Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-15 / 242. szám

SomogyiNéplap WSZMP MF;6VE! tíl?ÖTt5AGA’E,S:rA MEGV'E! TANAGS LAPJ* FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag A „Tengeri macska“ Egy kémbanda a hálójába keríti Lívia Gregoriánt, az urániumbánya fiatal mér­nökét. A lány az állambiz- ' tonsági szervek kérésére vállalja a kémek megbíza­tását, közben vakon bízik vőlegényében is, aki a banda tagja. Az állambiz­tonsági szervek letartóz­tatják Radu mérnököt, a lány vőlegényét, de a fő­nök — a »►Tengeri macska-« — ismeretlen. Elfogják »Si­rályt-« is, akinek találkoz­nia kellett a »Tengeri macskával«, hogy átadja az urániumbánya terveit. Cer- nea hadnagy elindul a randevúra, és titokban fényképet készít a »nagy főnökről-«. Az eredmény döbbenetes: a képen látha­tó embert jól ismerték, és minden gyanún felül állt... A román filmet Georghe Turcu rendezte. Kaposvár mivelMési feladatairól tárgyalt a városi kulturális bizottság Csökkent az általános iskolába járó dolgozók száma - 2139 felnőtt kezdte meg tanulmányait a középiskolákban gazdasági technikum levelezd, illetve esti tagozatán. Folynak az ismeretterjesztő előadások előkészületei is. A város kilenc üzemében 16 munkásakadémiái tagozaton, a TIT klubjaiban és üzemi is­meretterjesztő előadásokon gyarapítják szakmai és általá­nos ismereteiket a dolgozók. Több hiányosságról is beszá­molt a népművelési felügyelő. Megállapította, hogy egyfelől a város három művelődési háza még mindig nem nyújtotta be és nem hangolta össze a ter­vét, másfelől még mindig be­töltetlen a Latinka és az ÉDOSZ Művelődési Ház igaz­gatói helye. A bizottság tagjai helyeselték, hogy sok jó ren­dezvény tette színessé a város kulturális életét az utóbbi he­tekben. Nagy Előd, a városi tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője hangsúlyozta: az egyik legfontosabb feladat az, hogy a dolgozók általános iskolájá­nak mind a 458 hallgatója vizsgát is tegyen a tanévben. § Kedden délelőtt összeült a ^kulturális bizottság, hogy meg- \ vitassa Kaposvár művelődési J feladatait. Beszámolójában #Magyar József népművelési J felügyelő elmondotta, hogy a »városban az 1964—65. tanév­iben 458-an iratkoztak be a (dolgozók esti iskolájába, illet­tve jelentkeztek a levelező ok- itatásra. Szeptember 20-a utón «megkezdődött az oktatás a Pa- •mutfonó-ipari Vállalat, a ruha­füzem, az AKÖV, a MÁV, az 4 Építőipari Vállalat, a kefeüzem •és a KISZÖV üzemi iskoláiban; ftöbb mint 200 hallgató tanul a UTóth Lajos, a Berzsenyi és a Vöröshadsereg úti iskolában is. PAz általános iskolai oktatás­iban részt vevők száma csok­iként, ugyanis a város nyolc-tíz • vállalatánál a gazdasági veze- rtők, a társadalmi és a pártszer- fvek nem teljesítették szervezé- 4si feladataikat. Viszont igen 4sokan tanulnak az idén is a «középiskolákban: 2139 hallgató \kezdte meg tanulmányait a éTánesics és a Munkácsy Ginr inázium, a cukoripari, a gépipa- t ri, a közgazdasági és a mező­Mit mond a tudós: Veszélyesek-e a földi életre a világűr esetleges kórokozói? Viktor Zsdanov szovjet bak­teriológus az orvostudomány­nak a világűr meghódításával kapcsolatos feladatairól szólva kijelentette: — Annak ellenére, hogy nem egy ember fordult már meg a világűrben, a mai napig nem észleltünk semmilyen kozmi­kus eredetű megbetegedést. A szovjet tudósoknak tehát iga­zuk volt, amikor az első űrre­pülések után fellángolt vitával kapcsolatban indokolatlannak tartották az ettől való aggodal­makat. A bakteriológus elmondotta a TASZSZ tudósítójánál», hogy Gagarin űrhajójának kabinjá­ban inflúenzabacilusok utaz­tak. A tudósokat érdekelte ugyanis, hogy az űrrepülés után nem áll-e be zavar a bak­tériumok normális osztódásá­ban, nem változik-e meg két azonos fajtájú baktérium ke- reszteződési folyamata. A tudós elmondotta, hogy a mikroorganizmusok a várako­zásnak megfelelően ugyanúgy viselkedtek a világűrben és a visszatérés után is, mint a Földön. A légkörön túl is a földi törvények alapján fejlőd­tek a mikroorganizmusok. — A Voszhoddal folytatott eredményes kísérlet azzal biz­tat — mondotta a továbbiak­ban Zsdanov —. hogy nincs messze az az idő, amikor az ember meghódítja a Nap körü­li térségeket is. Természetesen nem tudjuk, melyik lesz az el­ső meghódított bolygó. A lé­nyeg az, hogy azon a bolygón először fogunk találkozni »ide­gen élettel«. A tudós véleménye szerint az influenzabacilusokkal foly­tatott kísérletek azt bizonyít­ják, bogy az ember — elhagy­va bolygónkat — feltétlenül magával viszi évezredeken át megszokott környezetét. A föl­di mikroorganizmusok szintén bolygónk huzamos evolúciója eredményeként jöttek létre. Azért veszélyesek az emberre és az állatra, mert a parazita életmódhoz való alkalmazko­dáshoz évmilliók áltak rendel­kezésükre. Ma már a tudomány ered­ményesen beavatkozik az év­százados evolúcióba, és le tud­ja küzdeni a kórokozókat. Ezért nem szabad eltúlozni a félelmet az »idegen élettel« va­ló találkozástól — mondotta Zsdanov. Aligha lesz veszélyes iánk nézve, már csak azért sem, mert más bolygókon más az evolúció láncolata. A szovjet bakteriológus vé­gezetül kijelentette: alig várja azt a napot, amikor a Mars vagy a Venus első darabkája megérkezik! laboratóriumába. (MTI) A háziasszonyok érdekében Hazajöttek a mikrobuszok. Ezentúl újra itt kanyarognak Kaposvár utcáin. A minap egy ismerősöm fölvetette, hogy a háziasszonyoknak is hasznos szolgálatot tehetne a mikro­busz. Azt javasolta, hogy pia­ci napokon indítsanak külön­járatokat a kora reggeli órák­ban, így a távol lakókat sok fáradtságtól mentesítenék. Vé­leménye szerint úgy kellene ezt megszervezni, hogy utca­sarkokon álljanak meg a bu­szok. A javaslat ésszerű. Ezennel továbbítjuk az Autóközlekedé­si Vállalat vezetőihez. N. S. Őszi favicc Óizi tcb4(it, 1964 A Kíppl-Rónai Múzeumban tizennyolcadszor rendezték meg a Somogy megyei képző­művészek őszi tárlatát. Hu­szonhárom művész ötvenegy alkotását mutatja be a kiállí­tás. Átfogó kép egy megye képzőművészeti terméséről: erényeit, hibáit egyaránt tük­rözi. Az 1964. évi Rippl-Rónai-dí- jas Martyn Ferencnek négy Szabados János Építkezés cí­mű olajképe a kiállítás legna­gyobb méretű képe. A méret itt a tartalmat szolgálja: a nö­vekedést, az új házak emelke­dését, a tér betöltését jelképe­zi. Kiegyensúlyozott alkotás. Pihenő című rézmetszete a szépségnek, az erőnek a megfo­galmazása egyszerűen, kereset­lenül. Szalai Zoltán két tusrajza — mozgékonnyá, ugyanakkor ko­morrá teszi az alkotást. Sz. Weeber Klára három szobra közül az Álló figura és az Ülő f igura emelkedik ki üde bakPsbájával. A Portré ha­gyományos, egyszerű és kedves formanyelvű alkotás. Ruisz György filcrajza, tem­perái és olajfestménye, Dobay Kálmán művelt rajzai, Lóránt SZABADOS JÁNOS: PIHENŐ (RÉZMETSZET) gyök fából! yJU akw a vétkezést, ennyi»<- ... (Fül®» György rajza) festménye szerepel a tárlaton: a Rippl-Rónai nyírese, a Kaz­lak a Rókavár előtt, a Ráma- hegyi táj kazlakkal és az Iván­jai dombok. Pasztellszínek, lágyság és finomság jellemzi Martyn alkotásait, nosztalgia a kedves, a gyerekkorban meg­szeretett táj iránt. Az újat keresés izgalmassá- ga villan fel Szekeres Emil, Szabados János, Szalai Zoltán, ifj. Swierkiewitz Róbert, Honty Márta, Csiszár Elek és László Levente képein. Szekeres Emil Szeptemberi táj című képén az ősz színei­nek impresszióit rögzíti. Két portré-ja a pasztellrajz; azt bi­zonyítják, hogy ez a festészeti eszköz többre képes a kísérle­tező kezében, mint a hagyomá­nyos, megszokott, kedves szí­nek harmóniája. Figurái szinte ködbe vesznek, és onnan vilá­gítanak. elő. Harmadik alkotá­sán, a Kompozíció-n is ez a belső izzás dominál. Alakjai színpadiasán szoborszerűek, formájuk élettelennek hat, de a látszólagos merevség mögött élet, tartalom van. Szekeres Emil mesterien bánik a homá­lyos-éles, az élettelen-élő el­lentétekkel. a Faluvége és a Házak a domboldalban — játékosság a vonalakkal. Könnyedsége, gro­teszk bája tökéletesen vissza­adja az apró, összevissza épült kis házak vidám hangulatát. Ifj. Swierkiewitz Róbert li­nómetszetekkel vesz részt a tárlaton. Illusztráció-ja, a Ma­rionett figurák és az Akt erő­teljes metszetek, vaskos, erő­sen kontúros vonalai ellenére könnyedek, jó formaérzékről és mozgékony fantáziáról ta­núskodnak. Honty Márta három gobe­linterve — az ősz, a Kompozí­ció és a Termés — hosszúra nyújtott figuráival, mozaiksze­rű kimunkálásával az ember mindenhatóságát és az apró szépekből a nagy Széppé ösz- szeálló világot fogalmazza meg. Csiszár Eleknek két olajké­pét láthatjuk a tárlaton, a Pa­rasztasszony és az Utcai csend­élet címűt. Mindkét festmé­nyen sötét, komor színekkel ábrázol; az Utcai csendélet színválasztása a szerencsésebb. László Levente Román táj című akvarellje erős, fekete, hullámzó kontúrvonalaival János erőteljes festményei Ungvári Károly miniatűrszerű rajza és komor tusképe, Kovács József két csendélete, id. Swierkiewitz Róbert leány- portréja, Raksányi Lajos, Far­kas Béla, Bagó Bertalan, Czin- kotai Frigyes, Őré Sándor, Var­ga József, Csorba Edéné és Ti- szamarti Antal festményei sze­repelnek még a tárlaton. Ha­gyományos nyelven beszélnek a világról, mégis egyénien. A kiállítás rendezőinek érde­me, hogy nem esetlegesen, ha­nem alapos válogatás után ke­rültek egymás mellé a képek, s a négy teremben kiállított al­kotások sokféleségük ellenére is egységesek, hangulatuk, összhatásuk sehol sem disszo­náns. S. Nagy Gabriella Csereüdültetést tervez egy csehszlovákiai testvérvállalat­tal a Somogy megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat. A válla­lat dolgozói a Tátrába utazhat­nak majd, csehszlovák kollégáik pedig a Balaton melleit tölthetik szabadságukat a jövő évtől kezd- v«. SOftO „Tűsarkú" traktor Megyünk autóval a dűlő- útom. Egyik útitársunk a me­zőre pillantva megszólal: — Ez a tűsarkú is hiába erőlködik, egyedül nemigen ijeszti meg ezt a táblát. Értetlenül nézünk szét, majd pedig egymásra, de mégsem jövünk rá: ki, hol jár tűsarkú cipőben. A rejtélyt említett úti tár­sunk oldja meg: kormos traktor szántogatja a nagy táblát, s ezt a gépet nevez­te el — kapaszkodói alapján — a mezőgazdasági divat­nyelv tűsarkúnak. — kj — * * * Fogyni akar? Énekeljen kórusban! Nürnberg környékén, Al- tenfurtban a protestáns kar­vezető ezzel a felhívással próbálta bővíteni kórusát: »Hölgyeim, énekeljenek a mi kórusunkban, megőrizhetik karcsú vonalaikat/« A karvezető hivatkozik amerikai tudósok megállapí­tásaira, akik szerint olyan nők, akik rendszeresen kó­rusban énekelnek, néhány hét után már jelentős súly- veszteséget észlelnek. * * * Melltartó — teheneknek Ez a furcsaság valóban lé­tezik, méghozzá Dániában. Egy mezőgazdasági kiállítá­son mutatták be a tehenek e furcsa »fehérneműjét«. A te­jelő tehenek tőgyét azért lát­ják el védőkötéssel, mert ez állítólag elejét veszi a gyulla­dásoknak és az érzékeny tőgy megsérülésének. * * * Einstein, amikor az Egye­sült Államok határán kitöl­tötte a bevándorlók űrlapját, a »Fajtat-rovatba egyszerűen azt írta: »-Ember.-* Különös talált tárgyak A párizsi talált tárgyak hi­vatalában általában egy évig és egy napig őriznek meg mindent, azután elárverezik. Néhány tárgynak azonban megkegyelmeztek, és külön­legességük miatt tovább őr­zik őket: ilyen például egy műláb, egy tiszti kard, to­vábbá egy amerikai tenger­nagyi sapka. Gyerekszáj Egy ismert clevelandi or­vos kislánya mindig úgy mu- takozott be, hogy »Allan doktor lánya*. Édesanyja ezt helytelenítette és figyelmez­tette: — Azt ken mondanod, hogy Mary Allannek hívnak. Néhány nap múlva az apa egyik kollégája az utcán ta­lálkozott a kislánnyal és megkérdezte: — Ugye, te Allan doktor lánya vagy, kicsikém? —. Én azt hittem, igen — válaszolt a kislány —, de a mama azt mondja, hogy nem. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye» Bizottsága és a Somogy megye' Tanác# lapja. Főszerkesztő: WTRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. l. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megye: Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka S u. L Telefon 15-1« Felelős kiadó» Szabó Gábor Beküldőt? kéziratot nem ftrzür.i meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. FIA fizethető a helyt postahi'vatalokná' és postáskézbesftől.nél. Előfizetési díj egv nőnapra 12 Fi index: 25061. Készült h 3omoe\ dip'jvpi Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 0-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom