Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

KÖLTÖZŐ MÜMADARAK AZ- MSZMP megyei; BIZOTTSÁGA ES A MEGYE! TANACS LAPJA i KÉPEK INDIA ÉLETÉBŐL TÁNCBAN ÉS ZENÉBEN Az Új India Művészegyüttes kaposvári vendégszerepléséről Magyarországi vendégsze­replése során szerdán este Ka­posváron, a Latinka Sándor Művelődési Házban mutatta be műsorát az Új India Mű­vészegyüttes. A tizenhat tagú művészcso­port 1949-ben alakult, azóta járja a világot, hogy bemutas­sa India életét zenében és táncban. Az európai szocialis­ta országok közül elsőnek Ma­gyarországra jöttek. Műsoruk­kal nagy sikert arattak Buda­pesten, a Madách Színházban, a pesterzsébeti Vasas Művelő­dési Otthonban, Fehérváron. Kaposvári vendégszereplésük után Mohácson, Pécsen, Győr­ben, Sopronban, még egyszer a pesti Madách Színházban és a rákoskeresztúri Dózsa Művelő­dési Házban lépnek föl. A Latinka Művelődési Ház­ban zsúfolt nézőtér előtt mu­tatták be műsorukat. Az együt­tes repertoárja 50 számból áll; magyarországi vendégszereplé­sük alatt is naponta változtat­ják műsorukat, így Kaposvá­ron három új produkciót mu­tattak be: a Három vidám ha­lászlegényt, a Leányszólót és a tavaszt köszöntő táncot. A kaposvári közönség érdek­lődése az egzotikumnak szólt, és az Új India Együttes műso­rában nem csalódott senki sem. A számunkra ismeretlen indiai folklór nagyon szép, ki­egyensúlyozott, művészi bemu­tatását láttuk. Az együttes fiatal táncosnői — Nilá, Gitashri, Shamali, Arati és Sahdana — 16—20 évesek, szépségükkel és finom, kifejező mozgásukkal arattak sikert. A férfi táncosok erősen kifestve, nőies jellegű arcuk­kal azt az évezredes hagyo­mányt jelenítették meg, amely vallási okokból a női szerepe­ket, táncokat is férfiakkal adatta elő a színpadon. Raj es, Chandising, Dilip Chowdhury és Raby voltak a férfi tánco­sok. Közülük arcmimikájával, humorával és szédületes tánc- tudásával Dilip Chowdhury emelkedett ki. A műsort kísé­rő, népi hangszereken játszó zenészek Kamalesh Maitra ze­nei vezető, Ganesh Dutta, Säu­men Dey és Praslad, voltak. Énekesnőjük, Sagarika csodá­latos hanggal rendelkezik; a műsorban szereplő önálló énekszáma is bizonyította, hogy fölényesen uralja az em­beri hang adta lehetőségeket. Tiszta intonálásával az indiai népzene egyik jellegzetességét, a negyed hangközöket, azok hailítását mutatta be lebilin- cselően. Nyitó táncuk a Bandena volt. Ősi népi szokás szerint minden táncos ünnepséget ez­zel a tánccal kezdenek. Ben­gal páros vetélkedőt, a bánjá­ra törzs ünnepi táncát, a Csó­rót, tavaszt köszöntő leánytán­cot, a három vidám halászle­gény táncát, a madja törzs tán­cát, a Tipani nevű munkatán­cot, a Nagát, a vadásztáncot, egy leányszólót és két főúri társastáncot mutattak be. Rit­musérzékük kitűnő, sokszor hosszú percekig zene nélkül, dobszólóra táncoltak s mezít­láb, a lábukon csörgővel. Jel­mezeik a várt muszlinok és leheletselymek helyett egysze­rű vászon volt, harsogó színű népi motívumok díszítették. Kiemelkedő produkció volt Miss Shamali Chatterjee leánytánca. Fölöslegesnek érez­tük a kísérőszöveget, mert a táncosnő kifejező mozdulatai mindenki előtt megjelenítették a lótuszvirágokat, a lepkéket, a méheket, a halakat és a víz hullámzását.^ A vadászat szertartását áb­rázoló dinamikus produkciót — próba nélkül! — nagyon jó ér­zékkel vezényelt világítás, tö­kéletes ritmusra változó fény- villanások kísérték. A kéz és az ujjak külön éle­tet éltek minden táncban, s a forgatagok és a látszólagos ke­vés mozgás, p népi hangszere­ken megszólaló dallam és a dobkíséret váltakozása, a rit­mikusan szóló csörgők, az eg­zotikus emberek és öltözetek átfogó, kiegyensúlyozott, gaz­dag képet adtak India népének kultúrájából. A műsor végén kár volt egy csokor virággal a színpadra küldeni két szűrös és egy pi­ros csizmás, magyar ruhás he­lyi népi táncost. Bár a szándék érthető volt — a magyar és az indiai folklór kifejezése —, de hangulatrontó hatását elkerül­hette volna a rendezőség. S. Nagy Gabriella AMÍG A JÁRŐR ODAÉR... A hegyről szóltak be. — Azonnal segítsenek! Egy részeg agyonöli a családját... Sűrű az éjszaka. A bejelen­tés után a rendőrségi ügyeletes tiszt rádión ad parancsot. A fehér csíkos URH-kocsi öt perccel utóbb ott van a szur­dokban. Mindenütt emberek állnak. Álmukból felzavart férfiak, asszonyok. A hegy fellázadt a brutalitás ellen. A részeg meg­futamodott. Kovács őrmester hallgatja az indulatos szavakat. — Ez, ha iszik, olyan, mint egy vadállat... — Az ilyen nem ember ... — Mit ér a családja élete?... Az őrmester ismeri azt az embert, aki ha iszik, valóban olyan, mint a vadállat. Egy éve múlott májusban, hogy ölni akart. Elitta a józan eszét, kést fogott, és ki akarta irtani a családját. Az asszonnyal kezd­te. A gyerekek kimenekültek a lakásból. Akkor senki sem jött segíte­ni. A kilencéves kisfiú pár perc­cel utóbb visszajött. Könyör- gött az apjának: »-Ne bántsd, anyukát!« A részeg ellökte a fiát. A kisfiú azt hitte, hogy az anyja már nem él. Felkapta a nagykést az asztalról, és há­romszor hátba szúrta az apját. Ha nem szúr, az apa gyilkol. Ha a fiú erősebb, ha nem véz­na’a kéz, amely kést fogott, akkor a kilencéves gyermek a gyilkos... Az ember akkor fogadko- zott: soha többé! Minden kocsmát elkerül. A szomszédok mögül előjön az asszony. — Csinált egy feketefuvart a lovakkal. Amit kapott, elitta... — Most hol van? — Magára zárta az ajtót. Megijedt az emberektől. Mert az életét azt félti... A részeg csak nagy sokára nyitja ki az ajtót. Csodálkozik, de ellenkezni nem mert. * * * Néhány perccel később az Ipar Vendéglőből kérnek se­gítséget. — Egy vendégnek eltűnt az órája __ _ A tolvaj régi ismerőse a jár­őrnek. — Én már nem is tagadok. Be máskor jobban vigyázzon az órájára. Valósággal incsel­kedett a szememmel. Rájárt a kezem__ F ogadkozik. Tudja, hogy másnap jön a papír. A kudarc után mégis tovább iszik. Egy óra múlva »■késre jár a keze«, beleköt egy járókelőbe. A du­lakodás pillanatok alatt véget ér. Vasmarkok szorítják le- a csavargót. Kattan a bilincs ... Két órája ülök a fehér csí­kos kocsiban. A rádió álmosí­tóan serceg. Egyhangúan sze­merkél az eső. Most nincs hí­vás. Járjuk a várost. — Csöndes délután lesz — mondja a vezető. — Esőben mindig csönd van. Az őrmester az utcát nézi. Csak ennyit mond: — Az a jó, ha csönd van... A társa rábólint. — Mi annak örülünk.. 1 Németh Sándor cü Háziipari Vállalat küllőidre szállítja ezeket szép, valódi toliból készülő madarakat. ,'.V Szentesi Háziipari Szövetkezet 1. jjiíUí.ó.o1 cSt) Nyitás október 1-én Szakosított klubok! az Ifjúsági Házban Csaknem négyhónapos szü_ net után október elsején is­mét megkezdődnek a foglalko­zások a kaposvári Kilián György Ifjúsági Házban. Papp János igazgatóval a feladatok­ról és a tervekről beszélget­tünk. — A Kilián György Ifjúsági Ház nenj csupán művelődési ház: elsősorban politikai in­tézmény — mondotta Papp János. — A KISZ megyei és városi végrehajtó bizottsága az utóbbi hónapokban több­ször foglalkozott az Ifjúsági Ház problémáival, és megha­tározta a követendő utat. El­határoztuk, hogy a művészeti csoportok közül csak a leg­jobbakat működtetjük. A szín­játszó csopoitot beolvasztot­tuk az irodalmi színpadba, a régi tánczenekar helyett ama­tőr gitáregyüttes játszik a rendezvényeken. Továbbra is dolgozik az irodalmi színpad, a moderntánc-klub és a népi- tánc-csoport. — A tavasszal megszerve­zett ifjúsági klub életképte­lennek bizonyult. Hogyan kí­vánják föllendíteni a klub­mozgalmat ? —- Az ifjúsági klub főleg azért szűnt meg, mert a fiata­lok érdeklődési köre, igénye, műveltségi foka más és más volt. A jövő a szakosított klu­boké. Ezekben mindenki meg­találja az őt érdeklő témát, hasonló képzettségű fiatalok, kai vitatkozhat. Október 1-től négy szakosított klubot mű­ködtetünk. A középiskolások klubjának tagja lehet a város bármely középiskolájának hallgatója, ha tanulmányi eredménye és magatartása el­len nincs kifogás, összejöve­teleiket minden vasárnap 3- tól 8-ig tartják. Az ifjúmun­kásklubba azokat a fiatal szakmunkásokat, technikuso­kat, mérnököket várjuk, akiknek érdeklődési köre fő­ként tudomnáyos és technikai kérdésekre irányul. Ez a klub minden szerdán 5-től 10 óriág tart összejövetelt A dzsesszklubban a zenét kedve­lő fiatalok töltik együtt ide­jüket pénteki napokon 6-tól 10 óráig. Az értelmiségiek klubjában minden csütörtökön 5-től 10 óriág a művészetek, az irodalom iránt érdeklődő fiatalok találkoznak. Két te­rem áll a klubtagok rendelke­zésére: a klub- és a játékte­rem. Minden szombaton kö­zös klubnapot rendezünk az Ifjúsági Házban, itt a klub­tagok közösen szórakozhat­nak. __ Kik lehetnek a klubok t agjai? — Középiskolás és dolgozó fiatalok, KISZ-tagok és- szer­vezeten kívüliek. Az iskolák­nak és a vállalatoknak meg- hatrározott számú jelentkezési lapot küldtünk, ezen a KISZ- szervezetnek és az iskola vagy a vállalat vezetőinek igazol­niuk kell, hogy a fiatal jó magatartásé, szorgalmas. Szi­gorúan ügyelünk majd a rend­re, a foglalkozásokat csak ér­vényes tagsági igazolvánnyal lehet látogatni. A tagdíj ne­gyedévre húsz forint; a klub­igazolvánnyal a fiatalok az Ifjúsági Ház minden rendez­vényét díjtalanul látogathat­ják. «' — Elkészült-e már a klu­bok programja? — Nem, erről majd a klub­itagok együttesen határoznak. A programot mindig egy hó­napra állítják össze, s abban a klubtagokat érdeklő és fog­lalkoztató témákról szóló elő­adások, rendezvények, vetél­kedők vagy játékok szerepel­nek. A művészeti csoportok és a klubok működtetése ter­mészetesen csak egy része az Ifjúsági Ház egész évi programjának. Tervszerűen foglalkozunk a vezetőképzés­sel, s politikai oktatásokat. film«zemináriumokat szerve­zünk. Szeretnénk, ha az Ifjú­sági Ház valóban otthona len­ne a kaposvári fiataloknak — mondotta befejezésül Papp Já­nos. — vő — Újabb négy fegyencnek sikerült megszöknie Dartmoorból, Anglia legszigorúbb börtöné­ből. Az összesen 38 évre el­ítélt négy bűnöző a keddről szerdára virradóra leütött és megkötözött egy fegyőrt és három túlságosan »hangosko­dó« fegyencet, majd a börtön mosodájának ablakán át csön­desen távozott. A rendőrség szerda hajnal óta nagy ké­szültséggel keresi a szökevé­nyeket. A múlt hónapban há­rom hasonlóan megszervezett szökés történt Dartmoorban, és a börtön »sztárja«, az »an­gyalarcú« Walter Probyn — akinek ez a 19. szökése — még mindig szabadon van. Beszélgetés a pádon kikapja ,szájából a pipát, s a nyárban, az öreg felkapja a gépre bök: fejét. — Hát volt ilyen a múlt- — Hát volt ilyen a múlt­ban? ... Tudja, mit kelleng ban? ... Gőzeke, az volt, olyat re valót, s megtömködte a pipa még szerkeszteni hozzá? Egy én is láttam. De ilyen masi­Az öreg a tanácsházzal szem­beni pádon ült, s a pipáját szuttyogtatta. Egy darabka gör­be dróttal böködte ki a do­hánypiszkot a kupak és a szár találkozásából. Amikor végzett vele, előkotorta zsebéből a ha­risnyaszárból varrott dohány­zacskót, csippentett egy töltet­öblét. — Ezt szívja? — telepedtem a harcsabajúszú öreg mellé. — Ezt bizony, nekem nem kell a cigaretta ... Sose sze­rettem. — Hol volt? gépet, aki meg is süti a ke- nák?! nyeret — döcögve nevet az Az öreg pipál, én meg hali- ötletén. gatok. Nézzük az előttünk el­— Dolgozik még, bátyám? húzó gépeket. A traktorosok — Nyugdíjas vagyok én — úgy feszítenek a kormány húzza ki magát önérzetesen. — mellett, mint valaha a pará- Kétszázhatvan forintot kapok déskocsisok az urasági hintó A boltban... Vettem egy a tsz-töl. Meg földjáradékot. bakján. Motorkerékpár fékez a ?új’ .?re?eíír”, t?~ pakli pipadohányt egy nyolc- — S az asszony? tanácsháza előtt. Fiatal nő száll . ’ az ewo noöoru . " — Meg el-eljar a mezőre, le róla, megtámasztja a gépét Száztíz munkaegységet szer- s bemegy a boltba. Figyelem rítem más irányba a beszélge­tést. — Hát persze ... Van sok a faluban ... De hát kell a fené­nek, már a rádiót is únom — morog az öreg a foga közt. — A tavasszal két hétig kórház­ban voltam. Ott gyakrabban hallgattam, mert sehova se mehettem, végtelenül unatkoz­tam. — Van-e valami baja, most bátyám? — Bizony, hogy van ... Ke­veset terem a szőlőm. Mert­hogy oda még kijárok. Kötö­zök, tetejezek, öregek a tő­vanért. — Meddig elég? — Három napig mindig ki- zett tavaly. Az idén két mázsa az öreget. Csóválja a fejét. Az­tart. Az öreg odább tolja a pad­nak támasztott botot, s ön­gyújtót húz elő valahonnan. — Ilyet látott-e? — csihol szikrát az ormótlan rézeszköz­ből. — Még töltényhüvelyből ké­szítettet is... a botot, gabonát kaptunk a szövetkezet- tán minden átmenet nélkül ár­tól. Az első feleségem meghalt, ról kezd beszélni, hogyan szán- ezt a másodikat Somogydöröcs- tott ő, mielőtt belépett a sző­kéről dicsérték nekem .. . Apá- vetkezetbe. mék Nágocson cselédeskedtek. — Volt két tehenem. A Na- Amikor ideköltöztünk Andocs- rancs meg a Rózsa. Beálltak a ra, két szekér gabonát hoztunk barázdába, s mentek maguk­éi Az apám eay kommenciót tói. Este leálltak. »-Mi az? Meg- _____ k apott, a testvérem meg én fe- untátok? No, akkor menjünk Meglőtték a lábam az első há- Az öreg elégedetten bólogat, let-felet. Épültünk a faluvégen haza« — mondtam nekik, borúban, azóta ilyen kódis, mert közben meggyulladt a pi- egy tömésházat, s jártunk ré- Ilyenkor ősszel kihajtottam csak lassan visz. A bolt meg pa. Lehunyja kék szemét, s szesaratni Hencz Pistához Né- őket a rétre, este csak itatnom messze van hozzánk. Minden aprókat pöffentget. Kombájn metsüribe. kellett. jót. fordul rá a tabi útra, az öreg Traktorok tűnnek fel a ka- — Televíziót nézett-e? — té- Lajos Géza tam a vesszőket. Kint voltam, a minap, láttam, hogy sárgul a noha, sötétedik az otelló. Az idén sok lesz a leve, kevés lesz a törkölye. Van egy hat- akós hordóm, kérek kölcsön hozzá még egyet, aztán szüre­telek. Az öreg megfogja feláll. — No de és elbotolgok haza. tisííF —^ i—i ■SO/ZOK. Nem baj — Nem volt pénzem, azért bementem a hivatali szobád­ba, és távollétedben egy szá­zast kivettem a zsebedből. — Nem baj, hiszen egy hó­nap óta már más helyiségben dolgozom. Enyhítő körülmény Az igazgató arra utasított, hogy úgy bánjak az állam vagyonával, mint a sajáto­méval. — S lám, a bíró mégsem akarta ezt enyhítő körül­ménynek elismerni. Megoldás — Miért vettél olyan csú­nya nőt feleségül? — Tudod, belül szép. — Hát akkor miért nem fordítod ki? Őszinte válasz Az egyik lány autótulajdo­nos felesége lett. Barátnője így fordult hoz­zá: — Mondd, szerelemből vagy megfontolásból mentél hozzá? — Az autóhoz szerelemből, a férjhez megfontolásból. Mai labdarúgók A mérkőzés után minden játékos saját autójával, a játékvezető mentőautóval tá­vozott. Röviden de szellemesen Főnököm rengeteg aktát ad át nekem, hogy hol­napra dolgozzam fel. Félén­ken tiltakozom: — Rómát sem építették föl egy nap alatt. — Az lehet r- mondja ő hidegen —, de Róma fölépí­téséért nem én voltam a fe­lelős. * * * Olyan szeretetreméltóan viselkedik a feleségével, mintha most szólította volna meg először az utcán. * * * Tanács a kiadóvállalatok­nak: Egyes írókat a men nem írt oldalak mennyiségé után fizessék. • * * — Milyen jó lenne, ha csak két-három olyan bará­tod lenne, mint Pista. — Pista? Ez az unalmas fráter? — Igen. — És te két-három olyan barátot kívánsz, rdnt ő? — Igen, mert most tíz van belőle! A nőtlen emberek azt hi­szik, hogy ők a legigazibb szakértők a házasság dolgá­ban. Fanica: »Semmit sem tit­kolok el a feleségem elől, amiről tudom, hogy úgyis ki­találja.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács (apja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztősig: Kaposvár. Latinka Sándor u. z, Telefon (5-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. z. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesttőknél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom