Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA. 80 FILLÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Mai számunk tartalmából: Éjszakai műszak a határban (3. o.) Cukorgyári beszélgetés (4. o.) XXI. évfolyam 233. szám. 1964. október 4., vasárnap Jelentés a határból Elutazott a csehszlovák Somogybái indult el f mézet \ ^ÉXJLTURÁLIS MELLÉKLET Minden eddigit felmúlg heti teljesítmény: párt- és kormányküldöttség (7—8. o.) 42 000 hold vetés A múlt hét szorgalmas munkája eredményeként olyan teljesítmény született, amilyenre még nem volt példa a megyében. Termelőszövetkezeteink egy hét alatt a vártnál mintegy hétezer holddal többet, összesen 42 221 holdat vetettek el őszi kalászosokkal. Ez a kiugró eredmény bizonyítja: céltudatos igyekezettel, kellő szervezettséggel pótolható a lemaradás, s a múlt hetihez hasonló szorgalommal gazdaságaink idejében elláthatják nagy őszi feladatukat. A búza egyötöde került földbe a hét végéig, a rozs 76 százalékát vetették el megyénkben. A siófoki járás végzett a rozsvetéssel, a marcali járásban közvetlenül a befejezés előtt áll ez a munka. Minden őszi árpa a földben van a csurgói és a tabi járásban; a legnagyobb terület, mintegy háromezer hold, a kaposvári járásban vetetlen még. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a járásban egy hét alatt több mint 7000 hold őszi árpát vetettek el, így 25-ről 79 százalékra emelkedett teljesítményük. Hasonlóan elismerés illeti a barcsi járás gazdaságait: az egy hétre tervezett területnek csaknem kétszeresét, 6169 holdat vetettek el ősziekkel Okvetlenül gyorsítani kell a betakarítást, hogy a szántótraktorok, a vetőgépek ugyanilyen lendülettel dolgozhassanak tovább. A hét végi értékelés szerint az őszi kalászosok vetésében, valamint a főbb növények — burgonya, kukorica, napraforgó — betakarításában a következő sorrend alakult ki a járások között: Járás Vetés %-ban Járás Betakarítás x %-ban 1. Nagyatád 58 1. Csurgó 60,1 2. Marcali 55,2 2. Marcali 59,4 3. Siófok 55 3. Siófok 53 4. Csurgó 54,4 4. Fonyód 48 5. Tab 51,9 5. Barcs 47 6. Barcs 47 6. Kaposvár 46 7. Fonyód 45 7. Tab 41,6 8. Kaposvár 35 8. Nagyatád 41 Az összpontszám alapján a munkaversenyben változatlanul az első helyen áll a csurgói, második helyen a marcali járás. A továbbiakban változott a sorrend: 3. a siófoki, 4. a nagyatádi, 5. a barcsi, 6. a tabi, 7. a fonyódi, 8. a kaposvári járás. A táblázat is bizonyítja, hogy még igen sok tennivaló van megyeszerte a betakarítás vonatkozásában. Növényenként vizsgálva a helyzetet: a burgonya szedése befejezéshez közeledik, a cukorrépa szedését az ütemezés szerint végzik gazdaságaink. A kukorica törésével előbbre vagyunk, mint a múlt évben, viszont az éréshez képest egy kissé vontatottan megy ez a munka. 38 797 holdon — a terület több mint egyharmadán — törték le eddig a kukoricát szövetkezeteink. Különösen a csurgói és a siófoki járásban járnak élen ezzel a tennivalóval, ám jóval a megyei szint alatt van a nagyatádi és a barcsi járás. A napraforgót gyorsabb ütemben kell most már szedni, illetve kombájnolni, hiszen ennek a munkának még csak a felénél tart a megye. A múlt héten örvendetesen szaporodott a kettős műszakú traktorok száma. 292 helyett 372 gép dolgozott éjjel-nappal; ennek a ténynek nagy része van a magas heti teljesítményben. Minden jel arra mutat, hogy a következő héten a szántótraktorok utolérik a betakarítást. Ezért okvetlenül fontos most, hogy szövetkezeteink jól szervezve a munkaerőt, mindent megtegyenek a vetésre kerülő táblák idejében való le- takarítására, szabaddá tételére. Szombaton délelőtt elutazott Budapestről a csehszlovák párt- és kormányküldöttség. A búcsúztatáson megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és felesége, továbbá a Politikai Bizottság és a kormány számos tagja. A repülőtéren összegyűlt dolgozók szeretettel köszöntötték Antonín Novotnyt, s a többi csehszlovák vendéget. A díszőrség parancsnokának jelentése után fölcsendült a magyar és a csehszlovák himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének tiszteletére. Antonín Novotny búcsúbeszédére Kádár János válaszolt. * • * A csehszlovák párt- és kormányküldöttség szombaton visszaérkezett Prágába. (MTI) Gyermekeknek Állatkerti séták (10. o.) Öt fiú, tíz (12. o.) lány • • • • KÖZÖS NYILATKOZAT a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Antonín Novotnynak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével 1964. szeptember 28-töl október 3-ig csehszlovák párt- és kormányküldöttség tett baráti látogatást a Magyar Népköz- társaságban. A magyar nép a csehszlovák küldöttséget mindenütt a szomszédos ország testvérnépe iránti megbecsüléssel és őszinte barátsággal fogadta. A küldöttség találkozott munkásokkal, termelőszövetkezeti parasztokkal, a kultúra és a tudomány dolgozóival. Megismerkedett azokkal a sikerekkel, amelyeket a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével az ország szocialista fejlesztésének különböző területein elért. A Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista politikája megfelel a magyar dolgozók érdekeinek és kifejezi a nép eggyéforrottságát a szocialista építés feladataival és céljaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya képviselői a látogatás alatt megbeszéléseket folytattak. A felek képviselői tájékoztatták egymást országaik életéről, a szocialista építés tapasztalatairól és további feladatairól, eszmecserét folytattak a mindenre kiterjedő együttműködés további fejlesztéséről, a nemzetközi élet problémáiról és a nemzetközi kommunista mozgalom fő kérdéseiről. A tárgyalások szívélyes és elvtársi légkörben zajlottak le Minden megtárgyalt kérdésben teljes egyetértés és nézetazonosság nyilvánult meg. I. Az idén volt tizenöt éve, hogy létrejött a magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Az abban lefektetett elvek fokozatosan valóra váltak. A két ország népei között új, a szocialista internacionalizmus, a kölcsönös segítségnyújtás elveinek következetes érvényesítésén alapuló szocialista viszony alakult ki. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy Antonín Novotny elvtársnak. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének 1961 februárjában a Magyar Népköztársaságban, valamint Kádár János elvtársnak, a Maffvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének 1963 októberében a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása óta a két ország mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatai még inkább szélesedtek, az elvtársi, szocialista együttműködés nagymértékben tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyezményekben szabályozott kapcsolatainak elmélyítésével párhuzamosan, a két ország dolgozóinak mind szélesebbkörű részvételével közvetlen kapcsolat és kölcsönös tapasztalatcsere bontakozik ki az egyes üzemek, intézmények, társadalmi szervezetek, határmenti medvék és városok között. Ez erősíti a két ország népeinek egymás Iránti megbecsülését és barátságát, fokozza az egvmás or- •zágainak eredményei és kulturális értékei iránti érdeklődést. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói megelégedéssel fogadták kormányaiknak az utazásokat szabaddá tevő intézkedéseit ^ és széles körben élnek e lehetőségekkel. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évben szeptember végéig mintegy 800 000 magyar állampolgár látogatta meg Csehszlovákiát és körülbelül 600 000 csehszlovák állampolgár járt Magyarországon. A két küldöttség nagy figyelmet szentelt a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jelenlegi és távlati gazdasági együttműködésének. A felek egyetértettek abban, hogy gazdasági kapcsolataik további erősítése a két ország gyors fejlődésének jelentős tényezője. E szélesedő kapcsolatok tükröződnek a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti árucsereforgalomban, amely 1963- ban 70 százalékkal haladta meg az 1958. évit. A felek megállapították, hogy a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 1961-ben történt létrehozása megfelelő szervezeti alapot teremtett az egüttműködés to. vábbi tervszerű fejlesztéséhez. A bizottság a Kölcsönös Gazdasági Segítség í'anácsa működési elveivel összhangban fejti ki tevékenységét és jelentősen hozzájárul a nemzetközi munkamegosztás fokozásához. A két ország egymás között és más szocialista országok viszonylatában kezdeményezően valósítja meg a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányelnökeinek 1962 júniusában és 1963 júliusában megtartott értekezletén hozott határozatokat. A két ország a kétoldalú együttműködés bővítése mellett népgazdaságinak további fejlesztése és a nép életszínvonalának emelése szempontjából fontos eszköznek tartja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő államok gazdasági törekvéseinek sokoldalú koordinálását. A felek jelenleg a két ország 1966—1970. évekre szóló távlati népgazdasági terveinek összehangolását tekintik a legfontosabb feladatnak. A tervező szervek képviselői ezzel összefüggésben a két ország feltételeiből kiindulva megvizsgálták együttműködésük aktuális kérdéseit az élelmiszerek és a nyersanyagok kölcsönös szállításában, valamint a gépipar szakosításában és kooperációjában. A két ország közötti kapcsolatok további fejlesztése és népgazdaságaik elektromos energiával való ellátása szempontjából a felek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a Duna magyar—csehszlovák szakaszán építendő közös vízierőműveknek. Értékelték az e kérdésben hozott döntéseket és meghatározták a további tennivalókat. A felek jelentős eredménynek tartják a Magyar Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a kohászati együttműködés szervezetének létrehozásáról megkötött egyezményt. Megvalósítása kedvezően befolyásolja a részvevő országok kohászati termelésének fejlődését, koordinálását. A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveivel összhangban, a szerződő felek hozzájárulásával más államok is csatlakozhatnak az egyezményhez, amennyiben érdeklődnek iránta. A két ország képviselői megállapították, hogy a kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődésében eddig elért pozitív eredmények kedvező feltétele- “ket teremtenek a szocialista ideológia és kultúra fontos elméleti és gyakorlati problémáinak megoldásához. II. A béke és á szocializmus világméretű győzelmének biztosítása érdekében a két ország továbbra is erősíteni fogja a szocialista világrendszer országainak összefogását. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikáját a más társadalmi rendszerű államokkal való kapcsolataikban a békés egymás mellett élés elvei vezérlik. E politika megfelel a béke és az emberiség érdekeinek, növeli a szocializmus befolyását az egész világra, segíti az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harcát és az imperializmus ellen, a szabadságért és a haladásért folyó világméretű küzdelmet. Korunk legfontosabb feladata a világbéke megőrzése. E cél elérése szempontjából döntő jelentőségű a Szovjetunió és a szocialista országok növekvő politikai, gazdasági és védelmi ereje. A szocialista világrendszer országainak, a kapitalista államok munkásosztályának és haladó erőinek, a gyarmati járom alól felszabadult, valamint (Folytatás a 2. oldalon)
