Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

Péntek, 1964. október 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP ,Talán azon az egyheti késlekedésen múlott..“ Beszélgetés Telekiben a búzavetésről Naponta esik. így megy már körülbelül két hete. A rossz idő elűzi az embereket és a gépeket a mezőről. A kénysze­rű tétlenség alkalmat ad a gondolkodásra, a megbeszélé­sekre. Telekiben Katona Imré­mé főkönyvelő is hallja a szö­vetkezeti vezetők tanácskozá­sait, jól tudja, milyen mun­kákkal végeztek már a gazda­ságban, s mi van még hátra. Hogyan állnak a tennivalókkal a főkönyvelő megítélése sze­rint? Ahol a kevés is sok — A siófoki járás a második volt a megyében a múlt hét végén a vetéssel, viszont Te­lekiben a búzának még felét se tették a földbe. Mi erről a véleménye? — A lemaradásnak több oka Van. Ezek miatt állunk leg­rosszabbul a járásban. Igaz, a hét elején elvetettünk húsz holdat, és ez talán egy kicsit javított helyezésünkön, de az eső ismét félbeszakította a munkát. A főkönyvelő összehasonlít­ja a tavalyi és az idei vetés ütemét. Akkor október 20-án végeztek; főként az őszi árpa került jóval előbb a földbe, mint ebben az évben. Ezen az őszön egy héttel később kezd­ték meg a kalászosok vetését, és talán éppen ezen az egy hé­ten múlott, hogy nem végez­tek az esős idő beálltáig. Mind­össze hetvennégy hold maradt vetetten. — De ez a hetvennégy hold is sok, mert csak egy vetőgép dolgozott Nem bővelkedtünk és most sem bővelkedünk elő­készített területben, s ez okoz­za a legnagyobb gondot. Hiá­ba volna több vetőgépünk, a harminc hold elkészített mag­ágy kevés. Telekiben a hátralevő het­vennégy holddal is nehezen birkóznak meg. De mi akadá­lyozza az ütem meggyorsítá­sát? Több letakarított terület kellene — Húsz holdon még betaka­rításra vár a napraforgó, en­nek helyére is búzát akarunk vetni. Várhatóan itt is tábla- cserére kerül sor. A naprafor­gó nedves, a talaj sáros, nem boldogul vele a kombájn. Ez a második táblacsere Te­lekiben az ősszel. Ugyanis ti­zennyolc hold répát nem szed­tek ki, és az ide szánt kalá­szost is máshova vetették. Azonban még ez sem elég ha­tásos orvosság a bajra, mert a gépi erő is nagyon kevés, olyannyira, hogy néhány nap­pal előbb küldtek át ide egy lánctalpas traktort a járási ve­zetők. Mindössze egy Beloru­sza van a tsz-nek, amivel ta­lajmunkát végezhetnének. De olyan hosszú ideig tartott a ja­vítása, hogy nem használhat­ták. A gépállomás két gépet adott, az utóbbit az említett átcsoportosításkor. — A gépállomással kötött szerződés nem valósult meg — mondja a főkönyvelő. — Jó­val kevesebb talajt készítettek elő, s jóval kevesebbet vetet­tek eddig, mint amennyiben megállapodtunk. Ez is hátrál­tatta a munkát. A hátralevő hetvennégy hold búzát akkor vetik el a telekiek, ha a talaj elbírja a gépeket. Nem nagy terület ez, mégis egy szövetkezet »elcsú­szott-« vele. Hemesz Ferenc Mén a napokban is próbálkoztak a szitással A mernyei igyekezet A hét elején jártam Mer- nyén. A szemerkélő eső elől tető alá igyekezett, aki csak tehette. Kovács József párttit­kár szavain tűnődtem. Hihe­tetlennek tartottam, hogy ilyen rossz időben is dolgoztak a gé­pek. A tsz-irodában számokat mondott a párttitkár. Arról be­szélt, hogy a 697 hold búzából még csak 350 holdat vetettek el, de 100 hold kivételével — amiben cukorrépa van még — már készen van a vetőszántás is. Ha másfél-két héttel ez­előtt nem jön meg a rossz idő, akkor nem fájna a fejük a ve­tés miatt. De megjött. Többször is megkísérelték rávinni a gépe­ket a földre, de nem sikerült. Pedig mennyit küszködtek az emberek! A csúszós talajt azonban nem bírták a trakto­rok. A párttitkár most taggyűlés­re készül. Egyebek között az őszi munkák mihamarabbi be­fejezésének kérdése is napi­rendre kerül. A tsz-elnök mondja majd el a párttagok­nak a gondokat, s megpróbál­ják közösen megkeresni a meg­oldás lehetőségeit. Ha a szükség úgy kívánja, éjszaka is vetni fognak. A múlt ősszel is vetettek éjjelen­ként, és senki sem tudta meg­különböztetni az éjszakai mun­kát a nappalitól. A gabona ugyanolyan egyenletesen so­rolt, mint másutt. Tudják, hogy mennyire sür­get az idő. A búzavetésnek a befejezéshez kellene közeled­nie. Amikor az ember a sze­merkélő esőben kilátogatott a határba, ezt a felelősségtől át­hatott, lázas munkatempót ta­lálta mindenütt. Láttam, hogy a burgonya­földön öt traktoros — Kopá­csi. Ferenc, Markotai Ernő, Va­ti. József, Szanyadi István meg Szilágyi József — körözött az ekével. A talaj itt is próbára tette a gépet is, az embereket is. S a nehéz küzdelemből az ember kerül ki győztesen. Ha lassúbb tempóval is, de szán­tottak. A friss föld itt kevésbé volt nedves, mint a másik te­rületeken. — Nehéz a talaj, de szánt­juk, mert szorít az idő — mondta Juhász István gépcso­portvezető. Az emberek minden erejük­kel azon fáradoznak, hogy mi­hamarabb földbe kerüljön a mag. Kercza Imre Korszerű szeszfőzdét kapott Fonyód (Tudósítónktól.) A fonyódiak és a környék termelőszövetkezeti, parasztjai már többször kérték a fonyódd fmsz igazgatóságát, hogy léte­sítsenek megfelelő szeszfőzdét, ahol cefréjüket feldolgozzák. Az igazgatóság most teljesí­tette a kívánságot: 230 000 fo­rintból korszerű berendezéssel ellátott szeszfőzdét építtetett Az épület környékét a szövet­kezeti tagok parkosítják, és még ebben az évben szilvafa­csemetékkel ültetik be. A korszerű főzdében a szö­vetkezet felvásárolta cefrét fő­zik ki — eddig 3 vagonnal dol­goztak fel —, ezenkívül a kör­nyék parasztjainak végeznek bérfőzést. Sokan keresik föl a főzdét Ordacsehiből, Buzsákról, Ba- latonlelléről, sőt még a távo­labbi községekből is. Jelenleg három műszakban dolgoznak, főként sok szilvapálinkát ké­szítenek. Pálinkájuk erős, szeszfoka több mint 50 száza­lékos. Január /-tó'/ ÚJJÁVÁLASZTJÁK A SZAKSZERVEZETI VEZETŐSÉGEKET Beszélgetés Szőke Pállal, az SZMT vezető titkárával 1965. január 1-től újjává­lasztják a szakszervezeti bi­zottságokat és vezetőségeket. E feladat sikeres lebonyolítása nagymértékben függ az előké­születektől. Arra kértük Szőke Fáit, a Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsának ve­zető titkárát, tájékoztassa a Somogyi Néplap olvasóit a szakszervezetek munkájáról és legfontosabb időszerű felada­tairól. Hány szervezett mun­kás van megyénkben, s mennyien dolgoznak a kü­lönféle bizottságokban? — A legutóbbi vezetőségvá­lasztáskor — 1962 őszén — hat­vanötezer szervezett dolgozót tartottunk nyilván, jelenleg pedig hatvanki lencezer-ötszá­zat. A választott vezetőségi ta­gok száma kétezer-tizenhat, a bizalmiaké pedig háromezer- egyszázötvennégy. Hatvanhá­rom műhelybizottságunkban kótszázhuszanöt választott szakszervezeti tag dolgozik. Igen fontos szerepet tölt be ki- lencvenkét társadalmi bírósá­gunk, harminckét nyugdíj-elő­készítő bizottságunk és ki­lencvenhat társadalombiztosí­tási tanácsunk. Ezekben mint­egy kilencszáz ember tevé­kenykedik. — Milyen fejlődés tapasz­talható szakszervezeti ALKATRÉSZ ÉS AGITÁCIÓ Nem hiszem, hogy találóbban meg lehet fogalmazni a gondolatot, mint Punyi István, a Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat pártszervezetének titkára tette. Arra kerestem választ üzemükben, hogy a pártszervezet milyen segítséget nyújt a gazdasági vezetésnek, a kommunisták tudása és akarása mi­lyen súllyal esik latba, ha, a munkáról, a termelésről van szó. A párttitkár a következőket jegyezte meg: — Ha innen, a telepről egy szerelő alkatrészt visz ki a külső munkahelyen dolgozó traktorosnak, akkor magával viszi az ideológiát is. Mindjárt megmagyarázta, hogyan érti ezt: — Itt, a központban a munkások általában tájékozot­tabbak, mint az ország minden részében szétszórt dolgozók. A legtöbb párttagunk is itt van. Nos. ha taggyűlést tartunk, a vállalat vezetői őszintén elmondják, hogy milyen felada­taink vannak, hol, .milyen gondok nehezítik a munkát, hol számítanak a kommunisták öntudatára. S ha a szerelő csak arról beszél a traktorosnak,hogy hogyan használja ki még job­ban a gépet, akkor már agitál, és segít a tervteljesítésben. És nem is akármilyen terv teljesítéséről van szó. A Kőolajvezeték Vállalat napi termelés: értéke másfél millió forint! Feladatuk kettős: egyrészt olaj- és gázvezetékeket építenek, hogy a hazai szénhidrogénkészleteket mindjobban hasznosítani lehessen, másrészt pedig az ő munkájuk az olaj- és gázszállítás is az Alföldön vagy a Barátság olajve­zetéken. Tavaly fejezték be az északi gázvezeték építését, és bekapcsolták az ellátásba Diósgyőr, Ózd meg Kazincbar­cika üzemeit, jelenleg pedig a hajdúszoboszló—budapesti gázvezetéken és a fővárost körülölelő vezeték egy részép dolgoznak. Ahhoz, hogy a vállalat megfeleljen a követelményeknek, — ami tehát nem más, mint az ország olaj- és gázellátásá­nak biztosítása —, az kell, hogy mindenki kivegye részét a munkából, és sokszor bizony két ember helyett dolgozzon, hiszen a létszámhiány itt is gond. A terv készítésekor még nem tudhatják előre, hogy év közben milyen lesz a mun­kásvándorlás, ki cseréli majd fel az üzemi munkát a ter­melőszövetkezetivel. — Félreértés ne essék, nem azt akarom mondani, hogy a mi embereink a legöntudatosabbak a világon — jegyzi meg a titkár —, ez nem lenne igaz. De azért fejlődnek szakmailag és politikailag is. Minden megnyilatkozásunkkal igyekszünk felvilágosítani őket, mi múlik egy-egy ember tel­jesítményén, milyen jelentősége és kihatása van, ha egy gép kiesik a termelésből stb. A vállalat vezetői semmit nem hallgatnak el a dolgozók előtt, és úgy érzem, ez a helyes út. S a kommunisták jól tudják, hogy nem lehet érdekte­len a termelés segítésében senki, ha tudja, hogy a Kazinc­barcikára bevezetett gáz nélkülözhetetlen a műtrágyagyár­táshoz, vagy hogy az Ózdon hengerelt lemezre milyen nagy szüksége van a népgazdaságnak. Érzik az emberek, hogy ők ugyan csak egy százezer forint értékű gépet készítenek el két hónappal a tervezett határidő előtt, de ezzel a géppel a másik helyen már húszmillió forint értékű árut termelhet­nek. Nem kell importálni, nem kell devizát kifizetni, és így tovább. Ebben látom én a kommunisták szavának súlyát és jelentőségét. A közelmúltban együttes járási és községi pártbizott­sági ülésen elemezték a Kőolajvezeték Vállalat pártszerve­zetének munkáját. Ez jó hatással volt a dolgozókra, a kom­munistákra, hiszen látták, hogy munkájukat szemmel tart­ják, s ez nem rossz értelemben vett érdeklődés, hanem se­gíteni akarás. Hiszen segíteni akarás rejlik abban, hogy buz­dítják őket az újítómozgalom fejlesztésére, az egyébként importból beszerezhető kisgépek hazai gépekkel való helyet­tesítésére stb. Naponta másfél millió forint értékű munkát végezni nem gyerekjáték. Mindenkinek tudnia kell a feladatát, hogy a nagy gépezet fennakadás nélkül működjék. De azért helyénvaló, ha szükség esetén agitációt is párosítanak a pótalkatrész mellé. Polesz György ÖRÖM A HÁZIASSZON FLORA RAPID TISZTASÁG Szintetikus mosóporok, áztatok. Könnyíti a mosást, ha előző nap beáztatja a ruhát FLÓRA áztatóval. (3670) Kaphatók minden földművesszövetkezeti boltban. 0 FLORA RAPID TISZTASÁG munkában? — Szakszervezeti bizottsá­gaink többsége ismeri üzemé­nek feladatait, terveit, követ­kezésképpen többet foglalkozik a termeléssel. Együttműköd­nek a párt- és a KlSZ-szerve- zetekkel, a gazdasági vezetők­kel. Ennek köszönhető, hogy sikerült kiterjeszteni a szocia­lista munkaversenyt. Kétszáz­kilencvenhat brigádban két- ezer-nyolcszázötven munkás küzd a szocialista cím elnyeré­séért, százharminchót brigád ezerhatszázhatvannyolc tagja pedig már egyszer vagy több­ször el is nyerte e kitüntető cí­met. Igen eredményes a mun­kaverseny az állami és a taná­csi építőipari vállalatnál, az állami gazdaságok többségében és az egyesített barcsi—csurgói fűrészüzemben. A Dél-magyar­országi Fűrészek munkásai például vállalták, hogy négy­millió forintnyi lemaradásukat az év végére pótolják. Állják szavukat, máris csaknem két­millió forintot törlesztettek adósságukból. Bár javult a szocialista bri gádok munkája, mégis többet kell velük foglalkozni szak- szervezeteinknek. Föl kell len­díteni a »Szakma ifjú meste­re« címért folytatott küzdel­met is, ezzel ugyanis jelenleg sem a KISZ-szervezetek, sem a vállalatvezetők, sem pedig a szakszervezetek nem foglalkoz­nak kellően. — Van-e olyan terület, ahol lassabban haladnak — Sajnos, ilyen a munkás­védelem. Szakszervezeti bizott­ságunk és vezetőségeink nem értek el kellő eredményt a bal. esetek megelőzésében. Sok he­lyen a műszaki és a brigádve­zetők nem éreznek olyan fele­lősséget az emberek egészsé­géért, testi épségéért, mint kellene. Ez év első felében nyolcszáznegyvenkét balesetet és tizenhatezer-ötszázkilenc- venhat munkából kiesett napot jelentettek. Aggasztó, hogy emelkedik a hosszan tartó be­tegséget okozó balesetek szá­ma. Különösen a mezőgazda­ságban, főleg a termelőszövet­kezetekben fordul elő sok sú­lyos, sőt halálos baleset. — Erezni-e mindenütt a szakszervezetek erejét és tekintélyét? — Sok helyen igen. Elsősor­ban a Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában, a cu­korgyárban, a Kaposvári Fa­ipari Vállalatnál és a Barcsi Fűrészüzemben. Akad azonban néhány olyan üzem és intéz­mény is, ahol a bizalmiak te­vékenysége kizárólag a szak- szervezeti bélyeg elosztására ás a pénz összeszedésére korláto­zódik. — Melyek a szakszerveze­tek legrfontosabb feladatai napjainkban? — A vezetőségek újjáválasz- tásakor számot kell adni a szakszervezetek XX. kongresz- szusa óta végzett munkáról. Lesz miről beszélni, hiszen eredményeink jól lemérhetőek. Munkánk azonban akkor lesz teljes, ha a hátralevő hónapo­kat is kihasználjuk, amennyi­re csak lehet. Már most szá­mításba kell venni a régi, jól dolgozó szakszervezeti vezetők mellett azokat a fiatalokat is, akik szívesen vállalnak szak- szervezeti megbízatást. Igén fontos az is, hogy alapszerve­zeteink növeljék önállóságu­kat, s határozott, bátor intéz­kedéseikkel erősítsék tekinté­lyüket. A vezetőségválasztásra való készülődés közben nem szabad elhanyagolni a munkaversenyt és a munkásvédelmet. Fokozni kell a vezetők felelősségérzetét. Eredményesebbé, elevenebbé kell tenni a termelési tanács­kozásokat. Mindezt úgy, hogy szakszervezeteink előmozdít­sák az év sikeres befejezését, és hozzájáruljanak a követke­ző év gazdasági alapjainak megteremtéséhez. Szervezett munkásaink így készülhetnek föl legméltóbban felszabadulá­sunk 20. évfordulójának meg­ünneplésére — fejezte be nyi­latkozatát Szőke Pál, az SZMT vezető titkára. Sz. L. ERDEMES NAPRAFORGÓT TERMELNI. A jó talaj-előkészítés bő termést bixtosit. A nagy olajtartalmú sxovjet fajták termesxtése gazdaságos és kifizetődő. Értékesítési sxerxődés köthető a GABONAFELVÁSÁRLÓ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT KIRENDELTSÉGÉNÉL (2399)

Next

/
Oldalképek
Tartalom