Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA. 50 FILLÉR SommalHéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJ A XXL ÉVFOLYAM 250. SZÁM SZOMBAT, 1964. OKTOBER 24. Mai számunk tartalmából: Bárdudvarnoki tanulságok (3. o.) Rádió-, URH- és tv-müsor (5. o.) A mozi jövőjéről (6. o.) Több mezőgazdasági szakmunkást! A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén a mezőgazdaság egyik igen fontos kérdését, a mezőgazdasági szakmunkás- képzés további feladatait vi­tatták meg. Évről évre több korszerű termelési eszköz és ejárás ter­jedt el a mezőgazdasági ter­melésben, s mindezek alkal­mazásához egyre több maga­sabb szakképzettségű dolgozó­ra van szükség. A termelőszö­vetkezeti tagság elöregedése is sürgeti a fiatal szakképzett munkaerő számának növelé­sét. Az ifjúsági szakmunkáskép­zés eddigi formája már nem felel meg a követelmények­nek, főként azért, mert ke­vés az elméleti oktatásra szánt idő. Megoldatlan a tanu­lók gyakorlati oktatása a szerződtető gazdaságokban. Az üzemek szakemberei napi munkájuk mellett nem foglal­kozhatnak kellő mértékben a fiatalokkal. Igen sok helyen hiányoznak az oktatás techni­kai föltételei is: mindezek kö­vetkeztében magas a szak­munkás tanulók lemorzsoló­dása. Nem sokkal jobb a helyzet a felnőtt szakmun­kásképzésben sem, itt elsősor­ban a technológiai ismeretele oktatásán kell javítani. A szakmunkásképzés most kidolgozott új rendszere e fo­gyatékosságokon kíván segíte­ni. Az ifjúsági oktatást a jö­vőben kizárólag bentlakásos szakmunkásképző iskolákban folytatják, az egyes szakmák fontossági sorrendjének és igényének megfelelően. Kü­lönösen fontos, hogy a jövő­ben nagyobb gondot fordítsa­nak mind a gyakorlati, mind az elméleti tanításnál az erő- és munkagépek kezelésére, a ikemizálással' kapcsolatos gé­pek és vegyi anyagok ismere­tére, használatára. A felnőtt szakmunkáskép­zést a jövőben továbbra is az üzemi tanfolyamok látják el és a fő figyelmet a technoló­giai ismeretek elsajátítására fordítják. A jövőben a szak­munkásképző tanfolyamokra lehetőleg olyan dolgozókat küldjenek a gazdaságok, akik korábban már betanított mun­kás képesítést nyertek. Az új oktatási forma legfőbb célja az alapfokú traktorvezetői tanfolyamok gyarapítása, hi­szen egyre több jól képzett traktorvezetőre van szükség mindenütt. A szakmunkások számának gyarapítása a mezőgazdaság­ban nemcsak iskolai feladat. Elengedhetetlenül fontos, hogy a magasabb képzettségű dolgozóknak magasabb legyen a munkabérük is. Ezért a rendelkezés irányel­veket tartalmaz egyes szak­munkások díjazására. Az irányelvek szerint annak a mezőgazdasági szakmunkás­nak, akit a vele azonos mun­kát végző emberek irányításá­val és ellenőrzésével is megbíz­nak, átlagkeresetének 5—15 százalékát! fizethetik munka­béren felül. Az 1965—66-os tanévet a mezőgazdasági szakmunkás­képzésben már az új oktatási rendszer alapján szervezik és indítják meg. Nóber Imre Brutyó János felszólalása az SZVSZ Főtanácsának ülésén A Szakszervezeti Világszö­vetség Főtanácsának budapes­ti ülésszakán tegnap Brutyó János, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára is felszólalt. Egyetértett a be­számolóval, mert az híven tükrözi az SZVSZ nagy erő­feszítéseit az akcióprogram megvalósításáért. A magyar szakszervezetek — mondotta ezután — minden erejükkel támogatják a nemzetközi szak­szervezeti mozgalom egységé­nek helyreállítására irányulj törekvéseket és kezdeményezé­seket. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a béke megvédé­séért folytatott harc szorosan összefügg az imperializmus elleni küzdelemmel. Ez min­den tisztességes ember ügye. A nemzetközi imperializmus ellen a leghatásosabb fegyver a proletariátus egysége és szervezettsége! — mondotta befejezésül. Egy hónap múlva iékeücsön sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva rendezi meg az idei utolsó államkölcsön sorsolásokat. November 23-án, hétfőn és 24-én, kedden Buda­pesten tartják a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1964. második félévi húzásait A II. Békekölcsönből 100 200 kötvényre 29,2 millió forint jut. A PII. Békekölcsönből 357 000 kötvényre 55,7 millió forintot, a IV. Békekölcsönből pedig 213 000 kötvényre 34,1 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a há­rom békekölcsönből összesen 675 200 kötvényre mintegy 119 millió forintot kapnak nyere­mény és törlesztés formájában a kötvénytulajdonosok. (MTI) fi szocialista országok meteorológiai konferenciája Budapesten Pénteken a Gellért Szálló­ban megnyílt a szocialista or­szágok meteorológiai szolgála­ta igazgatóinak VII. konferen­ciája. A tanácskozáson a bol­gár, csehszlovák, lengyel, ma­gyar, NDK-beli, román és szovjet delegátusok mellett ju­goszláv megfigyelők is részt vesznek. A konferencia a meteoroló­giai szolgálat fejlesztésének és a szocialista országok ezirányú együttműködésének szervezeti kérdéseivel foglalkozik. Há­rom nagyobb témakör szerepel a napirenden: a prognózisok minőségének, pontosságának növelése az éghajlati ener­giák — napsugárzás, csapa­dék stb. — fokozottabb hasz­nosítása a mezőgazdaság és más népgazdasági ágak részé­re; a meteorológiai szolgálatok repülésbiztosító munkájának továbbjavítása, különös te­kintettel a repüléstechnika fej­lődéséből adódó új feladatok­ra. Ezenkívül megvitatják a nemzetközi együttműködés le­hetőségeit a meteorológia em­lített területein szükséges újabb műszerek kutatásában és kipróbálásában. (MTI) Magyar elnök az UNESCO jogi bizottsága élén Az UNESCO jogi bizottságá­nak elnökévé pénteken közfel­kiáltással dr. Szabó Imre aka­démikust, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkár-he­lyettesét választották. (MTI) Batter bukásával leukezdidött a tisztogatás az angol konzervatív párt vezérkarában — Jobboldali „lázadók“ léptek fel a Munkáspártban A hatalmi őrségváltás első hetében a kormányra került Angol Munkáspártban és az ellenzékbe szorult konzervatív pártban egyaránt megkezdőd­tek a belső pozícióharcok. A leggazdagabb munkáspár­ti képviselő hírében álló Woodrow Wiatt és a párt szélső jobbszárnyán álló Des­mond Donnelly képviselő egyidejűleg közzététt cikkeik­ben liberális—labourista poli­tikai szövetség megkötésére sürgetik Harold Wilsont. Ér­velésük szerint a paktum ré­vén megszerezhetnék a kilenc liberális képviselő támogatá­sát, és így a rendkívül sebez­hető négy mandátumos par­lamenti többséget »üzembiz­tos« 22 mandátumos többség­re emelhetnék. A »Hb-lab- paktum« áraként — Wyatt és Donelly szerint — a Munkás­pártnak »csupán« elavult szö­vetsapkás arculatáról (vagyis »munkásjellegéről-«) kellene lemondani, továbbá az acél­ipar államosításáról, a lakó­háztelkek állami ellenőrzésé­ről, és általában arról a né­hány célkitűzésről, amely bi­zonyos fokig megkülönböztette programját a konzervatívoké­tól. Harold Wilson környezeté­ben hangoztatják: a munkás­párti miniszterelnök nem óhajt besétálni a csapdába. A New Statesman című munkás, párti hetilap megállapítja: ».4 legnagyobb képtelenség az a föltevés, hogy a munkáspárti kormánytöbbség kicsinysége radikálisabb programpontjai­nak feladására késztetheti Wilsont. Ez egyértelmű lenne a politikai öngyilkossággal; nincs ugyanis biztosabb mód a munkáspárti tömegek harci szellemének szétzúzására, mint átengedni Grimond liberális vezérnek a döntőbíró szerepét a munkáspárti kormány tör­vényhozási programja fe­lett«. A Munkáspárt jobboldali »lázadóinak« színre lépése mellett a konzervatív vezér­karban megindult tisztogatás első nagynevű áldozatának, R. A. Butler volt külügymi­niszternek a bukása a politikai élet nagy szenzációja. hord Poole befolyásos pénzember bejelentette, hogy lemond a konzervatív párt elnökhelyet­tesi tisztségéről és visszatér üzleti érdekeltségeihez. Lé­O Angliában a hatalomból kipottyant és a kormány­rúdhoz került pártokban megkezdődtek a belső harcok. Wilsont jobbra akarják vinni, azt kívánják tőle, hogy a Munkáspárt mondjon le munkásjellegéről, ahogy ők mondják: »szövetsapkás arculatáról«, az államosí­tásról, egyszóval mindarról, amiért a választók szavazatu­kat adták a pártra. Megkezdődtek a tisztogatások a konzer­vatív pártvezetésben is. O Űj, független állam született mára virradói éjszaka Afrikában. Az 1953-ban összetákolt Közép-Afrika Államszövetség, a koloniaiizmusnak ez az »afrikai végvára« darabokra hullott, s megalakult a három és fél­millió lakosú Zambia Köztársaság. Ennek a nagyterületű, de kisnépességű országnak nagy jelentőséget az, hogy itt húzódik az észak-rhodesiai gazdag rézövezet. Az új kor­mány feje máris kijelentette, hogy Zambia kincsein a zambiai népnek kell osztozkodnia. Érthető, hogy a gyarma­tosítók ezt nem veszik jónéven. O Jean-Paul Sartre francia író visszautasította a neki odaítélt Nobel-díjat. Ha az algériai háború idején adják, akkor elfogadtam volna, mert a kitüntetés akkor a szabadságért küzdőket tisztelte volna meg — mon­dotta. O Híradások szerint Kongó áruló miniszterelnöke, Csőmbe diktátor újból börtönbe csukatta Lumum­ba harcostársát, Antoine Gizengát. Jelentések sze­rint Csőmbe minden bírói ítélet nélkül gyilkoltatja le poli­tikai ellenfeleit. Ármádiájában— erről szól egyik írásunk — egykori SS-ek is vannak. mondása kapcsán Sir Alec Douglas-Home, a konzervatív ellenzék vezére bejelentette a pártvezetőség átszervezését: a {politikai kutatóosztályt, amely, nek élén Butler 19 éven át kulcsszerepet játszott a tory párt megreformálásában és politikájának kialakításában, egyszerűen kihúzták alóla, és az új elnökhelyettes, Sir Michael Fraser vezetésével közvetlenül Douglas-Home alá rendelték. Butler, aki pénteken költö­zött ki a külügyminisztérium épületéből, riportereknek kije­lentette: »tökéletesen egyetér­tek a konzervatív pártvezetés átszervezésével, ami szükség­telenné tette további közremű­ködésemet«. (MTI) Kedvezőtlen visszhangot váltott ki a francia ultimátum a társországokban De Gaulle fenyegetése, hogy Franciaország otthagyja »Kis- Európát«, ha nem jön létre a mezőgazdasági Közös Piac, nem érte el a várt hatást — állapítják meg francia meg­figyelők. A ‘nyugatnémet kor­mány nyilatkozatai semmi olyat nem tartalmaznak, ami­ből arra lehet következtetni, hogy Bonn, saját parasztjai rovására, a választások előtt kész lenne hozzájárulni a kö­zös terményárak kialakításá­hoz. Spaak belga külügymi­niszter ugyan lényegében tá­mogatta a francia álláspontot, a hatok végrehajtó bizottsága is sürgeti a »zöld piac« létrejöt­tét, a francia ultimátum azon­ban valamennyi társországban és a francia közvélemény egy részében i® kedvezőtlen vissz­hangot váltott ki. A nyugatnémet parasztszö­vetség elnöksége pénteken fel­szólította a kormányt: erélye­sen utasítson vissza minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy politikai nyo­mással kényszerítsen ki dön­tést a közös piaci agrárproblé­mákban. Barzel, a CDU—CSU parla­ment! csoportjának elnökhe­lyettese pénteki sajtóérte­kezletén nyomatékosan utalt Erhard március 19-i nyilatko­zatára, amelyben a kancellár leszögezte, hogy egyelőre szó sem lehet a nyugatnémet ga­bonaár csökkenéséről és a jövőt illetően sem tehet ígére­tet ebben a kérdésben. (MTI) Tizenkét év után ismét ©Simpiai bajnokságét nyertek a magyar iabdaragék Péntek délelőtt váratlan :salódás érte a magyar tá- )ort, mivel a kardesa- >at vereséget szenvedett Olaszországtól, s így az első légy közé nem kerülhetett. 4émi vigasztalást nyújtott, íogy Romániát fölényesen le- ;yőzték, s végeredményben az itödik helyen végeztek, azaz >ontot szereztek a magyar ilimpiai küldöttségnek. Sikerül a tizedik? — erről jeszélt. minden magyar a •lemzeti Stadionba menet. sTagy bizakodás előzte meg az ;ddig is kitűnően helytállt lab- iarúgó válogatott szereplését. Szinte mindenki bízott abban, íogy Benéék végre két szám­jegyűre emelik a magyar aranyérmek számát. A Nemzeti Stadion gyepsző­nyegén először a Közös német csapat és az EAK mérkőzött a bronzéremért. A közös né­met együttes játszott jobban, teljesen megérdemelten aratta 3:l-es győzelmét, s ezzel ki­érdemelte a bronzérmet is. Az előmérkőzés után félórás szünet következett, ez alatt igazítottak a gyepszőnyegen. Űjra húzták a vonalakat, s helyi idő szerint 14.30 órakor tökéletesen előkészített pálya várta a döntő részvevőit: a magyar és a csehszlovák já­tékosokat. A magyar öltözőben megle­hetősen nyugodt hangulat uralkodott. Valamennyi játé­kos tudta taktikai feladatét, egymással kezet fogva, jó munkát kívánva mentek ki ne­gyed 3-kor bemelegíteni. A pá­lyán megint sikert arattak mély meghajlásos bemutatko­zásukkal. Láthatóan és hall­hatóan népszerűek lettek a ja­pán közönség előtt, amely ez alkalommal is csaknem zsúfo­lásig megtöltötte a lelátókat, öt perccel a magyarok után jött ki a pályára tiszta fehér­ben a csehszlovák együttes. A bemelegítés végeztével vissza­mentek az oldalvonal mögé, majd a hármas játékvezetői gárda vezérletével bevonultak a pálya közepére, és még egy­szer köszöntötték a nézőket. A két csapatkapitány, Novák és Urban választott, s pontban 14.30 órakor megkezdődött az első hely sorsát eldöntő 90 perc. (Folytatás a 4. oldalon.) Egy Nobel-díjat visszautasítottak... Sartre: „Lemondok a 250 000 svéd koronáról\ mert nem akarom, hogy intézményesítsenek Jean-Paul Sartre francia írónak ítélték az 1964-es iro­dalmi Nobel-díjat, Sartre azonban visszautasította a megtiszteltetést. A francia író-filozófus elha­tározása meglehetősen nagy visszhangot keltett. Egy svéd lap tudósítójának adott nyilatkozatában Sartre megindokolta álláspontját, ki­jelentette, hogy elvből ellenez mindenfajta megkülönböztető kitüntetést. »Lemondok a 250 ezer svéd koronáról, mert nem akarom, hogy intézményesít­senek ... Nem lehet kívánni, hogy 250 000 koronáért felad­jon valaki olyan elveket, ame­lyeket nemcsak egyedül, ha-1 nem elvbarátaival közösen vall« — mondotta. Nyilatkozatában elmondotta, hogy az algériai háború ide­jén, amikor a francia művé­szek és értelmiségiek egy cso­portja aláírta a háború befe­jezését követelő »százhuszon­egyek nyilatkozatát«, elfogad­ta volna a Nobel-díjat, mert abban az időben a kitüntetés nemcsak őt, hanem a szabad­ságért küzdőket tisztelte vol­na meg. »Ez akkor nem tör­tént meg, a harcnak pedig már vége van« — mondotta Sartre. Sartre újságíróknak kije­lentette: »4 Nobel-díj manapság ob­jektíve úgy fest, mint juta­lom, amelyet vagy nyugati írók vagy keleti makrancosok kapnak. Nem koszorúzták meg például ezzel a díjjal Pablo Nerudát, Amerika egyik leg­nagyobb íróját. Soha komo­lyan szóba sem jött Louis Aragon, aki pedig teljes mér­tékben megérdemelné a díjat. Sajnálatos, hogy Paszternák előbb kapott Nobel-díjat, mint Solohov, s hogy az egyetlen szovjet mű, amelyet a díjra érdemesnek ítéltek, egy kül­földön kiadott könyv volt..«< (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom