Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-05 / 208. szám
Szombat, 1964. szeptember 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP NEM BÜROKRÁCIA Az egyik földművesszövetkezet vezetője így védekezett: Igaz, sok nálunk a papírmunka, az anyagkezelés, a könyvelés ma már tiszta képet mutat a valóságos állapotról, s a rendellenességeket is szinte röntgenszerűen jelzi, de ez nem bürokrácia. Valóban, a pontosan, lelkiismeretesen vezetett könyvelést nem nevezheti senki bürokráciának. A bizonylati fegyelem megkövetelése és megtartása a szocialista gazdálkodás elengedhetetlen követelménye, közéleti tisztaságunknak is fontos segítője, fokmérője. Az anyagi felelősséget viselő emberek nyugalma, életeleme is azt kívánja meg, hogy a portájukon, munkaterületükön legyen rend, s ha álmukból keltik fel őket, az ellenőrzést akkor se érje meglepetés. Valójában azok lázadoznak a pontos könyvelés, nyilvántartás és bizonylati fegyelem ellen, akik nem érzik rendben levőnek a szénájukat, takargatni valójuk van, vagy éppen a zavarosban szeretnek halászni. Hogy a földművesszövetkezeteknél maradjunk, vajon hány meg hány olyan esetet sorolhatnánk, amikor éppen az okozta az emberek lebukását, hogy kihasználták az ellenőrzés lazaságait. Eleinte kicsivel kezdték, majd a telhetetlenség bűnös ösztöne mind lejjebb sodorta őket a mocsárba. Ezek az emberek rendszerint úgy okoskodnak: nem vették észre a tegnapi kis manipulációnkat, biztosan a továbbiakra se figyelnek fel, a bűnök halmozódnak, nő ezzel a bátorságuk, mohóságuk, gátlástalanságuk is, s egyszer csak mint lenni szokott, elcsúsznak azon a bizonyos narancshéjon, s becsukódik mögöttük a börtönajtó. Valamikor becsületes emberek voltak, de az alkalom, a rossz ösztönök kiölték belőlük az egészséges erkölcsi gátlást, a bűntől való irtózást, utálatot. A szigorú és következetes ellenőrzés talán még idejében megállíthatta volna őket, mert a sikkasztok, csalók jó része eleinte nem körmönfont módszerekkel, hanem nagyon is egyszerű, naív módon követi el első bűnét. Mint például az őrtilosi földművesszövetkezeti felvásárló. Alig egy-két hetes működése alatt kb. 16 000 forinttal nem tudott elszámolni. Valószínűleg először kisebb összeget hasznait fel saját céljára, majd hogy azt érezte, senki sem szól érte, nem keresik rajta a pénzt, megjött az étvágya, s rövid idő alatt súlyos ezresekre dagadt a jogtalanul felhasznált pénzösszeg. Ki tudja hol áll meg, ha nincs egy hirtelen ellenőrzés, ha a könyvelés nem ad riasztó jelzéseket. Azonnal kimentek hozzá, és megállapították, hogy nem tud elszámolni Se áru, se pénz, se vételi jegy nem volt. Amikor újra felkeresték az ellenőrök, már dokumentálta a hiányzó pénzösszeget. S mint hamarosan kiderült, hamis vételi jegyeket mutatott fel. A földművesszövetkezet vezetőit azonban most már nem hagyta nyugodni a lelkiismeret, gyanúsnak találták a felvásárló eljárását, s hogy a valóságról meggyőződjenek, sorra járták a vételi jegyeken szereplőket. Azok elmondták, hogy ők nem adtak el semmilyen árut a felvásárlónak és pénzt sem vettek fel tőle. A felvásárló ezután már nem tagadott. Beismerte, hogy a pénzt elköltötte. Másnap odaadott az ellenőröknek 5000 forintot a kötényzsebből, később újabb 6400, majd 5000 forintot. Igen ám, de a pénzt különböző személyektől kölcsönkérte. Amikor azok mentek hozzá és kérték vissza a kölcsönt, az »élelmes« fiatalasszony — mivel ő volt a tejátvevő is — a gazdáknak járó tejpénzt használta fel adósságai törlesztésére. A szövetkezet kára megtérült, a bizalmat megvonták tőle, rendőrségi eljárás folyik ellene. Kérdés, meddig ment volna el, ha nem veszik észre ilyen hamar a csalásait. Elgondolkodtató, hogy ebben a járásban sajnos, nagyon sok a hasonló jellegű gazdasági visszaélés, hogy egyebet ne mondjunk, a csurgói vasbolt előző vezetőjének ügyét a bíróság még le sem zárta, máris súlyos leltárhiányt találtak az utódnál. Ennek okait most v-'zsgálják, az ellenőrzés már eddig is több tisztátalanságot fedezett fel. Például meghamisított pénztári blokkot is találtak. Teljesen szabálytalanul különböző árukat vitt ki a boltvezető az üzletből, hogy más cikkre cserélje ki, egy kiállításra és vásárra nagyértékű árucikkeket vittek ki, de nyoma csak annak van,! amit visszahoztak stb. Nemrég folytattak le bírósági eljárást a csurgói vendéglő leváltott vezetője ellen különböző visszaélések, manipulációk miatt. A bűnesetekből a földművesszövetkezet vezetői is levonták a tanulságot. Szigorították a könyvelést, az ellenőrzést, menetközben is jobban odafigyelnek, a jelzésekre reagálnak. Figyelemmel kísérik a pénzbefizetéseket, azonnal jelzik, ha például valamelyik boltban nem fizették be a napi bevételt, vagy az alatta marad az átlagosnak. A könyvelés adatai egyéb jellegű hibákra, némelyek lustaságára, hanyagságára, vagy áruhiányra is ráirányíthatják a figyelmet, intézkedést sürgethetnek. Éppen ezért nem lazítani, hanem szigorítani, tökéletesíteni kell a könyvelést, az anyagszámadást, a bizonylati fegyelmet. Varga József Az őszi munkákra készülnek az állami gazdaságok A megye állami gazdaságaiban is megkezdődtek az őszi munkák. Az aratás befejezése után azonnal hozzákezdtek a silózáshoz. Az 5907 hold nagy részéről már betakarították a termést Silóznivaló kukorica csupán a lábodi és balaton- nagybereki gazdaságban van. A késést Nagyberekben a késői vetés okozta, az alacsony fekvés miatt csak későn tudták földbe tenni a magot. Másik oka a jó termés volt. Az idei átlagok elérik holdanként a 180—220 mázsát is. gazdaság vezetői támaszkodnak a pártszervezetek és a szakszervezet segítségére, akkor meg tudják oldani a kampányfeladatokat. Ezért kérték már most a MEDOSZ segítségét, s erről tanácskoztak a gazdaságok párttitkárai isi A másik nagy feladat a vetés. 19 500 holdon kell földbe tenni az őszi kalászosok magját. Nagyrészt végeztek a talajelőkészítéssel. A gond azért -gond maradt, mert ha a gépeket egy műszakban üzemeltetnék, akkor a feladatnak csak 67 százalékát tudnák teljesíteni. Ezért hangsúlyozza a megyei igazgatóság intézkedési terve: »Szükséges, hogy az erőgépek kihasználását megjavítsuk, s elérjük, hogy az erőgépek átlagos kihasználtsága naponta 1,5 műszaknorma legyen.« Eddig az állami gazdaságokban 94 traktor dolgozott kettős műszakban. Ezt a számot 230-ra kívánják emelni. K. I. készített kevés beruházással a libickozmai termelőszövetkezet. A gazdaságban kevésnek bizonyult a meglevő pajta, mert a dohány a vártnál nagyobb termést hozott. A szövetkezet majorjában félig kihasználatlanul állt volna a juhakol, gerendákat raktak hát bele, s már itt fűzték a dohányt, itt kötözték föl a zsinórokat a libickozmai asszonyok. Mielőtt téli szállásukra hajtanák a juhokat, az addigra összeszáradt dohányt fogatok hordják majd a faluba, s ott kerül sor a simításra meg a bálázásra. Az olcsó átalakítás révén kedvező szükségmegoldást találtak dohányuk szárítására a Iibickozmaiak. JUHAKOLBÖL DOHÁNYPAJTÁT Somogyiak a kiállításon Mint már hírül adtuk, Somogy mezőgazdasága sok terménnyel és jószággal képviselteti magát a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Az épületekben, a pavilonokban szinte minden szakágazatban találkozhatnak az érdeklődők somogyi termékekkel. Ezért mondjuk, hogy ez a kiállítás tükörképet is ad az országos szemlén a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Halak a fővárosban Hazánk halászatát, a ví_ zeinkben megtalálható halfaj- tákat harmincegy akváriumban mutatják be a kiállításon. A halgazdaságok, állami gazdaságok, halászati termelő, szövetkezetek, a Fővárosi Állatkert és az ivadéknevelő tógazdaságok számos halat mutatnak be. Sokan tekintették meg már eddig is az új halfajtákat: a növendék angolnát, a kétnyaras fehéramurt és a széles orrú halat. Az Alsó-Somogy megyei Halgazdaság háromnyaras piaci pontyot és kétnyaras nyújtott pontyot, a Felso-So- mogy megyei Halgazdaság pedig egynyaras harcsaivadékot állított ki az országos halászati seregszemlén. A Balatonból került a kiállításra a piaci angolna, amelyet a Balatoni Halászati Vállalat (Siófok) vitt a kiállításra. Újítások is szerepelnek az idei mező- gazdasági kiállításon. Az újítási és találmányi pavilonban bemutatott legjelentősebb 150 technikai újítás és találmány közül néhány a somogyi szakembereket dicséri. A Bala- tonboglári Állami Gazdaság újítói: dr. FAffert József és társai például a kertészeti termelésben, a borgazdaságban alkalmazott újítások és találmányok listájára írták föl a nevüket. Az általuk alkalmazott módszer, a szőlőszaporító anyag termesztésében számít újdonságnak. A gépesítési vonatkozású újítások és találmányok között láthatjuk a kiállításon a Balatonújhelyi Állami Gazdaságtól bemutatott félautomata zöldségbetakarító gépet. A gépjavításban és karbantartásban hasznosítható újítások között két somogyi konstrukcióval találkozha. tunk, s mindkettő a Mernyei Gépjavító Állomás szakembereinek a nevéhez fűződik. Boros József és Cser Béla újítók univerzális szerelőko- csiját, illetve univerzális, szerelő, szállító, fékezőkocsiját méltán vették a gépjavításban és a karbantartásban alkalmazható újítások és találmányok sorába. Négy nyúltenyésztő is bemutatja nyulait a mező- gazdasági kiállítás prémesállattenyésztési csarnokában. A bemutatott tizenhét nyúlfajta közül legtöbbet a magyar óriásból és a bécsi kékből vittek föl erre az alkalomra a nyúltenyésztők. Az utóbbi fajtát szemlélve somogyi tenyésztők nyulaival is találkozhat a látogató. A tenyésztésre ajánlott házinyulak között van Kerék István balatonboglári, Leiner Nándor boronkai, Major Ákos siófoki és Tarr Lajos tabi tenyésztő bécsi kékje is. Mint már hírül adtuk, Kerék István nyula az elbírálás során 94 pontot kapott, s ezüst éremmel jutalmazták. Látogatóban a koránkelöknél Reggel öttől nyolcig a kaposvári Latinka Tsz-ben A silózással párhuzamosan megkezdődött a burgonya betakarítása is. A több mint 2800 holdnak eddig mintegy 30 százalékáról takarították be a termést. A Kaposvári Állami Gazdaságban már hozzáláttak a cukorrépa szedéséhez és a kukoricatöréshez is. Idén 12 929 holdon termeltek kukoricát az állami gazdaságok. Géppel azonban csak a terület 48 százalékát tudják betakarítani. A többi — mintegy 6700 hold — kézi erőre vár. A gazdaságok viszont munkaerőhiánnyal küzdenek. A rendelkezésre álló szabad munkaerő semmiképpen sem elég e feladat megoldására. Ezért hangsúlyozza a megyei igazgatóság intézkedési terve, hogy ebbe a munkába be kell vonni a gazdaság állandó dolgozóinak családtagjait is. Segítséget várnak a KISZ-től és a középiskolásoktól is, mert a családtagokon kívül még mintegy 900 emberre lenne szükség ahhoz, hogy a munkát idejében befejezzék. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ha a Szürke esőfelhők takarták el a kelő napot, amikor végigmentünk a városon. Az utcákon még kevesen jártak, csak az állomás környékén volt nagyobb forgalom. Lógott az eső. Köhler Sándor, a Latinka Tsz főagronómusa arról beszélt, hogy ilyen időben nemigen foglalkoztathatják a növény- termesztőket a szövetkezetben. Jobbára a silózók, a trágyahordók találnak munkát, no meg az állattenyésztők, akiknek nem oszt, nem szoroz az időjárás, nekik nap mint nap helyt kell állniuk. A szövetkezet földjei a várostól északnyugatra húzódnak, és ott vannak a majorok is. A határban egyetlen embert sem láttunk, hiába, még fiatal volt az idő. Beszélgettünk. Az agronó- mus panaszkodott a hosszadalmas és bonyolult pénzügyekre, amelyek egy-egy tervezett beruházás elhalasztását idézték elő. Elmondta, milyen nehézségeik vannak, milyen eredményekre számítanak, és arról is tájékoztatott, hogyan szervezik meg a munkát a Latinka Tsz-ben. Megtudtam, hogy a terület tagoltsága és a tagság szétszórtsága nehezíti a brigádvezetők munkáját. Megbeszéléseket is csak hetenként tartanak. Ennek az az oka, hogy a brigádvezetőknek.állan- dó elfoglaltsága van a különböző határrészeken, nem lenne előnyös kivonni őket a munkából. Egyszeri megbeszélés alapján dolgoznak egész héten át. Újmajorban korán kukorékolt a kakas Elhagytuk a várost, a virágkertészet égő vörös virágai is mögöttünk maradtak, amikor feltűntek az újmajori házak. A bekötőút sarában csak cammoghattak a lovak, álmos lép- kedésükből kutyaugatás riasztotta fel őket. A gazdasági épületek körül már serénykedtek az állatgondozók: Újmajorban ezen a hajnalon korán kukorékolt a kakas. S bár még hat óra sem volt, a jószág zöme már tiszta almot taposott, és fehér sugarakban csordult a tej a vödrökbe. — A legtöbb gondozónk állami gazdaságból jött hozzánk — mondta az agronómus. — Régi tehenészek valamennyien, értik a dolgukat. A hatvan férőhelyes tehénistállóban négyen látták el a jószágot. De mikor állhatták munkába a gondozók, hogy már ilyenkor rend fogadott bennünket? — Három órakor már itt voltam — mondta Csiszár József tehenész. — A városból járok ki naponta kétszer. Mesz- sze lakom, a Kölcsey utcából motorkerékpárral teszem meg az utat. Két sertést tart otthon a háztájiban. — Azokról ki gondoskodik? — Ha itt végeztem, akkor jönnek sorra a háztáji sertések. Feleségem a kertészetben dolgozik, 6 sem ér rá velük vesződni. Hiányról nem panaszkodott: takarmányt meg almot mindig idejében hoznak az istállóhoz. Ö és társai: Károlyi Géza, Horváth József és Gál János elégedetten beszéltek a keresetükről. Kettő és négyezer forint között kapnak havonta. Érdemes korán kezdeni. így vélekedett Hudinger Mihályné, a tejház vezetője is: — ötven-hatvan liter tejet viszünk a városba a családoknak is naponta. A munkásszállás előtt pöfögött a traktor. Rakodókat vitt a silózáshoz. Az istálló egyik épülő, félig kész szárnyára néztünk: de jó volna, ha az építőbrigád tagjai is korábban á.llnának munkába ... Az éjjeliőr búcsút int — Hízik a kukorica az esőtől — dicsértük az agronómus- sal a nemrég kapott csapadékot. Valóban, erős kukoricacsövek nyújtózkodtak a PéterMÍGÉRKEZETT a vízzel mosható EMFIX-falfesték! 1 kg-os csomagolásban kapható a földművesszövetkezeti boltokban. (3561) _____________________________________________________________________________________________________________ p uszta felé vezető út mindkét oldalán. A pusztán Tarr József és Tomisa István állatgondozó már végzett a hízómarhák körül. Még alig volt hét óra. — Sietünk — mondták —, mert ránk vár a sertések havi mérlegelése. A kertészet paprikatábláján, a szerszámok bódéja mellől egy ember integetett: Zsalako- vics János, az éjjeliőr. Az ő szolgálati ideje lejárt, a kertészt várta. A nappali felügyelet már nem az ő dolga. Borús volt az ég, de a kertészet dolgozói közül ketten: Tomisa Istvánná meg a lánya már paprikát szedni igyekeztek. Tudták, nem szabad késni vele, hiszen várja a Nagyatádi Konzervgyár. A szövetkezet feketetanyai gépjavító műhelyében nyolc órakor is olyan forgalom volt, mint napközben bármikor. A vetéshez szükséges munkagépek javításával végeztek, éppen egy silózógépet hoztak rendbe. Erre várt Hegedűs József növénytermesztési brigádvezető is, hogy az emberei munkához láthassanak. Amikor beértünk a városba, itt még sokan siettek a munkahelyükre. A Latinka Tsz állatgondozói akkor igyekeztek haza. öt órától nyolcig teljesítették napi feladatuk első részét, s délután kezdték a másodikat ... Hermész Ferenc
