Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-28 / 202. szám (201. szám)

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1964. augusztus 28. Hubert Humphrey as amerikai Demokrata Párt aieinökj előlije Washington (MTI). Az amerikai Demokrata Párt elnökjelölő kongresszusán szer­dán Johnson elnök javaslatára a küldöttek az 53 esztendős Hubert Humphrey minnesotai szenátort választották álelnök­jelöltté. Humphrey Dél-Dakota ál­lamban, Wallece városban szü­letett, ahol apja gyógyszerész volt. A minnesotai egyetemre iratkozott be, de a nagy gazda­sági világválság idején a csa­lád tönkrement. Ekkor a fiatal Humphreynek abba kellett hagynia egyetemi tanulmá­nyait, és édesapja pátikájában dolgozott. 1937-ben visszatért az egye­temre, de a korábban tanult gyógyszerészet helyett más pá­lyát választott, a társadalomtu­dományok doktora lett. Az egyetemről nősült, há­rom fia és egy lánya van. Politikai pályafutása 1943- ban indult el; Minneapolis pol­gármesterévé jelöltette magát, de vereséget szenvedett. Két évvel később mégis sikerült megszereznie ezt a tisztséget, és 1947-ig töltötte be. 1948-ban a szakszervezetek támogatásával szenátorrá vá­lasztották, és azóta is tagja az amerikai szenátusnak. 1960-ban Humphrey a De­mokrata Párt elnökjelöltjeként is fel akart lépni, de meggon­dolta magát, és Kennedy javá­ra visszalépett. Amerikai politikai berkek­ben a szenátort az egyik leg­Kongói helyzetkép ügyminiszterei szeptember 10- én üljenek össze Addisz Abe- bában a kongói probléma megtárgyalására. Csőmbe, aki azt reméli, hogy az afrikai államok »mozgósításával« el­terelheti a figyelmet az im­perialista hatalmakkal kötött szövetségéről, szeptember 5- re kérte egy afrikai »csúcsta­lálkozó« megrendezését. (MTI) New York. A Reuter az ENSZ titkársá­gának értesítőjében megjelent közleményre hivatkozva je­lenti, hogy a léopoldville-i kormány hivatalos bejelentést juttatott el az ENSZ központ­jához az ország elnevezésének megváltozásáról. A bejelen­tés az 1964. augusztus 1-én életbe lépett új alkotmányt idézi, amely szerint a léo­poldville-i Kongó (volt Belga- Kongó) neve ettől az időpont­tól kezdve Kongói Demokrati­kus Köztársaság. Brazaville A Kongói Nemzeti Felsza- badítási Tanács nyilvánvalóan más véleményen van Csőmbe államának demokratikus jel­legét illetően. A TASZSZ-iro- da jelentése szerint a tanács közleményt adott ki, amely­ben követeli az Afrikai Egy­ség Szervezet rendkívüli ta­nácsülésének azonnali össze­hívását a Kongó belügyeibe történő amerikai beavatkozás 'megvitatására. A közlemény hangsúlyozza, hogy az Egye­sült Államok és Belgium nyílt háborút folytat Kongó népe ellen. A tanács követeli a Kongóban tartózlíodó ame­rikai katonák azonnali kivo­nását, és felszólítja az afri­kai államokat, hogy tagadja­nak meg minden segítséget Csőmbe rendszerétől. Diallo Telli, az Afrikai Egység szervezetének főtitká­ra már korábban indítvá­nyozta, hogy a szervezet kül­liberálisabb politikusnak tart­ják, olyan politikusnak, aki nem csekély tekintélynek is örvend. Humphrey járatos mind a bel-, mind a külügyek- ben, és már 1948-ban kezdemé­nyezője volt a négerek egyen­jogúsítását biztosító polgárjogi törvény beterjesztésének és érvényesítésének. Humphrey hosszú ideje élvezi a szakszer­vezetek, a farmerek és a libe­rális értelmiségiek bizalmát, és emiatt több ízben is ellentétek támadtak a nagy trösztök ve­zetőivel. Mint a Reuter rámu­tat, az utóbbi hetekben azon­ban a szenátor mindent meg­tett, hogy megjavítsa viszo­nyát a nagytőkés körökkel is. A szenátusban Humphrey haj­szolta keresztül a polgárjogi tör­vényt, ezért a fajgyűlölő déli államokban meglehetősen nép­szerűtlen. Hívei elsősorban az északi és középnyugati álla­mokból kerülnek ki, de a De­mokrata Párt bízik benne, hogy tekintélye biztosítani fog­ja a szavazók melléállását a nyugati államokban is. A nemzetközi politikai szín­padon Humphrey nem sokat tevékenykedett személyesen. 1957-ben folytatott hosszasabb eszmecserét Nasszerrel, az Egyesült Arab Köztársaság el­nökével. 1958-ban Humphrey Moszkvában Hruscsovval talál­kozott. (Reuter) Triumvirátus Dél-Vietnamban Saigon (MTI). A legfrissebb saigoni jelen­tések arról tanúskodnak, hogy Dél-Vietnamban elcsitult a »palotaforradalom«, lényegé­ben minden marad a régiben, csupán a cégér változott. Csütörtökön délután ugyan­is a katonai junta hivatalos közleményben erősítette meg azt a hírt, hogy a hatalmat a jövőben egy háromtagú bizott­ság gyakorolja, és e triumvirá­tus tagjai között van a lemon­dásra kényszerült Nguyen Khanh dél-vietnami diktátor is. A csoport két másik tagja: Duong Van Minh tábornok, az eddigi államfő és Tran Thien Khiem volt hadügyminiszter. A közlemény azt is bejelen­ti, hogy a katonai junta felosz­lik, a háromtagú kormányzó bizottság pedig két hónapon belül valamiféle országos kongresszust hív össze. Ezen a kongresszuson új vezetőt vá­lasztanak az ország élére, és NYIKOLAJ PANOV Chicago 40 ****** * * * * * * Szépe — Tehát megelőztek ben­nünket! — kiáltott fel Boro- gyin. — Meg, a bitangok! — szólt a mellette álló Agejev. Kuvargyin hallgatott. A ködös távolba meredt, nézte a három hajó homályosan ki­rajzolódó körvonalait. — Nos hát — szólalt meg végül az apró termetű őrmes­ter —, valóban korábban rá­leltek a »Szépség«-re, mint mi. Magyarázd meg, fedélzet­mester, hiszen te vagy a szak­ember, mi most a helyzet. — Mit kell itt magyarázni... — Agajev szava tompán, szo­morúan hangzott. — Tiszta ügy: levontatták a »Beauty«-t a zátonyról, és most beviszik a támaszpontjukra. Magad is láthatod: vontatógőzös és mentőhajó. — És mi van a lékkel? — Nyilván nem volt nagy, a fasiszták lékponyvát húztak rá. Elhallgatott, le nem vette szemét a »Beauty«-ról. — A lékponyvát feltették, de a csónakdarukat már nem volt idejük felhajtani, koca­tengerészek! És az emelőcsi­gákat sem fordították vissza a helyére... — mondta kis szü­net után a fedélzetmester. Kuvargyin oda sem figyelt ezekre a számára érthetetlen mondatokra. — Hát persze — mondta szomorúan. — Elvontatják a »Szépség«-et. Borogyin lázasan előszedte az adó-vevő készüléket. Izga­lomtól fénylő szemmel az őr­mesterhez fordult. — őrmester elvtárs, adásra felkészültem. Ügy gondolom, hogy idejönnek hajóink és repülőgépeink. — Rendben van — mondta Kuvargyin. — Azonnal kész leszek a szöveggel. Addig hívd őket. Agajev felnézett, Borogyin vállára tette a kezét. — Várj csak, kedves ko­mám ... Matvej Grigorjevics, talán nem kellene sietnünk az­zal az adással! Meghallják a mentőhajó rádiósai! Felfedhet­jük magunkat! — No és? Felfedjük! — Bo­rogyin bátran felvetette fejét, és máris nyúlt a készülékhez. — Talán fél, törzsőrmester elvtárs? Agajev nem felelt, gondola­taiba merült. megalakítják az ideiglenes nemzetgyűlést. Khanh tábornoknak tehát mégiscsak sikerült megkapasz­kodnia a hatalom csúcsán. Ezt egyrészt annak köszönheti, hogy mozgósította híveit: szer­dán délben háromezer főnyi tömeg tüntetett a katonai jun­ta székháza előtt. A botokkal, késekkel és baltákkal fölfegy­verzett csőcselék diktátorát él­tette, és megtámadta az épüle­tet őrző katonákat. A katona­ság közéjük lőtt, öten-hatan meghaltak, és legalább húszán megsebesültek. Khanh szerencséjének azon­ban van egy külső és ennél lé­nyegesebb oka is. Az ameri­kaiak nem akarták elveszíteni megbízható kegyencüket. és — mint a Reuter jól tájékozott források alapján rámutat — kinyilvánították elhatározásu­kat, hogy csak olyan rezsimet hajlandók támogatni, amely­nek Khanh tábornok is a tag­ja. — Sietni kell, Szergej — mondta szokatlanul lágyan Kuvargyin. — A mieinknek el kell foglalniuk a »Szépség«-et, mielőtt a németek a támasz­pontjukra vontatnák. Tudod, hogy Hitlernek milyen nagy szüksége van most a gyógy­szerre meg a meleg holmira. Hideg a tél a sziklák között... — Én viszont úgy gondolom, hogy hajóink nem érnek ide idejében — felelte ugyancsak halkan, töprengve Agejev. — Ha nem érnek ide a ha­jóink, hát szétveretik a »Beuaty«-t a repülőgépeink. A tenger fenekére küldik, hogy ne jusson az ellenség kezére. — Elsüllyeszteni nem nagy kunszt, azt mi is meg tudjuk csinálni. De el kéne jutnunk a »Szépség«-hez — mondta Aga­jev. — Jussunk el a »Szépség«- hez? — Érdeklődés tüze vil­lant Kuvargyin szemében. — De hogyan? A mi öreg ha­jócskánk nem ér oda, mert azonnal észreveszik és elsül­lyesztik. — Hát talán úszva, úgy nem vesznek észre bennünket. — Üszva? — csodálkozás csendült ki Kuvargyin hangjá­ból. — Van ecv ötletem — foly­tatta Agejev. — Odaúszom a »Szépség«-hez, ott már a hajó­űrbe sem lesz nehéz be­mászni. Most ugyanis alig né­hány ember van a hajón. A le­génység elmenekült Bizonyára csak a mentőhajóról maradt ott egy-két ember, meg talán őröket hagytak rajta. — És mit csinálsz a hajóűr­ben? Az óránként 120 kilométeres sebességgel száguldó Cleo hur­rikán csütörtökön reggel elérte Miamit. A meteorológiai inté­zet felhívására megtették a szükséges óvintézkedéseket, és felkészültek a várható szél­vihar, esőzések és dagály foga­dására. A rendkívül erős szél­lökések a városban szétszag- gatták a villanyvezetékeket, több helyen rövidzárlatot és tüzet idéztek elő. Emberáldo­zatokról egyelőre nincs jelen­tés.. Szerdáin esős széllökése­ket jelentettek a Bimini-szige- tekről és Nyugat-Bahamáról is. A bolgár fővárosban szer­dám megnyílt az Intervízió ta­nácsának 19. ülésszaka. A ta­nácskozás munkájában Bul­gária, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttei vesz­nek részt. Megfigyelővel kép­viselteti magát Jugoszlávia és az Eurovízió A L’ Humanité jelentése sze­rint a madridi Vescrias-fegy- házban meghalt Jeronimo Ra- banal, a Spanyol Kommunis­ta Párt tagja. Rábánál 15 évig sínylődött a különböző franeó- ista börtönökben, végigszen­vedte a politikai rendőrség inkvizóciós vallatásait. Hat év óta bénulásos betegségben szenved, a hatóságok azonban elutasították szabadlábra he­lyezési kérelmét. Burgos-i je­lentés szerint egy másik spa­nyol kommunista, Narciso Julián élete is közvetlen ve­szélyben forog. Juliánt 18 éve tartják fogva. Az angol lapok salisburyi tudósítói drámai képet feste­nek a Dél-Rhodesiában dühön­gő terrorról. A Daily Herald tudósítója hangsúlyozza, hogy Highfieldben, a főváros szö­ges drótsövénnyel körülvett »afrikai gettójában« a lázadás szelleme izzik. A nyomorúsá­gos kalyibákban legalább 80 000 afrikai zsúfolódik össze, holott feleannyi ember számá­ra sincs elegendő hely. Az ost­romállapot bevezetésével áthi­dalhatatlan szakadék támadt Dél-Rhodesia elnyomott 3 800 000 afrikai lakosa és a fehér főhatalom fenntartására törekvő 220 000 európai telepe­se között. »Salysbury, a felhő­karcolók városa és Highfield között megkezdődött a nyílt háború.« ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ < — Minden hajóűrben van egy fenékszelep ... És a »Szépség« most nagyon mély vízben áll. — És úgy gondolod, hogy úszva odajutsz!? — kérdezte Kuvargyin egyre nagyobb ér­deklődéssel. — Magad is tu­dod, hogy jéghideg a tenger, és nemigen úszkál benne sen­ki. Hallottam, hogy az angol hajók matrózai megpróbáltak benne fürdeni, de hamar ab­bahagyták! — Én nem tudom, hogy az angolok mit csináltak — mond­ta a fedélzetmester —, de megboldogult apám sokszor megfürdött a Fehér- és a Ba- rents-tengerben, és minket is hozzászoktatott. Eléggé jól úszom, és a »Szépség« nincs is olyan messze. Ha útközben nem kapok görcsöt, felmászok a fedélzetre a csónakleeresztő köteleken. — Miféle köteleken?— né­zett rá Kuvargyin. — Nézd csak meg jobban, a drótkötelek át vannak vetve a hajókorláton, és a vízhez egészen közel himbálóznak. Ezeken engedték le a mentő­csónakokat. Az egész legény­ség elmenekült a hajóról, a kötelek pedig kívülről marad­tak a korláton, nem volt kinek visszahúzni. Azokon mászok fel: szerencsére már sötétedik. Valóban nagyon gyorsan sö­tétedett. Az imént még zöld hullámok füstszínűvé váltak, és a »Szépség« körvonalai mintha feloldódtak volna a távolban. A hajó most is las­san fordult a horgonyokon. — Ha már kezemben a hor­gonylánc, kifújhatom maga­A ciprusi kulisszák naögöif A Makariosz elnök elleni összeesküvés híre után talán nem hangzik különösen, ha azt mondjuk: a ciprusi dráma színhelye az utóbbi hetekben a kulisszák mögé tevődött át. Am maguk az állítólagos összeesküvéssel kapcsolatos hírek is, amelyeket egyébként az elnök — saját szavai szerint — nem vesz komolyan, arra vallanak, hogy a szálakat nem mondabeli, hanem nagyon is hús-vér párkák fonják-gombo- lyítják a nagyköveti rezidenciák légkondicionált hűvösében. Az összeesküvők ugyanis — a sors különös szeszélye folytán — ugyanazt akarták megvalósítani, aminek keresztülhajszo- lásán immár hetek óta fáradozik a NATO-diplomácia. Azt az úgynevezett Acheson-tervet, amelynek lényege, hogy tá­maszpontot biztosítson Törökországnak — értsd: az Atlanti Szövetségnek — a szigeten. Ez az elképzelés természetesen elfogadhatatlan volt Ciprus^számára, amely a ránehezedő atlanti nyomással szem­ben Athénhoz fordult. A görög főváros állásfoglalásáról ak­koriban ellentmondó hírek érkeztek: egyes angol lapértesü­lések nyíltan arról beszéltek, hogy Athén valamilyen formá­ban magáévá teszi az Acheson-tervet. Közben ismeretessé vált a Szovjetunió válasza Makariosz elnöknek, aki a török agresszió napjaiban segítséget kért a ciprusi függetlenség megvédéséhez. Ez a lehetőség hatott nyilván Görögországra, hogy a továbbiakban határozottabban nyilatkozzék Ciprus védelmében. A Makariosz elnökkel való többszörös tanács­kozások után hivatalosan elkötelezte magát: Ciprussal váll­vetve fog harcolni egy esetleges török támadáskor. Az athé­ni tárgyalásokról most kiadott közös közlemény a görög és a ciprusi kormány teljes nézetazonosságát hangoztatja, ami­ből az AFÍ* azt a következtetést vonja le, hogy az Acheson- terv, amelyet Ciprus következetesen elítél, immár bizonyo­san kudarcra van Ítélve. Valójában azonban az vehető bizo­nyosra, hogy a NATO-diplomácia majd egy újabb, módosí­tott, de az Atlanti Szövetség érdekeit változatlanul biztosító változatot terjeszt elő. Az Acheson-terv eredetileg egy Görögországhoz csatolt Ciprusra javasolta a török támaszpontot. Nem lehetetlen, hogy ha az egyesülésre mégis sor kerül, valamilyen formá­ban megpróbálnak érvényt szerezni a támaszpont-tervnek is. Márpedig egyes hírek nagyon valószínűnek tartják az enóziszt, Ciorus és Görögország egyesülését, miután Maka­riosz elnök~tegnapelőtt e szavakkal vette át a nicosiai gö­rög nagykövet megbízólevelét: »ön nem idegen állam nagy­követe, hanem az anyaország képviselője.« Görögország azonban az Atlanti Szövetség tagja. Az esetleges enóziszt követően tehát a messt független és a pozitív semlegesség felé hajló Ciprusnak számolnia kell a NATO-n belüli »játéksza­bályokkal« is ... Makariosz Kairóba utazik Szerdán a ciprusi kormány hivatalos közleményben jelen­tette be, hogy Makariosz elnök Kiprianu külügyminiszter kí­séretében pétiteken Kairóba utazik, és megbeszéléseket folytat Nasszer elnökkel. A ciprusi államfő három napig marad az Egyesült Arab Köz­társaságban. Az AFP a beje­lentéssel kapcsolatban emlé­keztet arra, hogy a Ciprus el­leni török légitámadások ide­jén Makariosz kormánya kato­nai segítséget kért az EAK-tól is. Mint az AP jelenti New Yorkból, Törökország levelet intézett a Biztonsági Tanács soros elnökéhez, a norvég Niei- senhez, s felszólította a Bizton­sági Tanácsot, álljon készen­mat, mielőtt felmásznéK — mondta elgondolkodva Kuvar­gyin. Ledobta esőköpenyét. — Döntöttem. Igaza van a» törzsőrmesternek. A politikai! tiszt elvtárs szerint is az a; fontos, hogy ne adjuk a »Szép-« ség«-et az ellenség kezére.« Megpróbáljuk magunk elpusz-t titani, hátha szerencsénk lesz.« Borogyinhoz fordult. — Ha nem térnénk vissza, küldj rádióüzenetet, és a pa_| ranesnokság majd eldönti, ho-| gyan is legyen tovább. A fedélzeti nyíláshoz lépett,! s egy pillanatra megállt. ♦ — Hát akkor jó lesz levet-« kőzni. Csak tőrt viszünk ma-« gunkkal. No meg lámpát. ! — Te is úszni akarsz? —! nézett rá Agejev. ♦ — Miért, azt gondoltad. $ elengedlek egyedül, és a fe-J délzetről nézek utánad? ! Agejev hallgatott. Mindenki-« nél jobban ismerte a sarki. tengerek hőmérsékletét. A | szörnyű hideg megdermeszt- ♦ heti a szívet, megbéníthatja a j lábizmokat. j — Matvej, én egyedül j Úszom — mondta. — Engem ne félts. — Ku-j vargyin barátjára nézett, sze-1 mében sápadt láng lobbant | — Elég jól úszom. Egyszer fo-| gadásból csaknem átúsztam az| Angarát. És azt mondják,« hogy erre halad el a meleg J Golf-áram ... A kötélmászás-1 hoz is értek. Jó sokat gyako- { roltam ezt a mesterséget. létben egy esetleges rendkívüli ülésre Ciprus ügyében. A Cipruson szolgálatot tel­jesítő ENSZ-csapatokról szólott szer-dán "a török parlamenti küldöttség tiszteletére adott fogadáson U Thant ENSZ-fő- titkár is. Kijelentette, hogy ha nem kap pozitív választ a csa­patok költségeinek fedezésére vonatkozó kérelmére, akkor szeptember elején, a genfi atomerő-értekezleten való részvétele után javasolni fogja a Biztonsági Tanácsnak, hogy határidő előtt vonják vissza Ciprusról a 6700 főnyi ENSZ- erőt. (MTI) Újabb súrlódás Erhard és a CSU között Bonn (MTI). Erhard kancellár és a bajor CSU között újabb súrlódás tá­madt. Az okot az szolgáltatta, hogy Erhard egy rádiónyilat­kozatában kijelentette: Néha aggódik amiatt, hogy Nyugat- Németországban ismét felülke­rekedhet a nacionalizmus. »Re­mélem, hogy a bajorok most állhatatosabbak lesznek, mint a múltban voltak — tette hoz­zá. — A CSU ugyan elutasítot­ta magától a nacionalizmust és a nemzeti szocializmust, de né­ha az az érzésem, hogy egy konzervatív politika fügefale­vele mögött újból nacionalista áramlatok fejlődhetnek ki. Ez mindenesetre kemény harcra bírhat engem.« Strauss pártja — mivel ta­lálva érezte magát — nyomban reagált. A CSU vezetősége mérges hangú üzenetben sür­gős magyarázatot követelt Er- hardtól »szerencsétlen kijelen­tései« miatt. (Folytatjuk.) Az ÉM Betonelemgyfirtó V. Pécsi Betonárngyfira dombóvári üzemébe 2 gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőt, valamint 1 vizsgával rendelkező autódarukezelőt alkalmaz Szállást biztosítunk. Jelentkezés a gyáregység dombóvári üzemében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom