Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-26 / 226. szám

I Szombat, 1964. szeptember 26. SOMOGYI NÉPLAP Balatoni számadás AZ ÁRUELLÁTÁSRÓL, A VISSZAÉLÉSEKRŐL ÉS A GONDOKRÓL Beszélgetés Neichl Lajossal, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Somogy megyei irodájának vezetőjével Elcsöndesedett a Balaton­part, befejeződött a nyári idény. A magyar tenger mind­két oldalán soha nem tapasz­talt nagy forgalom volt az el­múlt hónapokban; bel- és kül­földi turisták százezrei pihen­tek a campingekben, a szállo­dákban, a szakszervezeti üdü­lőkben. A Somogyi Néplap munka­társa fölkereste Neichl Lajost, a Belkereskedelmi Miniszté­rium Állami Kereskedelmi Felügyelősége Somogy megyei irodájának vezetőjét, és tájé­koztatást kért a nyári tapaszta­latokról. — Talán azzal kezdeném — mondotta bevezetőjében Neichl Lajos —, hogy a nem várt nagy forgalom ellenére mind a kereskedelem, mind pedig a vendéglátóipar jobban megáll­ta a helyét, mint 1963-ban. Az ÁKF országos szervezésben 4 átfogó balatoni vizsgálatot tar­tott, a Somogy megyei ÁKF pe­dig a Minőségvizsgáló Intézettel együtt a tej, a presszókávé, a bor és a fagylalt minőségét ellenőrizte. Az illetékesek be­vonásával megvizsgáltuk a MÉR zöldség- és gyümölcs­boltjait, a magánkifőzdéket és a magánkereskedőket. Sürgősen föl kell vetnünk néhány olyan problémát, me­lyet az ellátás javítása érdeké­ben a kereskedelem felsőbb szerijeinek kellene megoldani. Érthetetlennek tartjuk, hogy a kereskedelem automatizálá­sából a Balaton-part nem ré­szesül. Másik nagy gondunk a reggeliztetés. Gyakori, hogy egyes helységekben — Zamár- diban, Földváron, Lel lén — hosszú sorban állnak az embe­rek a tejboltok előtt két-három deci tejre vagy kakaóra várva. A vendéglátóiparnak további engedményeket kellene tenni, és azokat az éttermeket, ame­lyek a reggeli órákban nincse­nek kihasználva, be kellene ál­lítani reggeli kiadására, ter­mészetesen nem első vagy má­sodosztályú, hanem büféáron. Megoldandó a főzelékfélékkel való ellátás is. A vendéglátó- ipar kapacitása nem teszi lehe­tővé, hogy a munkaigényesebb zöldáruból megfelelő mennyi­séget készítsenek. A MÉK-nek — a siófoki zöldborsótisztító­hoz hasonlóan — okvetlenül növelnie kellene a konyhakész zöldáru kiszállítását két-három balatoni segédüzem létesítésé­vel. Főleg a külföldi vendégek hiányolják, hogy nem kapható elegendő franciás hidegkony­hai készítmény. A hidegkony­hák készítette lángos, vagdalt hús és szendvics nem elégíti ki az igényeket. Indokolt, hogy legalább Siófokon és Lellén ál­lítsanak fel franciás hideg­konyhát. A nyáron javult ugyan a szikvíz- és üdítőital-ellátás némely helyen azonban csak sört vagy bort kínálhattak a fogyasztóknak. A Balaton-par- ton levő tanácsi és szövetkeze­ti szikvíz- és üdítőital-üzemek nem tudják kielégíteni az évről évre növekvő igényeket. A fej­lesztés lehetősége adva van: a fonyódi üzem kapacitását ki­sebb beruházással lényegesen emelni lehetne. — Hogyan biztosítja az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelöség a fogyasztók ér­dekvédelmét? — Ez a kényesebbik kérdés, Az iparcikk- és'élelmiszer-ke­reskedelemben lényeges javu­lás történt 1963-hoz viszonyít­va. A vendéglátóiparról sajnos nem lehet ugyanezt elmondani: mintegy nyolc-tíz százalékkal romlott a helyzet. Ezt részben azzal magyarázhatjuk, hogy a vendéglátóipar idénydolgozói- nak száma 30—40 százalékkal emelkedett. Le kell azonban szögeznünk, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan, mert a magyar vendéglátás patinás hírnevét mind a bel-, mind pe­dig a külföldi fogyasztók előtt rontja. — Milyen megoldás ki- nálkozik? szakai ellenőrzés a másik fize­tőpincérnél hasonló sorozatos árdágítást állapított meg. Az ÁKF emitt Szabó László és Kiss Simon István fizetők el­len bűnvádi eljárást kezdemé­nyezett. Az sem vet jó fényt vendéglátóiparunkra, hogy egyes lelkiismeretlen felszolgá­lók szemérmetlenül becsapják a külföldieket. A siófoki Fogas Étteremben Mészáros Ferenc fizető »tévedésből« csaknem 11 forinttal csapott be egy cseh­szlovák vendéget. A nyári balatoni vizsgálatok kapcsán egyébként az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 135 bírságot szabott ki, és mintegy 40 000 forintra büntette a sza­bálytalankodó eladókat, pincé­reket, húsz esetben adtak írás­beli figyelmeztetést, három bűnvádi eljárást indítottak, és két szabálysértési eljárást kez­deményeztek. A fogyasztók érdekvédelmé­vel kapcsolatban kevés a hiva­talos szervek ellenőrzése. Az lenne az ideális, ha a vevők maguk is ellenőriznék a szá­molásokat. Ehhez természete­sen az szükséges, hogy a ven­déglőkben a fennálló rendelke­zések értelmében helyezzél: el az étel- és italárlapokat. Nem volnánk hűek az igaz­sághoz, ha nem szólnánk arról, hogy a vendéglátó vállalatok törzsgárdái ezen a nyáron is nagyszerűen végezték munká­jukat. Külön ki kell emelni a balatonszárszói Vén Diófa Ét­terem személyzetét: Kelemen Pál üzletvezető irányításával sok elismerést szereztek a ma­gyar vendéglátásnak. Több ha­sonló példát is említhetnék, ami azt bizonyítja, hogy lehet jól és becsületesen dolgozni. A jövő évre alaposan fel kell készülnünk. Az idei nyár vala­mennyi tapasztalatának fel- használására szükségünk van, mert csak így tudjuk biztosí­tani a Balaton-part zavartalan nyári ellátását — mondotta befejezésül Neichl Lajos. P. Gy. NAPRAFORGO-TISZTÍTÁS A kombájnnal levágott napraforgót tisztítják a Gabonafelvá- sátió és Feldolgozó Vállalat cs okonyavisontai telepén. A hely­beli Rákóczi Tsz öt vagon napraforgót szállított a telepre. — Az idénydolgozók biztosí­tása évről évre megismétlődő gond. Az idény megkezdése előtt az illetékesek felhíváso­kat juttatnak el az ország min­den részébe, hogy segítsenek a Balaton-parti ellátásban. Ez nem okos dolog, hiszen feltehe­tő, hogy némely vállalat nem a legjobb munkaerőit küldi a Balatonra. Az lenne a megol­dás, ha a Belkereskedelmi Mi­nisztérium utasítással szabá­lyozná, hogy a Balaton-parti ellátásban közvetlenül nem érintett megyék milyen szak­létszámról kötelesek az üdülő­helyeken gondoskodni. Megol­dásra vár a segédszemélyzet biztosítása is, ennek azonban bérügyi nehézségei vannak. De csak látszólag. Ha a kisegítő személyzetet az ország más ré­szeiből hozzák a Balaton-part- ra, akkor különféle címeken lényegesen több bért kell kifi­zetni nekik, mint a helybeli dolgozóknak. Helyes lenne, ha a Belkereskedelmi Miniszté­rium — kellő fölmérés alapján, akár kísérletképpen — beve­zetné az üdülőhelyi bérezést Ezzel enyhülne a munkaerő- hiány, és javulna a fogyasztók érdekvédelme. — Hallhatnánk-e néhány kirívó példát a fogyasztók megkárosításáról? — A vendéglátóiparban az irányítás színvonala emelke­dett ugyan az utóbbi években, a hibák egy része mégis a ve­zetés gyengeségeire mutat. En­nek egyik jellemző esete a sió­foki Balaton Étteremben tör­tént augusztus 8-án. Az esti vizsgálaton ellenőreink megál­lapították, hogy az egyik íize- tőpincér a Balaton sörért so­rozatosan a Kinizsi sör árát kérte. Fölvettük a jegyzőköny­vet, és szigorú felelősségre vo­nást helyeztünk kilátásba. Ugyanitt az étteremben, az éj­CSAK A MENETIRÁNNYAL VAN BAJ! Az öreg Kovács egy hatal­mas batyu alatt roskadozva ballag hazafelé. Erősen alko- nyodik, észre sem veszi, hogy szembejön vele a tsz-elnök, csak a hangos köszönésre riad fel. — Mit cipel, öreg, abban a nagy batyuban? A kérdezett zavartan topo­rog, de mivel a batyuból ki­kandikál az árulkodó lucerna, kénytelen kertelés nélkül be­vallani. — Tudja, az enyém már fogy­tán van, muszáj volt egy kis pótlást hozni. Értette az elnök, miről van szó. Tilosban járt az öreg Ko­vács. De nem veszekedett ve­le, csak csöndesen ennyit mon­dott: — Nézze, most fogja szépen ezt ^ a batyut, és vigye be a majorba. Máskor meg, ha szüksége van valamire, szóljon és ha lehet, úgyis adunk. — Már mit képzel? — hor­kant fel az öreg. — Csak nem csúfkodok végig a falun ez­zel a csomaggal?! — Miért? Hát most nem a falun hozta végig? — Az igaz — pödörintett a bajszán —, csakhogy hazafe­lé! És nem visszafelé! Ez ket­tő ám!... AQQODALOM A riportalany egy idős pa­rasztember volt. Abból a faj­tából, aki ízes beszédével egy­kettőre be tudja lopni magát az ember szívébe. Már éppen búcsúzni készül­tünk,, mikor »-szabad lesz egy pillanatra« kéréssel kivette ke­zemből a jegyzetfüzetet, bele­pillantott, aztán nem kis gya­nakvással rám nézett. — Hát én sok mindent el­mondtam magának. Engedje meg, hogy egyetlenegy dolgot kérdezzek . . . Nem értem, hogy miért irkáit. Mert bizony kíváncsi lennék arra, hogyan tudja maga ezt elolvasni. Hogy egy aranyos, kedves emberrel ismerkedtem meg, azt rögtön tudtam, de hogy eny- nyire körültekintő is, arra nem számítottam. .. I Vörös Márta Ójztíík, hőldőíjsáq Tagoltan olvas: — Ma vizs-ga van. — Le is tudná írni? — Le, biztosan le ... A tanteremben ott maradt a délelőtti órák összevisszasága, az oldalra csúszott padsorok alatt papírgalacsinok lapulnak a padlón. Ám a táblát szép tisztára törölték, és a tanár — Mayer György — gyöngybetűk­kel oda írta: »Ma vizsga van.« Olyan embereket vizsgáztat­nak a Barcsi Általános Iskolá­ban, akik néhány hónapja csak keresztet tudtak nevük helyére rajzolni. Aztán néhány gimna­zista a KISZ felhívására vál­lalta, hogy a nyári szüiüdő két hónapjában írni, olvasni, szá­molni tanítja az analfabétákat. Volt, aki legyintett: — Ugyan, két hónap alatt. Most vizsgáznak. Ormosi Er­zsébet, Csonka József, Orsós Vendel... Hátrább néhány paddal a lányok, akik tanítot­ták őket: Váray Ilona, Koszter Zsuzsa. Amikor először mentek a te­lepre, hogy megkeressék az analfabétákat, a gyerekek ki­szaladtak az apró házakból, és csúfolták őket, másodszor a kutyákat uszították rájuk, har­madszor az idősebbek még a köszönésüket sem fogadtál: el, később előre köszöntek ... Két hónapon át minden hé­ten kétszer gyalogoltak ki a te­lepre. Hat órakor érkeztek, és néha este tízkor indultak haza. — Egyszer mozijegyem volt nyolcra, de Erzsi éppen akkor tanulta meg, hogyan kell a P betűt írni. Maradtam . . Csonka József olvas, aztán ír, végül számol. — Ha nekem van tizenhá­rom forintom, az asszonynak huszonnégy, akkor először oda adok tízet, és lesz neki harmincnégy, és akkor még a hármat is neki adom, az... harminchét! Szikrázik az arca, úgy nevet: — Jól mondtam? — Jól — válaszol a tanár. — Nagyon jól. Ormosi Erzsébet ír, tollba­mondást. Egy betűnél elakad. — Nem hajlik rá a kezem, mit csináljak, hogy ne fogjam olyan erősen a ceruzát? A tanár odamegy, segít. Az­tán már könnyebben szalad a ceruza a papíron^ Az íráshoz soha nem szokott kézzel cso­dát művelt az a két hónap: ha gyerekesen és kuszán is, de be­tűket ír. Néhányan nem jöttek el a vizsgára, féltek. Akik eljöttek, azoknak a boldogságot jelentik a betűk. A padsorok között öklömnyi fekete fiúcska szaladgál. — Maradhass, Józsika! — Csonka felnéz a papírról, hív­ja magához a gyereket. — Ez iskola, Józsika, nem szabad! A kisfiú az anyjához szalad, elkapja tőle a ceruzát, ír ... Vonalakat húz átlósan a papír­ra, játékosan. — Ni csak, a Józsika is tud írni! — mosolyog az asszony. — Milyen szép vonalakat tud írni... Józsika kétéves. Négy év múlba beül az iskolapadba, ta­lán gimnáziumba is jár majd és egyetemre. — Mit szeretne? — kérdem Csonkától. — Azt mondták, ha megta­nulom az írást, és aztán még az iskolát is elvégzem, akár zetoros is lehetek . .. — Zetoros — bólint az asz- szony. — Azt mondták, ha is­kolája lesz, mehet Zetorosnak. A leírt egyszerű mondat — Ma vizsga van — csodálatos jelentőséget kap az ő szemük­be. Egy traktort jelent, amit a férj vezethet, újságokat, mesés­könyvet — ebből majd a ' kis Józsikának olvasnak fel. Az egyszerű mondat a boldogságot jelenti. — És Józsika? — Orvosnak szeretnénk ... A teremben ebben a pilla­natban semmi más nincs, csak betűk és boldogság. Vincze Jenő Vetik a búzát a tabi járásban Tegnap kaptuk az értesítést, hogy a tabi járásban megkezd­ték a búza vetését. Három község — Gamás, Zala, Tor­vaj — termelőszövetkezete lá­tott hozzá ehhez a munkához. A jó időt kihasználva a rozs vetését befejezték Ando- cson, Kapolyon, Miklósiban és Somogy meggy esen. Meggyorsí­tották a járás szövetkezetei a legfontosabb napi tennivalót, az őszi árpa földbe rakását is. A hónap végére minden gaz­daság be akarja fejezni ezt a munkát. Péntekig hét község jutott túl az őszi árpa vetésén: Bedegkér, Fiad, Gamás, Ka­rúd, Kánya, Miklósi és So- mogyacsa. H KICK A Péter, VÖRÖSFELHŐ PARANCSOT AD mizsin: csuhcdi cmdrás Vörös Felhő köré híres harci főnökök sorakoznak: Ülő Bika, Barna Lő, Fe­kete Pajzs

Next

/
Oldalképek
Tartalom