Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1964. november 24. A Pravda a genetika fejlesztéséről D. Beljajev, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, az egyik legkiválóbb szovjet biológus a Pravda vasárnapi számában megjelent cikkében kifejti, hogy aktívan fejleszteni kell a genetikát a kommunista társadalmat építő nép javára. A genetika területén a Szovjetunióban tapasztalható elmaradás jelentős mértékben összefügg a sztálini személyi kultusz káros hatásával, a tudomány területén megnyilvánult önkény és adminisztratív szellem tényei- vel. Beljajev hangsúlyozza: Nincs hibásabb állítás annál, hogy a genetika burzsoá áltudomány, idealizmus, metafizika. Nem lehet idealista, sem metafizikus olyan tudomány, amely anyagi struktúrákat, jelenségeket és folyamatokat tanulmányoz, feltárja a jelenségek és folyamatok törvényeit és gyakorlati célokra használja fel e törvényeket. A genetikai kutatások igen nagy hatást gyakorolnak a dialektikus-materialista világfelfogás fejlődésére. A genetika szolgáltatta a legékesebb bizonyítékokat a darwinizmus valamennyi alapvető tételének helyességére. (MTI) Emelték a kamatlábat Angliában A munkáspárt kormány hétfőn öt százalékról hét százalékra emelte a bank-kamatlábat. Az intézkedést, amely haladéktalanul hatályba lép, az angol bank szóvivője jelentette be hangsúlyozva, hogy az elsősorban a font sterling nemzetközi helyzetének megerősítésére szolgál. Az akció elő fogja segíteni az angol fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítását is. A hét- százalékos bankkamatláb a legmagasabb a második világháború óta. (MTI) A nkarában, Törökország fővárosában lángok csaptak fel az utcán. Diákok égették azoknak az újságoknak a példányait, amelyek az 1960-as felkelés által ígért reformok ellen közöltek cikkeket. Ezek a lángok csak jelképei voltak ama politikai feszültségnek, amely már napok óta uralkodik a török fővárosban, s kifejeződik a politikai pártok közötti tanácskozásokban, a katonai parancsnokok szinte állandóan ülésező értekezleteiben is. A hivatalos körökhöz közel álló lapok ezt a feszültséget egyszerűen azzal magyarázzák, hogy az 1960-ban megbuktatott, majd kivégzett Menderesz híveinek pártja, az úgynevezett »Igazság Párt« november végén értekezletet tart. Emellett a török politikában már a jövő nyáron esedékes választásokra is készülnek. A mostani politikai lángok fellobbanását megelőző ese7 mények azonban arról tanúskodnak, hogy a gyökereket mélyebben kell keresni. Abban. hogy Törökország politikájában megérlelődtek egy komoly változás elemei Az események megértéséhez vissza kell nyúlni ahhoz az 1960-as katonai felkeléshez, amelynek védelmében a diákok most újságokat égettek Ankara utcáin. Akkor a hadsereg reformokra törekvő köA Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat szakképzett cukrászüzem- vezetőket keres. Jelentkezés: Balatoni.! le, Ady Endre u. 6. Jelentkezési határidő december 1. (3759) December 7-én Pártkongresszus kezdődik Jugoszláviában Joszip Broz Titónak, a JKSZ főtitkárának elnökletével a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága november 23-án Belgrádban ülést tartott. Az ülésen megvizsgálták a JKSZ szervezeti szabályzatának módosítására és kiegészítésére irányuló tervezettel kapcsolatban a nyilvános megvitatás során elhangzott észrevételeket, továbbá a szervezeti szabályzat módosítását végző bizottság javaslatait és a JKSZ VIII. kongresszusának előkészületeit. . Elhatározták, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VIII. kongresszusa 1964. december 7-én délelőtt 9 órakor kezdi meg munkáját Belgrádban, a szakszervezetek székházának nagytermében. (MTI) Megemlékeztek a dallasi tragédia első évfordulójáról Vasárnap John F. Kennedy meggyilkolásának első évfordulóján Bostonban, John Kennedy szülővárosában Cushing érsek celebrált gyászmisét. Nagyszabású emlékünnepségek színhelye volt Dallas. Az egész város egyperces néma csenddel adózott az Egyesült Államok 35. elnöke emlékének. Azt a helyet, ahol Kennedy életét kioltották, valósággal elárasztották a virágok. Szergej Visnyevszkij, a Pravda washingtoni tudósítója cikkében utal arra, hogy a nemzetközi élet nehéz pillanataiban Kennedy államférfihoz méltó felelősségtudatot és körültekintést tanúsított, és végső soron arra a következtetésre jutott: az atomháborúnak még a gondolata is érértelmetlen. (MTI) Befejeződött a szavazás Olaszországban Hétfő délután két órakor Olaszországszerte bezárták a szavazóhelyiségeket, és ezzel véget értek a községtanácsi választások. A 33 millió szavazójogosultnak mintegy 90 százaléka járult az urnák elé. A szavazatok összeszámlálása a helyiségek lezárása után azonnal megkezdődött. Az első eredmények a késő éjszakai órákban, a teljes és hivatalos eredmények csak ma, esetleg csak holnap reggel válnak ismeretessé. (MTI) Amerikai laptulajdonos Magyarországról William Randolph Hearst, az ismert amerikai újságmágnás, aki a közelmúltban 'Magyarországon és Romániában járt, • a New York Journal American hétfői számának első oldalán beszámol azokról az élményekről, amelyeket ezen az útján szerzett. — Ezekben az országokban egyszersmindenkorra gyökeret vert ' a szocializmus, és ezen a tényen semmiféle fecsegés nem változtat — írja Hearst. — Az egyszerű dolgozó most jobban részesedik az anyagi javakban és sokkal magasabb életszínvonalon él, mint korábban bármikor. Fordul a szél Ankarában reinek vezetésével elsöpörték Menderesz reakciós rendszerét, amely a külpolitikában vadul szovjetellenes volt. Belpolitikában is a legelmaradottabb erőkre támaszkodott. Annakidején ezt úgy fejezték ki: Menderesz politikai bázisa »a mecset és az aga«. Másszóval: az elvakult, a parasztok tömegeit szellemi-erkölcsi rabságban tartó papi hálózat és a gazdag parasztok rendkívül befolyásos, hangadó rétege. Nem lehet csodálni, hogy az 1960-as felkelés nyomán jogos reménység támadt a török társadalomban. A török munkások, az elkeseredett és elégedetlen értelmiség a létért küzdő kézműves réteg reformok sorozatát várta. A reformok azonban elmaradtak. Elsősorban azért, mert a hadsereg tisztikarának azok a csoportjai, amelyek radikálisabb társadalmi reformok irányába tolhatták volna a rendszert, elveszítették a hadseregen belül vívott hatalmi küzdelmet. A konzervatívabb katonai csoport győzelmével egy időben Inönü, a kormányt alkotó Köztársasági Párt vezetője belpolitikailag is a kompromisszumok útjára lépett. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a társadalmi reformokat nem valósították meg. Ezért a politikáért Inönü kormányának érdekes módon azzal kellett »fizetnie«, hogy a Menderesz politikai örökséget képviselő Igazság Párt nagyon megerősödött. A reformok elmaradása ugyanis érintetlenül hagyta ennek a pártnak társadalmi bázisát. A z egyetlen — igaz, fi- gyelemre roéll ■ — változás az volt, hogy a török külpolitikában kissé megszaporodtak a józanság, az észszerűség elemei. Némileg tompult az a teljesen elvakult, vad szovjetellenesség, amely Menderesz idejében jellemezte a török külpolitikát. A jelek szerint a ciprusi ügy fejleményei adták meg a lehetőséget arra, hogy e változás évekig alig észlelhető üteme hirtelen meggyorsuljon. Közismert: Törökország kormánya az elhúzódó ciprusi vita első szakaszában igazán hűségesen követte az Amerikában meghatározott katona- politikai vonalat. Nagy csalódására és megdöbbenésére azonban kénytelen volt tudomásul venni, hogy Washingtont és Londont az egész ügyben nem annyira a török igények — mint a NATO-támasz- pontok ügye érdekli. Aszerint osztogatják, adagolják támogatásukat a török vagy görög politikai csoportoknak, hogy pillanatnyilag milyen típusú megoldás nyújt több lehetőséget a NATO-támaszpontok fenntartására. Ez a fokozódó fölismerés megváltoztatta a politikai széljárás irányát Ankarában. Az amerikai Times tudósítója előtt maga Inönü is csalódását fejezte ki a török—amerikai szövetség »hatástalansága« miatt. Korábban lángoló NATO-barátságukról híres török lapok váratlanul arról kezdtek írni, hogy Törökországnak lazítania kell az atlanti blokkhoz fűződő kapcsolatait. így például a kormánypárthoz közel álló Ulus című lap azt a követelést is fölvetette: vonják ki a török csapatokat a NATO főparancsnokságának hatásköre alól és kezdjék meg a Törökországban létesített atlanti támaszpontok fokozatos felszáJt Gaulle elnök „utolsó felszólítása“ Hvuoat-Hémetarszáglioz pítják meg a nyugati kommentárok — lényegében választás elé állította Nyugat-Németországoí. Figyelmeztette: vagy az Egyesült Európát választja, vagy az Egyesült Államok függvényévé válik. A francia elnök nem fogalmazta meg ugyan teljesen világosan, de nyilvánvalóan arra gondolt, hogy ha Nyugat- Németország továbbra is kitart az Egyesült Államokkal való szoros szövetség mellett, ez a Közös Piac, az európai politikai egység, sőt a francia —nyugatnémet szövetség végét jelentheti. A kommentárok ugyanakkor megállapítják, hogy a beszéd nem okozott különösebb meglepetést. De Gaulle ellenzi a multilaterális atomhaderő létrehozását és az Egyesült Államoktól való elszakadás szükségességét hangsúlyozza. Az egyetlen új elem beszédében az volt, hogy az MLF-fel szemben az úgynevezett európai védelmi erő felállítását javasolta. A nyugatnémet kormány szóvivője egyelőre csupán any- nyit mondott, hogy a kormány »gondosan tanulmányozza« a beszéd szövegét. A francia államfő »szózatát« bizonyos fokú tartózkodással fogadták Bonnban. Elsősorban azon lepődtek meg, hogy De Gaulle a francia— nyugatnémet egyezményt »közös akciónak« nevezte, holott az egyezmény ratifikációjánál Adenauer volt szövetségi kancellár és Schröder, Adenauer külügyminisztere a szövetségi parlamentben ismételten hangsúlyozta az egyezmény »konzultatív jellegét«. Ami az Egyesült Államok hivatalos köreit illeti, De Gaulle beszéde nem okozott különösebb megrázkódtatást. A külügyminisztérium hivatalosan még nem nyilatkozott, a beszédet — Bonnhoz hasonlóan — még tanulmányozzák. Illetékes körök hangsúlyozzák azonban, hogy De Gaulle lényegében már megkapta a nyugatnémetek válaszát. Schröder nyugatnémet külügyminiszter Washingtonba érkezésekor kijelentette: a multilaterális haderő felállításának problémája nem olyan kérdés, amely választásra kényszerítené Nyugat-Német- országot az Egyesült Államok és Franciaország között. Az NSZK már korábban is helyeselte a haderő létrehozását és ezt az álláspontot Francia- ország megértette — mondotta. (MTI) Kormányzóképes lesz-e az SPD? De Gaulle elnök vasárnap beszédet mondott Strasbourg- ban, a város felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Visszaemlékezett a húsz évvel ezelőtti katonai műveletekre, majd külpolitikai kérdésekrő) szólva figyelmeztette Nyugat-Né- meíországot, hogy védelmi tekintetben ne hagyatkozzék kizárólag az Egyesült Államokra. — Nyugat-Európa egységét — mondotta — csakis Francia- ország és Nyugat-Németország együttműködésére lehet alapozni. Ha bármelyik ország lemondana erről a szövetségről, és kisegítő szerepet vállalna egy olyan hatalom mellett, amely nyilvánvalóan barátságos hatalom ugyan, de egy másik világhoz tartozik, és ezért sorsa nem azonosítható Európa sorsával, ez nagy reményeinken ejtene mély sebet. De Gaulle a továbbiakban az Európai Közös Piac problémáiról szólt és hangoztatta: Franciaország döntő jelentőséget tulajdonít a küszöbön álló fejleményeknek, amelyek meg fogják mutatni, vajon a római szerződést aláíró országok létre tudják-e hozni a mezőgazdaságra is kiterjedő igazi gazdasági közösséget. Befejezésül a francia elnök annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai országok olyan közös politikai és védelmi szervezetet hozzanak létre, amely szövetségben van ugyan Amerikával, de sajátos céljairól, eszközeiről és kötelezettségeiről sem hajlandó lemondani. De Gaulle vasárnapi beszédét nyugati megfigyelők úgy értékelik, mint az NSZK kormányához intézett utolsó felszólítást. De Gaulle — államolását. Ha ezeket a sajtóhangokat nem is lehet »névértékükön« figyelembe venni — annyi bizonyos, a török külpolitika felett úrrá lett a NATO-kapcsolatok feletti csalódás. Másodrendű kérdés az, hogy ennek a csalódásnak a megérlelődésében a Ciprussal kapcsolatos török követelések kielégítetlensége oly fontos szerepet játszott. A döntő az eredmény: az, hogy a csalódás érzése mind hevesebb lett és egy új, józanabb, kevésbé egyoldalú külpolitikai orientáció követelése polgárjogot nyer a török politikában. Ennek a követelésnek, ennek a változás-sorozatnak volt a gyümölcse Erkin török külügyminiszter moszkvai utazása. E látogatás jelentőségét aláhúzta, hogy negyed évszázad óta most első ízben lépett török külügyminiszter szovjet földre. A külpolitika józansága és a belpolitikai realitások — természetesen nem választhatók el egymástól. Magától értetődő: az atlanti politikusok »trükkjeiből« való kiábrándulás, az új külpolitikai tájékozódáskeresés légkörében újraélednek a régi belpolitikai reformkövetelések is. Ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi napokban a török politikai élet felélénkült, s az 1960-ban remélt, de akkor el nem nyert társadalmi reformok követelése újra felhangzik az ankarai utcákon. A török társadalom számára ezzel megnyílt egy lehetőségekkel és ígéretekkel teli új politikai korszak. Az atlanti blokk washingtoni urai számára pedig megnyílt egy újabb válságterület — méghozzá éppen abban az országban, amellyel évek óta úgy büszkélkedtek, mint az atlanti tömb legszilárdabb, legmegbízhatóbb bástyájával. Karlsruheban hétfőn megkezdte munkáját a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa. Herbert Wehner alelnök megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy az SPD »meg- növekedett erejének tudatában« bizalommal tekint a jövő évi parlamenti választások elé, mert á legutóbbi tartományi és községi választások eredményei azt mutatják, hogy a szociáldemokrata párt kormányzóképes párttá vált »és így tényleges alternatívát jelent az Erhard-kormánnyal szemben«. A párttagság zöme azt követeli, a pártvezetőség dolgozzon ki világos alternatívát az Er- hard-kormány politikájával szemben. Több határozati javaslat síkraszáll azért, hogy javítsák a kapcsolatokat a szocialista országokkal és arra sürgeti a pártvezetőséget, hogy határolja el magát élesen a re- vansista köröktől és tanúsítson reális magatartást a német kérdésben. (MTI) Hasszer az HSZK-ba látogat Nasszer, az EAK elnöke elfogadta a nyugatnémet kormány meghívását és hivatalos látogatást tesz Bonnban. A látogatásra előreláthatólag az EAK márciusi elnökválasztá- lasztása után, de mindenképp a jövő év szeptemberi nyugatnémet választások előtt kerül sor. A tervezett látogatást Eugen Gerstenmaier, a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnöke jelentette be a Nasszerral folytatott több mint kétórás tanácskozás után. (MTI) ELADÓ olcsó házingatlanok 23 éves részletfizetéssel. KAPOSVÁR: Bem u. 36/a Jutái út 23/a 48-as ifjúsági u. 2. Kertalja u. 2. Beloiannisz u. 52. Kovács S. Gy. u. 5. 48-as ifjúsági u. 14 Sörház u. 17. Gorkij u. 99. Bajcsy-Zs. u 18/b Május 1. u. 59. Marx K. u. 19. Bajcsy-Zs. u. 79. az ingatl. 1/2 hányada BALATONSZEMES: Bagolyvár u. Bagolyvár u. ZAMÁRDI: Nagy S. u. .9 SIÓFOK: Fő u. 74. 1/2 része Marx tér 3/a 1 lakásos 2 lakásos 3 lakásos 3 lakásos lakásos lakásos lakásos lakásos lakásos lakásos lakásos 3 lakásos 60 000,— Ft 32 500,— Ft 80 000,— Ft 40 000,— Ft 40 000,— Ft 100 000,— Ft 120 000,— Ft 67 000,— Ft 50 000,— Ft 80 000,— Ft 30 000,— Ft 36 000,— Ft 52 500,— Ft 100 000,— Ft 29 000,— Ft 26 650,— Ft 1 lakás 2 bérleményes 55 000,— Ft 150 000,— Ft Az ingatlanok lakottak! A közölt címen kívül még több eladó ingatlannal rendelkezünk a megye több községében is. Kaposváron rövidesen újabb ingatlanok válnak eladókká. Részletes felvilágosítással szolgál az ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR SOMOGY MEGYEI FIÓKJA (Kaposvár, Dózsa Gy. u. 1.).
