Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

Szombat, 1964. augusztus 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Sikerült az összevont szakmunkásképzés első kísérlete KARÄDON a múlt évben kísérletképpen összevonták a dolgozók általános iskolájának VII. osztályát és a mezőgazda- sági szakmunkásképző tanfo­lyam I. évfolyamát. Egy már­ciusban közölt riportunkban el­mondtuk, hogy ezek a hallga­tók — közülük tízen a tsz dol­gozói — nagy áldozatot vállal­nak a tanulással; családosok, és már nem egészen fiatalok, de önként, lelkesen és a tudá­sért tanulnak. Elmondtuk azt is, hogy a tsz vezetősége nem sokat törődött szakmunkásnak tanuló dolgozóival, emiatt mindössze tízen folytatták ta­nulmányaikat a huszonhétből. Hogyan végződött a tanfo­lyam? Bevált-e az összetett szakmunkásképzés első kísér­lete, mik a tapasztalatok? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Karádon. örömmel hallottuk, hogy az említett tíz hallgató eredmé­nyesen vizsgázott. Két hallga­tó közepes, egy jó, Botos Mi­hály, Horváth József, Keresztes János, Markaf József, Rosta Jó- zsefné, Simon Imre és Strangl Jánosné jeles eredménnyel. Közülük Strangl Jánosnéval si­került beszélnem, a többiek szerte a határban dolgoztak, hosszabb keresés után sem ta­láltam rájuk. Stranglné, a fiatalos arcú nagymama most munkaegysé­get számol a tsz-irodán. Nem­rég beteg volt, s emiatt nem szabad fizikai munkát végez­nie. — Igen, ez a tanév sikerült — mondta. — Reméljük, megy a többi is. Ha bírjuk erővel. nul fennáll. A megye egyik legnagyobb — több mint 800 tagú — tsz-ében két év múlva mindössze tíz új — már nem egészen fiatal — szakmunkás­ra lehet számítani. Igaz, volt már szakmunkásképző tanfo­lyam korábban is: 1963-ban ti­zenkilencen kaptak oklevelet. De mindez kevés, nagyon ke­vés. Állattenyésztési szakmun­kástanfolyamra is szükség len­ne. Vajon hol lehet a hiba? Miért zsugorodott év közben harmadára a szakmunkáskép­zés Karádon? Kromek Pál tsz-elnök előbb arra célzott, hogy esetleg sok a kettő együtt, talán nem bír­ták a hallgatók. (Tízen miért "bírták«) sőt heten jeles ered­ménnyel?!) Végül is saját ma­ga mondta ki azt, ami alapve­tő hibája a szakmunkáskép­zésnek és általában a felnőtt- oktatásnak is: — Beszervezünk 20—30 em­bert, de tovább nem törődünk, nem foglalkozunk velük rend­szeresen. Mert az kellene, hogy »te, Kromek, behoztál három embert a tanfolyamra, felelős vagy értük tovább is«. Ha el­marad valaki az előadásokról, azonnal beszélni vele, segíteni, bátorítani — ez kellene. — Bizony ez. És ha a tsz- meg a pártvezetőség komolyan venné ezt a feladatát: megtar­tani az embereket a tanulás, az önképzés számára, nem hisszük, hogy törekvésük si­kertelen maradna. AZ ÖSSZEVONT SZAK­MUNKÁSKÉPZÉS mellett szól azoknak az embereknek a véleménye is, akik figyelem­mel kísérték a hallgatók mun­káját, s akiknek módjukban áll összevetni tapasztalataikat az elmúlt éviekkel. Idézünk az összetett szakmunkásképző tanfolyam első évének karádi vizsga jegyzőkönyvéből: Az esti iskola VII. osztályá­val egybekapcsolt szakmunkás- képző tanfolyamon a lemorzso­lódás okai... többségében a munkahelyen, a munkakörül­ményekben kereshetők. Feltű­nő, hogy éveken át a pártta­gok közül morzsolódnak le a legtöbben. A gazdasági veze­tők nem fordítanak kellő fi­gyelmet a beiskolázottakra. Elmondják a hallgatók, hogy meg sem kérdik: járnak-e is­kolába, hogyan haladnak stb. Huminszky József agronó- mus szerint határozottan töb­bet tudtak a VII. osztályhoz kapcsolt szakmunkásképzősök, mint az előző évben vizsgá­zók (tehát akik nem végezték az általános iskolát is). A szaktanárok véleménye: Az összevonás nem mutatko­zott hátrányosnak a vizsgán. Ruttkai Ferenc, az általános iskola igazgatóhelyettese: — A kísérlet sikerült. Az összevont szakmunkásképzés előnyös a hallgatóknak, mert egyidejűleg szélesedik látókö­rük, emelkedik általános mű­veltségük — tehát a szakmai anyag is könnyebb így —, másrészt, ha elvégzik a tanfo­lyamot, jövedelmük 10 száza­lékkal emelkedik. S mindaz csupán 50 óra többletet jelent. Ruttkai elvtárs elmondta azt is, hogy egyes anyagrészeket a közismereti és humán tárgyak­ban összekapcsoltak, és a tan­anyag-összevonással — nem csökkentéssel! — nyert 20 órá-l val együtt 380 óra volt a ta­nulmányi idő. Minden elméle­ti tételt, szabályt, képletet stb. gyakorlati példával bizonyíta­nak, szemléltetnek. (Százalék-, munkaegység-számítás; nö­vényvédő szerek kémiai össze­tétele, hasznosítása stb.) Az összevont szakmunkás- képzés kísérlete a tabi járás­ban bevált. A járási tanács művelődésügyi osztályán Kén Dezső elvtárs elmondotta, hogy a jövő évben Andocson, Bedeg- kéren, Sómogyacsán, Nagy- berényben, Nágocson, Karádon és valószínűleg Gamáson is indítanak az általános iskola VII. osztályával összevont új I. éves szakmunkásképző tan­folyamot. Természetesen csak akkor, ha a helyi tsz- és párt­vezetőség szervező munkája lehetővé teszi ezt a felsorolt községekben! Wallinger Endre Két tanácsülés kozott Hogy nehéz volt-e? Sokat szá­mít, hogy a gyakorlatban is ezt csináltuk. Ez az életünk, ebbe születtünk bele. Persze volt sok új is. — Hát a vizsga? — Nézze, én végigizgultam két érettségit a lányaimnál, most a magam vizsgáját is.. Utólag úgy látja az ember, hogy nem is olyan nagy eset... De idefigyeljen, bele ne tegyen még egyszer az újságba! Idős asszony vagyok én már!... Horváth Cézánét a presszó­ban találom, azt vezeti. Ö is eredményesen vizsgázott aa összetett szakmunkásképzés I. évfolyamán. Sosem tudhatja, mikor lesz rá szüksége, mond­ta. Rajta kívül még négy nem tsz-dolgozó tett sikeres vizsgát Karádon. MINDEZ ÖRVENDETES, a probléma azonban változatla­73 vizsgálatot tartottak a megyei állandó bizottságok — Növekvő részvétel a tanácstagi fogadóórákon — Megbízólevél a szakbizottságok tagjainak Vajon mit csinálnak a ta­nácsülések közötti időben a megyei tanácstagok, hogyan képviselik ilyenkor választóik érdekeit, akad-e számukra közéleti szereplés? Mint ahogy a végrehajtó bizottsági ülésen is megállapították, a legutóbb megválasztott me­gyei tanács tagjai általában eredményesen dolgoznak, nem sajnálják szabad idejüket, ja­vult a tanácsülések látoga­tottsága, többen részt vesznek a vitában, a határozatok meg­alkotásában is, eredményeseb­ben dolgoznak az állandó bi­zottságok. Majdnem minden megyei tanácstag tagja valamelyik ál­landó bizottságnak. Ezekben a bizottságokban tervszerű, ele­Új föltételek a televízió vásárlásánál! OTP-hitelakcióban: CARMEN ALBA REGIA KÉK E S 500 Ft előleg BUDAPEST 1000 Ft előleg kifizetésével 18 havi részletre! <W03) ven munka folyik. Vizsgálato­kat tartanak, beszámoltatnak, ellenőrzik a megyei tanács szakigazgatási osztályainak munkáját, s részt vesznek a vb- és a tanácsülések elé ke­rülő jelentések készítésében ( is. A múlt év eleje óta nem kevesebb, mint 85 ülést tar­tották az áb-k, ezek közül nem egynek valamilyen vizsgá­lat vagy ellenőrzés tapaszta-j tatait kellett megvitatnia, ösz- szegeznie. Az áb-tagok több­sége lelkiismeretesen kiveszi részét a munkából, javaslatai­val, tanácsaival részt vesz a j masítása végett az állandó tt44óKpi« *-»>» íílAcűlr m un Író 1 i • _____ A —,4-., v itában, az ülések munkájá­ban. Az állandó bizottságok lét­rehozásuk óta 73 vizsgálatot bonyolítottak le. Egyik-másik áb vizsgálata az egész me­gyére kiterjed, s ez természe­tesen nem kis elfoglaltságot jelentett a tanácstagoknak. A művelődésügyi áb például összegezte az ifjúságvédelem és a művelődési terv végre­hajtásának tapasztalatait, ta­nulságait. A múlt évben egy­re gyakrabban vett részt a vb és a tanács ülése elé kerülő előterjesztések készítésében, s a vb elé 43 esetben terjesz­tettek javaslatot különféle ügyekben. Ezeknek zömét mint megalapozott és elfogadható javaslatot magáévá is tette a a végrehajó bizottság. Sok észrevételt továbbítanak a me­gyei tanács szakigazgatási osz­tályainak is. E tevékenység megbecsülé­sét bizonyítja, hogy a me­gyei tanács vb határozatot hozott, s ez a vb-vezetők kö­telességévé teszi, hogy soron kívül fogadják az állandó bi­zottságok elnökét. A szakosz­tályok kiszálló, ellenőrző munkatársainak figyelmükbe ajánlották, hogy keressék föl a területen lakó megyei ta­nácstagokat, és kérjék ki vé­leményüket. A megyei tanács osztályvezetői kötelesek részt venni az illetékes állandó bi­zottság ülésein, s az ő felada­tuk az is, hogy biztosítsák az eredményes munka föltételeit az áb tagjainak. Sok segítséget, útmutatást kívánnak a járási és a köz­ségi tanácsok állandó bizott­ságai. A megyei állandó bl- "Gttságok fontos feladatuknak tartják, hogy jó módszereiket átadják. A gyógy-üdülőhelyi és idegenforgalmi áb például ellenőrzéseiben együttműkö­dik a siófoki és a fonyódi já­rás állandó bizottságaival. Azért, hogy a segítség a köz­ségekbe is lejusson, a megyei végrehajtó bizottság most egy­ségesen meghatározta, hogy az eddigi 87 helyett milyen ál­landó bizottságok működhet­nek a községekben. Az állandó bizottságok túl­terhelésének csökkentése és az államigazgatás társadal­bizottságok nem tanácstag szakembereket, aktívákat is bevontak munkájukba. Egy- egy áb mellett 3—5, a megyei tanácsnál összesen 150 tagot számláló 28 — szakbizottság dolgozik. Ezeket a bizottságo­kat az állandó bizottságok tagjai irányítják, fogják ösz- sze. Ez a szervezet igen élet­képes, ezért a szákbizottsági tagokat egységes megbízóle­véllel látják el. A tanácstagok a tanácsülé­seken választóikat képviselik. Jól képviselni viszont csak akkor tudják őket, ha rend­szeres a kapcsolat választóik­kal. Éppen ezért a törvény előírja a tanácstagok beszá­molási kötelezettségét. Az idei év első felében 60 megyei ta­nácstag 106 községben tartott beszámolót, s ezeken több mint öt és fél ezer ember vett részt. Néhány tanácstagra nem vet jó fényt, hogy elmu­laszt eleget tenni ebbeli kö­telességének. Egyik-másik tanácstag té­vesen azt hiszi, hogy csak a nagy létesítmények kiharcolása emeli tekintélyét. A választó- kerület lakosságának viszont az »apró« ügyek elintézése sem jelentéktelen. Ezt bizo­nyítja, hogy 62 megyei tanács­tagnak eddig megtartott foga­dóóráin 857 választópolgár tett közérdekű bejelentést, il­letve egyéni problémáját mon­dotta el. Másfél év alatt 66 bejelentést nem tudtak elin­tézni a tanácstagok, a megol­dáshoz szükség volt a fölöttes szervek segítőkészségére, be­avatkozására. V. J. FOROG A MÁSODIK A H. SZAMÜ TURBINA. FIGYELIK MINDEN REZDÜLÉSÉT... ►►Beemelték, megindult, felavat­ták . . . -« Gyakori, szinte minden­napos szavak az újságokban, a rá­dióban. Figyelmünk követi az or­szág életét, néha megállunk egy- egy hír hallatán, s elgondolkozunk. ►►Beemelték az utolsó hídelemet.-« Pár ■ hónap még, s át lehet menni az új hídon. ►►Üjabb szálloda ké­gőzt engedtek a turbina lapátjaira. ►►Forog a második .. .-« Hatalmas erőmű lesz, ha elké­szül, a százhalombattai. Hat-száz megawatt. Városoknak, gyáraknak, falvaknak ad áramot. Népek országútja volt itt vala­mikor, hadak vonultak, csaták em­lékét őrzi — a környékbeliek ma­ÓRIÁS VASLABIRINTUS. PEDIG EZ CSAK KIEGÉSZÍTŐ BE­RENDEZÉS A TURBINÁHOZ. szült el a Balatonnál.« Százezrek láthatják a parti fák közül kima­gasló modem épületet. ►►Megindult a második turbina Százhalombat­tán.« Ez a hír nem látványos mun­káról, eredményről beszél. Az ese­ménynél kevesen voltak jelen. Épí­tők, szerelők, mérnökök, munká­sok álltak meg rövid időre, amikor gyarázata szerint — a falunak ne­vet adó száz halom: alattunk el­esettek maradványai. Népek talál­kozóhelye — közvetve vagy köz­vetlenül — most is a falu, az épülő erőmű. Szovjet olaj táplálja a ka­zánokat, angol és csehszlovák sze­relők dolgoznak együtt a magyar munkásokkal. AZ ÉPÜLŐ ERŐMŰ EGY RÉSZLETE A MAGASBÓL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom