Somogyi Néplap, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Javul Kaposvár közegészségügyi helyzete Evek óta nem volt élelmiszer- és vízjárvány a városban — Még mindig gyakori a hanyagság és a nemtörődömség a vállalatoknál — Módosítani fogják az állattartási rendeletet Málnatelepítés (Tudósítónktól.) Nemcsak megyénkben, hanem az egész országban is nagy a kereslet a málna iránt Sajnos nincs elég ebből a gyümölcsből, pedig exportlehetőségeink is korlátlanok. Somogybán sok olyan terület van — hegyes-dombos vidék — amely egyéb célokra nem hasznosítható, málna telepítésére viszont kiválóan alkalmas. Gondos kezeléssel még közepes termés esetén is 15— 20 000 forintos jövedelmet ad egy hold. A MÉSZÖV igazgatósága ezért határozatot hozott a málnatelepítés szorgalmazására. Még a nyáron jártak a somogyi fmsz-ek küldöttei a Duna-kanyarban, és két málnatermelő szövetkezetét néztek meg. A látogatók sok hasznos tapasztalattal tértek vissza. Most van itt az ideje a málnatelepítésnek. Az fmsz-ek az előzetes fölmérések alapján több mint 200 000 málnasarjat rendeltek a vilmányi fmsz- hez tartozó magyaroskai szakcsoporttól. Különösein a Zselicben és a tabi járásban levő dombokon lesz nagyarányú a telepítés. Több tsz másra nem hasznosítható, gyengébb minőségű földterületet ad át a telepítés * céljaira. Tanácsülésen tárgyalták meg Kaposvár közegészségügyi helyzetét a városi tanács egészségügyi osztályának jelentése alapján. Megállapították, hogy az utóbbi évekhez viszonyítva folyamatos az előrehaladás, fokozatosan javul a megyeszékhely közegészségügyi helyzete, noha még sok a kívánnivaló. Kaposváron már évek óta nincs élelmiszer- és vízjárvány; a város a fertőző betegek Ids számával országosan az elsők között van. A város köztisztaságára sok panasz volt az utóbbi időben; a Kuka szemétszállító gépkocsi munkába állításával azonban megváltoztak! a vélemények. A belterületen már nem tárolják a szemetet fedetlen edényekben, így a szél nem hordhatja tele a várost porral, piszokkal. A fagylaltra sem hangzott el panasz az utóbb időben: a fagylaltüzem higiéniája sokat javult az ellenőrzések hatására. Megoldódik több kaposvári élelmiszerüzlet folyóvízzel való ellátása is: az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat százezer forintot áldoz jövőre erre a célra. Folyamatosan vizsgálták a közegészségügyi felügyelők az üzemi konyhákat. A tanácsülésen megállapították, hogy a fejlesztés meglehetősen lassú. A városban sok az elavult, korszerűtlen, nagy kapacitású konyha. Nem kielégítő a fodrászüzletek tisztasága, némelyikben még az alapvető közegészségügyi követelményekkel sem törődnek. Az Aprils 4. utcai új fodrászüzlethez például nem építettek mellékhelyiségeket, a húsüzemnél levő fodrászüzletből pedig a többszöri felszólítás ellenére is az utcára engedik a szennyvizet. A városi tanácsülésen megállapították, hogy még mindig gyakori a nemtörődömség és a hanyagság némely vállalatnál, s ez sok fölösleges munkát ad az egészségügyi osztálynak. Rendeletek megtartását kell szorgalmazniuk és sürgetniük, jóllehet nem ez a feladatuk. Kaposvár közegészségügyi helyzetének további javítására több határozatot hozott a városi tanács. Módosítani fogják az állattartási rendeletet, és szigorúan eljárnak azokkal November 7-c megünneplésére készülnek a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A nagyatádi járásban megtervezték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségeit. Nagyatádom, Háromfán, Se- gesden, Taranyban, Kutason és Lábodon nagyobb szabású ünnepségeket rendeznek, s a járás többi községében is megemlékeznek az évfordulóról. A járási székhelyen az évforduló előestéjén 7 órakor tartják meg az ünnepségeket a művelődési házban. Az ünnepi beszédet a helyőrség szimfonikus zenekarának és a művelődési ház irodalmi színpadának műsora követi. November 7-én délelőtt az üzemek, az intézmények és a hivatalok küldöttei elhelyezik a megemlékezés és a szeretet virágait a szovjet hősi halottak sírján. Rum, vodka, gin és — modern irodalom Jevtusenko, Dürrenmatt a kávé mellé Hivatalosan nem libpresszó a tabi fmsz cukrászdája, a vendégek mégis kaphatnak útikönyveket, modern regényeket a kávé, a torta vagy a féldeci mellé. A földművesszövetkezet könyvesboltja látja el a Modern Könyvtár-sorozat legújabb köteteivel, útleírásokkal a cukrászdát. Slawomir Mro- zek, Friedrich Dürrenmatt, Julian Kowalec, Jevgenyij Jevtusenko műve a rumos-, vod- kás-, ginesüvegek mellett áll a polcon. A buszra várakozók szeme gyakran megakad az ízléses köteteken, mindennap elkel néhány kisregény. Előfordult, hogy Fejes Endre Rozsdatemető című regényéből hatot adtak el a felszolgálókegy délelőtt. Jó propaganda a modern irodalomnak, hogy a járási székhely cukrászdájában megkaphatok a most alkotó nyugati és keleti írók művei. A könyvön kívül újságot is olvashatnak a vendégek, a napilapok keretre téve mindig ott vannak a fogason. A Pécsi Levéltárban megtalálták a háború utáni első magyar—jugoszláv határközi egyezmény okmányát A második világháború utáni első magyar—jugoszláv határközi egyezmény okmányára bukkant a Pécsi Levéltár anyagának rendezése közben dr. Szinkovich Márta, a levéltár vezetője. Az értékes okmány egy jegyzőkönyvmásolat, melyet 1945. június 13-án írtak alá Villányban a jugoszláv népfelszabadító hadsereg, a magyar néphadsereg, valamint a helyi polgári hatóságok és a demokratikus pártok képviselői. A történelmi okiratban a két állam katonai küldöttsége megegyezett, hogy ideiglenesen az 1938-as határt tekintik törvényesnek, és leszögezték, hogy magyar és jugoszláv részről biztosítják a határ sérthetetlenségét. A villányi egyezmény a Duna jobb partjától a Dráva és az országhatár metszési pontjáig húzódó terület határjogi kérdéseit foglalta pontokba. Kijelölték az átkelőhelyeket is: kisebb forgalomra Torjánc és Kásád között, Lőcsön és Sárokon lehetett az utat használni, a nagyobb forgalmat Beremend és Pétervár, Magyarbóly és Ba- ranyavár, valamint Udvar mellett bonyolíthatták 1«. I szemben, akik engedély nélkül nevelnek állatokat a város belterületén. Intézkednek, hogy az élelmiszert árusító üzletekben ne ugyanaz a személy kezelje a pénztárat, aki kiszolgál. A Latinka Termelőszövetkezet vezetőit kötelezik arra, hogy sürgősen gondoskodjanak a trágyatároló helyek megfelelő elkülönítéséről. P. Gy. A világ legnagyobb városai Az ENSZ 1963. évi demográfiai évkönyve szerint a világ legnagyobb városa Tokió 8 613 000 lakossal (1962. évi adat). Második New York, ahol az 1960. évi népszámlálás szerint 7 781 984 ember élt. Sang- hájban 6 900 000 a lélekszám. Utána következik Moszkva 6 317 000 lakossal, Bombay 4 422 165, Peking 4 010 000, Chicago 3 550 404, Kairó 3 418 400, Rio de Janeiro 3 223 408, Tiencsin 3 220 000, Leningrad 3 180 000, London 3 179 980, Sao Paolo 3 164 894 és Osaka 3 151 000 lakossal. A Dunaj, a szovjet turisták Magyarországot látogató ttdülőhajója. A születési arányszám a legmagasabb az Elefántcsontparton, ahol ezer lakosra 58 újszülött jut. Földrajzi övezet szerint Délkelet-Ázsiában a legmagasabb a születési arány, ezer főre 49. A világ átlagos születési aránya ezer emberre 37. Észak-, Nyugat- és Közép- Európában a születési arány minden ezer emberre 18. Az Elefántcsontpart a halálozási arány tekintetében is vezet. Ezer lakosra 33,3 haláleset jut. Nagy a halálozási arányszám Dél-Afrikában és Délkelet-Ázsiában (24 ezrelék). A gyermekhalandóság tekin- kintetében az alacsony és a legmagasabb arányszám között nagy az űr. Svédországban ezer újszülött közül 15 hal meg, Haitiban 180,4, Törökországban 165, Chilében 116, Ecuadorban 104. ^MAQYAR SZÓ ISZTRIÁBAN - A NÉPEK FÉLSZIQETÉN A párbeszéd a háború után hangzott el. — Maguk Jugoszláviából jöttek? — Igen ... De hát ez nem Jugoszlávia? — Nem... Ez Isztria! p ula. Vakító, fehér házak dombos karéja, tetejébe habnak az azúri ég. Isztria csücske, ahol óceánjárók, hadihajók és békés halászbárkák fodrozzák a kikötő vízét. A tengertől száz méterre zajos, vidám, fiatalos kavargással az árkádos főtér. Ebből nyílik a kis összekötő utca, amelynek végén piac zsibong pultjain a zöldfélék tömegével, épületében az Adria kincseivel, ráják, polipok, rákok, ismerős és ismeretlen halak ezüstös csillámával. Innen már csak néhány lépés a hűvös, tiszta és jó szagú ház — bárki megmondja, hol lakik élete párjával La~ katos Sztyepán, a »piktor« ... Évtizedek ködébe merül, amióta idehagyták a hazai tájat. Egy közbenső állomás Kar- lovác volt, úgy félúton Somogyság és az Adria között. Ott mondta egy őszi beteglátogatáson Lakatos mamának a doktor: »A jó tengeri levegő hamarabb meggyógyítaná ...« S Sztyepán szólt: »Piktorra mindenhol szükség van!« fgy kerültek abba a jó szagú, tiszta és csöndes pulai házba... Fia, mesterségének folytatója vele dolgozik az állami építőknél, leánya, Irénke férjhez ment egy sötét szemű, szikár-izmos szerb tengerésztiszthez. Vigyázza családját, neveli Ne- sit és Nénit, a két kedves gézengúzt. A harmadik generációt... M ógin többet attam ki... Irénke, oldalán a két csikóval, kezében a teli szatyorral megérkezik a piacról. Ma kevesebbet tojhattak a tyúkok, három dinárral drágább lett a tojás. De főzelékféle bőven terem, gyümölcs is van válogatott, hozzá tej és kenyér, lement a napi vásárlás gondja. Jó háziasszonyhoz illően azért panaszkodik a mamának az árakra, megbeszélik az ebédet, azután nekiindul a 21, divízióról elnevezett lejtős utcának. Még visszaszól: »Este várjuk...«, és siet, mert körülötte száguldozik a szilaj Nesi és az álmodozó szemű kisebbik fiú, Nenica. Délben a toronyház harmadik emeletére megérkezik az iskoláról Zarán Zsivics, a kragujeváci teremtéskoronája. Oktató tiszt a kiskatonáknál, ma ismét nehéz napja volt. Mert minden nap nehéz, de különösen azok a napok, amikor az órákon a nácik rémuralmáról, a partizánharcokról, a felszabadító háború v áráldozatairól beszélnek. Nehéz ilyenkor tárgyilagosnak maradni, hiszen a kragujeváci hősök temetőjébe ott nyugosz- nak a Zsivics rokonság halottal. És oly nehéz hazafelé hallgatni a pulai idegenforgalom kavargásában az itt is, ott is felhangzó német szót: vajon milyen németek lehetnek ezek? — Azt mondi Zárán — tolmácsolja Irénke párja kételyeit —, hogy biztosan vannak ren- dös németek is, de Kragujevácban annak idején ilyet nőm láttak... Ebéd után bekapcsolják a televíziót, Zsivics, a kommunista oktató papucsba bújik. Végigizgulják a Partizán—Dinamó mérkőzést, s mire a közvetítés véget ér, már át is értek Lakatos Sztyepánék. Előkerül a hűtőből a karcsú nyakú, bíborszínű Crvena Vino, Irénke jó törökös feketét főz. Aranyos habját testvériesen elosztja a kis poharakba. Szaporán pergő horvát nyelven folyik a vita, a férfiak a nemzetközi helyzetről, az asz- szonyok a divat változásairól értekeznek. Az udvaron nagyot durran valami: a szilaj Nesica, apja ügyének örököse egy coc- tás-üdítőitalos üveggel gránátos partizánharcot játszik. Néni, a piros képű kisebbik az erkélyen ügyködik, legkedvesebb játékait rendezgeti, közöttük egy fehér mészkőből faragott házikót. Olyan, mint a pulai házak, csak kicsi. Ö talán nagyapja útját folytatja. Az új társadalmat védeni is kell meg építeni is... M agyarok, szerbek Pulában, 1964 őszén. Mediterrán házak dombos karéjában gyermekeivel egy magyar szívű, több nyelvű család. Gondolataikat néha egyik, néha másik nyelven fogalmazzák, noha egy az értelme. Zárán keményebb, szerb mássalhangzókat kever szavaiba, Irénke meg szaporán kerekíti azokat a drága somogyi ö-hangokat. A gyerekek még figyelnek erre is, arra is, de már ízig-vérig jugoszlávok lesznek ... Korunk nagy családja — Isztria. Öeeánjá- rók, hadihajók, békés halászbárkák között embereinek életét kitölti a munka, a nevelés, a jóízű otthoni szórakozás, a gyerekek életét a felnőtteket utánzó játék. A népek félszigetén alakjukban — szlovének, horvá- tok, szerbek, olaszok között — ott él a lassan összébb-összébbrázódó szocialista emberiség. Jurmics László Érdekes lóvásár Magnickij híres orosz matematikus könyvében a következő mulatságos feladat olvasható: Valaki eladott egy lovat 156 rubelért. A vevő azonban meggondolta a vásárt, és visszavitte a lovat, mert drágállta. Az eladó azt ajánlotta a vevőnek, hogy vásárolja meg a ló patkószegeit, és ebben az esetben a lovat ingyen adja. Minden patkón hat-hat szeg volt. A föltételek a következők voltak: a vevő az első patkószegért fizet negyed kopejkát, a másodkért fél kopejkát, a harmadikért 1 kopejkát, és így tovább, mindig az előző ár dupláját. A vevőnek tetszett az ajánlat, csábítónak tartotta a felajánlott vásárt, elfogadta az «-ingyen-« kapott lovat. Vajon jó vásárt csinált-e? * * * Öreg hölgy a volánnál A 77 éves francia Louise Sevet feltehetően a legidősebb női gépkocsivezetők egyike. Még 1903-ban kapta meg jogosítványát, melyen ez a ma már bizony fui-csán hangzó cím olvasható: »Tanúsítvány arról, hogy nevezett ért a benzinnel meghajtott gépkocsi vezetéséhez.« (Az autó sebessége akkoriban 20—30 kilométer volt.) Az idős asszony még egyszer sem vétett a közlekedési szabályok ellen. ... Kutyatoalett egy svéd parkban A svédországi Ostersund hatóságai elhatározták, hogy a város egyik nagy parkjában »-szabadtéri toalettet-« rendeznek be a négylábú lakosság részére. A toalett egy jókora méretű négyzet alakú homokosláda, amelynek közepéből kőoszlop emelkedik ki. Tévedések elkerülése végett a toalett »bejáratánál« táblát helyeztek el ezzel a felirattal: »Barátod, a kutya részére.« • * *' Férjek a rács mögött Amikor az amerikai bíróság kimondja a válást, csaknem minden esetben arra kötelezi a férjet, hogy tartásdíjat fizessen volt feleségének. A férj azonban gyakran nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel, hogy fizetni tudja a tartásdíjat, és ilyenkor, ha volt felesége követeli, börtönbe zárják. Nemrégen az Egyesült Államokban közvéleménykutatás keretében megkérdeztek 800 elvált asz- szonyt, akinek volt férje a tartásdíj fizetésének elmulasztása miatt rács mögött ült. Arra a kérdésre, »miért csukatta férjét börtönbe?«, a megkérdezettek 35 százaléka így felelt: »Bosszúvágyból.« Arra a kérdésre pedig, hogy »meddig szándékozik volt férjét rács mögött tartani?«, a 800 nő közül 270 így válaszolt: »Amíg bele nem gebed.« ♦ • » Párizsba és vissza kecskefogaton Szín jugoszláv városban él a 76 éves Petur Zelko, aki 35 évvel ezelőtt szülővárosából kecskefogaton utazott Párizsba és vissza. Az út 15 hónapig tartott. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár« Latinka Sándor u. z. Telefon 15-10. t5-lL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka 8. u. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadói Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzUnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és po9táskézbesitőkné.L Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár« Latinka Sándor utca 6.
