Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-25 / 276. szám
MSZMP megyei BÍZÖTTSÁGA ES A MEGYE! TAN ÁCS LAPJA. BEMUTATÓ ELŐTT NyelvMIyaiok a TIT-nél — Jó estét, hölgyeim! — MÉG NÉGY NAP... Ma este: az első kosztümös, díszletes főpróba. Járom a folyosólabirintust, mellettem tógás, fejdíszes alakok suhannak ingajáratban a szabóműhely és az öltöző között. Maszk- és ruhapróbát tartanak; lázas előkészület, sajátos atmoszféra ez — főpróba előtt, délután. — Add be a diát... Jó! Mehet a friz!... Túl a vasajtón »húzók«, drapériák ereszkednek le a színpadra és vissza; középen piramisok sziluettje rajzolódik egy fehér vásznon. Sürgő-forgó díszletezőké most a tér, köztük egy fehér köpenyes: Miklós József műszaki vezető két-három vezényszó között válaszol: — Technikai próba folyik: a díszletek összeállítása. A cselekmény színhelyének változásait pergő, filmszerű »vágásokkal« oldjuk meg; függöny nélkül a nyílt színen ... Szokatlan látvány: a színpad rézsűt lejt a nézőtér felé. — Ez hozza a shakespeare-i hármas tagolású színpadot egy síkba — nyilatkozik Horváth Jenő, a darab rendezője. — Világtörténelmi aréna ez. Mérkőzés, amelyben állam- és közügyek, magánügyek egymásra hatnak és peregnek, száI guldanak szinte rakétasebes- I seggel. Ezt a száguldást szeretném érzékeltetni a folyamatos áttűnésekkel: három világrész eseményei, színei váltakoznak a harminckét képben. Mindegyik kép önmagába zárt esztétikai kompozíció... A díszlettár csöndjében egy római harcos memorizál háttal felém: Enobarbus, Antonius híve — Lengyel János. A kecskeméti színháztól szerződött Kaposvárra, tizenöt, éve működik a pályán. — Nagyszerű művészi feladat. Széles skálájú figura, kedves fiú Enobarbus, igazi reneszánsz ember. Clown ... Nyílt, vidám, bátor harcos. Szereti a bort, a nőket. Szókimondó; ő az, aki mindenkinek »beolvas« ... Távolabbra lát uránál, és nem érti őt: képes csókért eladni mindent. Enobarbus elárulja Antoniust, de van szíve — nem éli túl tettét .; . A színpadon fények cikáznak. Egyiptom színei: köny- nyed, világos, kacagó és buján meleg színek; Róma fényei komor-fenségesek. A matt sugarak világánál műszakiak serénykednek jelmezekben. »Aki él és mozog — beöltözött« — mondja valaki mellettem. Összesen mintegy hatvan szereplő... ESTE NYOLC ÖRA. A függönyt összeengedik. A kihalt nézőtér közepén, a rendezői asztalkánál csak egy kis lámpa ég. Megszólalnak a harsonák, s a színpadon kíséretével megjelenik Kleopátra, a világ egyik legszebb és legérdekesebb asszonya. Kacér-kétkedő mosolya világbirodalmakat rengető szenvedélyt csihol, tragikus összeomlást exponál: »Ha szerelem —, mekkora szerelem? ...« Antonius, a világ egyhar- madának ura életével, hatalmával felel rá. Megválni mindkettőtől: vajon melyiktől nehezebb? — Alkatánál fogva mindkettő rendkívüli erősségű benne. Ám — jóllehet kiváló tehetségű hadvezér — ösztönélete hatalmasabb, és megválni is gyötrőbb ettől az élettől — válaszol a próba szünetében Kárpáti Zoltán, színházunk új művésze, Antonius alakítója, aki legutóbb Szegeden a Hamlet címszerepét játszotta. Olsavszky Éva öltözőjén kopogok: Kleopátra a tükör előtt parókát próbál néhány perccel a darab fordulópontja, az első rész záró jelene te után. Hangja még remeg, de leküzdi felin- dultságát: — Démon ..: — ahogy emlegetik —, de korának legokosabb asszonya; országok követeivel saját nyelvükön beszél... — Kleopátra asszony... Fenséges, szeszélyes, kacér, féltékeny, és még ezer arca van. Melyik énje áll Olsavszky Évához a legközelebb? — A szerelmes Kleopátra..: — S a legbonyolultabb? — A szenvedélyében erőteljes Kleopátra, aki — bármilyen féktelen indulat kavarog benne — ugyanakkor bájos és csodás; nem »boszorka«, nem egyszerűen démon... Wallinger Endre Követendő példa Üj mozgalmat indított el a KISZ Baranyában, amelynek jelszava: »Traktorvezetői jogosítványt minden falusi fiatal kezébe«. A mozgalmat a j KISZ megyei, illetve járási bizottságai mellett működő társadalmi mezőgazdasági osztályok szervezik. Irányításukkal a falusi KISZ-szervezetek tagjai a következő hetekben, hónapokban fölkeresnek minden fiatalt, és megbeszélik velük a jogosítvány megszerzésének lehetőségét. Figyelemre méltó, jó kezdeményezés a baranyaiaké, melynek megvalósítása kettős haszonnal is jár: megoldódik a traktoroshiány, és szakképzettséget kap minden falusi fiatal. A baranyaiak példáját bizonyára követik majd Somogybán is. franciául köszönti hallgatóit Farkas József tanár, a válasz is ezen a nyelven hangzik. A »messieurs«-ok üdvözlése most azért marad el, mert a nyelv- tanfolyam férfi hallgatói — nem tudni, mi okból — hiányoznak a mai óráról. Tizenketten járnak a TIT francia közép-haladó nyelv- tanfolyamára a Táncsics Gimnáziumba. Létszámban a »gyengébb nem« van túlsúlyban, de az órákon erősebbnek bizonyulnak, hisz néhányan — mint Porkoláb Magdi, Kovács Erzsi — négy évig tanulták ezt a nyelvet a középiskolában. Maár Lászlóné, a TIT kezdő tanfolyamán szerezte meg az alapokat, s már szépen beszélget. A »faire« segédige használatát ismételted a tanár, hogy mi mindent fejez ki vele a francia; ha például takarít, akkor »csinálja a szobát«, ha főz, »csinálja a konyhát«, sőt azt is tudniuk kell a lányoknak, hogy hogyan borotválkozik a francia férfi. Az új lecke: az óra. Kinek milyen órája víyi, ki szeretne toronyórát aranylánccal? Hány óra van most? stb. A kezdő franciások többen vannak; dr. Polonyiné tanítja őket szintén a Táncsicsban. A francián kívül angolul, olaszul, németül tanulhatnak az emberek a TIT-nél. Hogy Miután végeztek az őszi kalászosok vetésével — több mint 500 holdon tették földbe a kenyér- és a takarmánygabona magját-, gépeikkel más községeknek is segítenek a nagykorpádiak. Szabásra például három gépet irányítottak át, a többi traktor mélyszántást végez, és terményt hord a mezőről, A szövetkezeti gazdák kukoricát törnek, burgonyát válogatnak, és földelik a prizmákat. mennyire megnőtt az érdeklő dés a nyelvek iránt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tavalyi 128 hallgatóval szemben az idén hatszáz- huszonhárman tanulnak Kaposváron a TIT tanfolyamain. — Huszonkét központi és kilenc üzemi csoportunk van a városban — mondja Szigetvári Györgyné, a TIT megyei szervezetének munkatársa. — A KPM-nél, ' az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál, a kefeüzemben, a Vendéglátó Vállalatnál, és sorolhatnám tovább a vállalatokat, ahol a mi szervezésünkben tanulnak nyelveket a dolgozók. Nagy az érdeklődés a járásokban is. Létszámban a fo- nyódi és a nagyatádi járás vezet. A megyében összesen 1202 hallgatója van a TIT nyelv- tanfolyamainak. A nyelvtanulók száma egyre emelkedik, hisz nagy az idegenforgalom, mind többen mehetnek külföldre. S figyelemreméltó az is, hogy a TIT-nél viszonylag olcsón tanulhatnak meg egy-egy idegen nyelvet, ha csak annyira is, hogy »kint el ne adjanak« — így mondják ezt sokan. Talán elmondhatjuk nemsokára, hogy olyan megye Somogy, hogy »hét nyelven beszél«? S. M. Esténként tanulásra fordítja idejét a nagykorpádiak egy része. A felnőttek közül tizennyolcán járnak az általános iskola utolsó osztályaiba, tizennégyen pedig — csaknem valamennyien cigányok — az írás-olvasással ismerkednek. A szövetkezeti gazdák szakmai tudásának gyarapítására rövidesen egész télen át tartó tanfolyam indul tizennégy hallgató - köztük két nő — részvételével. Ezekre az előadásokra minden hétfőn és pénteken kerül majd sor. A téli oktatás tervében szerepel még egy egyhetes mezőgazda- sági szakoktatás és egy nyolc előadásból álló ismeretterjesztő sorozat. Politikai oktatás is lesz, és sok érdeklődőre tart számot a nőtanács rendezésében induló főzőtanfolyam. A KISZ-fiataiok színdarabtanulással töltik estéik egy részét. Mikor lesz járda a csurgói Rákóczi utcában? (Tudósítónktól.) Már több mint egy éve, hogj elkészült az iharosberény-csur- gói összekötő út. Ezt használják a Felső-Csurgón lakó gyalogjárók is, mert nincs járdájuk. Ezzel lassítják a gép járművek forgalmát, azok pedig veszélyeztetik a gyalogosok testi épségét. Az utca elején van a II. számú általános iskola, csaknem négyszáz gyermek jár ide. Az aggódó szülők azt kérdezik az illetékesektől: Mikor csinálják meg végre a gyalogjárdát a Rákóczi utcában? Pech Lacika az utca és az iskola réme, majd minden nap egyest hoz haza az ellenőr-, zőjében. A gyerek egy nap bőgve jön haza az iskolából. — Miért sírsz, kisfiam?! — kérdi ijedten az édesanyja. — Brühühühü, hogyne sírnék, amikor megdicsért a tanító néni, olyan jó voltam ... — S te ezért vagy szomorú? — lepődik meg Lacika mamája. — Igen, mert éppen ma nem volt nálam az ellenőrzőm, s nem írhatta be be a tanító néni... brühühühü- hü..: * -1= * Sérelem Az italbolt ajtaján úgy kilódítanak egy férfit, hogy elterül a járdán. Az emberek sajnálkozva nézik a földre zuhanó részeget. A férfi fel- tápászkodik, s mint a bokrot, úgy szidja a csapost. — Vigyázzon magára, mert még megütheti a bokáját ezért! — támad a részeg a csaposra. Támogatást remélve így folytatja a járókelőkhöz intézve szavait: — Szabad így bánni egy négy- gyermekes családapával, kihajítani az italboltból? Hol itt az egyenlőség?! * * * A tipikus amerikai Fleetwood, az amerikai kongresszus tagja így jellemezte a tipikus amerikait: — A tipikus amerilMi olasz filmet néz a moziban, német gyártmányú autója van, dán gyártmányú fotelón ül, brazil kávét szürcsöl angol porcelán csészéből, és japán gyártmányú töltőtollal írja levelét körzete képviselőjének, amelyben tiltakozik az amerikai valuta nagymértékű külföldre áramlása ellen. * * * Szélsőség Néhol a falnak is füle van, másutt a zenésznek sincs! * * * A legszebb kilátás az Eif- fel-toronyból nyílik Párizsra — mondotta Maurice Chevalier, az ismert francia énekes és színész —-, mert onnan nem lehet látni az Éiffel-tomyot. * * * Robert Woods amerikai szobrász nagy sikerű kiállítást rendezett New Yorkban. A nagy siker kétségtelen és kézzelfogható bizonyítéka: a tárlat közönsége mind egy Szálig megette a kiállított remekműveket. Robert Woods ugyanis marcipánból készíti szobrait. <r. * * Régi dán hagyomány szerint boldog lesz az a menyasszony, aki esküvői cipőjét csupa aprópénzért vásárolja meg. Grete Gänsen 23 éves koppenhágai lány biztosan boldog lesz házasságában: egy zsáknyi aprópénzzel állított be a város egyik legforgalmasabb boltjába. Zsákjában 10 317 őre volt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanár* lapja. Főszerkesztői WTRTH LAJOS. Szerkesztőségi Kaposvár, Latinka Sándor a. í Telefon 15-10. 15- TI. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos» ár Latinka S. u. 2. Telefon 15 18. Felelős kiadó? Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrziu»l< megl és nem adunk vissza. I erjeszti: a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy nőnapra t2 Fi Index s 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka. Sándor utca 6. RESTI? REST A Nem a legkellemesebb benyomásokkal távozhat Kaposvárról az az átutazó, akinek ideje csak a resti meglátogatását engedélyezi. Hervadt, kókadozó virágok a vázákban, illatuk nincs, csak a víznek van szaga. (Gyakran cserélhetik!) A belső terem Rétes tisztaságú ablakain szabadnapos abroszok éktelenkednek szögekkel felerősítve. A napokban egyik este sokan voltak, minden asztalt elfoglaltak, de csupán három pincér szolgált fel. Azt sem tudták, hova fussanak; itt az étlapot kérték, ott italt, amott fizetni akartak. Megtudtam, hogy a többiek szabadságon vannak meg betegek, ezért ilyen kevés a személyzet. A padló piszkos volt, de az abrosz is az asztalokon. Erzsébet-hídon mert a kábelek acélsodronyai egy millimétert sem engedtek. Múltak a vasárnapi órák. A tömeg egyre nőtt, még akkor is, amikor kigyúltak a nappali világosságot árasztó, ragyogó fények. Ünnepelt a város és vele együtt a vidék: köszöntötte nagyszerű, új alkotásunkat. Vasárnap az (Tudósítónktól.) A régit is nagyon szerettük, kiemelkedett a többi közül. A modern, kecses vonalú, ezüstösen csillogó új Erzsébet-hi- dat pedig újból és újból szeretettel köszöntötték pestiek és vidékiek egyaránt. Pesten sütött a nap. Igaz ugyan, hogy az erős szél jó néhány kalapot a hídról a Dunába sodort. Délelőtt, délután állandóan hullámzott a tömeg Pestről Budára, Budáról Pestre. Ezrek és tízezrek üdvözölték az új hidat. Különösen a délutáni órákban volt rendkívüli a forgalom. A hídhoz vezető feljárók úgy festettek, mintha hatalmas, széles mozgólépcsők lennének, minden talpalatnyi hely foglalt volt. A széles járdák is szűknek bizonyultak, és a rend őreinek gyakran kellett közbelépniük, hogy a gyalogjáróról leszorul- takat visszairányítsák. Az egészen kicsi, járni alig tudó gyerekektől a lassan tipegő öregekig mindenki látni akarta a remek alkotást. Fényképeztek, filmeztek — igazi vasárnapi hangulatban volt mindenki. A fiatalok, a középkorúak, az öregek szeretettel, nagyon sokan valóban őrző, féltő kézzel simogatták a légies hídóriás korlátáit, tartórészeit. A csintalanabb gyerekek már rájöttek, hogy a két függőkábel között a soványak elférnek, és jót derültek kissé pufók társaikon, akiknek nem Mikerült átpréselniük magukat, Talán kivételes eset volt ez — gondoltam —, s másnap délután ismét ellátogattam a restibe. Sajnos, az abroszok a helyükön maradtak az ablakokon, a kimúlt virágok is a vázákban. A pályaudvar felőli bejáratot egy nyugdíjas, mészfoltos létra támasztotta — belülről. Négy óra volt, a takarítás ideje. Nem zavart, hogy a hölgy a seprűvel éppen körülsepert, nem vagyok babonás. Csupán a gesztenyepüré húzta fel az orrát, hogy ő bizony nem tartja ezt valami egészségesnek. De nem kell hallgatni rá, túlzottan higiénikus. Mások is nyugodtan eszegettek, látszólag ügyet sem vetve a körülöttük repkedő, incselkedő bacilusokra. Egy kicsit több figyelmességet kíván a népes vendégsereg a restitől! __ sm __ R eggeli forgalom a kaposvári vasútállomáson. Kormos sütőüzem Kormos, füstös, sötét lyuk Kutason az. egyik épület udvari részébe bújtatva: ez a Sütőipari Vállalat nagyatádi telepének 16. számú péksége. Penczinger János pékmester, Zákányi István és Pallós Ferenc betanított munkások olyan rossz körülmények között dolgoznak, hogy már régen szólniuk kellett volna az illetékeseknek. Munkahelyük olyan benyomást kelt, mintha kovácsműhelybe tévedt volna az ember. Egy- és kétkilós kenyérből 510 kilót sütnek a nyolcórás műszakban, ezenkívül 280 darab süteményt készítenek óránként. A négy olajfűtéses kemencéből kiszivárog a füst, a gáz; a falak feketék a koromtól, a levegő egészségtelen, a pékek szeme könnybe lábad, alig látnak valamit. Volt olyan észrevétel, hogy a kenyéren is érződik az olaj szaga. Ígéretet kaptak, hogy megnagyobbítják majd a füstcsöveket, így a huzat a kéményen át kiviszi a felgyülemlett gázt. Addig is, amíg az ígéret megvalósul, gyakrabban szellőztetnek az üzemben. De egészséges-e ez a megoldás? Nem, hiszen a tél küszöbén állunk, s gyorsan kihűl az üzem. A kemencék körül ingujjban dolgoznak a pékek, kintről meg hideg levegő áramlik be. A kutasi pékség dolgozóinak munkakörülményeit mielőbb meg kell javítani. — hf — Téli tervek Nagykorpádon
