Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

Könyvesboltos és népművelő uz ms'zmp Megveti' ri?óttsaga es a megyei tanacs lapja, i Három szerző a pódiumon Irodalmi est'p. Megyei Könyvtárban »■Jót s jól! Ebben áll a nagy titok ...« Találó az epigram­ma, áll ez a »nagy titok« a műsorok rendezésére is. Erről győzött meg bennünket a Mag­vető Könyvkiadó és a Megyei Könyvtár pénteki irodalmi est­je. A hallgatóság élmény bir­tokában távozhatott, jót kapott s jól... Két okból örvendetes ez kü­lönösképpen. Egyfelől nem dúskáltunk jó műsoros előadá­sokban, s főleg színvonalas irodalmi rendezvények — fe­hér holló módjára — bizony ritkán voltak Kaposváron. (Olykor zárt körben, olykor mostoha érdeklődéssel vágj7 éppen más hasonló események­kel megosztva az érdeklődést.) Másfelől: új kamara-előadóhe­lyiséget avatott a Megyei Könyvtár; és zsúfolt házat vonzott ez a műsor — az iro­dalom. Olyannyira, hogy még hátul, oldalt, az állóhelyek, a »lelátók« is megteltek ... Szép küldetést teljesít a Magvető, amikor lehetővé teszi mai fiatal költők, írók találko­zását az olvasókkal. Az erre a találkozásra legméltóbb helyen az olvarómozgalom fellegvárá­nak új előadó-helyiségében ez­úttal hárman léptek a pó­diumra, előbb Villmon Gyula bevezető gondolataiban, majd személyesen is. Szeberényi Lehel író ízes pa­lóc nyelvjárással s kedvesen félszeg modorában vallott ön­magáról. Mai irodalmi szatírái­nak hangneme, műveinek csip­kelődő hangja — egy szomor­kás fintorral — valahonnan még ínséges gyermekéveiből származik. Apja temetkezési pénzbeszedő volt, kenyerüket mások fájdalma szelte le: alig várták, hogy valaki meghal­jon ... Regényeiben, novellái­ban a kisemberek gondolatai, vágyai, érzései kapnak hangot, ahogyan Péntek című elbeszé­lésében is tapasztalhattuk. Irodalmi munkásságáról, ter­veiről szólt Váczi Mihály köl­tő. Elmondotta, hogy a közel­jövőben három prózai művr egy cikk- és tanulmánykötet egy szatirikus regénye és eg Történelmi lecke című arckép­sorozata jelenik meg; majd Öt fiú, tíz lány PATALOMBAN tizenöt fia­tal van: öt fiú, tíz lány. — És ez egyberi a KISZ- szervezet is — mondja a ta­nácselnök, Baksa Sándor. — Sajnos, az apró gyerekeken kívül csak ez a tizenöt fiata­lunk van. — Divatba jött a város? — Divatba — bólint az el­nök. — Volt itt egy lány, el­végezte a nyolcadikat, de kö­zépiskolába nem vették föl. Erre „ szülők vettek neki egy albérletet Kaposváron, csak­hogy a városban legyen. Jó ideig sehol sem dolgozott, csak volt benn a városban. A múltkor? Három lány jött a tanácsra munkakönyvét vál­tani. Alig tudtam rábeszélni őket, hogy maradjanak itthon. De csak egyikük dolgozik a tsz-ben, a másik kettő bese­gít... Pedig a tsz havonta fizet elő­leget, munkaegységenként tíz forintot. — A nyugtalan vérű elment mind, ez a tizenöt itthon ma­radt. De ők aztán remek em­berek! — nevet az elnök. — Olyan KISZ-életet teremtet­tek, hogy a télen is mindig világos volt a kultúrház abla­ka. Ha járdát kellett építeni, csak szóltam a titkárnak. Va­sárnap kora reggeltől délutá­nig dolgoztak, csak ha végez­tek, akkor mentek ebédelni is. Szanaszét hevertek a kévék a tsz földjén — összerakták. Kevés volt az alapszervezet pénze, fa kellett volna. Az erdész megengedte, hogy a hulladék fát összeszedjék. Ki­mentek az erdőre, szedték, ko­csikkal hordták a kul túrházba, felaprították. Jó meleg volt egész télen. A TANÁCSELNÖK tíz éve irányítja a község életét, a KISZ-szervezet 1957. április 2-án alakult, a kaposvári já­rásban elsőnek. Kérdezem az elnököt: mi­ben segíti a tanács a fiatalo­kat és a KISZ a községet? — Miben? — csodálkozik. — Hát mindenben! Ami a község érdeke, az a fiataloké is és viszont. Különösebb baj nincs is a szervezeti élettel. — Két éve láttam, hogy el- álmosodott a KISZ. Nem csi- nátlak semmit, csak lézengtek a fiatalok. összehívtam a szülőket, s a lelkűkre beszél­tem, ők pedig meggyőzték gye­rekeiket, hogy kell a KISZ. Azóta megy minden a rend­jén, csak egy valami nem ... A kultúrcsoport gyengélke­dik. — Legutóbb már a kulturá­lis szemlén sem tudtunk részt venni — panaszkodik az el­nök. — Pedig nálunk szép ha­gyományai vannak a műked­velésnek. 1922-ben került a faluba egv lelkes tanító, Bucsi Ig­nác. Énekkart, színjátszó cso­portot szervezett, 1923-ban pe­dig az ő kezdeményezésére építettek művelődési házat — társadalmi munkával. A LEGUTÓBBI ÉVEKIG ment is rendjén a kultúrmun- ka, amíg csak Horváth Lajos tanítót el nem helyezték. Az új pedagógus házaspár, Nagy Lajosék nem nagyon foglal­koznak a színjátszókkal. Kéhler Katalin KISZ-titkár azt mondja, a legfontosabb feladat most a csoport újjá­szervezése. — Tizenöten vagyunk, de ha látnák az idősebbek, hogy jó a színjátszó csoport, jönnének ők is. Megpróbáljuk. Sikerül? Biztosan! Amit ezek a fiatalok elha­tároznak, többnyire megvaló­sul. Így voltak a tanulással is. Közülük négyen már érettsé­giztek, egy még középiskolába jár. A politikai oktatáson mindenki részt vesz, sokszor az idősebbek is eljönnek. A taggyűlések színesek, érdeke­sek. — A múltkor vasárnap es­te tartottuk a gyűlést. Itt volt három büssüi fiú. Meg-*- kértek, engedjem meg, hogy végighallgassák. De akármi­lyen rendezvényük van, át­jönnek a büssüiek, pedig az nagyobb község. Patalomnak 354 lakosa van, a kaposvári járás egyik leg­kisebb községe. Tizenöt tagja van a KISZ-alapszervezetnek. öt fiú és tíz lány. Ennyi fia­tal van Patalomban, a többiek elmentek, ök tizenöten jól ér­zik magukat. — A LEGSZÜKSÉGESEB­BEKET MEGTALÁLJUK a községben — mondja a tit­kár. — Mozi, kultúrház, tele­vízió, sportolási lehetőség van, táncolni is lehet, tanulni is. Egyszer-egyszer bemegyünk a városba, színházba vagy más­hová. Nem igaz ám, hogy Pa­talom isten háta mögötti hely! Ilyen nincs is, csak ott, ahol nem tudnak élni a lehe- t őséggel. ISnczc Jenő felolvasott négy költeményt Szegények hatalma című köte­téből. Az est fénypontja Bósti La­jos szereplése volt. A Kossuth- díjas művész Mire gondolsz, Ádám? című tanulmánykötete három részletének és a sze­melvényeknek bemutatásával író- és előadóművészként egy személyben állt a közönség előtt. Mi ez a kötet? Drama­turgiai tanulmány, szerep­elemzés, rendezői utasítás, ön­vallomás? Mindez együtt... — hallattuk a bevezetőben, és igazolták ezt a művész-író él­vezetes, mélyreható gondolat­sorai, szuggesztív erejű előadó­művészete. Elismeréssel szólunk az es­ten közreműködőkről is. A Me­gyei Könyvtár irodalmi szín­padából Somogyi Anna két váci Mihály-költeményt adott elő, Albert Áron pedig a köl­tő Parasztlegenda című versét — a versmondás művészetének magas fokán — mutatta be. Jannequine Sok csoda közt cí­mű motettájának és Schumann Spanyol szvitjének szép, muzi­kális előadása nyomán új együttest köszönthettünk: a Megyei Könyvtár kamarakóru­sát. A Merényi György vezette kórus előtt ígéretes jövő, nagy és jelentős feladatok állanak. Magas színvonalú, értékes irodalmi est részesei voltunk. Jót kaptunk s jól. Példásan jól... Várjuk a folytatást, s ezzel régi műfaji, előadási és műsorpolitikai adósságaink kö­zül törlesztettünk, törlesztümk — hisszük, eredményesen. Wallinger Endre Mindig derűs, tálán soha sincs rossz kedve. Még ha fá­radt, akkor is szívesen ajánl, magyaráz: nagy kedvvel vég­zi munkáját. Ilyennek isme­rik járásszerte Paczek Mi- hálynét. a nagyatádi könyves­bolt vezetőjét. Tizenöt évvel ezelőtt került a könyv- és pa­pírboltba. — Sokat mondok, ha akko­riban négy-ötezer forint érté­kű könyvet eladtunk havonta. Kevés volt a rendszeres könyvvásárló. 1954-ben a pa­pír-írószer árusítását máshova helyezték, ekkor lettünk ön­álló könyvesbolt. Készletünk szépen gyarapodott, a vásárlók száma azonban csak lassan emelkedett. Mindent megtet­tünk, hogy megszerettessük a könyvet. 1957-ben ő lett a könyves­bolt vezetője. Nagy ambíció­val látott hozzá a bizományos, hálózat kiépítéséhez. Ma már 53 bizományos segíti munká­jában, a könyvterjesztésben. Forgalmuk ugrásszerűen meg­növekedett: 1960-ban íélimllió, 1963-ban pedig már 775 000 fo­rint értékű könyvet adtak el. Paczek Mihályné lankadat­lanul tanul, képezi magát. Érezte, ahhoz, hogy jól láthas­sa el munkáját, nem elég a hat elemi. Elvégezte az általá­nos iskolát, maid gimnázium­ba iratkozott. És mire a képe­sítési rendelet megjelent, már kezében volt az érettségi bi- zonvitvány. Éredménvesen vé­gezte el a szakmunkásképzőt is. De még most is tanul: a marxizmup—leninizmus esti középiskolának a hallgatója. — Mindig pedagógus szeret­tem volna lenni — mondja —, ez volt minden vágyam. Sajnos, az akkori körülmé­nyek ezt lehetetlenné tették. Ügy érzem azonban, hogy most kárpótolva vagyok, mert nevelőnek, tanítónak érzem magiam: A szakmám: köny­vesboltos, hivatásom: népmű­velő. Dorcsi Sándor Hajnaltól éjfélig Közúti ellenőrzés a csurgói járásban Az utóbbi időben megszapo­rodtak a közlekedési balesetek a csurgói járásban. A napok­ban a közlekedés rendjét ellen­őrizte Kovács János főtörzsőr­mester, a megyei főkapitány­ság közlekedési osztályának munkatársa, és Tóth Dezső, a KPM Autófelügyelet főellen­Csodálkozva néz Haholka János (Csurgó, Baksai u. 9.), amikor leállítják vadonatúj motor kerékpárj át. — A jogosítványt és a for­galmi engedélyt tessék felmu­tatni ... — Otthon van, elfelejtettem magamhoz venni — mondja zavartan. — Szíveskedjék érte Jrazafá- radni, a motor addig itt ma­rad ... — Hát... jogosítványom, az még nincs... Haholka két hete motorozik jogosítvány nélkül. S talán még három hónap is beletelik, mire megszerzi. — Az sem tud nálam jobban vezetni, akinek jogosítványa van. De hiába, addig nem me­hetek vizsgára, amíg tanfolya­mot nem végzek. Aki nem jár tanfolyamra, azt úgyis elbuk­tatják — magyarázza. * * * Négy személy foglalhat he­lyet az AY 33-75 rendszámú tehergépkocsi vezetőfülkéjé­ben. A 13. sz. AKÖV így vizs­gáztatta le, s ez olvasható a forgalmi engedélyben. Mégis az igazoltatáskor heten voltak benn. — Szívességből viszem el őket, hogy ne kelljen gyalogol­niuk — védekezik Csomontá- nyi Lajos gépkocsivezető. Uta­sainak és a rakodómunkások­nak a nevét azonban nem tün­tette föl a menetlevélen. Vajon a büntetés kifizetésé­ből az utasok részt vállal­nak-e? • •• — Tolasson hátra. Szerecz János gázt ad, lefé­kezi a pótkocsit, az azonban akadálytalanul gördül hátrafe­lé. Megvizsgálják a vontató kor­mányszerkezetét, a holtjáték 270 fok. Gyors fordulás, kitérés ezzel a járművel lehetetlen. — A vontatót és a pótkocsit a forgalomból kivonom ... Mindkettőt megjavítva újból le kell vizsgáztatni — hangzik az utasítás. A VB 31-45 rendszámú pót­kocsis vontató az Iharosberé- nyi Gépállomás tulajdona. Ugyanilyen hiba miatt a Nagy­atádi Gépállomás Léránt Fe­renc vezette VB 30-86 rendszá­mú pótkocsis vontatóját is ki kellett vonni a forgalomból. • * • A motor akadozva berreg, s hogy újra elinduljon, bizony eléggé meg kell kínlódnia a vezetőnek. Az ellenőrök ké­résére próbafékezést hajt vég­re Pintér Ferenc a 13. sz. AKÖV YA 81-20 rendszámú tehergépkocsijával. A fék alig fog. A világítás sincs rendben. Az ellenőrök a következő uta­sítást adják: — Visszatér a telephelyre, s amíg a hibákat ki nem javít­ják, nem indulhat útnak... Miért az ellenőröknek kell az ilyen hibát észrevenni? Ha már a gépkocsivezető figyel­mét »elkerülte«, nincs a válla­latnál olyan, akinek kötelessé­ge a gépjárművet megvizsgál­ni, mielőtt útra indul? • • • Amikor az ellenőrök megál­lítják a, VB 57-81 rendszámú tehergépkocsit, látni a vezető, Szulimán Tibor viselkedésén, hogy tilosban jár. A hatalmas gépkocsin 80 mázsa kavics van. — A pártbizottságra viszem. Megkértek, hogy hozzak. Ezen én nem keresek ... Noha már jóval elmúlt este tíz óra, a menetlevélre tíz órát írt be indulási időnek, olyan halványan, hogy ha nem ellen­őrzik, könnyen átírhatja, kija­víthatja. Kocsijával a rendőr­ség udvarára kell hajtania. Ott megint mást mond, megne­vez valakit, akinek állítólag 100 forintért szállítja a kavi­csot Ez bizony feketefuvar! Szuli­mán Gyékényesre van kihe­lyezve kocsijával együtt, on­nan csak külön engedéllyel tá­vozhat. Érdemes lenne azt is megnézni, hogy a Gyékényesi Kavicsbányából éjszaka elszál­lított kavicsért űzetett-e vala­ki. • • • Jáger György, a Dél-sorr bgyi Erdőgazdaság FB 90-60 rend­számú tehergépkocsijával ti­zenegy utast szállított engedély nélkül. Gelencsér László meghamisí­totta a 16. sz. AKÖV YA 74-64 rendszámú tehergépkocsijának menetlevelét. (Lehet, hogy itt is feketefuvarról van szó.) A felsoroltakon kívül még nagyon sok hibát észleltek az ellenőrök. Ez arra kell figyel­meztesse a rendőrséget és a munkásőrséget, hogy gyakrab­ban ellenőrizze a járás közút­jainak forgalmát. Sz. L. Ötezer forint jutalom A KISZ központi bizottságá­nak vándorzászlajával, és öt­ezer forinttal jutalmazták a Kaposvári Gépipari Techni­kum diákjait, mert a nyári ön­kéntes ifjúsági tábor egyik turnusában első helyezést ér­tek el. Äz ötezer forint pénz­jutalmat tegnap délelőtt a technikum KlSZ-alapszerveze- tének vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűlésén Lakatos Bé­la, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetője adta át. Indok Az ügyvéd az ügyfélhez: — Milyen indok alapján szeretne elválni? — összeférhetetlenség miatt. — S mi okozza azt? — Én válni akarok, a fele­ségem nem. * * • Bálban Feleség a férjhez: — Már kilencedszer mész italboltba. Mit szólnak az emberek! — Ne búsulj, azt mondom nekik, hogy neked viszem. Megbocsátás A fiatal lány, aki a szíve választottjával megszökött hazulról, táviratot kap az apjától. — Mit ír az apád? — Hogy mindent megbo­csát, ha nem megyek vissza. • • * Bebiztosítás Egy angliai bridzsklubban az egyik vendég így szól a portáshoz: — Nem értem, miért nincs telefonjuk? — Mert tagjaink többsége nős. Házasság A fiatal házaspár visszaér­kezik nászútjáról. A férj így szól a feleségéhez: — Nos, mi a véleményed a házasságról? — Valami csodálatos! Mondd, ilyen lesz egészen a válásig? Csoportosítás A spicces ember betér a bárba, és jobbra mutatva a következőket mondja: — önök mind idióták! Pár pillanat múlva balra mutat, és ezt motyogja: — Önök pedig felszarva­zott férjek! Ekkor az egyik hölgy így fordul a férjéhez: — Talán csak nem hagyod magad így sértegetni! — Persze, hogy nem — mondja a férj, és a részeghez fordul: — Kikérem magamnak, én nem vagyok felszarvazott férj! — Rendben van — mondja a részeg —, parancsoljon, uram, jobbra! • • • Anekdota A főnök vidám története­ket mesél. Mindenki nevet a gépírónőt kivéve. — Mondja, kérem, maga nem érti? — De igen! ön azonban nem tudja, hogy tegnap be­adtam a felmondó levelet. * * * Különbség Az unalmas és a ragyogó beszélgetőtárs közti különb- ség abban van, hogy az a másik megengedi, hogy ön­magunkról beszéljünk. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztőt WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka 8. o. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örztink meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom