadó nevű készü­léket a csecsemő ágya mellé kell helyezni, s a kisbaba sírásának akusztikai jelzéseit fényjelzésekké alakítja át. A fel-felvillanó izzó­lámpa figyelmezteti az édesanyát, hogy kisbabája sírni kezdett. November 30-án kezdi meg mun­káját a csurgói filmbarátok kö­re. A régi filmekből összeállított sorozatnak tavaly nagy sikere volt, száznyolcvanán jártak rend­szeresen az előadásokra. November 30-án az Orgonás negyed című francia filmet mu­tatják be. A műsorban a Csinta­lan asszonyok című francia, a Modern Pimpernel című angol film is szerepel. A kör tagjai lát­hatják a Szerelmem, Hirosimát, Jean Luis Barrault kétrészes film­jét, a Szerelmek városát, a Ba- jazzókat, egy francia detektiv­filmet Caffe de Paris címmel és Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének filmváltozatát Minden vetítés előtt filmtörténeti és esztétikai előadást tartanak a TIT vagy a Filmgyártó Vállalat előadói. A sorozatra eddig százhúszan váltottak bérletet Csurgón. KÍSÉRTÉS SOteOK Kozmetika kutya módra Szépségápolás csak kutyák­nak! Nem ez van ugyan kiírva a pesti Tanács körút egyik üzlethelyiségére, bent azonban ez derül ki. Ott működik a fő­varos egyetlen kutyakozmeti- kájar A tulajdonos, Fábos Mar­cit immár a 25. esztendeje ápolja, szépíti az ebeket, és ez nem kis dolog. Kis kutya, nagy kutya, ha rövid időre is, egy­aránt megszelídül keze között. Több száz törzsvendégét név­ről ismeri. Pedig nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki ku­tyák is fölkeresik. Jönnek pél­dául Egerből, Kecskemétről Ceglédről, Ózdról is. Sőt éven­ként egyszer rendszeresen megjelenik a szalonban egy turista eb is Stuttgartból. Nyá­ron a csúcsforgalomban, külö­nösen pedig a szépségverseny, a kiállítások előtt nem ritka a napi 8—10 vendég sem. Gya­kori, hogy az elfoglalt tulaj­donos reggel leadja a kutyát, s este munkaidő után »kitisz­títva«, megszépítve viszi haza. A kutyák fajtájuk, vérmérsék­letük szerint csaholva vagy morogva lépik át a szalon kü­szöbét, tapasztalatból tudva, hogy a szépségért az ebnek is meg kell szenvedni, mégpedig kutyáuL Hiszen a kezelés 2—3 órát is eltart, s hol van az a jámbor eb, amelyik zokszó nélkül kibírja ezt az időt száj­kötővel? Miből áll tulajdonképpen a kutyakozmetika? Elsősorban a samponos, babaszappanos vagy egyszerűen csak mosó­szappanos fürdetésből, három­szori öblítésből, lepedővel való ledörzsölésből, gépi szárítgatás- ból. Külön megrendelésre hoz­zátartozik a hintőporozás, az illatosítás is. Ezután jön a trimmelés, amely leginkább a borotvált hajvágáshoz vagy a haj ritkításhoz hasonlítható. A nyírás, az elegánsabb kutyák­nál pedig a gyakori struccolás, a fazonigazítás elengedhetetlen. Kevesen tudják, hogy a ku­tyáknak is van divatlapjuk, amelyből persze gazdáik vá­lasztják ki a megfelelő fa­zont. Fontos még a manikűr, a benőtt körmök kiigazítása, s ha szükséges, a fülápolás, a száj mosás is. A kutyakozmetikának egyéb­ként van egy ritka törzsvendé­ge is. Évenként háromszor je­lenik meg kényeskedve, rend­szerint előzetes bejelentésre, alapos tájékozódás után, ami­kor kutya még véletlenül sincs a közelben. Az előkelő páciens ugyanis egy nagy — perzsa­macska. * * * „Mennyit ér" egy sugárhajtású repülőgép zaja? E furcsa kérdésben kellett döntenie a napokban a nioe-i polgári bíróságnak. A külö­nös pert egy dél-franciaor­szági építőipari vállalat in­dította mondván, hogy 2 millió frank jóvátétel jár neki az Air France légitár­saságtól. Annak sugárhajtá­sú repülőgépei ugyanis olyan lármát csapnak, hogy a nioe-i repülőtér környékén a házak értéke erősen csök­kent. A repülőtér környékén lakó egyes háztulajdonosok is csatlakoztak a követelés­hez, a lakosság egy része pedig fölkérte a bíróságot: tiltsák be sugárhajtású gé­pek átrepülését a város fö­lött, mert a zaj »tönkrete­szi az emberek életét«. A perben december 9-én hoznak ítéletet. — Ne kísérts, Jani! Előleg l csak az elnök ad! (Komádi István rajza) Somogyi Néplap Az MSZMP somogv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinka 8. u. 2. Telefon 15 16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüifili meg. és oem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőfcnél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft Index: 250CT. Készült a Somogy mesyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor uiea 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom