Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-25 / 276. szám
Szerda, 1964. november 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP A hiányzó negyedrész Emelkedik az osztályismétlők száma — A fonyódi járásban 225 túlkoros gyerek tanul Egy meghökkentő adat irányította figyelmünket az általános iskolai tanulók lemorzsolódása okainak vizsgálatára és megszüntetésére. Az országos statisztika szerint az első osztályba beiratkozott tanulóknak csak háromnegyed része végzi el az általános iskolát a tankötelezettségi időben. Mi történik a negyedik negyedrésszel, miért nem jutnak el ezek a tanulók a nyolcadik osztályig? A számok a fonyódi járásban is nyugtalanító helyzetet mutatnak. A múlt tanév végén körülbelül 800 tanulónak kellett volna befejeznie az általános iskolát, ehelyett csak ötszáznyolcvanöten vizsgáztak. Hol van a hiányzó 215 tanuló? 184 az alacsonyabb osztályokban. A többi fölmentést kapott, vagy fölmentés nélkül, kimaradt. Ebben a tanévben már jobb a helyzet. Kevesebb a fölmentett, jobb a beiskolázás. A tavalyi 162 túlkorossal szemben már 225 jár rendszeresen iskolába. A nyolc évvel ezelőtt első osztályba beiratkozott tanulóknak most 17 százaléka van alacsonyabb osztályokban. Azonban még ez is igen sok. A tények tehát azt mutatják, hogy sok tanuló a tankötelezettségi időben azért nem jut el a nyolcadik osztályig, mert megbukik, és az osztályismétlés miatt évet vagy éveket veszít. Osztályismétlő: 272 tanuló A múlt tanév végén a diákok hét százaléka bukott meg. Az első osztályokban még ennél is nagyobb ez az arány. A bukottak negyedrésze elsős volt. Elszomorító, hogy legnagyobb részüknek osztályt kell ismételnie. Ezek a tanulók már egy évet veszítenek. Nyugtalanító, hogy az utóbbi időben emelkedik az osztályismétlő tanulók száma. Az 1962/63. tanévben még csak 188, tavaly 246 volt, ebben a tanévben már 272 ilyen diák van. Ugrásszerűen emél- kedett az első osztályt ismétlők száma: a három évvel ezelőtti hét százalékról a duplájára emelkedett. Helyettesítés és kirándulás Nagy gondot okoz a tanulási fegyelem biztosítása. Mintha visszaesett volna a szorgalom. Ez egy kicsit a körülményekből is fakad. Még mindig sok órát mulasztanak a nevelők társadalmi megbízatás és továbbtanulás miatt. Továbbtanulás miatt évente körülbelül 3500 órán kell helyettesíteni. A helyettesítési órákon pedig a legtöbbször nincs megfelelő alapja és föltétele a továbbhaladásnak, a felkészülés ellenőrzésének és a fe— leltetésnek. Akadályozza a jobb eredmények elérését a sokszor túlzásba vitt tanév végi kirándulás is. Megzavarja az ismétlést. Pedig éppen ekkor fontos az ismeretek megszilárdítása, a helyes osztályzat kialakítása, a javítás lehetőségének megteremtése. Többet kell tenni a gyenge előmenetelű tanulók, korrepetálásának gondos megtervezéséért és megszervezéséért is. A nagyarányú bukásnak a szervezés, az irányítás hiányosságaiból eredő okai is vannak. Az iskolavezetés a múltban könnyen lemondott a túlkorosokról. A tanulók alapos ok nélkül is megkapták a fölmentést. Még nagyobb hiba volt, hogy a fölmentetteket nem kötelezték osztályozó vizsgára. A jobb tanulmányi eredmények kialakításában sokat segít az óvoda és. a napközi otthon. Az óvodába és a napközibe járó tanulók közül jóval kevesebben buknak meg. Ezért bővíteni kell az óvodákat és a napközi otthonokat, hiszen óvodába még csak minden harmadik első osztályos jár, napközibe pedig csak minden kilencedik tanuló. A napközibe való fölvételkor előnyben kell részesíteni a bukott és osztályismétlő tanulókat, az óvodai fölvételeknél pedig azokat, akik a szellemi fejlődésben elmaradtak és a cigánygyermekeket. Külön gondot okoz minden évben a cigánytanulók rendszeres iskolába járásának biztosítása. A járásban minden cigánytanulónak a fővárosi gyermekotthonok segítségével fehérneműt, felsőruhát, téli- lcabátot és cipőt adtunk, ezenkívül négyezer forintot tanszerekre. Az öreglaki tanács rendszeresen tízóraiztatta is őket. Korrepetálásuk és iskolai felkészítésük végett a járási tanács végrehajtó bizottsága heti 3—5 túlórát engedélyezett a több cigánygyereket oktató nevelők részére. A figyelem központjában Az említetteken kívül helyes volna a bukások és a lemorzsolódás okait alapos fölmérés után megvitatni az osztályfőnöki munkaközösségben, az iskolatanácsban, és utána megfelelő intézkedést tenni. Szükséges volna — a rendszeres családlátogatás mellett — az osztályismétlő és túlkoros tanulók szülei részére külön értekezletet tartani. Rendkívül fontos, halaszthatatlan feladat, hogy az iskolavezetés és a nevelők figyelmük központjába helyezzék a lemorzsolódás okainak megszüntetését, hogy minden tanuló — lehetőleg rendes időre — elvégezze az általános iskolát. Németh Ernő művelődésügyi osztályvezető Emelkedett a termelés, csökkent a vállalási idő a Patyolatnál A Kaposvári Patyolatnál az idén jelentősen nőtt a termelés: 12 százalékkal több ruhát mostak, 32 . százalékkal többet festettek, és 23 százalékkal többet tisztítottak, mint a múlt év azonos időszakában. Az eredmények nagyrészt annak köszönhetők, hogy egyfelől jelentősen csökkentették a vállalási időt (a mosás ideje pl. tizenkettőről hét napra csökkent), másfelől igényesebb lett a lakosság. Ma már igen sok falusi ember viszi el ruháját a felvevőhelyekre, hogy kimosassa, festesse vagy tisz- títtassa. Javult a Patyolat munkájának minősége is. A vállalat tovább akarja emelni a szolgáltatás színvonalát. Jövőre üzembe helyeznek egy nagy teljesítményű vegytisztító -gépet, így csökkenni fog a vegytisztítás ideje is. Készüljünk a zárszámadásra Közeleg az év vége, elérkezik a zárszámadás ideje. A termelőszövetkezeti főkönyvelők második csoportja most tanulmányozza az év végi mérleg elkészítésének tudnivalóit. Rövidesen megyeszerte megalakítják a leltározó bizottságokat, s ezek decemberben munkához látnak. A leltár megmutatja a vagyon, a készlet értékét, a könyvelés elszámol a vállalatokkal, a tagokkal, s jóváíratja az állami kedvezményeket. Pontos és gondos számszaki m-unkát követel mindez. A tengernyi adat összesítése nagyon fontos dolog; a számokkal mérhető a termelés, a gazdálkodás, a jövedelem alakulása. Mégsem egyszerű pénzügyi, számviteli munka csupán a zárszámadás, hanem a szövetkezeti parasztság, a falu életének évről évre ismétlődő, jelentős eseménye. Ennek megfelelően kell előkészíteni, így kell rá felkészülni. Mindenekelőtt az anyagi helyzet alakulása határozza meg a szövetkezeti parasztság hangulatát, állásfoglalását. Ám a vagyon, a jövedelem nagyrészt a munkától függ. Legyen hát munkaértekezlet a zárszámadó közgyűlés. Avassa ezzé elsősorban a vezetőségi beszámoló. Az elnök vagy a vezetőség más tagja ne sorolja föl a mérlegnek úgyszólván valamennyi adatát. Ugyan ki tudná megjegyezni azt a sok számot? A legjellemzőbb és a legfontosabb adatokat használja fel a beszámoló. Elemezzen, értékeljen, mutasson meg ösz- szefüggéseket szántás és búzahozam, kapálás és kukorica- termés között. Brigádok, csapatok. egyes tagok és nagyobb termelési ág, az egész szövetsz itatásos borjúnevelés haszna; Nagycsepelyen évi nyolcvanezer forint megtakarítás A nagycsepelyi Kossuth Termelőszövetkezetben egy évvel ezelőtt létesítettek itatásos borjúnevelőt Szakály József főagronómus kezdeményezésére. A kilencvenhat férőhelyes nevelőben Rúzsa László ' és Tóth Lajos gondozók ügyelnek a fiatal állatokra. Rúzsa László megszerezte a szakmunkásbizonyítványt is. Elmondta, hogy a saját tenyésztésű borjak kitűnően érzik magukat a nevelőben. Az ötvenkilenc állatot koruktól függően három csoportba sorolták. Elkülönítették őket, mert csoportonként változik a tej adagolása. — A nevelőben egyetlen állat sem hullott el — tájékoztatott Elek Dezső állattenyésztési brigádvezetö. — Az utasítás megtartását rendszeresen ellenőrzőm. — Elmondta a csoportok napi »étrendjét«: az újszülött borjak teljes tejjel kezdik, majd fokozatosan áttérnek a fölözött tejre, a borjútápra és az ágason szárított lucernaszénára. Tizenhárom hetes korukban leválasztják a borjakat, nem kapnak több tejet. Kiszámítottuk, mit jelent forintban a tsz-nek az itatásos borjúnevelés. Az itatásos módszerrel 1623, a hagyományos módszerrel pedig 2548 forint A borjak megtalálják helyüket az edények mellett, tejre szomjaznak. ha értékű tejet fogyaszt, illetve fogyasztana egy-egy borjú. Egy-egy állatra tehát több mint kilencszáz forinttal fordítottak kevesebbet a leválasztásig, mint a régi eljárással. Ez egy év alatt csaknem Jóllakottan jólesik a pihenés. nyolcvanezer forintra rúg, ennyit takarított meg a gazdaság az idén az itatásos módszerrel. Az egyik gondozóval a borjúnevelés régi és új formájáról beszélgetünk, neki ugyanis otthon a háztájiban van szarvasmarhája: ott hagyományos, itt meg korszerű módon neveli az állatot. — A szövetkezetben kevesebbe kerül a borjú, amíg tejet adunk neki. És ami még ennél is fontosabb: a leválasztás után nem »esik össze« az áilat, nem »dobja le magáról a tejhúst«, hanem tovább fejlődik. Ezt eredményezi á teljes, majd pedig a fölözött tej fokozott megvonása, a szálas takarmány etetésére való í zökkenőmentes átmenet. Nagycsepelyen tehát elegendő volt egy év ahhoz, hogy bebizonyosodjon az itatásos módszer hasznossága. H. F. kezet munkájának szoros egységét, szerves kapcsolatát vizsgálja meg. Akkor jó a beszámoló, ha mindezt- nem vázlat- szerűen említi, hanem mélyrehatóan feltárja. Száraz, imaima s szöveg helyett élő, bátor, szókimondó, elemző, névre szólóan dicsérő és bíráló beszámolót vár — és joggal vár — a közgyűlés. Ha már a szókimcmdásnál tartunk, hadd tegyük hozzá: senki nem ért még túl messze azzal, hogy elhallgatta, körülírta vagy éppen megkerülte a lényeget, a valóságot. Ellenkezőleg: aki ezzel próbálkozott, előbb-utóbb még nehezebb helyzetbe került, a körülmények nyílt színvallásra késztették. A tagság nem azért , jön el a közgyűlésre, hogy szépeket halljon a vezetőktől. Azért vesz részt, hogy a teljes, a hamisítatlan képet láthassa, hogy a gazdálkodás, a termelés valódi tényeit megismerje. A hibákat, a mulasztásokat, a balsikereket tehát nem szépít- getni, nem elkendőzgetni kell. hanem magyarán megmondani róluk, hogy mi, miért történt Hines a sazdálköiiásnak, * szövetkezeti életnek olyan kényes vagy kényesnek vélt kérdése, amit valamilyen számításból vagy óvatosságból el kellene titkolni a tagság előtt. Igenis a tagságra tartozik mindeny ami a szövetkezetben történt; a zárszámadó közgyűlés a vitafóruma mindazoknak a legfontosabb dolgoknak, amelyekre egy év munkájának értékelésekor a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Ne szóljunk a tetemes kiesésről, mert ä tagság nyugtalankodni kezd? Ettől még baj marad a baj. Sőt éppen azzal juthat előbbre a szövetkezet, ha a nehézségek őszinte feltárásával a vezetőség megszerzi a tagság támogatását az akadályok leküzdéséhez. Több a bevétel, mint amennyit terveztek, s ennek a többletnek a felhasználásáról csak a vezetők döntsenek? Hamis ez az álláspont is, hiszen a gazdák zöme megérti: nem szabad a holnap biztonságát veszélyeztetni, tartalékolni kell a többletnek legalább a felét. A mérleg valódiságát okvetlenül biztosítani kell mindenütt, jól és gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben egyaránt. A vezetők őszintesége a mindennapi életben, az emberekkel való kapcsolatban és a beszámolóban is olyan követelmény, amely nélkül egyszerűen lehetetlen tisztséget viselni, vezetői beosztásban maradni. Ha a beszámoló megadta az alaphangot a szókimondó nyíltsághoz, akkor egyszersmind szinte kizárta annak veszélyét is, hogy rosszindulatú, ferde hajlamú bajkeverők mellékvágányra terelj éli, zsákutcába vigyék a közgyűlési vitát. Ott vannak és felszólalnak a munka jogán azok is, akik nem szólamokkal, kijelentésekkel, hanem mindennapos tettekkel bizonyították be szövetkezetük iránti hűségüket, ragaszkodásukat, és támogatták, támogatják a vezetést a rendteremtésben, a gazdasági eredmények növelésében. Rájuk támaszkodjon a vezetés, hozzájuk igazodjék mindenki — így juthat előbbre a közgyűlési vita is, annak nyomán, annak útmutatásával így erősödhet a közös gazdaság is. Hz ilyen értelembe vett érdemi tanácskozásokat természetesen szervezett politikai munkával elő kell készíteni. Ez elsősorban a szövetkezeti pártszervezet dolga. Ismerje meg a párttagság jó előre a készülő' zárszámadás részadatait is, és tanulmányozza az emberek véleményét; kis gyűléseken, csoportos megbeszéléseken és más módon is végezzen széles körű közvéleménykutatást. Ezek ismeretében hasznos segítséget adhat a vezetőségi beszámolóhoz, s a bíráló és józanul mérlegelő szemléletre való ösztönzéssel, e szellem erősítésével megalapozhatja a közgyűlés elemző, értékelő vitájának sikerét. Hasznos volna és kívánatos is, hogy a párttagság, o pártvezetőség bízza meg a párttitkárt, szólaljon fel a zárszámadó közgyűlésen, ismertesse a kommunisták álláspontját, és a szövetkezet munkájához kérje a pártonkivüliek további segítségét. Ugyanígy érje el _ a pártszervezet, hogy a községi tanácselnök szintén szóljon a közgyűléshez. Mondja el, hogy 1964-ben mit tartott jónak, s szerinte min kell javítani az új évben. Helyesen teszi, ha elemzi felszólalásában a háztáji állattenyésztés alakulását is, hiszen ez fontos állami feladat. A tsz-pártszervezet sokat tehet aziért, hogy — ahol ez így van — megszabadítsa a közgyűlést más formális, sablonos elemtől • is. Leginkább az ellenőrző bizottsági elnök beszámolójának minőségéről van szó. Gyakori, hogy ez a tisztségviselő a vezetésével működő választott testület munkájáról úgy ad számot, hogy felolvas öt-tízperces, előre legépelt úgynevezett jelentést. Az effajta beszámolóra az égvilágon semmi szükség sincs. Ez a bizottság ne. hagyja magát ilyen szerepre kárhoztatni. S a közgyűlés se elégedjen meg ilyenféle felolvasással. Érdemi elemzést adjon az ellenőrző bizottság beszámolója. Ehhez az kell, hogy dolgozzon is érdemlegesen. A pártszervezet segítsen neki ebben. A szövetkezel! tagság, afalu életének fontos eseménye a zárszámadó közgyűlés — említettük az előbb. S a zárszámadás elkészítése és előkészítése a pénzügyi és számviteli tennivalókon túl nagyon alapos politikai és szervező munkát is követel. Hiszen nem kisebb a tét, mint egy esztendő gazdálkodásának értékelése, a vagyon pontos számbavétele és a tagság részesedésének, jövedelmének megállapítása. Tapasztalatból tudjuk, hogy a zárszámadó közgyűlések a legnépesebbek;' ezek iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Legyen hát a tagságnak ez az összejövetele minden eddiginél hasznosabb politikai fórum. Vegye gondosan számba az előző év főbb tapasztalatait, és mutasson előre is. Az anyagi ösztönzés, a jövedelemelosztás formáinak tanulságait okvetlenül összegezze, és döntsön e kérdésben az új évet illetően: így a készülő tervbe már beépülhet ez a közgyűlési határozat. Valóságos számvetés, munkaértekezlet, visszapillantás és előremutatód — ha ez jellemzi a közgyűlést, akkor a tagságnak ez a nevelő iskolája betölti szerepét. Ezért szentel néki oly nagy figyelmet a megyei vezetés is, hogy külön intézkedési tervben, a végrehajtó bizottsági ülés vitája alapján határozta meg a zárszámadások előkészítésének és megtartásának feladatait. Kutas József Korszerűsítették a zákány! ééímI (Tudósítónktól.) Kútgyűrüt, talpascsövct, kerítés- oszlopot, kéményajtót, járdalapot és épületelemeket készítenek a balatonmáriai fmsz zákányi műkőüzemében. A mintegy 20 000 négyzetméter területű üzemben nemrég elkészült az ötven méter hosszú ipari épület, így a télen is teljes kapacitással dolgozhatnak. Az átépített üzem sokkal korszerűbb a réginél, a legtöbb munkafolyamatot gépesítették. Most szerelik az olajnyomásos présgépet, amelyen naponta mintegy 300 mozaiklapot készíthetnek. Megoldódtak a szállítási gondok is. Az iparvágányon elegendő vasúti kocsi számára vari hely. Ezután két műszakban dolgozik az üzem, és naponta hét-nyolc vagon árut gyárt. Két probléma azonban nehezíti a munkát: rossz az üzem vasanyaggal való ellátása, annak ellenére* hogy a szükséges meny- nyiséget az anyaüzem kellő időben megrendelte. Panaszolják azt ss, hogy innét szállítanak betonkavicsot más megrendelőknek.
