Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

Péntek, 1964. október 30. MAKÓ—SIÓF OK—KÜLFÖLD A MÉK siófoki telepén ötv en vagon makói hagymát válogatnak szét, 25 kilós zsá­kokba csomagolják, és külföldre szállítják. Somogybán járt a Szabad Föld I2G0 holddal növekszik az öntözött terület A pártpropaganda és a pártoktatás irányítása elsősorban a pártalapszervezetek feladata »Somogybán jártunk — ol­vashatja a kedves Olvasó a Szabad Föld e heti számának több oldalán is. — Somogybán jártunk, hogy számot adjunk a legnagyobb dunántúli me­gye életének alakulásáról, örömükről és jogos igényeik­ről, amelyek napjainkban az ottani embereket a hétközna­pok ezernyi tennivalója köze­pette foglalkoztatják. Tapasz­talataink — hisszük — méltóak a közfigyelemre, s talán a fi­gyelem mellett a segítőkész­séget is jobban fölélesztik mindnyájunkban ...« — ezzel a mottóval kezdődik a Haza­fias Népfront falusi hetilapjá­nak legújabb száma. Mit olvashatunk hát a Sza­bad Földben szőkébb hazánk­ról? A vezércikket Tegyünk többet Somogyért címmel Né­meth Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára írta. Le- szögeU ajtók, ablakok című visnyei riportjában Szüts Lász­ló, a külterületi lakók életét mutatja be. Földeáki Béla a Balaton-part idegenforgalmá­nak helyzetét, tapasztalatait és feladatait elemzi. A könyv palotája címmel Bajor Nagy Ernő az új megyei könyvtárt és a somogyi könyvkölcsön­zés alakulását ismerteti. Közli a lap Takáts Gyula Te légy nekem című versét, és a szerkesztőség egyik munka­A Kaposvári Ruhaüzemben sok problémát okozott az, hogy a speciálgépek kapaci­tását nem tudták kihasználni a szalagokban. Piros Gergely főtechnikus és munkatársai az NDK-ban tett látogatásuk alkalmával fölfigyeltek arra, hogy a né­met ruhagyárakban nem a szalagoknál, hanem egy külön, úgynevezett központosított elő­regyártó üzemrészben helye­zik el a speciálgépeket. A kaposváriak a németek­hez hasonlóan külön helyiség­ben állítottak fel néhány spe- ciálgépet, s innen szolgálták ki a szalagokat. Hamarosan ki­derült, hogy érdemes volt kö­vetni a német példát. A gépek kapacitását jobban kihasznál­ták, azaz kevesebb gépre volt szükség, továbbá csökkent az egy-egy kellék előállítására társa, az egykori tanítvány méltatja a tanár-költő, mú­zeumigazgató munkásságát. Az időszerű mezőgazdasági munkák közül a vetés gondjai­val foglalkozik egy cikk; So­mogy egészségügyét Kereszté­nyi Nándor elemzi; Hars György írásának címe: Somogy színháza; Danes József a szar­vasmarhatenyésztésről ír. Van fejlődés, de gond is című cik­kében. A mi megyénk cimmél a Somogyi Néplap munkatár­sainak írásaiból közöl a Sza­bad Föld egész oldalas össze­állítást. A Szabad Föld e heti szá­mában somogyi fölvételeket, fontos, jellemző statisztikai adatokat és a megye térképét Hatnapos tanfolyamot ren­deztek ezen a héten Balaton- bogláron harmincegy termelő- szövetkezet főkönyvelőjének, agranómusának részvételével. A tanácskozáson járási számvi­teli szakemberek is jelen van­nak. A tanfolyamon a Föld­művelésügyi Minisztérium és a megyei tanács szakemberei fordított idő (a gallérok iga- zítási ideje pl. 1,31 percről 0,40 percre), s nőtt az e gépeken dolgozó munkásnők keresete. A kedvező eredmények lát­tán hamarosan újabb speciál­gépeket helyeztek el a közpon­tosított előregyártó üzemrész­ben. Az eredmény tovább nőtt. 1964 első félévében 12 254 nor­maórát, azaz 74 800 forintot takarítottak meg. Az üzem vezetői arra tö­rekszenek, hogy a központosí­tott előregyártást tovább töké­letesítsék. A kaposvári gyár kezdemé­nyezése iránt több üzem ér­deklődik. Legutóbb a Vörös Október Ruhagyár képviselői jártak Kaposváron. Az itt szerzett tapasztalatok alapján ők is be akarják vezetni a központosított előregyártást. Az idén kilencvenhét öntö­zőberendezés volt a megyében, ebből huszonnégyet ebben az évben szereltek föl. A pata­kokból és a víztárolókból ki­vett vízzel mintegy 6500 hol­dat öntöztek a termelőszövet­kezetekben. Jövőre tovább nő az öntö­zött területek nagysága. Új berendezésekkel mintegy 1200 holdat vonnak be az öntözés­be. Az új berendezések nagy­részt a már megépült víztáro­lók és a patakok vizét hasz­nosítják majd: Gölle, Kisgya- lán és Büssü a közös tároló­ból új öntözőrendszerek épí­tésével 600 holdat tud bevonni a mostani mellé. Növekszik az öntözött terület Taranyban és Kutason is. Új berendezést létesítenek a nagybaj omi Zöldmező Tsz­ben és Ötvöskónyiban. A szükséges tervezéseket már megkezdte ezeken a területe­ken a Vízügyi Igazgatóság. tartanak előadásokat arról az új rendszerű könyvelésről, melyet 1965-ben ebben a har­mincegy termelőszövetkezet­ben kívánnak bevezetni. A könyvelésnek ez a módja közelebb áll az állami gazda­ságok ügyviteléhez. Előnye, hogy a gazdálkodás helyzete, a tervteljesítés év közben is jobban ellenőrizhető: kézzel­foghatóbb, világosabb a költ­ségszámítás. Kísérletképpen már tíz termelőszövetkezetünk könyvelt így az idén. Az ő ta­pasztalataik alapján beszélik meg az egyhetes tanfolyamon, hogy milyen igazításokkal, ja­vításokkal célszerű elterjesz­teni ezt a formát. Említésre méltó, hogy — ugyancsak kísérletképpen — jövőre a siófoki járás vala­mennyi szövetkezetében ezt a számviteli módszert vezetik be. A megye többi részén to­vábbra is csak néhány gazda­ságban könyvelnek az állami gazdaságéhoz hasonló mód­szerrel. Néprajzi tanácskozás Szegeden Háromnapos nyelvjárási és nép­rajzi tanácskozás kezdődött teg­nap Szegeden. A tanácskozáson tanítóképzős hallgatókból, taná­rokból és önkéntes néprajzi gyűj­tőkből álló tíztagú küldöttség kép­viseli Somogy megyét. Várkonyi Imre tudományos kutató, a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese tegnap délután A tővéghangzók minőségi változásai a somogyi ö-ző nyelvjárásban címmel kor- referátumot mondott. Az 1964—65. évi párt­oktatás az utóbbi hetekben kezdődött meg megyénkben. Az esti egyetemi, valamint a marxizmus—leninizmus esti középfokú politikai iskolai foglalkozások hetek óta foly­nak. Pártbizottságaink és alapszervezeteink nagy körül­tekintéssel végezték az előké­szítő munkát. Propagandistáink felkészül­ten várják a következő he­teket, mikor az alapszerveze­tekben is — a KISZ és a szakszervezeti politikai okta­tást is beszámítva, mintegy 1350 tanulócsoportban, szemi­náriumon — körülbelül 34— 35 000 hallgató részvételével megkezdődik a tavaszig tartó szervezett oktatás. Pártbizottságaink, alap­szervezeteink, propagandis­táink nagy feladat előtt áll­nak. A múlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a politi­kai iskolák hallgatóinak nem­csak a fegyelmük javult, hanem fokozódott az aktivi­tásuk, nőtt az igényük is. A hallgatók — ha szükségét lát­ják — átlépik a tematika adta kereteket, és olyan kérdések megvitatását is szorgalmaz­zák, melyek helyi jellegüknél vagy időszerűségüknél fogva foglalkoztatják őket Ma már nemcsak a propagandistákon vagy a propagandamunkát irá­nyító szerveken múlik a poli­tikai foglalkozások színvona­la, hanem attól is, hogy azok elég gyakorlatiasak-e, képe- sek-e eligazítani a hallgatókat az illető terület legaktuáli­sabb kérdéseiben, s hogy a politikai iskolák témakörei eléggé életközeiben levő prob­lémákat ölelnek-e föl. A hallgatók ma már általá­ban nem elégszenek meg az úgynevezett global válaszok­kal. Elvárják a propagandá­tól, politikai iskoláinktól, hogy olyan kérdéseket tárgyaljanak, melyek nem »porosak«, nem elvontak, hanem napjaink problémáira adnak határozott választ, és fölkészítik az em­bereket céljaink megértetése révén feladataink jó elvégzé­sére is. Az utóbbi esztendőkben megnövekedett az igény a marxizmus—leninizmus is­mereteinek elsajátítása iránt. Pártszervezeteinknek min­dent meg kell tenniük ezek­nek az igényeknek megfelelő színvonalon való kielégítésé­ért. Munkájuk ezért nem fe­jeződhet be a hallgatók és a propagandisták kiválogatásá­val, a tananyag biztosításával, a politikai iskolák megindítá­sával, illetve a szervezeti fel­adatok megoldásával: segítse" gükre év közben is nagy szük­ség van. Csakis így emelhe­tik magas színvonalra a poli­tikai iskolák munkáját. A Politikai Bizottság határozata az 1964/65. pártoktatási év egyik fő fel­adataként a propagandamun­ka, a pártoktatás hatékonysá­gának növelését szabja meg. E határozat végrehajtása mind tartalmi, módszertani, mind pedig szervezeti területen nagy követelményeket állít nemcsak a propagandisták, hanem mindazok elé, akik részt vesznek a pártpropa­ganda, a pártoktatás irányítá­sában. Ahhoz, hogy az eddigieknél is konkrétabbá tegyük pártpro­pagandánkat, nélkülözhetet­len az alapszervezetek és a pártbizottságok rendszeres segítsége. A hallgatók aktivi­tásának fokozódása következ­tében egy sor gyakorlati kér­désre is kimerítő választ kell adni. Ez pedig megköveteli a propagandisták megfelelő tá­jékoztatását. Egyebek között erre is gon­doltunk, amikor ettől az ok­tatási évtől kezdve megszer­veztük a tájékoztatókat, még­pedig oly módon, hogy a járá­si előkészítőket pártbizottsá­gaink általában összevontan rendezik. A tematika anyagá­nak oktatási formánként való megtárgyalása előtt a propa­gandisták tájékoztatást kap­nak valamelyik járási vezető­től egy-egy időszerű kül- vagy belpolitikai vagy éppen helyi kérdésről. De fokozni kell a politikai iskolák és a propagandisták segítését azért is, mert mind a pártszervezeteknek, mind a pártoktatóknak ki kell hasz­nálniuk a politikai- iskolák adottságaiból fakadó igen je­lentős előnyöket. A többi kö­zött például azt, hogy ezeken az iskolákon általában szelle­mükben friss, vitatkozó és vi­tatkozni tudó, a közéletben és a pártéletben is igen tevé­keny emberek vesznek részt. Olyanok, akik nemcsak arra képesek, hogy a propagandis­ta tolmácsolásában megértsék a párt tanítását, véleményét, hanem arra is, hogy a tanul­takat eredményesen továbbad­ják, s azok szellemében élje­nek és dolgozzanak is. Helytelen úton jár, és akar- va-akaratlan károkat okoz az a pártszervezet vagy pártve­zető, amely, illetve aki nem látja vagy nem ismeri föl a politikai iskola, a propagan­damunka jelentőségét, s mondvacsinált okoknál fogva félvállról vagy még úgy sem kezeli ezt a fontos területet. Nem fogadható el az az »in­dok«, melyre ilyen helyeken hivatkozni szoktak, hogy tud­niillik »amúgy is sok az el­foglaltságunk, mindkét ke­zünk tele van, elég a dol­gunk a konkrét munkával« stb. Aki nem látja a propa­gandamunka fontosságát, az sok mindent nem ért, vagy — ha szabad ezt mondani — nagyon röviden lát, s tapasz­talataink szerint a lényeget sem érti. Márpedig ahol a propagandamunka fontossá­gának, nélkülözhetetlenségé­nek megértése körül baj van, ott a felvilágosító és nevelő tevékenység elsődlegessége megértésének, az emberek ne­velhetőségének kérdésében sem látnak tisztán. E két ol­dal nincs meg egymás nélkül. Más szóval pártszervezeteink­nek látniuk kell, hogy nem­csak feladatuk, hanem köte­lességük is a párttagság és a dolgozó tömegek nevelése, céljaink tartalmának magya­rázásával az aktivitás további fokozása. Nem árt, sőt szüksé­ges, ha alapszervezeteink ve­zetői és a propagandisták még egyszer megnézik, megtettek-e mindent azért, hogy a tanuló kollektívák a pártbizottságok meghatározta időben, zavarta­lanul megkezdhessék munká­jukat. Nem haszontalan még egyszer számba venni például azt, hogy a politikai iskolá­kon biztosítottak-e helyet minden olyan elvtársnak, akinek a továbbtanulásra szüksége van, vagy szeretné magát tovább képezni. Helyes volna az oktatás megkezdése előtt összehívni a hallgatókat, ismertetni velük a tanfolyam tematikáját, a politikai isko­la rendjét, a foglalkozás ide­jét, helyét, módszerét. Az elő­zetes megbeszélés előmozdít­hatja nemcsak a tanulás za­vartalanságát, hanem a szín­vonal emelését is. Most van itt az ideje a többi között annak is, hogy a pártszervezetek vezetőségei megállapítsák: milyen tartal­mi és szervezeti segítségre van szükségük a politikai is­koláknak, és azt milyen mó­don adják meg a propagan­distáknak, illetve az iskolák­nak. Ahol még nem történt meg, most kell meghatározni azt is, hogy vezetőségi ülésen vagy taggyűlésen az alapszer­vezet kinek az előterjesztésé­ben fogja tárgyalni a politikai iskolák munkáját. Gondoskod­ni kell arról, hogy a propa­gandisták megkapják azoknak a helyi anyagoknak a témáit is, melyeket a pártszervezet helyesnek lát a politikai is­kolán megtárgyalni. Fontos ez azért is, mert erre az oktatá­si évre esik hazánk felszaba­dulásának huszadik évfordu­lója, s helyes, ha politikai is­koláink megfelelő időben — mondjuk az év végén — meg­tárgyalják — pl. Népi demok­ráciánk húszéves fejlődése cím alatt — eredményeinket és további feladatainkat. Most kell elhatározni azt is, hogy milyen módon, ki által értesítik a hallgatókat, ki és hol biztosítja a politikai is­kola helyiségét, ki gondosko­dik a tananyag, a szemléltető­eszközök stb. beszerzéséről és szétosztásáról. Ügyelni kell arra, hogy a politikai iskola foglalkozásai és az egyéb ren­dezvények — légó-tanfolyam, az általános iskola esti tago­zata, tv-adás stb. — ne ke­resztezzék egymást. Most kell hozzálátni az előadássorozatok — az előadásos propaganda — és a rövid téli tanfolyamok megszervezéséhez is. Az oktatási év megkezdése előtt vizsgáljuk meg még egy­szer, megtettünk-e mindent annak biztosításáért, hogy az indulás sikere után a folyta­tás is zavartalan legyen. Ez megéri a fáradságot, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a politikai iskolák rendszerében a párt kéthetenként találkozik az üzem, a falu vagy a hivatal legaktívabb erőivel, és egyál­talán nem mindegy, hogy hány emberrel. Nagy lehető­ség ez a párt számára, s ok­vetlenül élni kell vele. Megtisztelő és igen szép feladat az emberek tanítása, nevelése. Különösen szép és hasznos munka a marxizmus—leninizmus, a párt tanításának terjesztése. Pártszervezeteink, politikai iskoláink hallgatói és propa­gandistái e szép és hasznos feladathoz méltóan tervezzék meg a propagandamunkával, a tanulással kapcsolatos ten­nivalóikat. Segítsenek ebben a gazdasági vezetők is, hiszen az emberek nevelése — ezen belül politikai nevelése — nem csupán a pártszervezetek feladata. A gazdasági veze­tők kötelessége is, hogy a rá­juk bízott területen dolgozók neveléséhez minden támoga­tást megadjanak, minden föl­tételt biztosítsanak. Rudics József Komárvárosi üzemünkben mozaiklapgyártásban jártas szakembereket azonnal alkalmazunk telep­vezetői és művezetői beosztásban. Ugyan ide vil­lanyszerelésben is jártas gépészt vagy lakatost is felveszünk. Jelentkezni a Zala megyei Építő­anyag-ipari Vállalatnál Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5. szám alatt személyesen vagy írásban lehet. Fi­zetés megegyezés-, szerint. (36934) Bevált a központosított előregyártás a Kaposvári Ruhaüzemben 74800 forintot takarítottak meg fél év alatt is megtalálhatjuk. Harmincegy tsz-ben vezetnek be új rendszerű könyvelést jövőre

Next

/
Oldalképek
Tartalom