Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

VILÁG PROLFTÁR.IAI. EGYESÜLJETEKI ÁRA 50 FILLÉR Somogyi Néplap XXI. ÉVFOLYAM 232. SZÁM SZOMBAT, 1964. OKTÓBER 3. Mai számunk tartalmából: A bírálat és a tekintély (3. o.) Rádió-, URH- és tv-műsor (5. o.) Tiszta és jó magot vessünk (6. o.) MSZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban íNT EZUT A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága pénteken dél­után magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A magyar és csehszlovák nemzetiszínű zászlóklcal, vörös lobogókkal díszített nézőtéren és a dísz­emelvény előtt elhelyezett széksorokban több ezren foglal­tak helyet. A gyűlés részvevői között ott voltak a buda­pesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelőmunkában kitűnt dolgozók, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és csehszlovák nyelvű feliratok éltették a két nép megbont­hatatlan barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek lelkes, ütemes tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emel­vényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet csehszlovák vendé­geink, élükön Antonín Novotnyval, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkárával, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökével. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Brutyó János, Czínege La­jos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szúr. di István, a Központi Bizottság titkárai, Papp János, a kormány elnökhelyettese, továbbá politikai, társadalmi és kulturális életünk, valamint a dolgozók képviselői. Részt vett a nagygyűlésen Antonin Novotny felesége, Bozena Novotna, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A csehszlovák és a magyar himnusz hangjai után Szép­völgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János elvtárs beszéde Kádár János bevezetőben az mozgalom kiváló MSZMP Központi Bizottsága, a kormány nevében és a ma­ga részéről köszöntötte a gyű­lés elnökségét és minden rész. vevőjét, majd így folytatta: — Engedjék meg, hogy ezen a bensőséges találkozón önök­kel együtt én is köszöntsem a nemzetközi kommunista személyisé­gét, közeli, igaz barátunkat, Antonín Novotny elvtársaf, és véle együtt valamennyi ked­ves csehszlovák vendégünket. Kádár elvtárs megállapítot­ta, hogy az utóbbi időben nö­vekedett hazánk külpolitikai aktivitása. Álláspontunk mentes minden kétértelműségtől — A Magyar Szocialista ben kifejezésre jut az a mély Munkáspárt és kormányunk külpolitikai céljai és törekvé­sei, ugyanígy a nemzetközi kommunista mozgalomban el­foglalt álláspontunk jól is­mert egész népünk, de mond­hatjuk, a nemzetközi közvé­lemény előtt is. Talán javunk­ra írják, hogy mi a politika nagy kérdéseiben nem szeret­jük a bizonytalanságot és ho­mályt, ezért álláspontunk vi­lágos, és mentes minden két­értelműségtől. Mindenki tud ja, hogy mi imperialistaellenesek, a gyarmati rendszer minden formájának ellenségei va­gyunk, szilárdan és ingadozás nélkül a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mellett állunk és minden cse­lekedetünkkel a szocializmus, a haladás, a béke összesi erői­nek egységét és összefogását kívánjuk szolgálni. A szocializmus eszméjétől áthatott magyar népet forró békevágy és mély internacio­nalista érzések töltik él. Ezért várta oly bensőségesen és fogadta oly testvéri érzé­sekkel programjának minden állomásán Novotny elvtársat, csehszlovák barátainkat. Eb­meggyőződés, hogy a csehszlo­vák párt. és kormányküldött­ség jelenlegi magyarországi látogatása jól szolgálja a ma­gyar-csehszlovák barátság és együttműködés továbbfejlesz­tését, ugyanakkor jelentős hozzájárulás a szocialista or­szágok, a nemzetközi kommu­nista mozgalom, minden ha­ladó és békét védelmező erő ma mindennél fontosabb tö­mörítéséhez. Mi nagyrabecsüljük cseh­szlovák testvérpártunkat, Csehszlovákia munkásosztá­lyát és népét, amely legyőzve a kizsákmányolókat, kivívta a hatalmat s ma a szocialista társadalmat építi. Nagy érték számunkra barátságuk. Kádár elvtárs a továbbiak­ban a csehszlovák ipar fejlődé­séről beszélt. Szólt anyagi és kulturális eredményeiről, s hangsúlyozta, hogy mind emel­lett a szocialista Csehszlovákia legnagyobb vívmánya, hogy megvalósult az ott élő népek, a csehek és a szlovákok, vala­mint az országban élő többi nemzetiség, közöttük a magya­rok egyenjogúsága és összefo- gciscL. Barátságunk felhőtlen — Csehszlovákia eddigi sike­reinek és további eredményei­nek kiapadhatatlan forrása népének önfeláldozó munkája, valamint szoros együttműkö­dése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Csehszlovákia Kommunista Pártja minden állásfoglalásá­nak alapja az elvhű viszony a szocialista világrendszerhez, a nemzcUtözi kommunista moz­galoméhoz, azokhoz a lenini eszmékhez, amelyeknek átgon­dolt alkalmazása minden or- száoban a szocialista fejlődés biztosítása. Csehszlovákia munkásosztálva, minden dol­gozója joggal lehet büszke a kommunista pártra, amely ma­gasan lobogtatja a marxizmus —leninikmus, a proletár inter­radhatott volna, a személyi kultusz és egy ellenforradalmi fölkelés gyötörte népünket. Ma a világon csaknem százhúsz állam, közöttük több mint öt­ven újonnan felszabadult, az önálló fejlődés útjára lépett nép van. Nem kérkedünk, de büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nép minden akadályt leküzdve ma már az új, a szo­cialista világrendszert alkotó 14 ország népei sorában, az em­beri haladás élvonalában jár. Népünk egysége, amely a magyar történelem legjobb­jainak álma volt századokon át, most megvalósul; ez az egy­ség a társadalom valamennyi dolgozó osztályának szövetsé­ge a szocialista társadalom teljes felépítésére. E célkitű­zésben találkozik és egybeesik az egyéni és a közösségi érdek. Ma népünk nincs megosztva, minden erejét és tehetségét a szocialista építés szolgálatába állíthatja. Ennek meg is vannak az eredményei. Második ötéves tervünk megvalósítása sikere­sen folyik. 1964 nyolc hónan- jában iparunk termelése 9 szá­zalékkal haladta meg a múlt évit. A múlt ősszel 14 száza­lékkal növeltük a kenyérgabo­na vetésterületét. Ennek és a jó munkának köszönhető, hogy az idei aratás biztosítja az ország kenyérszükségletét az újig. Szocialista iparunk, a ter­melőszövetkezetek fejlődnek, jelentős eredményeink vannak a tudományos élet, a közokta­tás, a kultúra területén. Amikor arról szólunk, hogy hazánkban a szocialista építés évről évre új sikereket ér el és népgazdaságunk, a kultúra, az életszínvonal bármely ko­rábbi állapothoz mérve nagy­szerű fejlődést mutat, hozzá kell tennünk, hogy az elért eredmény a növekvő igények­hez mérten nem kielégítő. Évente több mint 40 milliárd forintot fordítunk beruházá­sokra, s ehhez képest a mun­ka termelékenységének növe­kedése, az önköltség csökken­tésének üteme nem kielégítő. A most készülő 1965-ös, s a készülő új ötéves tervet, de az év hátralevő hónapjait is arra kell felhasználni, hogy növekedjék a munka termelé­kenysége, hatékonysága, szi­lárduljon a munkafegyelem s ezzel jármijának az eredmé­nyek. Csak így lehet az elért eredményekre támaszkodva új sikerekért küzdeni. szuverénitás tiszteletben áfjyirfáfi tartásán, a kölcsönös előnyö- ^ .Jy \—-1 /-ön és az elvtársi segítség el­vén alapul. A szocialista or­szágok, általában bármely or­szág szuverenitását az impe­rialista hatalmaktól, s nem mástól kell óvni és védelmez­ni, mert a monopoltőkések azok, akik mindenkor és min­den eszközzel befolyási öve­zetük, hatalmi szférájuk ki- terjesztésére törekszenek. Mi a KGST keretében, s azon kí­vül, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fű­ződő gazdasági kapcsolatain­kat a jövőben is fokozni és növelni szándékozunk már csak azért is, mert ezek a kapcsolatok képezik a közvet­len gazdasági előnyökön kívül nemzeti függetlenségünk és szuverenitásunk legbiztosabb támaszát is. Más oldalról sűrűn halljuk emlegetni mostanában azt is, hogy a szocializmust »önerőre támaszkodva« kell építeni. Ha ez úgy értendő, hogy egyi­künk sem követeli egyolda­lúan a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségét, hogy csak arra támaszkodjék, hanem a lehető legjobban mozgósítja és hasznosítja sa­ját országa anyagi erejét és lehetőségeit, akkor ez szép, üdvözlendő, követendő jelszó. De aki az »önerőre támaszko­dás« jelszavával a szűk nem­zeti elzárkózás útját ajánlja bármely szocialista országnak, az bűnt követ el az adott szocialista ország népének ér­dekei ellen, a szocialista or­szágok egysége, a közös ügy ellen. Mi magyarok egyidejűleg tö­rekszünk a saját gazdasági erőink maximális mozgósítá­sára és a szocialista országok Népgazdaságiunk eredményeiben jelentős szerepük van a szocialista országoknak nacionalizmus zászlaját. Ez a magyarázata annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt között felhőtlen a barátság, szoros és fejlődő az együttműködés, a viszony biza­lomteli — mondotta, majd tol­mácsolta a magyar nép szívből jövő jókívánságait a csehszlo­vák testvérpártnak, az egész csehszlovák népnek. A népek történelmi útja — folytatta Kádár elvtárs —, ál­talában rögös, vérrel-könnyel öntözött; ilyen volt a magyar nép útja is. Egyetlen ember­öltő alatt az első világháború, a 19-es ellenforradalom, a hu­szonötéves fasiszta terror, a második világháború, majd amikor ez már igazán elma­Magyarország népgazdasági eredményeiben, s általános fejlődésében jelentős szerepe volt és van a Szovjetuniónak és a többi szocialista ország­nak. Nehéz időkben önzetlen segítséget nyújtottak, most pe­dig fejlődik és bővül együtt­működésünk. Ezen belül Csehszlovákia igen fontos partnerünk. Növekszik áru­forgalmunk, mind több terü­leten indult rneg a magasabb fokú együttműködés. Csehszlo­vákia a magyar külkereske­delmi forgalomban a második helyen áll. Az országainkban folyó szocialista építés szem­pontjából kölcsönösen elő­nyös, és népeink javára szol­gáló együttműködést csehszlo­vák barátainkkal együtt a to­vábbiakban még tovább szán­dékozunk növelni és bővíteni. Ezt kívánjuk nemcsak az egy­szerű áruforgalom, hanem ter_ veink egyeztetése, a termelési együttműködés, és a kölcsönös beruházások terén is. Mi a magyar népgazdaság fejlesztésének tervezésénél építünk a szocialista orszá­gok hasznos és szerintünk i törvényszerűen fokozódó gaz­maximális együttműködésére, mert ez felel meg elveinknek, népünk és a szocialista orszá­gok közös érdekeinek egy­aránt. A szocialista országok népei ezen az úton járva épít­hetik legkönnyebben és leg­gyorsabban a szocializmust saját hazájukban, és segíthe­tik győzelemre leghamarabb világméretekben. Kádár elvtárs a továbbiak­ban méltatta a két ország kö­zött 15 esztendővel létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés jelentőségét, mindenirá­nyú kapcsolataink erősödését, szólt az országaink között meg­indult tömeges turistamozga­lomról. Hangsúlyozta, hogy az utasforgalom feltételeit to­vább kell javítani. Nagy do­log — mondotta —, hogy két szocialista ország állampolgá­rai a kölcsönös utazásokkal az emberi kapcsolatok erős szálai­val fűzik össze népeiket. Külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozva többek között meg_ állapította, hogy az európai és egyben a világbékét fenyegető legnagyobb veszélyek egyike a nyugatnémet imperializmus. A német békeszerződés hiá­nya és a nyugat-berlini kér­dés a feszültség és a nyugta­lanság állandó forrása. A szo­cialista országok, s különösen a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság ész­szerű, keresztül vihető javas­latokat tettek a ma lehetséges megoldásra: a békeszerződés megkötésére, Nyugat-Berlin szabad, demilitarizált várossá nyilvánítására. ^Azoknak a nyugatnémet köröknek, ame­lyek ma ismét területi igé­nyekkel lépnek fel, figyelem­be kell venniük, hogy ma az erőfölény nem az agresszió, ha­nem a béke oldalán van. A kommunisták történelmi jelentőségű feladata: az összefogás, az egység megteremtése dasági együttműködésre mind a kétoldalú, mind a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa keretében megvalósuló sokoldalú kapcsolatokban. Ugyanazok az imperialisták és propagandistáik, akik a né­pek elnyomása, a dolgozók fokozott kizsákmányolása cél­jából létrehozták és erősítik a maguk »Közös Piac«-át és hasonló, országhatárokon át­nyúló gazdasági szervezetei­ket, álszent módon egyenlőt­len helyzetről és gazdasági függésről fecsegve támadják a Magyar Népköztársaságot a Szovjetunióhoz és más szocia­lista országhoz fűződő gazda­sági kapcsolatait, valamint KGST-tagsága miatt. Az országok között kiala­kult gazdasági kapcsolatok természetesen mindenkor bi­zonyos kölcsönös egymásra utaltságot is jelentenek. A lé­nyeget tekintve azonban arról van szó. hogy Magyarország, a Szovjetunió. Csehszlovákia és a többi szocialista ország kétoldalú és a KGST kereté­ben megvalósult sokoldalú gazdasági együttműködése az önkéntesség, a függetlenség és Kádár elvtárs ezután beszé­dében nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kommunista mozgalom problémáinak. — Harcunk sikere szem­pontjából— mondotta — kü­lönösen jelentős^ a szocialista országok és az egész nemzet­közi kommunista mozgalom eszmei és cselekvési egysége. Ennek az egységnek jó alapjai a kommunista és munkáspár­tok 1957. és 1960. évi tanács­kozásán elfogadott okmányok. Közösen kidolgozott progra­munk helyességét az élet iga­zolta, mert politikánk ered­ményeképpen erősödött a szo­cialista világrendszer, fokozó­dott a tőkés országokban élő dolgozók osztályharca, a gyar­mati rendszer végóráit éli és tovább szűkült az imperializ­mus befolyási övezete. Súlyos kárt okoz a béke, a demokrácia, a szocializmus ügyéért harcoló erőknek, hogy a Kínai Kommunista Párt ve­zetői az utóbbi időben a marx­ista—leninista pártok, a szo­cialista országok egysége el­len támadnak. A nemzetközi kommunista mozgalom bevált marxista—leninista irányvo­nalával szemben nyíltan nagyhatalmi, soviniszta állás­pontra helyezkednek. Nem magyarázható és nem bocsát­ható meg, hogy emberek, akik magukat kommunistának ne­vezik, legfőbb gondjuknak tartják a Szovjetunió rágal­mazását a békéért, a nemzeti függetlenségért, a szocializ­musért vívott harc fő erőssé­gének, a küzdő erők egységé­nek aláásását. Bár igaz, hogy ha nem lennének nézeteltéré­sek, gyorsabb lenne a szocia­lizmus győzelme, a világ szük­ségszerű történelmi fejlődése azonban nem áll meg: a szo­cializmus győzelme feltartóz­tathatatlan. A kialakult helyzetben tör­ténelmi jelentőségű feladat vár minden kommunistára, a béke és a haladás minden igaz hívére: az egységbontással szembe kell helyezni az ösz- szefogást. Ezért rendkívül idő­szerű a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozása, amely megvitatja a forradalmi harc új feladatait és közös álláspontot dolgoz ki azokban a kérdésekben, ame­lyekben az lehetséges és szüksé. ges. Megértjük egyes pártok képviselőinek aggodalmát az értekezlet összehívásával és a nemzetközi kommunista moz­galomban folyó vitával kap­csolatban. De az a vélemé­nyünk, jobb tanácskozni, mint tétlenül nézni az egység bom- lasztását. Senki sem akarja, hogy a tanácskozás szakítást idézzen elő. Ellenkezőleg: ar­ra kell törekedni, hogy meg­találjuk azt a közös platfor­mot, a kérdéseknek azt a kö­rét, a feladatoknak azt a meg­fogalmazását, amely lehetőve teszi minden marxista—leni- nistapárt, minden igaz forra­dalmár, minden internaciona­lista összefogását. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a nemzetközi ta­nácskozás híve, támogatja az értekezlet összehívását, és elküldi képviselőit a decemberi moszkvai előké­szítő értekezletre. Szi­lárd egységben a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a marxista—leninista pártokkal, tántoríthatatlanul haladunk a lenini úton és meggyőződé­sünk, hogy úrrá leszünk min­den nehézség felett, eljutunk (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom