Somogyi Néplap, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-19 / 194. szám
Szerda, 1964. augusztus 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP burgonyaszedés szabáson TÖRIK A JÁRDÁT Gyakran hallani az utcán ezeket a szavakat: Néhány hete fejezték be a járda burkolását, s megint bontják. Miért pocsékolják a pénzt? Nem lehetne úgy megszervezni a munkát, hogy ne kelljen két- szer-háromszor feltörni a járdát? Mindig szíven ütöttek ezek a megjegyzések, s magam is azt kérdeztem: valóban nem lehetne másként, összehangol- tabban elvégezni a kábelek, a csatornák, a vízvezetékek lerakását? A kérdést fel is tettem a posta, a Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat, valamint a városi tanács karbantartó részlege illetékeseinek. Szinte biztos voltam abban, hogy nyilatkozataik összeegyeztetésekor világosan áll előttem, ki a ludas a pénzpo- csékolásért, ki nem kereste az együttműködésit. Körutam végén azonban éreztem, nem lesz könnyű megfelelni a kérdésre. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy nemcsak a kivitelező vállalatok szervezetlen munkája, hanem a helytelen tervezés, a felújítási pénz aránytalan elosztása is oka a járdák gyakori felbontásának. Kaposváron főként az utóbbi idézte elő a problémák zömét. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat igen nagy ambícióval látott hozzá a város közvilágításának korszerűsítéséhez. Ezt az egyébként csak helyeselhető törekvést felettes szerve is tudta anyagiakkal támogatni. Volt a DÁV-nak elég pénze az ugrásszerű korszerűsítéshez. Ám a postának, a másik vezeték építő és kábelrakó szervnek nem volt elég pénze. Nem tudta követni a DÁV által diktált iramot. Ha csak eggyel kevesebb utcát tudott kábele- síteni egy-egy évben (márpedig ennél is jobban lemaradt néha), a következő esztendőben bekövetkezett a bosszantó jelenség: a járda újrafelbontá- sa. Tudom, az olvasó most bosz- szúsan azt kérdezi, amit én: Miért nem igazodott a posta i Az ÉM Somogy megyei | Állami Építőipari Vállalat ásókat, t vesz kaposvári, siófoki, marcali és más munkahelyeire a megyében. Jelentkezés az illetékes járási székhelyeken, a tanácsoknál; a vállalat központjában, Kaposvár, Május 1. utca 57. szám; a siófoki fő-épi- tésvezetőségen, Siófok. Fő utca 200. és az építkezéseken. (14049) jobban a DÁV-hoz. A tartalékból miért nem biztosított nagyobb összeget a kaposvári kábel építésére. Azért nem biztosított, nem biztosíthatott, mert a postai hálózatbővítés 1965—66-ra van előirányozva. Erre tetemes pénzt fordítanak, ezt nem lehet előbbre hozni. De ha a telefonhálózat fejlesztését mondjuk összehangolták volna a világítás korszerűsítésével, akkor se lehetett volna elkerülni teljesen a járda újrafelbontását. Előfordult ugyanis, hogy év közben váratlanul többlethitelhez jutott egy-egy vállalat. Hogy e pénz ne vesszen el, utat, járdát építettek. Egy-két terven felüli járdaépítés ismét egyes járdák, útszakaszok újrafelbontásához vezetett. Az biztos, hogy teljesen nem szüntethetők meg, éppen a fejlődés aránytalansága miatt. A legjobb tervezés mellett is előfordulhat kisebb-nagyobb eltérés különböző területek, iparágak fejlesztése között. Az élet is felvethet előre nem látott problémákat. Csökkenteni azonban lehet a dupla munkát. Ezt a múlt év májusában létrehozott, a városi tanácson működő út, járda, villanyvezeték és távbeszélő kábel építését összehangoló bizottság munkája is bizonyítja. A városi tanács építési és közlekedési osztályának kezdeményezésére alakult bizottságnak köszönhető, hogy például az idén a Tanácsház és az Irányi Dániel1 utcában egyszerre látott munkához a posta, a DÁV és az útépítő vállalat. Ezzel az eredménnyel azonban nem szabad megelégedni. Vannak még hibák, ezt mutatja a posta jövő évi terve is. Jövőre ugyanis felbontják a DÁV által már egyszer felbontott Bajcsy Zsilinszky utcát, a Dózsa György utcát. Még jobban össze kellene tehát hangolni a munkát. Megyei és országos szinten kellene egyeztetni a városban folyó jelentéktelennek látszó, de valójában nagyon jelentős kommunális jellegű és energiával kapcsolatos feladatokat. Hozzanak leire egy megyei koordinációs bizottságot. Ez a harmadik ötéves terv elkészítése előtt szerezzen tudomást arról, melyik évben hol, mit épít a DÁV, a csatornaművek a posta, az útépítő vállalat. Hívja össze e vállalatoknak és felügyeleti szerveinknek képviselőit, és hangolja össze a munkát. így jelentősen csökken a dupla munka, nem pocsékolódik a pénz. Ha csak száz méter útszakaszt nem kell kétszer felbontani, mintegy 10 000 forint többletkiadástól mentesül az ország. Szegedi Nándor (?) lappal Egy közelmúltban tartott vagyonvédelmi tanácskozáson felszólalt Rajnovics János, a Nagyberki és Vidéke Körzeti Fmsz elnöke is. — Ne csapjuk be és ne vezessük félre egymást — mondotta. — Ha valaki elmegy máshová, vagy kikérnek egy dolgozót, írjuk meg őszintén, hogy milyen munkát végzett. De ne csak a jó tulajdonságait, hanem a hibáit, fogyatékosságait is. Ne mossunk senkit fehérre, főleg, ha az illető munkájával bajok vannak — mondotta. Elmondta, hogy egy másik szövetkezettől vettek át boltvezetőt. Működési bizonyítványában »elfelejtették« feltüntetni, hogy meglehetősen nagy összegű fizetendő leltárhiánynyal számolt el. Üj munkahelyén sem tagadta meg önmagát: nem egészen fél év alatt először 6600, majd pedig 22 000 forint fizetendő leltárhiánya keletkezett. ,Sajnáljuk, hogy elmegy.. .4 Büfévezetőt keresett a csurgói fmsz. Az ajánlkozót bakony- szombathelyi munkahelyén fölkereste Fodor János elnök- helyettes és Horváth Jánosné, 32 vendéglátó osztályvezető. Az ottani fmsz igazgatósági elnöke, Takács Mihály a következőket mondotta az érdeklődőknek: — Megbízható, jó munkaerő ... Jó modorú, udvarias, a vendégek szeretik. Különösebb baj soha nem volt vele Egyszer az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megbírságolta ugyan, de az jelentéktelen ügy volt. Még hosszan dicséi- gette a Csurgóra jelentkező Máté Mihályt, végül még azt is hozzátette: — Higgyék el, nyernek vele... Igazán sajnáljuk, hogy elmegy szövetkezetünktől... Tiszta lappal — szépséghibával Máté a múlt év decemberében meg is érkezett Csurgóra. Felmutatta a bakonyszombat- helyi fmsz 1963. december 15- én kiállított, Takács Mihály igazgatósági elnök által aláírt működési bizonyítványt. A bizonyítványnak minden lapja, illetve rovata tiszta volt. Eszerint Máté Mihály soha nem kapott fegyelmit, leltárhiánya nem volt, kártérítésre nem kötelezték, s még csak elnöki figyelmeztetésben sem részesült. Feltűnt ugyan, hogy említett ÁKF-bírság sem Lassú kiszolgálás A nagyatádi földművesszövetkezet éttermében igen lassú a fölszolgálás. A vendégeknek nagyon sokat kell várni az ételre. Akadnak olyanok is, akik nem tudják megvárni az ebédet, s bosszúsan otthagyják a Mátyás Vendéglőt. Egyesek azt mondják, hogy a lassú felszolgálásnak a vezetőváltozás az oka. Mások szerint a vendégeknek azért kell sokat várniuk, mert egy- egy pincér az előírt hat helyett hét-nyolc asztalhoz szolgál fel. Ismét mások másban látják a felszolgálás fogyatékosságainak az okát. Reméljük, a földművesszövetkezet vezetősége hamarosan megkeresi az igazi okot és megszünteti a lassú felszolgálást. Tisztított, vizsgált gabonát vessenek tsz-eink A termésátlagok növelésének egyik fontos előfeltétele a jó csírázóképességű, gyommagvaktól mentes vetőmag, amely aszott, apadt szemeket is csak kis mennyiségben tartalmaz. Az országos felmérés azt bizonyítja, hogy a tsz-ek esetenként alig 40—50 százalékos csíraképességű búzát is vetettek a holdankénti szokványos kiszórás mellett. Ennek megszüntetésére az ' Állami Vetőmagfelügyelőség segítséget ad közös gazdaságainknak azzal, hogy az idén ősszel saját készletből elvetésre kerülő őszi árpa, búza és rozs vetőmagot a tsz kérésére megvizsgálja, s elbírálja, alkalmas-e vetésre. Sok múlik most azon, hogyan élnek ezzel a lehetőséggel a gazdaságok. Az akció lényege, hogy a termelőszövetkezetek az őszszel elvetésre kerülő kalászosok szokvány vetőmagját a vetőmagfelügyelőség laboratóriumában tisztaság, idegen mag, és csírázóképesség megállapítása végett megvizsgáltassa. Három-négyszáz mázsa vetőmagból egy-másfél kiló átlagmintát kell küldeniük vizsgálatra, ezután értesítést kapnak arról, hogy a mag alkalmasáé a vetésre. A felügyelőség azt is közli, hogy a vetőmag további tisztításra szorul, vagy alacsony csírázóképessége miatt csak a szokottnál nagyobb holdankénti adagolásban vethető el. A vizsgálat eredményéről az illetékes járási tanács mező- gazdasági osztálya is értesítést kap egyrészt tájékoztatásul, másrészt azért, hogy ellenőrizhesse: a tsz-ek a vizsgálat eredményéből következő előírásokat betartják-e. Nagyon lényeges, hogy a mintát már a tisztított magból vegye a tsz, mert a tisztítatlan vetőmag vizsgálata helytelen eredményekhez vezethet. A felügyelőség csak akkor tudja feladatát maradéktalanul megoldani, ha a minták már augusztus végétől folyamatosan érkeznek a laboratóriumba, s a vetés előtt két héttel a vizsgálatok befejeződhetnek. A vizsgálat eredményéről a minta beküldését követő 5—6 napon belül megkapja az értesítést a tsz, s eszerint várhatja a vetés kezdetét, esetleg elvégezheti a még szükséges magtisztítást. Az utóbbi években a megyében vetett kalászosok területének a 75 százalékát szokvány vetőmag, vagyis nem nemesített szem került a földbe, tehát az alapos vizsgálat nem mellőzhető. Az akció, a vetőmag laboratóriumi vizsgálatának sikeres lebonyolítása — az egyéb előfeltételek biztosítása mellett — feltétlenül a terméseredmények emelkedését eredményezi, s ez elsősorban a termelőszövetkezetek érdeke, de a népgazdaságnak is haszna származik belőle. Vára-di Gyula a Megyei Vetömagfelügyelőség vezetője szerepel a bizonyítványban, de azt gondolták a csurgói vezetők, hogy biztosan tévedtek, és örültek annak, hogy megfelelő embert találtak. Örömük azonban korainak bizonyult. Mert amikor megkapták Máté többi személyi anyagát, rájöttek, hogy csak a működési bizonyítvány »tiszta«, új dolgozójuk körül azonban nincs minden rendben! Feledékenység ? Máté Mihályt 1960-ban 450 forint leltárhiány megfizetésére kötelezték. 1961 eleién súlycsonkítás miatt indult ellene fegyelmi eljárás: írásbeli megrovást kapott. 1962 elején újabb leltárhiány miatt 143 forint kárt kellett megtérítenie. 1962 augusztusában az fmsz elnöke írásban figyelmeztette, hogy rendesebb munkát végezzen. Nem sokkal később 2058 forint kár miatt kellett felelősségre vonni és kártérítésre kötelezni. 1963 januárjában a Komárom megyei ÁKF 500, júliusban pedig 1000 forint pénzbírsággal sújtotta árdrágítás, illetve súlj'csonkítás miatt. 1963 augusztus 28-án újabb elnöki írásbeli figyelmeztetésben részesült, majd nagyobb meny- nyiségű fagylalt megromlásáért. kártérítésre kötelezték. Vajon minderről nem tudtak a bakonyszombathel.vi fmsz vezetői? Vagy »feledékenysé- gükkel« akartak megszabadulni a sok kellemetlenséget okozó embertől? Máté Csurgón sem bizonyult másnak. A vendégekkel szemben fölényes, arrogáns, gyakran erőszakos volt. Az aprópénzt többször »elfelejtette« visszaadni. A vendégek panaszt tettek a szövetkezet vezetőinek: ha papírpénzzel fizetnek, Máté nem akar visszaadni, ehelyett újabb ital fogyasztásra erőszakolja őket. Nemrégen 1800 forint leltárhiány megfizetésére kötelezték. Ekkor felmondott, s augusztus 15-én eltávozott a csurgói fmsz-től. Két vélemény egy helyről... Gödrök és kupacok Még júniusban hangzott el egy tanácsülésen, hogy rendbe kell tenni a Mártírok tere útburkolatát, mert itt megy át a balatoni forgalom nagy része, és csoda, hogy eddig nem történt nagyobb baleset. Határozatban mondták ki, hogy július 15-ig rendbe kell tenni a tér burkolatát, a gödröket és az árkokat el kell tünteni. Július 15 már egy hónapja elmúlt, a Mártírok tere azonban még mindig úgy áll, mint azelőtt. Figyelemmel kísértem az ottani munkálatokat. Július elején — sóderkupacok, újabb forgalom elzáró piros csíkos deszkalapok érkeztek a helyszínre — örömmel gondoltam, hogy végre meg is csinálják. De egy idő múlva újabb gödröket láttam ott. Később ezeket betemették, s azóta is úgy áll minden. Láttam biciklist káromkodva felborulni itt, s igazán kitűnő rúgózású kocsi kell ahhoz, hogy épségben átvészelje ezt a rövid útszakaszt. A vezetők kénytelenek a gödrök kikerülésére koncentrálni, nem tudnak figyelni a kanyarra. A mélyedések dobálják az autókat, a sofőrök kapkodják a kormányt, s a Petőfi utcába érve titkon hálálkodnak, hogy ép bőrrel megúszták az átkelést. Lehetséges, hogy az illetékesek nem közlekednek járművel'errefelé? Pedig nem ártana... S. N. G. Ugyancsak a csurgói fmsz ez év elején a sikkasztás miatt leváltott és letartóztatott vasboltvezető helyére szakembert keresett. Kulcsár Sándor, a ta- bi fmsz előadója jött számításba. Nieder János, a tabi fmsz akkori elnöke a következőket írta róla: »1961-ben az állami kiskereskedelemből jött szövetkezetünkhöz. Személyi anyagot nem hozott magával. Fegyelmi nem indult ellene.« Furcsa, hogy Kulcsár Sándor munkájáról, magatartásáról három év alatt nem alakult ki vélemény ... Nemrégen, amikor visszaélés nyomaira bukkantak a most már Kulcsár vezette csurgói vasboltban, újabb véleményezést kértek róla Tabról. A július 29-én kiállított és Szíjártó Géza kereskedelmi főosztályvezető által elküldött jellemzésben ez olvasható: »Több ízben ittasan jelent meg munkahelyén, onnan engedély nélkül eltávozott, s emiatt szóbeli figyelmeztetést kapott. Fegyelmi nem indult ellene.-« A tabiak talán saját felelőségüket akarták enyhíteni a két jellemzéssel? Mert ha egy dolgozó többször ittasan jelenik meg munkahelyén, vagy onnan engedély nélkül távo-, zik, akkor azt nem szóban kell figyelmeztetni, hanem fegyelmi elé kell állítani. Ha így cselekszenek, talán visszatartják Kulcsárt a későbbi súlyosabb szabálytalanságoktól. Vagy pedig idejében föl kellett volna hívniuk a csurgói fmsz-vezetők figyelmét. A földművesszövetkezetek vezetőire nagy felelősség hárul, amikor egy üzlet vagy vendéglő élére tesznek valakit. Megnyugtató számunkra, ha a jelentkező tiszta lappal érkezik. De nem megnyugtató, ha ezeket a bizonyítványokat csak egyes ür.sz-i vezetők elnézése, elvtelensége mossa tisztára! Szalai László NYÁRI VASÁR augusztus 10—22-ig Női nylonharisnya Női fürdőruhák Női nyári ruhák Divatvásznak Női, férfiszandálok Leányka és bakfis fürdőruhák Bébi, lányka és’bakfis nyári ruhák és még ezerféle cikk Műszálszövetek Nyomott mosóáruk Női balerinacipők Női pömcipők 30 %-os engedménnyel kapható a kijelölt boltokban (718)
