Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

Szombat, 1964. szeptember 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP NEM BÜROKRÁCIA Az egyik földművesszövetkezet vezetője így védekezett: Igaz, sok nálunk a papírmunka, az anyagkezelés, a könyvelés ma már tiszta képet mutat a valóságos állapotról, s a rend­ellenességeket is szinte röntgenszerűen jelzi, de ez nem bürokrácia. Valóban, a pontosan, lelkiismeretesen veze­tett könyvelést nem nevezheti senki bürokrá­ciának. A bizonylati fegyelem megkövetelése és megtartása a szocialista gazdálkodás elen­gedhetetlen követelménye, közéleti tisztasá­gunknak is fontos segítője, fokmérője. Az anyagi felelősséget viselő emberek nyugalma, életeleme is azt kívánja meg, hogy a portáju­kon, munkaterületükön legyen rend, s ha ál­mukból keltik fel őket, az ellenőrzést akkor se érje meglepetés. Valójában azok lázadoznak a pontos könyvelés, nyilvántartás és bizonylati fegyelem ellen, akik nem érzik rendben levő­nek a szénájukat, takargatni valójuk van, vagy éppen a zavarosban szeretnek halászni. Hogy a földművesszövetkezeteknél marad­junk, vajon hány meg hány olyan esetet so­rolhatnánk, amikor éppen az okozta az embe­rek lebukását, hogy kihasználták az ellenőrzés lazaságait. Eleinte kicsivel kezdték, majd a telhetetlenség bűnös ösztöne mind lejjebb so­dorta őket a mocsárba. Ezek az emberek rend­szerint úgy okoskodnak: nem vették észre a tegnapi kis manipulációnkat, biztosan a to­vábbiakra se figyelnek fel, a bűnök halmo­zódnak, nő ezzel a bátorságuk, mohóságuk, gátlástalanságuk is, s egyszer csak mint lenni szokott, elcsúsznak azon a bizonyos narancs­héjon, s becsukódik mögöttük a börtönajtó. Valamikor becsületes emberek voltak, de az alkalom, a rossz ösztönök kiölték belőlük az egészséges erkölcsi gátlást, a bűntől való irtó­zást, utálatot. A szigorú és következetes ellen­őrzés talán még idejében megállíthatta volna őket, mert a sikkasztok, csalók jó része elein­te nem körmönfont módszerekkel, hanem na­gyon is egyszerű, naív módon követi el első bűnét. Mint például az őrtilosi földművesszövetke­zeti felvásárló. Alig egy-két hetes működése alatt kb. 16 000 forinttal nem tudott elszámol­ni. Valószínűleg először kisebb összeget hasz­nait fel saját céljára, majd hogy azt érezte, senki sem szól érte, nem keresik rajta a pénzt, megjött az étvágya, s rövid idő alatt súlyos ezresekre dagadt a jogtalanul felhasznált pénzösszeg. Ki tudja hol áll meg, ha nincs egy hirtelen ellenőrzés, ha a könyvelés nem ad riasztó jelzéseket. Azonnal kimentek hoz­zá, és megállapították, hogy nem tud elszá­molni Se áru, se pénz, se vételi jegy nem volt. Amikor újra felkeresték az ellenőrök, már dokumentálta a hiányzó pénzösszeget. S mint hamarosan kiderült, hamis vételi jegyeket mutatott fel. A földművesszövetkezet vezetőit azonban most már nem hagyta nyugodni a lelkiismeret, gyanúsnak találták a felvásárló eljárását, s hogy a valóságról meggyőződje­nek, sorra járták a vételi jegyeken szereplő­ket. Azok elmondták, hogy ők nem adtak el semmilyen árut a felvásárlónak és pénzt sem vettek fel tőle. A felvásárló ezután már nem tagadott. Be­ismerte, hogy a pénzt elköltötte. Másnap oda­adott az ellenőröknek 5000 forintot a kötény­zsebből, később újabb 6400, majd 5000 forin­tot. Igen ám, de a pénzt különböző személyek­től kölcsönkérte. Amikor azok mentek hozzá és kérték vissza a kölcsönt, az »élelmes« fia­talasszony — mivel ő volt a tejátvevő is — a gazdáknak járó tejpénzt használta fel adós­ságai törlesztésére. A szövetkezet kára megtérült, a bizalmat megvonták tőle, rendőrségi eljárás folyik el­lene. Kérdés, meddig ment volna el, ha nem veszik észre ilyen hamar a csalásait. Elgondolkodtató, hogy ebben a járásban sajnos, nagyon sok a hasonló jellegű gazda­sági visszaélés, hogy egyebet ne mondjunk, a csurgói vasbolt előző vezetőjének ügyét a bí­róság még le sem zárta, máris súlyos leltár­hiányt találtak az utódnál. Ennek okait most v-'zsgálják, az ellenőrzés már eddig is több tisztátalanságot fedezett fel. Például megha­misított pénztári blokkot is találtak. Teljesen szabálytalanul különböző árukat vitt ki a bolt­vezető az üzletből, hogy más cikkre cserélje ki, egy kiállításra és vásárra nagyértékű áru­cikkeket vittek ki, de nyoma csak annak van,! amit visszahoztak stb. Nemrég folytattak le bírósági eljárást a csurgói vendéglő leváltott vezetője ellen különböző visszaélések, mani­pulációk miatt. A bűnesetekből a földművesszövetkezet ve­zetői is levonták a tanulságot. Szigorították a könyvelést, az ellenőrzést, menetközben is jobban odafigyelnek, a jelzésekre reagálnak. Figyelemmel kísérik a pénzbefizetéseket, azonnal jelzik, ha például valamelyik boltban nem fizették be a napi bevételt, vagy az alat­ta marad az átlagosnak. A könyvelés adatai egyéb jellegű hibákra, némelyek lustaságára, hanyagságára, vagy áruhiányra is ráirányít­hatják a figyelmet, intézkedést sürgethetnek. Éppen ezért nem lazítani, hanem szigorítani, tökéletesíteni kell a könyvelést, az anyagszám­adást, a bizonylati fegyelmet. Varga József Az őszi munkákra készülnek az állami gazdaságok A megye állami gazdaságai­ban is megkezdődtek az őszi munkák. Az aratás befejezése után azonnal hozzákezdtek a silózáshoz. Az 5907 hold nagy részéről már betakarították a termést Silóznivaló kukorica csupán a lábodi és balaton- nagybereki gazdaságban van. A késést Nagyberekben a ké­sői vetés okozta, az alacsony fekvés miatt csak későn tud­ták földbe tenni a magot. Má­sik oka a jó termés volt. Az idei átlagok elérik holdan­ként a 180—220 mázsát is. gazdaság vezetői támaszkod­nak a pártszervezetek és a szakszervezet segítségére, ak­kor meg tudják oldani a kam­pányfeladatokat. Ezért kérték már most a MEDOSZ segítsé­gét, s erről tanácskoztak a gazdaságok párttitkárai isi A másik nagy feladat a ve­tés. 19 500 holdon kell földbe tenni az őszi kalászosok mag­ját. Nagyrészt végeztek a ta­lajelőkészítéssel. A gond azért -gond maradt, mert ha a gépeket egy műszakban üze­meltetnék, akkor a feladat­nak csak 67 százalékát tud­nák teljesíteni. Ezért hang­súlyozza a megyei igazgató­ság intézkedési terve: »Szük­séges, hogy az erőgépek ki­használását megjavítsuk, s elérjük, hogy az erőgépek át­lagos kihasználtsága naponta 1,5 műszaknorma legyen.« Eddig az állami gazdaságok­ban 94 traktor dolgozott ket­tős műszakban. Ezt a szá­mot 230-ra kívánják emelni. K. I. készített kevés beruházással a libickozmai termelőszövetkezet. A gazdaságban kevés­nek bizonyult a meglevő pajta, mert a dohány a vártnál nagyobb termést hozott. A szövetkezet majorjában félig kihasználatlanul állt volna a juhakol, gerendákat rak­tak hát bele, s már itt fűzték a dohányt, itt kötözték föl a zsinórokat a libickozmai asszonyok. Mielőtt téli szállásukra hajtanák a juhokat, az addigra összeszáradt do­hányt fogatok hordják majd a faluba, s ott kerül sor a simításra meg a bálázásra. Az olcsó átalakítás révén kedvező szükségmegoldást találtak dohányuk szárítására a Iibickozmaiak. JUHAKOLBÖL DOHÁNYPAJTÁT Somogyiak a kiállításon Mint már hírül adtuk, So­mogy mezőgazdasága sok ter­ménnyel és jószággal képvi­selteti magát a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Az épületekben, a pavilonokban szinte minden szakágazatban találkozhatnak az érdeklődők somogyi ter­mékekkel. Ezért mondjuk, hogy ez a kiállítás tükörké­pet is ad az országos szemlén a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Halak a fővárosban Hazánk halászatát, a ví_ zeinkben megtalálható halfaj- tákat harmincegy akvárium­ban mutatják be a kiállítá­son. A halgazdaságok, állami gazdaságok, halászati termelő, szövetkezetek, a Fővárosi Ál­latkert és az ivadéknevelő tó­gazdaságok számos halat mu­tatnak be. Sokan tekintették meg már eddig is az új hal­fajtákat: a növendék angol­nát, a kétnyaras fehéramurt és a széles orrú halat. Az Alsó-Somogy megyei Halgazdaság háromnyaras piaci pontyot és kétnyaras nyújtott pontyot, a Felso-So- mogy megyei Halgazdaság pe­dig egynyaras harcsaivadékot állított ki az országos halá­szati seregszemlén. A Bala­tonból került a kiállításra a piaci angolna, amelyet a Ba­latoni Halászati Vállalat (Sió­fok) vitt a kiállításra. Újítások is szerepelnek az idei mező- gazdasági kiállításon. Az újí­tási és találmányi pavilonban bemutatott legjelentősebb 150 technikai újítás és találmány közül néhány a somogyi szak­embereket dicséri. A Bala- tonboglári Állami Gazdaság újítói: dr. FAffert József és társai például a kertészeti termelésben, a borgazdaságban alkalmazott újítások és talál­mányok listájára írták föl a nevüket. Az általuk alkalma­zott módszer, a szőlőszaporító anyag termesztésében számít újdonságnak. A gépesítési vonatkozású újítások és találmányok kö­zött láthatjuk a kiállításon a Balatonújhelyi Állami Gazda­ságtól bemutatott félautomata zöldségbetakarító gépet. A gépjavításban és kar­bantartásban hasznosítható újítások között két somogyi konstrukcióval találkozha. tunk, s mindkettő a Mernyei Gépjavító Állomás szakembe­reinek a nevéhez fűződik. Boros József és Cser Béla újítók univerzális szerelőko- csiját, illetve univerzális, sze­relő, szállító, fékezőkocsiját méltán vették a gépjavítás­ban és a karbantartásban al­kalmazható újítások és talál­mányok sorába. Négy nyúltenyésztő is bemutatja nyulait a mező- gazdasági kiállítás prémesál­lattenyésztési csarnokában. A bemutatott tizenhét nyúlfajta közül legtöbbet a magyar óriásból és a bécsi kékből vit­tek föl erre az alkalomra a nyúltenyésztők. Az utóbbi faj­tát szemlélve somogyi te­nyésztők nyulaival is találkoz­hat a látogató. A tenyésztésre ajánlott házinyulak között van Kerék István balatonboglári, Leiner Nándor boronkai, Ma­jor Ákos siófoki és Tarr La­jos tabi tenyésztő bécsi kékje is. Mint már hírül adtuk, Kerék István nyula az elbí­rálás során 94 pontot kapott, s ezüst éremmel jutalmazták. Látogatóban a koránkelöknél Reggel öttől nyolcig a kaposvári Latinka Tsz-ben A silózással párhuzamosan megkezdődött a burgonya be­takarítása is. A több mint 2800 holdnak eddig mintegy 30 százalékáról takarították be a termést. A Kaposvári Álla­mi Gazdaságban már hozzá­láttak a cukorrépa szedéséhez és a kukoricatöréshez is. Idén 12 929 holdon termel­tek kukoricát az állami gaz­daságok. Géppel azonban csak a terület 48 százalékát tudják betakarítani. A többi — mint­egy 6700 hold — kézi erőre vár. A gazdaságok viszont munkaerőhiánnyal küzdenek. A rendelkezésre álló szabad munkaerő semmiképpen sem elég e feladat megoldására. Ezért hangsúlyozza a megyei igazgatóság intézkedési terve, hogy ebbe a munkába be kell vonni a gazdaság állandó dol­gozóinak családtagjait is. Se­gítséget várnak a KISZ-től és a középiskolásoktól is, mert a családtagokon kívül még mint­egy 900 emberre lenne szük­ség ahhoz, hogy a munkát idejében befejezzék. Az elmúlt évek tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy ha a Szürke esőfelhők takarták el a kelő napot, amikor végig­mentünk a városon. Az utcá­kon még kevesen jártak, csak az állomás környékén volt na­gyobb forgalom. Lógott az eső. Köhler Sándor, a Latinka Tsz főagronómusa arról beszélt, hogy ilyen időben nemigen foglalkoztathatják a növény- termesztőket a szövetkezetben. Jobbára a silózók, a trágya­hordók találnak munkát, no meg az állattenyésztők, akik­nek nem oszt, nem szoroz az időjárás, nekik nap mint nap helyt kell állniuk. A szövetkezet földjei a vá­rostól északnyugatra húzódnak, és ott vannak a majorok is. A határban egyetlen embert sem láttunk, hiába, még fiatal volt az idő. Beszélgettünk. Az agronó- mus panaszkodott a hossza­dalmas és bonyolult pénz­ügyekre, amelyek egy-egy ter­vezett beruházás elhalasztását idézték elő. Elmondta, milyen nehézségeik vannak, milyen eredményekre számítanak, és arról is tájékoztatott, hogyan szervezik meg a munkát a La­tinka Tsz-ben. Megtudtam, hogy a terület tagoltsága és a tagság szétszórtsága nehezíti a brigádvezetők munkáját. Meg­beszéléseket is csak hetenként tartanak. Ennek az az oka, hogy a brigádvezetőknek.állan- dó elfoglaltsága van a külön­böző határrészeken, nem lenne előnyös kivonni őket a munká­ból. Egyszeri megbeszélés alap­ján dolgoznak egész héten át. Újmajorban korán kukorékolt a kakas Elhagytuk a várost, a virág­kertészet égő vörös virágai is mögöttünk maradtak, amikor feltűntek az újmajori házak. A bekötőút sarában csak cam­moghattak a lovak, álmos lép- kedésükből kutyaugatás riasz­totta fel őket. A gazdasági épületek körül már serényked­tek az állatgondozók: Újmajor­ban ezen a hajnalon korán ku­korékolt a kakas. S bár még hat óra sem volt, a jószág zö­me már tiszta almot taposott, és fehér sugarakban csordult a tej a vödrökbe. — A legtöbb gondozónk ál­lami gazdaságból jött hozzánk — mondta az agronómus. — Régi tehenészek valamennyien, értik a dolgukat. A hatvan férőhelyes tehén­istállóban négyen látták el a jószágot. De mikor állhatták munkába a gondozók, hogy már ilyenkor rend fogadott bennünket? — Három órakor már itt voltam — mondta Csiszár Jó­zsef tehenész. — A városból járok ki naponta kétszer. Mesz- sze lakom, a Kölcsey utcából motorkerékpárral teszem meg az utat. Két sertést tart otthon a ház­tájiban. — Azokról ki gondoskodik? — Ha itt végeztem, akkor jönnek sorra a háztáji serté­sek. Feleségem a kertészetben dolgozik, 6 sem ér rá velük ve­sződni. Hiányról nem panaszkodott: takarmányt meg almot min­dig idejében hoznak az istál­lóhoz. Ö és társai: Károlyi Gé­za, Horváth József és Gál Já­nos elégedetten beszéltek a ke­resetükről. Kettő és négyezer forint között kapnak havonta. Érdemes korán kezdeni. így vélekedett Hudinger Mihályné, a tejház vezetője is: — ötven-hatvan liter tejet viszünk a városba a családok­nak is naponta. A munkásszállás előtt pöfö­gött a traktor. Rakodókat vitt a silózáshoz. Az istálló egyik épülő, félig kész szárnyára néztünk: de jó volna, ha az építőbrigád tagjai is korábban á.llnának munkába ... Az éjjeliőr búcsút int — Hízik a kukorica az eső­től — dicsértük az agronómus- sal a nemrég kapott csapadé­kot. Valóban, erős kukorica­csövek nyújtózkodtak a Péter­MÍGÉRKEZETT a vízzel mosható EMFIX-falfesték! 1 kg-os csomagolásban kapható a földművesszövetkezeti boltokban. (3561) _____________________________________________________________________________________________________________ p uszta felé vezető út mindkét oldalán. A pusztán Tarr Jó­zsef és Tomisa István állat­gondozó már végzett a hízó­marhák körül. Még alig volt hét óra. — Sietünk — mondták —, mert ránk vár a sertések havi mérlegelése. A kertészet paprikatábláján, a szerszámok bódéja mellől egy ember integetett: Zsalako- vics János, az éjjeliőr. Az ő szolgálati ideje lejárt, a ker­tészt várta. A nappali felügye­let már nem az ő dolga. Bo­rús volt az ég, de a kertészet dolgozói közül ketten: Tomi­sa Istvánná meg a lánya már paprikát szedni igyekeztek. Tudták, nem szabad késni ve­le, hiszen várja a Nagyatádi Konzervgyár. A szövetkezet feketetanyai gépjavító műhelyében nyolc órakor is olyan forgalom volt, mint napközben bármikor. A vetéshez szükséges munkagé­pek javításával végeztek, ép­pen egy silózógépet hoztak rendbe. Erre várt Hegedűs Jó­zsef növénytermesztési brigád­vezető is, hogy az emberei munkához láthassanak. Amikor beértünk a városba, itt még sokan siettek a mun­kahelyükre. A Latinka Tsz ál­latgondozói akkor igyekeztek haza. öt órától nyolcig telje­sítették napi feladatuk első ré­szét, s délután kezdték a má­sodikat ... Hermész Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom