Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-31 / 256. szám

Mimi esi a Megyei Könyvtáriján A 7. MSZ MP MÉGY El enC'TTÍ ÄG A £S A MEGYE' TANÁCS LÁÍU A • Római randevú és Johanna a máglyán Interjú Horváth Jenő rendezővel a „Stúdió 64” terveiről Bizonyára sokan emlékez­nek még Kaposvár fiatal mű­kedvelő művészeti együttesé­nek áprilisi bemutatkozására. A »Stúdió 64« Szerelmem Pá­rizs című műsorával zsúfolt nézőtér előtt sikeresen vizsgá­zott. Első szárnypróbálgatásuk után kíváncsian várjuk a foly­tatást. Erről érdeklődtünk az irodalmi színpad művészeti vezetőjétől, Horváth Jenőtől, a Csiky Gergely Színház ren­dezőjétől. — Milyen erőkkel rendel­kezik most, és dolgozik a jö­vőben a »Stúdió 64«? — Az első föllépés közönség előtti képességvizsga is volt az együttes számára. A »Stúdió 64« bemutatkozott: láthatták, hallhatták őket. Ebből a gár­dából szigorú rostálással válo­gatjuk ki a további bemutatók előadóit. Kevesebben lesznek, de a legszínpadképesebb vers­mondók lépnek a közönség elé. Vendégszereplésre ezután is meghívjuk a Csiky Gergely Színház egy-két vezető színé­szét. Ezenkívül rövidesen egy újabb tehetségkutató fölvételi vizsgát hirdetünk meg. Remél­jük, ilyen módon is gyarap- patríciusok; szik néhány jó képességű vers­mondóval, táncossal az irodal­mi színpad. prokonzulok — Milyen elképzelések foglalkoztatják a rendezőt, mi lesz a legközelebbi be­mutató? — Üj műsorunk ismét egy városhoz fűződik. Ezúttal Ró­mához, Római randevú vagy hasonló címmel. Üjat szeret­nénk adni ezzel a műsorral is. A koncepció röviden: állandó­ság a változásban és változá­sok az állandóságban. Azaz a régi és a modern Róma ran­devújára gondolok. A tér ál­landó; az idő azonban nem követné a történelmi kronoló­giát, a változások meghökken­tő találkozásokat produkálnak. Megelevenedik a színhely, a római »piazza« ... Az iskolá­sok ritmikus tornájában fel­ismerhetők az antik római gimnázium akadémikus stílu­sának öniróniával átszőtt ké­pei; szerelmesek találkoznak az örök város főterén; meg­szólal Catullus; Boccaccio be­szélget Casanovával, és tán­coló mai lányokhoz szól Ver­gilius... Rabszolgák, költők, Hűség és helytállás Harminc éve halt hősi halált Hoffmann Ottó T?lindult, mint az egyszeri vándorlegények, de út­ján nem kísérte szerencse. Ami elől itthonról menekült, azt találta a balkáni országokban is, a királyi Romániában csakúgy, mint Konstantinápolyban: kapita­lista kizsákmányolást, munkanélküliséget, nyomort. Hoff­mann Ottó, a fiatal budapesti vasas, a szegénysorsú me- zőszilasi tanító fia végső kiúttalanságában, mint ez idő tájt sok kisiklott életű fiatal, a francia idegenlégióba je­lentkezett. De a végső pillanatban, az önkéntesek behajó­zása előtt rádöbbent, hogy nem lehet elmenekülni a pro­letársors következményei elől, végig kell járni a küzde­lem útját, vállalni annak minden következményét Hazatért, néhány hónapra a dorogi bányában kapott munkát, aztán onnan is kikerült több század magával. Üjra elkezdődött a sorbaállás a bezárt gyárkapuk előtt, a hiábavaló várakozás a munkaközvetítő hivataloknál. Me­gint útnak indult: Romániában az egyik Zsil-völgyi bá­nyában alkalmazták, később hídépítésnél dolgozott, aztán újra semmi; pénz nélkül, sokszor éhesen bolyongott a ro- konsorsúak között. Ekkor már úgy jött vissza Magyaror­szágra, ahogy a küzdőtérre megy a harcos. "1 929-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja fölvette tagjai sorába. A nagy gazdasági válság közepette csupán Budapesten több mint százezer ember volt munka nélkül. A fővárosi levesosztók előtt életerős férfiak, nők, fiatalok ezrei sorakoztak bögrével, lábassal, hogy egy merőkanálnyi meleg ételhez jussanak. Ekkor ke­rült be a szótárba a Sipőcz-leves, ily módon örökítve meg a székesfőváros akkori polgármesterének nevét. Még a budapestinél is rosszabb volt a helyzet vidéken, ahol a dölyfös vármegyei hatalmasságok évtizedeken át megszok­ták, természetesnek tartották a sokezernyi koldus látvá­nyát, s legkevésbé sem nyugtalanította őket a diósgyőri, a tatabányai, a pécsi, a salgótarjáni vagy a győri, szombat- helyi munkanélküliek sorsa. A párt ebben a helyzetben munkanélküli akcióbizottságot hozott létre, s élére Hoff­mann Ottót állította. Ez a szikár fiatalember fáradhatat­lan volt a szervező munkában, hiszen azok javáért mun­kálkodott, akiknek sorsát maga is élte, mélységesen át- érezte. A magyar uralkodó osztályt félelemmel töltötte el az 1930. szeptember 1-i hatalmas tüntetés, az elkeseredés vá­ratlan arányú kirobbanása. Ebben az évben Hoffmann Ottót kétszer letartóztatták, a következő évben öt hóna­pot töltött fogságban. Szabadulása után pártiskolára küld­ték: 1932 tavaszától 1933 tavaszáig Moszkvában tanult. Amikor visszajött, a párt a harci front legnehezebb sza­kaszára rendelte: teljes illegalitásban élve a sajtóterjesztő munkát irányította. Az illegális lapok és röpcédulák voltak a leghatáso­sabb eszközök, amelyekkel a párt tettekre ösztönözhette az elnyomottakat. A rendőrség ennek az apparátusnak a megbénítását tartotta legfontosabbnak. Ezért, amikor 1934. október 31-én — harminc évvel ezelőtt — sikerült az ak­kor harminckét eves forradalmárt kézre kerítenie, min­dent elkövetett, hogy vallomásra bírja, társait i? elfogja, s hosszú időre lehetetlenné tegye a párt kiadványainak megjelentetését. D ; Hoffmann Ottót semmiféle kínzással nem tud­ták megtörni s rábírni a párt titkainak elárulá­sára. A szadista rendőrnyomozók gyilkolták meg. Hozzátr.rtcrazt mondták: öngyilkossági szándék­ból kiugrott a fckapii ányság egyik emeleti ablakából. Hősi halálának évfordulóján úgy emlékezünk rá, mint a hűség és a helytállás egyik példaadó megtestesí­tőjére. ,, _ Vadasz Ferenc es »parasitus«-ok; tógák és fe­szülő pulóverok... Bizarr és ironikus hangvételű találkozá­sok, azután táncok: a mai fia­talság meg a reneszánsz Róma táncai, és antik úriemberek látogatása a római café-bár- ban. Közben fricskát kap a magyar turista — Rómában; és nyilatkozik a műsorban a mai olasz színpadi szerző — a mai rómaiakról... Mindez kiszélesedik — az irodalmi színpad keretei és le­hetőségei között —, és mindig mond valamit a ma társadal­mának. Ugyanakkor tömöreb­ben, mint a párizsi műsorban, érzékeltetik ezek a képek az élet sokféleségét, érzelmi el­lentéteit. Áttűnésekkel, gyors »vágásokkal«, a film forma­nyelvén közelítő és a mai em­ber látásmódjának megfelelő korszerű formában. A Római randevút körülbelül kará­csonykor mutatja be az együt­tes. — A római műsort is ha­sonló összeállítások követik? — Nem. Egy nagyobb iro­dalmi és zenei feladatra ké­szülünk: az irodalmi színpad a kaposvári Közalkalmazottak Szakszervezetének Szimfoni­kus Zenekarával és a Vikár Béla Kórussal közösen körül­belül április elején bemutatná Honegger Johanna a máglyán című drámai oratóriumát. Ez­zel a művel demonstrálnánk Kaposvár kulturális eredmé­nyeit a felszabadulás husza­dik évfordulóján. Ha bemuta­tása akadályba ütközne, ak­kor olyan hasonló mű előadá­sára szeretnénk vállalkozni, amely egyesíti a produkcióban az irodalmi színpadot, a kó­rust és a zenekart W. E. Pénteken este a Megyei Könyvtár kamara-előadóter­mében Évszakok — szerelmek címmel rendezte meg irodalmi estjét Igényesen összeállított műsoruk a négy évszak és a szerelem örökkévalóságát hir­dette. A műsort Reymont, Je­szenyin, Eminescu, Ady, Ba­bits, Kosztolányi, Áprily La­jos, Tóth Árpád, Illyés Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Jevtusenko, Simon István és mások műveiből Pellérdi Gyu­la válogatta össze. A zsúfolt nézőtér közönsége hosszan ünnepelte az est elő­adóit, a Megyei Könyvtár iro­dalmi színpadát, Jancsó Ad­rienne előadóművészt és a ze­nei szemelvények tolmácsolóit, a Megyei Könyvtár kamara­kórusát (vezényelt Klausz Ró­bert), Nagymiklósi Józefet (zongora) és B. Ittzés Irmát. Rézkarc 150000 forintért Lebontották Csurgói Máté Lajos grafikus kiállítását a Képcsarnok Vállalat Ady Endre utcai üzletében. A so­mogyi festő tárlata sok nézőt és vásárlót vonzott. Decem­berben még egy kiállítást ren­dez a Képcsarnok, iparművé­szeti alkotásokat mutatnak be a közönségnek. Tavalyi forgalmuk 900 000 forint volt, az idén egymilliót terveztek. Eddig 850 000 forin­tért vásároltak képeket, fali­szőnyegeket, kisbútorokat, ke­rámiákat a Képcsarnokban. A legnagyobb forgalom decem­berben lesz, karácsonyra szí­vesen ajándékoznak a kapos­váriak iparművészeti dísztár­gyakat. Keresettek a rézkar­cok is, ezekből 150 000 forint értékűt adott el az üzlet az idm. Ismét a régi helyén a csurgói mozi (Tudósítónktól.) Csaknem négy hónapig kes- kenyfilmeket vetítettek a csurgói járási művelődési ház­ban, mert a község moziter­méhez hiányzott a vasgerenda. Két hete már a régi helyén működik a szélesvásznú mozi, a vasgerendákat beszerezték és fölszerelték. A mozi látogatottsága sokat csökkent a keskenyfilmvetíté- sek idején. Most is kisebb az érdeklődés, mert a műsort még a szükségvetítésre állítot­ták össze, ugyanis bizonytalan volt a szélesvásznú mozi újra­indulásának ideje. Most ezeket a kevésbé vonzó filmeket játsszák a szélesvásznú mozi­ban. Magyar évszázadok dalban és versben Országos Filharmónia öt A: járási székhelyen meghirde­tett ifjúsági bérleti hangver­senysorozatának első előadását Csurgón tartották meg október 28-án. A több mint 300 általános iskolás és gimnazista előtt nagy sikerrel szerepelt Jancsó Adrienne előadóművész, Béres Ferenc rádióénekes és Eőry Zsuzsa zongoraművész. Műso­rukat a magyar költészet és zeneirodalom több mint négy évszázadának alkotásaiból ál­lították össze. Nagy tetszést aratott Jancsó Adrienne a Kő­míves Kelemen című' népbal­ladának és Arany Ágnes asz- szony című balladájának elő­adásával. Béres Ferenc virág­énekeket, kurucdalokat, Pető- fi-dalokat és népdalokat éne­kelt. A műsorban megszólal­tatták Csokonait, Adyt, József Attilát és Weöres Sándort is. Háromezer bérletes Lezárta a bérletezést a Csiky Gergely Színház jegyirodája és az üzemi közönségszerve­zők. Erre az évadra több mint háromezren váltottak tíz elő­adásra szóló belépőt. Tavaly 2500 bérletese volt a színház­nak. A vidéki bérletesek szá­ma az idén 703. Az üzemi közönségszervezők közötti verseny eredményhir­detését november 6-án tartják meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagytermében. A múlt évi szervező munka ér­tékelése után megjutalmazzák az első helyezetteket. ä sárospataki római katolikus templom feltárása A sárospataki római katolikus templomnál a nyáron megkezdett mintegy négyhónapos ásatás érde­kes leleteket hozott felszínre. A magyarországi későgótikus építé­szet egyik legfontosabb emléke szerves része volt a pataki vár­nak. A XV. században emelt templom helyén — a most feltárt alapfalak tanúsága szerint — elő­zőleg szintén templom állt. A legérdekesebb leletek a temp­lom feltöltése alatt talált sírok, il- etve kripták A templom eredeti padozatában tíz síremléket talál­tak, többek között Dobó Ferenc­nek és feleségének, Kerecsényi Juditnak vörösmárvány síremlé­két, amelyet 1613-ban Lórántffy Mihály állíttatott. A templom feltárását jövőre folytatják. A föltevések szerint a most megtalált padlószint alatt még egy, valószínűleg a XIII. szá­zadban énült templom alapjait is megtalálják, és ott újabb síremlé­kek kerülhetnek elő. (MTI) Kedves, törékeny asszony. Évek óta ismerem, az egyik vállalatnál gépíró- nő. Egyszer meg­sérült a gerince, sokáig gipszágyban feküdt. Amikor felépült, acélmel­lényt írt neki az orvos. Csak abban dolgozhat. Min­dig azt hittem, könnyű munka a gépírás. A főnö­kétől tudom, hocy neki milyen nehéz. Azért dolgozik. mert keresetére nagy szüksége van a családnak. ÖRÖM A napokban egy megindító esetnek voltam tanúja. Két ember egy csomagot hozott a vállalathoz. Óva­tosan letették a hosszú tárgyaló- asztal szélére, és bontani kezdték a zsinórokat. A do­bozból egy különös formájú írógép került elő. — Ez az — mondta az igazga­tó. — Elektromos, csak érinteni kell a billentyűket,. — És mivek ez? — kérdeztem. Mindjárt meg­tudtam. Behívták az asszonykát. Be­fűzte a papírt és várt. Az igazgató diktálni kezdett. — Kedves kar­társnő, ezt a gé­pet önnek vettük... Nem tudom, mennyibe került a gép. Csak azt tu­dom, hogy a vál­lalat vezetői em­berségből kitűnőre vizsgáztak. És azt, hogy egy asszo ny nagyon örül. (Németh) mí-jJL Nem zavarom? A parkban a pádon már hosszú ideje egyedül üldögél egy hölgy. A másik pádon egy férfi. Rövid idő múlva a hölgyhöz lép a következő szavak kíséretében: — Bocsásson meg, kérem, de nem zavarja önt, hogy nem zavarom? Ellenség nélkül Két úr beszélget közös is­merősről: — Nincs egyetlen ellensé­ge, de minden barátja gyű­löli! * * * — Az a csúnyaság, aki melletted ül, a feleséged? — Igen. — Miért viszed magaddal hivatalos kiküldetésre? — Képtelen voltam bú­csúzóul megcsókolni. ... — Mondd meg őszintén, nem vagyok még mindig szép? — Komolyan mondom, még mindig nem vagy szép! . * * — Miért robogott száz ki­lométeres sebességgel a fő­utcán? .— Elromlott a fékem, s azért siettem haza, hogy megelőzzem a balesetet. * * * Bíró: — Vádlott, ön állí­tólag konkubinátban él. Vádlott: — Mi az? Bíró: — Azt jelenti, hogy idegen asszonnyal ugyanúgy él, mint a sajátjával. Vádlott: — Badarság, sok­kal, de sokkal jobban. » * » Valaki megkérdi Artúr Rubinsteint: — Mi jelentette az ön számára a legnagyobb ne­hézséget, amikor zongorázni tanult? — A zongoraórák fizetése. * *• * Mondd meg, mit olvasol, s én megmondom neked, kinek a könyvét loptad el. * * * Dr. August Leiner nyugat­német orvos megállapította, és fennen hirdeti, hogy a csók rendkívül egészséges: meggyorsítja a vérkeringést, serkenti a mirigyek műkö­dését, és gyarapítja a vörös vérsejteket. A nyugatnémet fiatalság egybehangzó véleménye dr. Leinerről: — Végre egy igazi orvos! ... A tanító vizsgáztatja a ta­nulókat: — Jól gondold meg — mondja —, a kérdés nem nehéz. — A kérdés nem, de a válasz igen! * * * A tanítónő a kisiskolás­nak: — Melyik a leghasznosabb háziállat? — A csirke. — Miért a csirke? — Mert a születése előtt elfogyasztható. sf fc * Az egyik üzletbe váratla­nul megérkezett az ellen­őrzés, és a következőt kérdi az elárusítónötöl; — Hol a boltvezető? — Búcsúzik a családjától. A kaszói rezervátum erdejének csöndjét gyakran fölveri a kisvasút zakatolása. A vadak már megszokták ezt. Az utasok őzeket, szarvasokat és vaddisznókat láthatnak vonat ablakából. Somogyi Néplap az MSZMP Somo?> mes.vei bizottsága es a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség- Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefot f5-10 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S . u. 2. Telefon 15-H Felelős kiadó: Szabö Gábor Beküldőt? kéziratot nem őretir.fr meg. es oem adunk vissza. ! erjeszt? •* Magyar Posta. Elő űzethető * trelvi oostafy'vutalolm e> posiásUézbe«i(öl nél. előfizetési rin «g\ nőnapra 12 F« Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom