Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESüUETEKl ára. 50 FILLÉR SomogplNéplap XX!. ÉVFOLYAM 237. SZÁM PÉNTEK, 1964. OKTÓBER 9. Hét baleset — 6845 forint kártérítés (3. o.) Otthonunk (5. o.) Harminchat év a vo'énná! — baleset nélkül (6. o.) Mai számunk tartalmából: ÁZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP ! A Tiszteget a traktorotoknak Zárszámadó közgyűléseken gyakran hallani, hogy a tsz- vezetők a beszámolóban elis­merik az asszonyok szorgalmát, jó munkáját. Helyénvaló a di­cséret, hiszen a szövetkezetben dolgozó nők jelentékeny elő­mozdítói a termelésnek, az eredmények nekik is köszönhe­tők. Ennél jóval kevesebb szó esik az igyekezet év végi mél­tatásakor a tagság egy kis cso­portjáról, a traktorosokról. Egy-egy termelőszövetkezetben nem nagy a számuk, hiszen az állattenyésztésben is többen dolgoznak, mint a gépeken. Mégis sok függ ezektől az em­berektől. Ügyszólván minden­hez közük van, ami a mezőgaz­daságban történik. Ezekben a napokban különö­sen nagy feladatuk van a trak­torosoknak. Az ősz megannyi munkájával kell megbirkóz­niuk, nemegyszer nehéz tere­pen, viszontagságos időjárási viszonyok között. A termények beszállítása, az őszi kalászosok magágyának elkészítése, a ve­tés — mind-mind sürgető ten­nivaló. De ezzel még nem zá­rult le feladataik sora: nekik kell elvégezniük az őszi mély­szántást is. Sok példa bizonyít­ja, hogy a. somogyi traktorosok igyekvőek, nagyobb és na­gyobb teljesítményekre törek­szenek. Ehhez természetesen kedvező körülményeket is igé­nyelnek. Olyan egyszerűek ezek az igények, hogy kielégí­tésük egy percig sem okozhat gondot. Miről van szó? Egy példa: A balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Tsz balatonberé- nyi üzemegységében dolgozik Horváth Ottó. Tárcsáz, gyűrűs- hengerez, szánt és vet. Nyúj­tott műszakban dolgozik, reg­gel hattól éjjel tizenegyig ül a traktoron. Alapjában véve elé­gedett, mert van szabad terü­let, meleg ruhát is kapott a tsz-től, és kielégíti a kereset is. Ha a hónap minden vasárnap­ján dolgozik, és teljesíti a mű­szaknormát, vasárnapi munká­jáért duplán díjazzák. Valami mégis hiányzik neki. Hidegek az éjszakák, és ezért: »Miután letelt a műszakom, hazame­gyek, forró teát főzök, és bort öntök bele. Olyan meleget csi­nál az, hogy csuda. Jó szőlőter­mésünk van az idén.« Ezt a példát két okból érdemesítet­tem megemlíteni. Az egyik, hogy a forró tea egész napra vagy az éjszakába nyúló időre elosztva egészségi szempontból is előnyösebb volna, és nem kellene a munka befejeztével borral »hatásosabbá« tenni. A másik dolog a szövetkezet fo­kozottabb gondoskodásának hiánya. Nem adhatná a teát a tsz? Dehogynem! Egy kicsit több törődéssel jelentéktelen összegből is javíthatnák a trak­torosok munkakörülményeit. Az éjszakai műszak a trak­toros legnagyobb próbatétele. A gépkezelő munkáját ilyen­kor a hideg, a sötétség, az egyhangúság és néha a magány is nehezíti. A kaposvári járás­ban egy éjszakai ellenőrzéskor tapasztaltuk, hogyan segítenek ez utóbbin a traktorosok és a termelőszövetkezeti vezetők: arra törekedtek, hogy lehető­leg minél több gép dolgozzon együtt egy-egy táblán. Négy­öt traktorossal találkoztunk az egyik dűlőn, és ahogy velünk megálltak egy cigarettaszívás- nyi beszélgetésre, éjszakánként sort kerítenek erre néhányszor egymás között is. Idővesztesé­get okoznak ezzel? Nem! Ébren tartják figyelmüket, nem érez­nek egyedüllétet, könnyebben telik el a műszakjuk. A tsz-ve- zetők pedig egymás között fel­osztották az ügyeletességet: minden éjjel kint van valaki közülük a traktorosoknál. Eb­ben a járásban hallottuk sok traktorostól azt is, hogy elége­dettek a két műszakkal, egyet­értenek a gép teljes kihaszná­lásával — és a váltótárssal is. Egyetlen bíráló megjegyzést sem hallottunk azokra az em­berekre, akik az előző műszak­ban ültek a gépen. A karban­tartást elvégezték, nem ron­gálták a traktort, nyugodtan folytathatták a munkát az éj­szakások. Ezek az egybehang­zó vélemények azt bizonyít­ják, hogy o kétműszakcüze­meltetés nem mindenütt és nem törvényszerűen vonja ma­gával a gép elhanyagolását, fe­lületes kezelését Ahhoz, hogy gördülékenyen haladjon a munka, a gépek ve­zetői és a szövetkezeti vezetők közötti összhangra van szük­ség. Lukács Lajos, a balaton- újlaki Űj Élet Termelőszövet­kezet agronómusa például azt mondta: »Elégedettek vagyunk traktorosainkkal.« Megállapí­tása abból eredhetett, hogy a gépek jobb, nagyobb teljesít­ményéhez a tsz vezetői is hoz­zásegítették a traktorosokat. Hogyan, mivel? A szövetkezet­ben az utóbbi években gyakor­lattá vá*t, hogy meleg ruhát, esőkabátot, és ha a hőmérsék­let a fagypontig süllyed, me­leg teát kapnak a gépkezelők, nemcsak a talajmunkát vég­zők, hanem a szállítók is. Se­gítségnek minősül az is, hogy a gépi munkára alkalmatlan, veszélyes területekre négy fo­gatot küldött a tsz, és így a traktorosoknak nem kellett bajlódniuk a meredek dombol­dalakon. Ez a megértés, az ember és a gép munkájának ilyen módon való könnyítése dicséretes dolog. Elgondolkod­tató viszont egy példa a ma- gyaratádi termelőszövetkezet­ből. Nagy Lajos huszonnégy órát tölt a lánctalpas trakto­ron egyhuzamban, azután ve­szi át a gépet váltótársa. így megy ez az aratás óta. Az öt­venéves ember elmondta, hogy nem fázik éjszaka, mert a ve­zetőfülkében meleg van. Mű­szak végén azonban már any- nyira fáradt, hogy alig érzi a lábát. Igaz, jól keres, a mun­kája is alapos, de reggel hat­tól másnap reggel hatig szán­tani — ez nagyon megerőlte­tő. Emberséget, törődést és tisz­teletet érdemelnek traktoro­saink. Rászolgálnak arra, hogy különösen az őszi tennivalók idején megkülönböztetett bá­násmódban részesítsék őket. A múlt év őszén igen jól vizs­gáztak, és most hasonló, sőt ha lehet, még nagyobb telje- sítményíi vár tőlük nemcsak szövetkezetük tagsága, hanem az egész ország. Ezekben a na­pokban rájuk hárul a nagy feladat, a jövő évi gabonater­més megalapozása. A traktoro­sok érzik, milyen nagy jelentő­sége van munkájuknak. Érez­zék ezt a szövetkezeti vezetők is, és segítsék őket, hogy ne maradjanak magukra felada­taik teljesítésében. Hernesz Ferenc Egysínű vasút épül a Szovjetunióban Tízszer olcsóbb, mint a moszkvai földalatti A Szovjetunióban az idén új gyorsforgalmi személyközleke­dési eszköz jelenik meg: az egysínű vasút. A villamos egysínű vasút öt­letét Romanov professzor és Kaskin mérnök vetette föl még 1897-ben. Tervük szerint a Moszkvát Pétervárral össze­kötő függővasút a 611 kilomé­teres utat óránként 200 kilo­méteres sebességgel tette vol­na meg. A legújabb műszaki megol­dások alapján végzett számítá­sok szerint az egysínű vasút építése nyolc-tízszer olcsóbb, mint a moszkvai földalattié, egy kilométer pálya megépíté­séhez 1600—2000 köbméter vas­betonra van szükség. Az egy utasra számított költségek sze­rint a függővasút ugyanannyi­ba kerül, mint a villamos. Az idén kezdték meg az el­ső, 25 kilométer hosszú kísér­leti szakasz építését a »-kísér­leti lakótelep« földalatti vasút­állomása és a vnukovói repü­lőtér között. A futómű vasbetongerendán halad, amelyet ugyancsak vas­betonszerkezetű állványzatok tartanak. A pályasín alatt fu­tó áramvonalas jármű futómű­ve biztonságosan körülfogja a sínt. A kocsi alumínium ötvö­zetekből, műanyagból és tör­hetetlen üvegből készül. A különböző kivitelben készülő kocsik befogadóképessége 40— 50 fő. Az állomások vasbelon- szerkezetűek, az utasok ké­nyelmes közlekedését pedig mozgólépcsők és felvonók biz­tosítják. (MTI) A megyében másodiknak Befejezte a vetést a csurgói Búzakalász Tsz Tegnap délután érkezett a hír: a csurgói Búzakalász Tsz — a megyében másodiknak — befejezte az őszi kalászosok ve­tését. A tervezettnek megfele­lően elvetettek 30 hold takar­mánykeveréket, 103 hold őszi árpát és 237 hold búzát. A vetés ideje alatt befejez­ték a burgonyaszedést és a napraforgó-betakarítást is, s most teljes erővel a kukorica töréséhez látnak hozzá. Változások a felnőttoktatás vizsgarendszerében A Művelődésügyi Miniszté­riumban megtárgyalták a tár­ca irányítása alatt & működő dolgozók iskoláinak jelenlegi beszámoló- és vizsgarendsze­rét. A tervbevett változások a hallgatók számára bizonyos könnyítéseket jelentenek majd a jelenlegi beszámoló- és vizs­garendszerhez képest. Az új rendszert az 1965—66-os okta­tási évtől fokozatosan léptetik életbe. (MTI) INTÉZET ßzffjSZ-alapokmany korszerűsítését, a gyarmatok felszabadítását sürgetik a kairói értekei részvevői Feloldották a kongói EAK-nagykövetség zárlatát, de Csőmbe még nem mehet haza Az el nem kötelezett orszá­gok csütörtök délelőtti plená­ris ülésén Modibo Keita maii államfő elnökölt. Vakum■ .myi felszólaló erőteljesen ' ást foglalt az imperializmus a gyarmati rendszer ellen, köve­telte a még gyarmati sorban élő népek teljes felszabadítá­sát. Bandaranaike asszony, cey­loni kormányfő részletesen méltatta kormányának azt a tervét, hogy az Indiai-óceán térségét nyilvánítsák atom- fegyvermentes övezetté. Az el nem kötelezett országok politi­kájáról kijelentette: nem akarunk harmadik tömböt al­kotni, de minél több területen szorosabbra kívánjuk fűzni kapcsolatainkat egymással. Manendra nepáli király a semleges államok egyik fon­tos feladatát abban jelölte meg, hogy jó szolgálataikkal elő kell segíteniük az Egye­sült Államok és a Szovjetunió közeledését a világbéke érde­kében. Több más szónokhoz hasonlóan ő is foglalkozott az ENSZ-alapokmány korszerűsi- tésének szükségességével, ál­lást foglalt a moszkvai részle­ges atomcsendszerződés méh lett és minden országot felhí­vott a szerződés aláírására. Kawawa, a fiatal Tanganyi­ka és Zanzibar Egyesült Köz­társaság küldöttségének veze­tője támogatta Bandaranaike asszony tervét és tiltakozott amiatt, hogy az imperialisták katonai támaszpontokat akar­nak létesíteni az Indiai-óceán térségében. »Nem szorulunk rá, hogy ők védelmezzenek bennünket« — válaszolt Ka­wawa arra az angol—amerikai érvre, hogy a támaszpontokra a térség népeinek védelme ér­dekében van szükség. Az el nem kötelezett orszá­gok kairói értekezletén részt vevő állam- és kormányfők szerda este táviratot intéztek Kaszavubu kongói elnökhöz. A távirat aláírói tiltakoznak az EAK és Algéria léopoidvil- le-i nagykövetségeinek blo­kádja ellen, amely, mint hang­súlyozzák, »súlyos következ­ményekkel járhat«. A távirat utal arra is, hogy az államfők egyhangúlag visszautasították Csőmbe részvételét. Ami magát Csombét illeti, a kairói házi őrizetben szerdán este fogadta az AFP francia hírügynökség munkatársát. Csőmbe közölte, hogy levelet küldött az összes afrikai ál­lamfőkhöz és ebben követel­te, hogy a legrövidebb időn belül hívják össze az Afrikai Egység Szervezete államfőinek rendkívüli értekezletét. A kongói politikus, aki hívatla­nul érkezett Kairóba, e fórum előtt kíván tiltakozni a vele szemben foganatosított intéz­kedések ellen. Mint ismeretes, az EAK kormánya attól tette függővé, megadja-e az engedélyt a tá­vozásra a hívatlan vendégnek, hogy Léopoldville-ben meg­szüntetik-e az EAK és Algé­ria nagykövetségeinek blokád­ját. A léopoldville-i kormány csütörtök délután már enged­ményekre kényszerült, hogy kimeneküljön diplomáciailag lehetetlen helyzetéből. A Kai­róban tartózkodó Csőmbe, akit az egyiptomi hatóságok mind­eddig nem engedtek elutazni, rádiótelefonon utasította a kongói hatóságokat, hogy old­ják fel az Egyesült Arab Köz­társaság léopoldville-i nagykö­vetsége ellen foganatosított zárlatot. Léopoidville-i jelentések sze­rint mind az EAK, mind Al­géria léopoldville-i nagykövet­sége elől eltávolították a fegy­veres őröket, és csütörtök este Brazzaville-be utaztak mind­azok a személyek, akiket elő­zőleg a kongói kormány pa­rancsára a csendőrök elszige­teltek a külvilágtól. Időközben a közép-keleti hírügynökség, a MEN nyil­vánosságra hozta, hogy a,z egyiptomi hatóságok nem tart­ják elegendőnek, ha csak az EAK-diplomaták kapnak sza­bad eltávozást: követelik, hogy szavatolják a Léopoldville-ben élő körülbelül száz egyiptomi család biztonságát, szükség esetén szabad átköltözését is Brazzavillé-be. Csőmbe csak ebben az esetben hagyhatja el Kairót — közli a MEN. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyta a csehszlovák párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról szóló beszámolót. A belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a Szovjetunió kereskedelmi szer­vezetének tanulmányozására kiküldött delegáció tapasztala­tairól és a szovjet kereskedel­mi szervekkel folytatott tár­gyalásokról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vet­te. A kormány megtárgyalta a vízügyekről szóló törvény ter­vezetét és úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI) Bővül a családiSiáz-tervgyüjtemény Külön típusa lesz a falusi, a kisvárosi és a városi magánházaknak A saját ház építők támoga­tására az Építésügyi Miniszté­rium három évvel ezelőtt adta 88 holdon termeltek burgonyát a ben. Átlagtermésük 8' » mély szedte a bürge i .. A iy ózták. Ts7­ki az első családiház-tervgyűj- teményt, s ezt követte az idén a sor- és társasházak gyűjte­ménye is. Így jelenleg 76 tervből válo­gathatnak a magánházak építői. A tervezők egyik legfonto­sabb törekvése az volt, hogy a korábbinál gazdaságosabb és a lakosság életmódjának job­ban megfelelő családi házakat javasoljanak. Ezért külön ter­veztek épületeket a közmű nélküli falusi településekre, valamint a közművesített kis­városi jellegű helyekre és a fejlettebb városi területekre. A falusias típusú házak kialakításánál is gondol­tak arra, hogy a későbbi közművesítéssel járó elő­nyöket nagyobb átalakí­tás nélkül is kihasználhas­sák az épületek lakói. Ezért nagy mosdóhelyiséget terveztek, amelyből majd a közművesített fürdőszoba lesz. Nem feledkeztek meg a régi hagyományokról sem. Gondos­kodtak a sokak által kedvelt nagy tornácról, tágas konyhá­ról, nagy éléskamráról és a termény tárolására alkalmas padlásról is. A kisvárosi épü­letekbe már teljese« felszerelt fürdőszobát terveztek. A tor­nác sem hiányzik, de jellege más, mint a falusi épületeknél, inkább a pihenés helye lesz. A konyha és a kamra ki­sebb, de az egyik szobá­ból fekhely nélküli nap­palit alakítanak ki, a pad­láson pedig főleg a ruha­szárításnak, esetleg a gyümölcstárolásnak adnak helyet. A saját ház építőknek fenn­tartott városi telkek beépíté­sére javasolják a legkomforto­sabb épületeket, s újabb ter­vekkel gazdagítják a sor- és társasházak tervgyűjteményét. Az eddig elkészített 27 terv- javaslatot kiállításon is bemu­tatták a szakértőknek. A tervező intézetek, a ta­nácsok, az OTP és a TÜZÉP mintegy 200 ház­építő szakembere közös műszaki tárgyaláson meg­vitatta és részletesen bí­rálta a terveket. Az Építésügyi Minisztérium is megkezdte a javaslatok elbírá­lását. Ezeknek az észrevéte­leknek alapján készítik el majd a végleges terveket, s a jövő évben kiadják az új terv­gyűjteményt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom