Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
Vasárnap, 1964. november 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gondoskodnak a magányos öregekről (Tudósítónktól.) Egy héttel ezelőtt nyílt meg Göllében az öregek napközi otthona. Huszonhárom idős férfi és nő tölti itt napjait délelőtt tíz órától este hat óráig. Ingyenes ebédet is kapnak. Az egész falu megmozdult azért, hogy a magányos öregek hátralevő életét megszépítsék; Bíró Ferenc — maga is egyedül maradt, idős ember — házának két helyiségét felajánlotta a napközi céljaira. A tsz tízezer forintot adott az otthon létrehozására. A berendezést a kaposvári kórház, a községi tanács, az iskola, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat és a földművesszövetke- ziet adta. A tanácstól rövidesen rádiót is kapnak. Az otthon vezetője, Almos Istvánná elmondta, hogy megható az a kedvesség, amellyel az általános iskola Valentyina- őrse körülveszi az öregeket. A nyolcadik osztályos Szíva Veronika irányításával ott vannak az őrs tagjai mindenütt, ahol az öregeket segíteni kell. Egyéves a kadarkúti takarékszövetkezet Tavaly októberben kezdte meg működését Kadarkúton a takarékszövetkezet 303 taggal. Részjegyalapja 30 300 forint volt Egyéves munkája megalapozta fejlődését, körzete Kadarkúton kívül hat községre terjed ki. Négyszázharmincegyre nőtt tagjainak száma. Gyarapodott a szövetkezet betétállománya is. A múlt év végén mintegy százezer forint, az idén november közepén már 761000 forint volt a betétösszeg. Ebben az évben már kölcsönt is adott tagjainak a takarék, a legtöbben házuk tatarozására, állatvételre kértek pénzt. Felkészülés az átteielfetésre Somogy megyében Sási János elvtárs cikke a Magyar Mezőgazdaságban A fenti címmel Sási János, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese cikket írt a Magyar Mezőgazdaságban. A szakmai hetilap az írást november 18-i számában közli. A téma időszerűségére és fontosságára való tekintettel ismertetjük a cikk főbb megállapításait és gyakorlati útmutatásait. Abból indul ki Sási elvtárs, hogy az állatállomány gyarapodott az idén. A szarvasmarhák száma több mint kétezerrel, a sertéseké mintegy 43 500- zal nagyobb a múlt évinél. Ezen belül arányosan nőtt a tehén- és a kocalétszám is. A közös állomány folyamatosan növekszik, a háztáji gazdaságok szarvasmarha-állományának évek óta tartó csökkenését sikerült mérsékelni. Ezután a cikkíró hangsúlyozza: »Az átteleltetés nem egyszerűsíthető le az állomány veszteségmentes átmentésére, mert annak sikere vagy sikertelensége rányomja bélyegét a következő évek állattenyésztésének minőségi és mennyiségi alakulására.« Emlékeztet arra, hogy az 1962— 63-as tél hirtelen beköszöntése és tartóssága felkészületlenül érte tsz-einket A téliesí- tés elmaradása miatt tetemes károk keletkeztek. Az átteleltetés sikere — folytatja a továbbiakban — a jó elhelyezésen, a megfelelő gondozáson túl attól függ, hogy hogyan van biztosítva a szükséges abrak- és szálas takarmány. Ezt a kérdést részletesen elemzi a cikk. A kedvezőtlen körülmények miatt árpából és zabból 1500 vagonnal kevesebb termett a tervezettnél. A kukorica hozama meghaladja az előirányzatot. Ennek ellenére a szövetkezeti közös gazdaságokban több mint 3000 vagon abrak hiányzik. A felvásárlás ennek csupán felét fedezheti, az ellátás biztosításához tehát számotteSzakköri munka tudományos alapon vő abraksegítségre van szükség. A megye központi készletből elsősorban a nagyobb hiánnyal küzdő szövetkezetek gondjait igyekszik enyhíteni. A takarékos adagolásnak, a szakszerű takarmányozásnak már most nagy a jelentősége. Szövetkezetenként egy-egy felelős megbízott — leginkább a tsz-elnökhelyettes — irányítja ezt a munkát. A havi takarmányfelhasználási tervekhez okvetlenül ragaszkodni kell mindenütt, nehogy hirtelen nagyobb ellátási nehézségek támadjanak. Selejteztek már ki olyan állatokat, amelyek fölöslegesen fogyasztottak abraktakarmányt. A megyében mintegy száz vagon lucerna- liszt készítését szervezték meg. Több szövetkezetnek juttattak karbamidot fehérje pótlására. A pihenő lovaktól és a kevés tejet adó tehenektől meg az egyévesnél idősebb növendékállatoktól meg kell vonni az abrakot. Amelyik szövetkezet nem teszi meg, nem tartja be ezeket az intézkedéseket, nem vásárol lehetőségei szerint több kukoricát, az központi segítségre ne számítson — hangsúlyozza cikkében a megyei tanács vb-elnökhelyette- se. Az átteleltetés nagymértékben függ a szálastakarmány- ellátástól is. Az ilyen etetniva- lóból mintegy 1000 vagon hiányzik. Ezt a gondot nem állami segítséggel, hanem helyi intézkedésekkel kell megoldani. A készleteket mindenütt takarékosan osszák be, és készítsenek több kukoricaszárból szilázst. Van ehhez nyers répaszelet. A polyva, törek, szecska, szeszipari moslék, melasz és takarmányrépa föletetése ugyancsak ajánlatos. A felkészülés idején már- már túljutottunk. A tettek kerülnek sorra. A tél előtti gondok megoldásával, a sikeres átteleltetéssel az állattenyésztés további fejlesztését alapozzuk meg. Erre ösztönöz, ehhez ad útmutatást az idézett cikk. K. J. Három év számvetése Ezekben a napokban pezsgő, eleven politikai élet jellemzi városainkat és falvainlcat. Pártalapszervezeteink most adnak számot az elmúlt három esztendőben végzett munkájukról, s most választják újjá alapszervezeteik vezető testületét. Nagy feladatokat ró ez a kommunistákra. Ezeken a taggyűléseken nemcsak a kommunisták ügyéről van szó, hanem a párton kívüli tömegek gondjairól is. A kommunisták tanácskozásai nem öncélúak. Ezek a megbeszélések nem önmagukért vannak, hanem, Némely helyen élénk vita azért, hogy meggyorsítsák, alakult ki a tsz-demokrácia ér' telmezése körül. Egyik-másik gazdasági vezető a tsz-demok- ráciát — helytelenül — a következetlen, gyenge, laza vezetéssel azonosította. Több tsz- pártszervezetben határozatot hoztak a tsz-demokrácia szigorú megtartására, a tagok jogainak érvényesítésére. Emellett a szervezetlenség megszüntetésére, határozottságra, következetességre szólították fel a szövetkezet vezetőit. előbbre vigyék az általános fejlődést. A megtartott vezetőségválasztó taggyűléseik ezeknek a gondolatoknak a jegyében zajlottak le megyeszerte. Általában az őszinteség, a bátor szókimondás jellemzi őket. A kommunisták bonckés alá veszik a pártszervezetek bslsó életét, elemzik a gazdasági munka helyzetét, megvitatják a dolgozókat érdeklő problémákat. Meghatározott feladatok Sok helyen hangzott el, hogy fokozni kell a párttagok aktivitását. Ezt követelik az egyre növekvő feladatok. Minden kommunistának tudása legjavát kell adnia a termelő- és a pártmunkában. E célból az első és a leglfontosabb teendő a párttagoknak konkrét megbízatással való ellátása. A Somogy megyei Építőipari V. siófoki fő-építésvezetősége és a zamárdi tsz pártszervezetének! taggyűlésén a felszólalók elmondták: igaz, hogy a pártszervezet jól dolgozott, ért el eredményeket, ezek azonban sokkal nagyobbak is lehettek volna, ha a pártvezetőség jobban támaszkodik a párttagságra. Zamárdiban például a kommunisták feladatait csak általában, nagy vonalakban szabták meg, de hogy konkrétan kinek mit kell tennie, milyen részfeladatokat kell megoldania, arról kevés szó esett az utóbbi évek taggyűlésein. S nem ez az egyetlen hely, ahol a vezetők mindent egyedül akartak végezni; Ebből fakadt, hogy erejüket elaprózták, s nem tudták megoldani a lényeges, nagy feladatokat. A párttagok aktivizálásának még óriási tartalékai vannak. A sávolyi kommunistáik arról számolhattak be taggyűlésükön, hogy eredményeiket elsősorban a pártvezetőség helyes irányításának, a párttagság rendszere^ tájékoztatásának és mozgósításának köszönhetik. A párttagokat rendszeresen bevonták a munkába, mindenkit meghatározott feladattal láttak el. Azoknak a pártszervezeteknek taggyűlésein alakult ki élénk, sokoldalú vita, ahol a párttagság éven át huzamosan dolgozott. Ezeken a helyeken a kommunisták nemcsak a taggyűlési beszámolókból, hanem o mindennapi életből, saját tapasztalataikból ismerik munkaterületük ügyeit, gondjait. Nem elég azonban a feladatokat csak megszabni, kiosztani. Végrehajtásukat menet közben ellenőrizni és segíteni kell. Erre int a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat pártszervezetének múlt évi munkája. Az üzemben a kommunisták kezdeményezésére többször indítottak munkaversenyt. Szocialista brigád létrehozását határozták el, vállalásokat szerveztek. A kezdeményezésnél azonban nemigen jutottak tovább, mert elmulasztották a beszámoltatást és a munka értékelését. A gazdasági munka elemzése Az idén februárban húsz tsz-tag részvételével burgonyatermesztési szakkör alakult a görgetegi Eüzakalász Termelőszövetkezetben. A szakkör munkáját Sárvári Balázs, a ri- nyatamási fajtanemesítő telep vezetője irányítja. A burgonyatermesztésben igen nagy gondot okoz a termés romlása. A rinyatamási kísérletek és kutatások azt mutatják, hogy a burgonya romlása sok körülménytől függ. Ezeket úgy lehet megszüntetni, ha a kutatók és a termesztők együtt keresik a betegség okait Görgetegen. Sárvári Balázs vezetésével az elméleti és a gyakorlati foglalkozások családias légkört alakítottak ki a szakkörben. A kutatások és kísérletek folyamataival is megismerkedtek a tagok. Arra törekszenek, hogy minél mélyrehatóbb ismereteket szerezzenek a káros . tényezők szerepéről és az ellenük való védekezésről. A foglalkozásokon nagy figyelmet fordítanak az egészséges vetőburgonya előállítására, illetve tovább szaporítására. Az adott környezetben megvizsgálták a növény romlását előidéző kórokozók élet- Wltételeit, szaporodását, to- "ábbterjedését, s választ kerestek arra, hogyan lehet mindezt megakadályozni. A korai termesztéses eljárás a szakkör tagjainak bebizonyította, hogy így jelentős terméstöbbletet érhetnek el, s bőségesen megtérül az előhaj- tatásra fordított költség. A foglalkozásokon a burgonyanemesítő telep munkatársai többször is tartottak bemutatókat a szakköri tagoknak. Az elméleti oktatásokat mindig gyakorlati bemutatókkal kötötték össze. Figyelembe vették a tsz burgonyatermesztését érintő gazdasági problémákat a vetőgubó előkészítésétől kezdve az ültetés gépesítésén, a vegyszerezésen és a szelekción, a betakarítás gépesítésén keresztül egészen a helyes tárolásig. Ismereteik gyarapítására kétnapos tanulmányi kiránduláson vettek részt a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola központi burgonyanemesítő telepén. A Búzakalász Tsz kéthold- nyi területet biztosított fajta- kísérletekre, s itt a tagok saját kísérleteik, eredményeik alapján mérhették föl egy-egy fajta értékét vagy gyengeségét. A több évesre tervezett kísérlet eredményei majd választ adnak arra, hogy milyen fajtákkal érdemes foglalkozni' az adott tájegységben. A terméselemzés máris bebizonyította, hogy a jól alkalmason agrotechnikai eljárásokkal a helyesen megválasztott burgonyafajták meghozzák a kívánt terméseredményeket. A tizenkét fajta átlagosan 123 mázsát adott holdanként, ez 23,5 százalékos terméstöbbletnek felel meg az említett módszer eredményeként. A téli hónapokban is folytatják a szorgos munkát a szakkörben. Ekkor elemzik a beltartalmű vizsgálatok ered ményelt. A kiértékelést azzal a céllal végzik, hogy jovore még nagyobb területen és t szakköri tagok háztáji foldj is növekedjenek a hozamok Szabó Miklós Örvendetes, hogy a taggyűlések jelentős szerepet szánnak a gazdasági feladatok elemzésének. A Finommechanikai Vállalat marcali telepén a felszólalók élesen bírálták a vállalat vezetőségét a munka szervezetlensége miatt. Szóvá tették, hogy többször anyaghiány gátolja a tervteljesítést, és sokszor tétlenségre kárhoztatja a munkásokat. Nagycse- pelyen, Pusztaszemesen, Ber- zencén a tsz-demokrácia megsértése ellen léptek föl a pártJAVÍTJÁK A GÉPEKET tagok. Elmondták, hogy némelyik gazdasági vezető önké- myeekedik, parancsolgat, durván beszél a szövetkezeti tagokkal. így akarják megtartani tekintélyüket. Pedig az ilyen módszerekkel pontosan az ellenkező hatást érik el. Bábony- megyeren azért bírálták a szövetkezeti vezetőket, mert április óta nem tartottak közgyűlést, a tsz-tagokat semmiféle gazdasági kérdésről nem tájékoztatták. Ez nem más — állapították meg a párttagok—, mint a szövetkezeti gazdák lebecsülése, véleményük semmibe vevése. Sok szó esett a taggyűléseken a pártvezetőségek és a gazdasági vezetők kapcsolatáról. Alapszervezeteink többségében ezt helyesen értékelték. Ä taggyűlések tanulságai alapján elmondhatjuk, hogy a párt- és a gazdasági vezetők kapcsolata sokat javult az elmúlt években. Különösen a termelőszövetkezetekben, pedig nem olyan régen még sok baj volt ezen a téren. A szövetkezeti elnökök zöme ma már nem beavatkozásnak, a személyi felelősség csökkentésének veszi a pártszervezetek segíteni akarását. Az iharosi Üj Erő Tsz pártszervezete például megállapította, hogy a párt- és a gazdasági vezetők jó együttműködése kézzelfogható eredményeket hozott a termelésben és a pártépítésben. lj erők a vezetésben A párttaggyűléseken mindenütt nagy gondot fordítottak a választás demokratizmusára, a tagság akaratának érvényesítésére. Így általában a legrátermettebb és a legnépszerűbb párttagok kerültek a vezetőségekbe. A régi, tapasztalt elvtársak mellé sok fiatal, friss erőt választottak meg. A leváltott vezetőknek a tagok megmondták hibáikat, azt, hogy miért nem tartják alkalmasnak őket az irányításra, így volt ez a TRANSZVILL- bam, a cukorgyárban, a kapo- lyi tsz-alapszervezetfeen és még több helyen. A Világítás- technikai Vállalat taggyűlésén például a jelölő bizottság javaslata ellenére sem vettek föl a listára olyan elvtársakat, akiket a párttagság alkalmatlannak tartott a vezetőségi tisztségre. Mindez azt mutatja, hogy a kommunistáknak a párt- és a gazdasági munka iránt érzett felelősségérzete óriási mértékben megnőtt. Nem közömbös számukra, hogy a következő időszakban kik irányítják munkahelyük pártéletét, s az előrehaladás milyen ütemű meggyorsítását lehet várni tőlük. Nemcsak a kommunisták ügye A vezetőségválasztó taggyűlések iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg o párton kívüli dolgozók részéről. Sok helyen taggyűléseken is részt vettek pártonkívüliek, sőt, mint Ho- mokszentgyörgyön, Nagyberkiben, fel is szólaltak. Nagyberkiben például az egyik meghívott pártonkívüli elmondta, hogy csak most látja igazán, a párttaggyűlésen nem csupán a kommunisták dolgairól esik szó, hanem az egész falu lakosságának helyzetéről. Örülök annak — mondta —, hogy a kommunisták ilyen nagy gondot fordítanak a szövetkezet gazdasági problémáinak megoldására, a tsz-tagok élet- körülményeinek, a falu egészségügyi és kulturális helyzetének javítására. Ezután egészen más szemmel nézem a kommunistákat. Megértettem, hogy mit akarnak. Homokszentgyörgyön nem új dolog a pártonkívülieknek taggyűlésre való meghívása. Több jól dolgozó szövetkezeti gazdát például párton kívüli kommunistának neveznek. Részben ebből fakad, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen négy közmegbecsülésnek örvendő szövetkezeti gazda kérte fölvételét a pártba, köztük Berki József, a szövetkezet elnöke is. Hogyan tovább? Megkezdték a téli gépjavítást a Marcali Gépállomáson. Az esős időben, amikor a szerelőknek nincs egyéb elfoglaltságuk, hozzálátnak azoknak a gépeknek a rendbetételéhez, amelyeket már nem használnak az idén. Ezen a télen huszonhat kombájn vár javításra. Nyolcat már helyrehoztak. Az idén még tíz kombájnt javítanak meg. Ha befejeződnek az őszi munkák, a gépállomás kombájn- iái és silózógépei mellett bevonulnak a műhelybe a környék ermelőszövetkezetemek erő- és munkagépei is. Számítanak erre * gépállomáson, mert a mostoha ősz nemcsak a traktorokat, hanem a vetöcrépeket, a műtrágyaszórókat is próbára tette. December elsejétől kezdve a szerelők nagy része már ezzel a munkával foglalkozik. Megyénk párlalapszerveze- teinek több mint felében le- zajlottak a vezetőségválasztó taggyűlések. A kommunisták elemezték az elmúlt három év munkáját, majd megszabták a következő évek feladatait. Irányt mutattak, meghatározták, hogy mit kell tenni, hogyan kell dolgozni a jövőben. A leglényegesebb politikai és gazdasági feladatokat határozatokban rögzítették. A meg- ' választó** l-ezetőségi tagok el- osztott"'- -' -mást közt a reszortoka' j Hogy a |-ag?vül°sek ha'áro- Izatai, a párttagok javaslatai valóra váljanak, ahhoz az szükséges, hogy az újjáválasztott pártvezetőségek nyomban munkához lássanak, Rengeteg tennivalójuk van. A kulturális tér1/ végrehajtása, a pártoktatás szervezése, a zárszámadások politikai és gazdasági előkészítése és még számtalan feladat vár megoldásra. S hogy a legközelebbi vezetőségválasztó taggyűléseken még jobb ered- mé1—’ ”"1 számolhassanak be, ahhoz az alapokat már most. ezekben a napokban le keV rakni. Wirth Lajos
